Egyiptomi hieroglif írás
Egyiptomi hieroglif írás , hieroglifák - az egyik rendszer (a hieratikus és démotikus ) egyiptomi írásmódok egyike, amelyet Egyiptomban csaknem 3500 évig használtak, a Kr. e. 4. és 3. évezred fordulójától kezdve. e. Ez egy fonetikus jelekkel ( logó - mássalhangzó típus) kiegészített képi írás, azaz ideográfiai , szótag- és fonetikus betűk elemeit ötvözi .
A hieroglifákat általában kőbe faragták, és a fa szarkofágokon és papiruszokon is léteznek lineáris hieroglifák .
Eredet- és fejlődéstörténet
Az ókori Egyiptomban az írásrendszer a Kr.e. 4. és 3. évezred fordulóján alakult ki. e. (az I. dinasztia uralkodásának kezdetére ). Sok éven át úgy gondolták, hogy a legkorábbi hieroglifák Narmer fáraó palettáján találhatók . 1998-ban azonban egy német régészcsoport Günter Dreyer vezetésével az ókori egyiptomi Abju városában ( ókori görögül Abydos , modern Umm el-Kaab ) végzett ásatások során egy predinasztikus uralkodó sírjában háromszáz agyagtáblát fedezett fel, amelyek proto- hieroglifák (i.e. XXXIII. dátummal). Az első hieroglifákkal írt mondatot egy 2. dinasztiabeli pecséten találták Set-Peribsen fáraó abidoszi sírjából .
Kezdetben az egyiptomi írás piktográfiai (képi) volt : a szavakat vizuális rajzokon ábrázolták, például:
- "nap",
- "bika". Az egyiptomi írás fejlődésének következő lépése az ideográfiai (szemantikai) írás megalkotása volt. Ennek a levélnek a jelei - ideogrammok - segítségével néhány elvont fogalmat le lehetett írni: például a jelet
a "hegyeket" hegyvidéki, azaz idegen országnak lehetne írni;
"nap" - a "nap" szó (azon a tényen alapul, hogy a nap csak nappal süt).
Az ideogrammák az egyiptomi írás fejlett rendszerében is nagy szerepet játszanak. Például minden szemantikai determináns ideogramma.
Később megjelennek olyan hangjelek, amelyekben az ábrázolt kép már nem a szó jelentéséhez, hanem annak hangoldalához kapcsolódik.
Az Ó- , Közép- és Újbirodalom idején körülbelül 800 hieroglifa létezett. A görög - római uralom idején Egyiptomban számuk meghaladta a 6000-et.
A hieroglifák formai és dekoratív jellege meghatározta, hogy főként monumentális feliratokhoz és szent szövegek rögzítéséhez használták őket. A napi adminisztratív és üzleti dokumentumokhoz, valamint a levelezéshez egyszerűbb hieratikus írás volt , amely azonban nem szorította ki a hieroglifát. A hieroglifákat a perzsa és a görög-római uralom idején is használták Egyiptomban. A 4. századra azonban már kevesen voltak, akik tudtak írni és olvasni ezzel a bonyolult írásrendszerrel. A görögöket és a rómaiakat ez nem különösebben érdekelte, és a kereszténység felvételével a hieroglifák használaton kívül helyezkedtek. 391-ben I. Nagy Theodosius bizánci császár minden pogány templomot bezárt. Az utolsó ismert hieroglif-felirat 394-re datált ( Ismet-Ahom felirata Philae szigetén ).
A hieroglifák osztályozása
A mai napig az ókori egyiptomi hieroglifák egységes osztályozásának problémája nyitott marad. 1920-ban Wallis Budge angol egyiptológus és filológus volt az egyik első, aki katalogizálta az ókori Egyiptom írásjeleit az egyiptomi hieroglifák szótárában [2] . Az osztályozást ezen jelek külső jelei alapján végezte el. Őt követően 1927-ben, szintén a hieroglifák külső jellemzők szerinti felosztása alapján, egy másik angol egyiptológus és nyelvész, A. H. Gardiner állított össze egy listát " Egyiptomi nyelvtanában " [3] . Osztályozásában a hieroglifákat csoportokra osztják, latin betűkkel jelölik, és a csoportokon belül számokat rendelnek hozzájuk. Idővel A. H. Gardiner „Egyiptomi nyelvtanának” listája általánosan elfogadottá vált, és ezeknek a hieroglifáknak az alapját kiegészítették azzal, hogy az általa javasolt csoportokat új jelekkel egészítették ki – az újonnan felfedezett hieroglifák többségéhez további betűértékeket kaptak. a számok után.
Az A. H. Gardiner listája alapján készült hieroglifák listájának bővítésével párhuzamosan egyes kutatókban gondolatok támadtak a helytelen csoportosításról, és az 1980-as években a Ptolemaioszi korszak jeleinek négykötetes , jelentés szerint tagolt katalógusa, amelyet a Ptolemaioszi korszak jeleiből készítettek. több kutató [4] . Egy idő után ezt az osztályozót elkezdték újragondolni, ami viszont 2007-2008-ban D. Kurt [5] nyelvtana megjelenéséhez vezetett , aki javította a fenti négykötetes könyvet és A. H. Gardiner listáját, és egy új csoportos felosztást is bevezetett. Bár ez a munka meglehetősen informatív és hasznos az egyiptomi nyelvről történő fordítás gyakorlatában , nem tudni, hogy új kodifikáció gyökerezik-e az egyiptológiában, amely szintén nem az utolsó formája a hieroglifák osztályozásának, mivel vannak hibái, hibák, amelyekről két recenzió született (például M V. Panova recenzió, 2008 [6] ).
A számítástechnika 1991-es fejlődésével az Unicode szabványt javasolták szinte minden írott nyelv karaktereinek kódolására, beleértve az egyiptomi hieroglifákat is. A Unicode 5.2-ben van egy lista az alapkarakterekről, ahol U+13000 és U+1342F közötti tartományt kapnak (2009 decemberétől csak az Aegyptus betűtípus támogatja ). Napjainkban a hieroglifák különféle elektronikus katalógusai-osztályozói is megjelennek, általában az egyiptomi szövegek gépelésére szolgáló grafikus szerkesztőkben. A " Hieroglyphica " [7] szerkesztőjét Oroszországban hozták létre .
Az egyiptomi írás jelei hatalmas számuk miatt még mindig nincsenek katalogizálva és besorolva. Időről időre új hieroglifákat vagy új fonetikai jelentéseiket fedezik fel .
A hieroglifák osztályozása "A. H. Gardiner listája" alapján:
Csoport
|
A. H. Gardiner
hieroglifák száma |
Csoport név
|
A |
58 |
egy férfi és foglalkozásai ( A csoport hieroglifák )
|
B |
77 |
nő és a munkája
|
C |
tizenegy |
antropomorf istenségek
|
D |
63 |
emberi testrészek
|
E |
32 |
emlősök
|
F |
52 |
emlősök testrészei
|
G |
54 |
madarak
|
H |
nyolc |
madár testrészei
|
én |
tizenöt |
kétéltűek és hüllők
|
K |
6 |
halak és haltestrészek
|
L |
7 |
gerinctelenek
|
M |
44 |
fák és növények
|
N |
42 |
ég, föld, víz
|
|
|
|
Csoport
|
A. H. Gardiner
hieroglifák száma |
Csoport név
|
O |
51 |
épületek és részeik
|
P |
tizenegy |
hajók és hajórészek
|
K |
7 |
háztartási és kempingeszközök
|
R |
25 |
templomi edények és szent emblémák
|
S |
45 |
koronák, ruhák, botok stb.
|
T |
35 |
fegyverek - katonai, vadászat stb.
|
U |
41 |
mezőgazdasági és különféle kézműves eszközöket
|
V |
38 |
kosarak, táskák, kötéltermékek stb.
|
W |
25 |
edények - kő és cserép
|
x |
nyolc |
különböző típusú kenyér
|
Y |
nyolc |
író- és játékkellékek, hangszerek
|
Z |
tizenegy |
különböző vonalak és geometriai formák
|
aa |
31 |
minősíthetetlen
|
|
Az írás iránya
Az ókori egyiptomiak leggyakrabban vízszintes vonalban írtak jobbról balra, ritkábban balról jobbra. Néha függőleges oszlopokba írtak, amelyeket mindig fentről lefelé olvastak. Annak ellenére, hogy az egyiptomi írás uralkodó iránya jobbról balra, a balról jobbra történő írás gyakorlati okokból elfogadott a modern tudományos irodalomban.
Az embereket, állatokat, madarakat ábrázoló táblákat mindig a sor elejére fordítjuk. Például a következő felirat:
- balról jobbra kell olvasni (ha jobbra fordítjuk, akkor jobbról balra kell olvasni), mivel a madár, az ember és a kecske balra néz. Egy karakterláncban a felső karakter elsőbbséget élvez az alsó karakterrel szemben. Például a karakterek olvasási sorrendje egy szóban
következő:
A hieroglif írásban nem voltak szó- vagy mondatelválasztók (azaz írásjelek stb.). A kalligrafikus jeleket szimmetrikusan, szóközök nélkül helyezték el, négyzeteket vagy téglalapokat alkotva.
Írórendszer
Az egyiptomi hieroglifák között két fő szimbólumcsoportot különböztetnek meg: a hangjeleket (fonogramok) és a szemantikai jeleket (ideogrammákat).
A hangfelvételek a hangok megjelölésére használt jelek. Három típusa van [8] :
- egy - mássalhangzó (egy mássalhangzós) jelek;
- két mássalhangzós (két mássalhangzós) jelek;
- három mássalhangzós (három mássalhangzós) jelek.
Az ideogrammok egy egész szót vagy fogalmat jelölnek. Két típusra oszthatók:
- logogramok;
- meghatározó tényezők.
Hangjelek
Egymássalhangzós vagy alfabetikus karakterek
Az egy mássalhangzós (alfabetikus) jelek egy mássalhangzós hang kijelölésére szolgálnak . Az alfabetikus karakterek pontos neve ismeretlen, a sorrendet egyiptológusok dolgozták ki . Az átíráshoz latin betűket használnak ; Azokban az esetekben, amikor a latin ábécé nem tartalmaz betűket az egyiptomi hangokhoz, vagy több betű szükséges egy egyiptomi hang megjelöléséhez, diakritikus jelzéseket használunk .
Jel
|
Kiemelt elem
|
Transzliteráció
|
Hozzávetőleges hangérték
|
|
egyiptomi sárkány
|
ɜ (aleph) [9]
|
glottal stop , mint a német szavakkal,
magánhangzó betűvel kezdődik
|
|
nádas panicle
|
ỉ (a szó elején), j (a szó közepén vagy végén)
|
"th"
|
|
két nádszál
|
j, y
|
"th"
|
|
két sor
|
j, y
|
"és"
|
|
kéz
|
ʕ (ayn) [9]
|
"a"
|
|
fürj csaj
|
w
|
közel angol w
|
|
láb
|
b
|
"b"
|
|
fonott ülés (szőnyeg)
|
p
|
"P"
|
|
Szarvas vipera [9] (vagy csiga [10] )
|
f
|
"f"
|
|
bagoly
|
m
|
"m"
|
|
vízfelszíni kép
|
n
|
n
|
|
száj
|
r
|
"R"
|
|
udvar
|
h
|
x glottal ( [h] mint angol h )
|
|
lenkóc
|
ḥ
|
x garat ( [ħ] például arab ح vagy abház ҳ )
|
|
kaptár
|
ḫ , ̮h
|
x velar ( [x] , sima orosz x )
|
|
egy állat hasa mellbimbóval és farokkal
|
ẖ
|
x palatal ( [ç] , mint a német i ch )
|
|
csavar
|
s
|
"Val vel"
|
|
összehajtott ruhadarab
|
S
|
"Val vel"
|
|
kerti tó
|
s
|
"SH"
|
|
hegyoldal
|
ḳ
|
uvulárisra ( [q] , mint az arab ق)
|
|
kosár fogantyúval
|
k
|
"nak nek"
|
|
hajó állvány
|
g
|
"G"
|
|
kenyér
|
t
|
"t"
|
|
bilincsek az állatok számára
|
ṯ
|
eredetileg "h"
|
|
csukló
|
d
|
"d"
|
|
kígyó
|
ḏ , _d [9]
|
eredetileg "j", valamint hangtalan hangsúlyos "c"
|
Két mássalhangzós jelek
A kettős mássalhangzó karakterek olyan hieroglifák, amelyek két mássalhangzó karaktert közvetítenek. Elég gyakori a hieroglifák között (több mint 80 két mássalhangzós karakter). Egyes bikonszonáns hieroglifák többszólamúak, azaz több hangkombinációt közvetítenek, például a jel
- ḥw és bḥ .
Az egyszerűség kedvéért a két mássalhangzós jeleket általában 17 csoportra osztják a második mássalhangzó szerint. Az alábbiakban példák a két mássalhangzós jelekre.
a második mássalhangzóval ȝ
Jel
|
Transzliteráció
|
|
mɜ [11]
|
|
tɜ [11]
|
|
wɜ [11]
|
|
|
|
a második mássalhangzóval r
Jel
|
Transzliteráció
|
|
ir
|
|
pr
|
|
úr
|
|
|
|
a második mássalhangzóval w
Jel
|
Transzliteráció
|
|
rw
|
|
Sw
|
|
mw
|
|
|
|
a második mássalhangzóval n
Jel
|
Transzliteráció
|
|
wn
|
|
mn
|
|
ḥn
|
|
|
|
a második mássalhangzóval m
Jel
|
Transzliteráció
|
|
nm
|
|
km
|
|
tm
|
|
Trikonsonáns jelek
A trikonsonáns jelek olyan hieroglif jelek, amelyek három mássalhangzó kombinációját közvetítik. A kettős mássalhangzó jelek mellett széles körben szerepelnek az egyiptomi írásban (legfeljebb 60 karakter).
A következő trikonsonáns jelek különösen gyakoriak:
Jel
|
Transzliteráció
|
|
ʕḥʕ
|
|
śḏm , ś_dm
|
|
nfr
|
|
ˁnḫ , ʕn̮h
|
|
ḥtp
|
|
|
|
Jel
|
Transzliteráció
|
|
ḏśr , _dśr
|
|
wḥm
|
|
spr
|
|
smɜ [11]
|
|
wśr
|
|
|
|
Jel
|
Transzliteráció
|
|
ʕšɜ [11]
|
|
ḫpr , ̮̮̮̮̮hpr
|
|
ssp
|
|
ḫrw , ̮̮̮̮̮hrw
|
|
Smś
|
|
Hang kiegészítések (fonetikai kiegészítések)
A két- és három mássalhangzós jeleket általában egy mássalhangzós (ábécé) jelek kísérik, amelyek teljesen vagy részben tükrözik hangjukat. Az így használt egymássalhangzós jeleket hangkiegészítőknek nevezzük.
Ideogrammok
Logogramok
A logogram egy olyan szimbólum, amely vizuálisan ábrázolja, mit jelent. Például egy tábla, amely a napot ábrázolja -
, jelentheti "nap, fény, nap, idő". A szó jelentésének tisztázása érdekében a logogramokat általában hangjelzésekkel egészítik ki.
Meghatározók
A determinánsok (determinánsok) olyan ideogrammok, amelyek a logográfiai írásban a szavak grammatikai kategóriáinak kijelölésére szolgálnak. A determinatívum a szó végére került, és a leírtak jelentésének magyarázatára szolgált, és nem jelölt hangokat vagy szavakat. A determinatívumok lehetővé tették a homonimák egymástól való megkülönböztetését (ha a különböző szavak ugyanazt az írásmódot írták), és szóelválasztóként is szolgáltak [12] . A determinánsoknak lehet közvetlen és átvitt jelentése is.
Például a papirusztekercs jele az
- egy könyvet (tekercset) egész szóként jelölhet, vagy egy elvont, elvont fogalom meghatározójaként szolgálhat. A leggyakoribb szavak egy kis része - pl.
"beszélgetés",
"együtt" - a determinatív hiányzik. Sok szó, mint pl
„éhes ember” – számos meghatározó tényezője van.
A determinatívusokat a szimbólumok jelentésének bővítésére is használták.
Például ha a determináns
A „séta” a „ház” szimbólum elé kerül, akkor azt jelenti, hogy „elmegy”, „menjen ki”.
Példák néhány determinatívra [11] :
meghatározó |
Jelentése
|
|
ember, ember
|
|
nő
|
|
gyerek, fiatal
|
|
öreg, öreg
|
|
magas, örülj
|
|
ellenség, fogoly
|
|
|
|
meghatározó |
Jelentése
|
|
szem, lásd, nézd
|
|
fül, hall
|
|
adományozni, adományozni
|
|
állatállomány
|
|
állat
|
|
madár
|
|
|
|
meghatározó |
Jelentése
|
|
hal
|
|
nap, fény
|
|
éjszaka, sötétség
|
|
csillag, idő
|
|
levegő, szél, vitorla
|
|
fém
|
|
|
|
meghatározó |
Jelentése
|
|
homok
|
|
víz, folyadék
|
|
öntözött föld
|
|
szerkezet
|
|
talajművelés
|
|
út
|
|
Példa
Egy hieroglif felirat töredéke egy ókori egyiptomi sztélén #31664, a Field Museum of Natural History ( Chicago ) alatt a Középbirodalom idején. Íme két sor, amelyeket jobbról balra kell olvasni (fotó és ugyanazon felirat megjelenítése "szabványos hieroglifákban"):
pontosítás
Felső sor
Itt három egyhangzós jel található:
ḏd - ige "beszélni", .f - névmás-utótag 3 lit. egységek h) Így az egész csoport így szól: ḏd.f , ami azt jelenti, hogy „mondja”.
|
olvas jnk - független névmás 1 l. egységek h.
|
|
nb - "úr, mester, úr"
|
|
bikonsonáns jel qd
|
|
d , a qd fonetikai kiegészítése
|
|
hasonló hieroglifa jel helyett írva
|
|
, meghatározó a qd "build" és qd "image" kifejezésekben
|
|
meghatározó az absztrakt fogalmakat jelölő szavakban. Ez azt mutatja, hogy a qd "image" (itt: "karakter") szóval van dolgunk , és nem a "konstrukcióval"
|
Ezek a jelek így szólnak: jnk nb qd "Én vagyok a jellem ura", vagyis "Erős jellemem van."
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ "...A mezopotámiaiak Kr.e. 3200 körül minden előzmény nélkül feltalálták az írást, hogy irányítsák őket, akárcsak az egyiptomiak, egymástól függetlenül, amennyire tudjuk, körülbelül ugyanabban az időben" The Oxford History of Historical Writing. Vol. 1. AD 600-hoz, 5. oldal
- ↑ Budge W. Egy egyiptomi hieroglif szótár, angol szavak indexével, királylista és földrajzi lista indexszel, hieroglif karakterek listája, kopt és sémi ábécé stb. - John Murry, 1920. - 1. évf. I-II.
- ↑ Gardiner A. H. Egyiptomi nyelvtan. Bevezetés a hieroglifák tanulmányozásába. – 1927.
- ↑ Valeurs phonetiques des signes hiéroglyphiques d'époque gréco-romaine. Montpellier, Publications de la Recherche – Université de Montpellier, 1988-1995.
- ↑ Kurth D. Einführung ins Ptolemäische. Eine Grammatik mit Zeichenliste und Übungsstücken. - Hützel: "Backe-Verlag", 2007-2008. - T. 1-2.
- ↑ Archivált másolat . Letöltve: 2011. október 7. Az eredetiből archiválva : 2011. november 15.. (határozatlan)
- ↑ 2006-2011, M. V. Panov, E. V. Balyuk, a Kongresszusi Könyvtár nyilvántartási száma - TXu001579886
- ↑ A. H. Gardiner. egyiptomi nyelvtan; Bevezetés a hieroglifák tanulmányozásába. 3. kiadás – Oxford: Griffith Institute, 1957.
- ↑ 1 2 3 4 Korostovtsev M.A. Bevezetés az egyiptomi filológiába / Otd. szerk. Struve V.V. — M .: AN SSSR. Ázsiai Népek Intézete. Keleti Irodalmi Kiadó, 1963.
- ↑ Istrin V.A. Az írás fejlődése . - M . : A Szovjetunió Tudományos Akadémia Kiadója, 1961. - S. 193 .
- ↑ 1 2 3 4 5 6 N. S. Petrovsky. 21. § Határozók (determinatívák) // Egyiptomi nyelv. Bevezetés a hieroglifákba, a szókincsbe és a közép-egyiptomi nyelv nyelvtanának vázlata. - L. , 1958. - S. 27-28.
- ↑ Korosztovcev M.A. Bevezetés az egyiptomi filológiába // 7-8. § / Felelős. szerk. Struve V.V. - M . : Keleti irodalom Kiadó, 1963.
Irodalom
- Gardiner AH egyiptomi nyelvtan. Bevezetés a hieroglifák tanulmányozásába .. - 3. kiadás, átdolgozva. - Oxford: Griffith Institute, 1957 (1. kiadás Oxford: Clarendon Press , 1927). - ISBN 978-0-900416-35-4 .
- Petrovsky N. S. Egyiptomi nyelv. Bevezetés a közép-egyiptomi nyelv hieroglifájába, szókincsébe és nyelvtanába / Under. szerk. Struve V.V. — L: Leningrádi Egyetemi Kiadó, 1958.
Linkek
Hieroglif szövegek szerkesztői:
Az ókori Egyiptom nyelve és írása |
---|
|
|
Az egyiptomi hieroglifák osztályozása (A. H. Gardiner szerint) |
---|
|
- C - antropomorf istenségek
- D - az emberi test részei
|
- K - hal és hal testrészei
- P - hajók és hajók részei
- Q - háztartási és kempingeszközök
- R - templomi edények és szent emblémák
- S - koronák, ruhák, botok stb.
|
- T - katonai, vadászfegyverek stb.
- U - mezőgazdasági és különféle kézműves eszközök
- V - kosarak, táskák, kötéltermékek stb.
- X - különböző típusú kenyér
- Y - író- és játékkellékek, hangszerek
- Z - különböző vonalak és geometriai formák
|
|
|
|
nyelvtanok |
---|
|
|
- "standard" - H. Ya. Polotsky
|
- „modern” – J. Allen
- J. Borhouts
- V. Schenkel
|
|
|
|