Song of the Harper

Song of the Harper

Egy hárfaművész rajza Nakht sírjából, Kr. e. Kr.e. 1422-1411 e.
Műfaj dalszöveg
Eredeti nyelv közép-egyiptomi
írás dátuma középső királyság
Kiadó Papyrus Harris 500

"Song of the Harper"  - ókori egyiptomi szövegek, amelyeket a Középbirodalom korszakában hoztak létre , és a következő évszázadokban újraírtak [1] . Valószínűleg a vallási szabadgondolkodás legrégebbi emlékműve, amely leszállt ránk, mivel a túlvilág létezésében való hitetlenséget fejezi ki [2] [3] .

A műveknek nincs egységes cselekményük, különálló lírai versek, amelyeket egy közös hangulat, az élet és halál értelméről, az ember sorsáról szóló filozófiai elmélkedés köt össze. A szövegeket vak hárfásokról készült rajzok kísérik, akik e dalok előadói lehettek [4] .

Tartalom

A Harper énekének teljes verziója, amely a Harris 500-as papiruszon található, hieratikus közép-egyiptomi írással íródott, és a 11. dinasztia fáraójának, Iniotefnek a haláláig datálható. A cím erre utal: „ Antef elhunyt király házából származó dal, hárfás énekes elé írva ” [1] .

A temetkezési kultusz kiegészítéseként a "Hárperes éneke" mindazonáltal kétségbe vonja a túlvilág lehetőségét, és a földi lét megbecsülésére szólít fel [5] . G. P. Frantsov fordítása (töredék) [3] :

A testek eltűnnek, mások maradnak, tehát az ősök idejéből! A királyok, akik előttünk jöttek, piramisaikban nyugszanak. Akik sírokat építettek, azok temetkezési helyei nem azok. Mi történt velük? Hallottam Imhotep és Hardedef beszédeit, akiknek szavait mindenki mondja. Mi a helyzet a temetkezési helyeikkel? Falaik leromboltak, helyeik eltűntek, mintha meg sem történt volna. Senki sem jön onnan, hogy elmondja, mi van velük, hogy elmesélje a tartózkodásukat, hogy megnyugtassa a szívünket, mielőtt elmész oda, ahová mentek. Légy boldog, hogy elfeledtesse szíveddel, hogy eltemetnek. Kövesd a szíved, amíg élsz! Teríts mirhát a fejedre, öltözz vékony vászonba, kend meg magad a királyok csodás, igazi kenőcseivel! Sokszorozd meg a benned rejlő örömöket, és ne hagyd, hogy összeszoruljon a szíved. Kövesd az ő akaratát és a javadat! Tedd tetteidet a földön szíved parancsa szerint, és ne szomorkodj, amíg el nem jön a gyász napja. Akinek megnyugodott a szíve, az nem hallja a kiáltásokat, a gyász senkit nem ment meg az alvilágtól. Legyen boldog napod, ne csüggedj tőle. Hiszen senki sem viszi magával a javát. Hiszen senki sem tért vissza, aki elment.

A Paatonemheb sírjának ( Leiden Múzeum ) [2] sérült sztélén Ehnaton fáraó uralkodásának idejére datált dalt Intef uralkodó (a XI  - XVII. dinasztia fáraóinak neve) sírjából másolták . Egy rövid dal Ika túlvilági sztéléjéről azt ábrázolja, ahogy a feleségével ül egy asztal előtt, ahol áldozati ajándékok vannak, mellette pedig a hárfás Neferhotep, aki Khenu fia. A felirat így szól:

„ Ó, az ünnepre épült síremlék, Örömön
alapulsz! » [5]

A hárfaművész első dala Ámon főpap sírjából ( TT50 ) Neferhotep az első terem falán és a következő szavakkal végződik: „ A földön eltöltött idő álom, és azt mondják: üdv, biztonságban és hang azoknak, akik eljutottak Nyugatra "" [2] .

B. A. Turaev volt az első, aki rámutatott a hárfaművész gondolatainak egyetemes jelentésére, átfedésükre az akkád „ Gilgamesh-eposz ” és a Prédikátor héber könyvének egyes töredékeivel , amelyek szintén a lét gyarlóságáról és az élet élvezetének szükségességéről beszélnek. ennek ellenére [1] .

Fordítások

Egy irodalmi mű fordítását számos szakember végezte:

„... a testek eltűnnek és jönnek, mások helyettesítik őket, az ősök idejéből. Piramisaikban nyugszanak az előttünk élő istenek (azaz királyok), valamint múmiák és szellemek vannak eltemetve a sírjukban. Nem is maradt hely a házépítőknek. Hallottam Imhotep és Hardidif szavait, amelyek mondása mindenki ajkán van, s ami a helyeiket illeti, falaik leromboltak, ezek a helyek - mintha nem is lennének, nem is lennének. Egyikük sem jön, hogy meséljen róluk, meséljen a tartózkodásukról, hogy megerősítse a szívünket, amíg közel nem kerül ahhoz a helyhez, ahová elmentek. Légy egészséges szívedben, hogy szíved elfelejtse, legyen a legjobb, ha követed a szíved, amíg élsz. Tedd a fejedre mirhát, legyen a köntösöd finom vászonból, kend meg magad az istenek csodálatos, igaz kenőcseivel. Légy jókedvű, ne hagyd, hogy a szíved lehanyatljon, kövesd vonzását és javadat; rendezd a földi dolgaidat szíved parancsa szerint, és ne szomorkodj, míg el nem jön a (érted) siralom napja. Akinek nem dobog a szíve ( Osiris ), az nem hallgat a panaszokra, és a könnyek sem mentenek ki senkit a sírból. Tehát ünnepeljetek, ne csüggedjetek, mert a tulajdonát nem vihetitek magatokkal, és az elhunytak közül még senki sem tért vissza.

„ Isten korától kezdve a testek elmúlnak, és nemzedékek jönnek helyettük. Ra felkel reggel, Atum belép Manuba, a férfiak teherbe esnek, a nők megfogannak, minden orra beszívja a levegőt, de reggel a gyerekeik a helyükre mennek (meghalnak)! boldog napot, ó pap! Mindig legyen tömjén és illat az orrodnak, füzér és lótusz a melletted ülő szeretett nővéred vállára és mellére! Dal és zene legyen előtted, dobj el minden bánatot, gondolj csak az örömre, míg el nem jön a nap, amikor ki kell kötnöd a csendet szerető földhöz... Tölts boldog napot bölcs pap, tiszta kézzel! Mindenről hallottam, ami az ősökkel történt: a (falaik) leromboltak, a helyük nem létezik, olyanok, mint akik isten kora óta nem voltak. (De erősek a falaid, fákat ültettél) tavacskád partján, lelked rajtuk pihen és vizet iszik. Kövesd szívedet bátran!.. Adj kenyeret a szegényeknek, hogy neved örökké szép maradjon! Legyen boldog napod!… Gondolj arra a napra, amikor elvisznek egy olyan országba, ahol elviszik az embereket. Nincs ember, aki magával vinné a gazdagságát. És onnan nincs visszaút "

Lásd még

Irodalom

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 Sinilo Galina. A világirodalom története. Ókori Közel-Kelet. - Mn. : Felsőiskola, 2017. - 680 p.
  2. ↑ 1 2 3 Mathieu M. E. Ókori egyiptomi mítoszok. - Állami Ermitázs , 1940. - 212 p. — ISBN 5458423852 .
  3. 1 2 Frantsov G.P. A vallás és a szabad gondolkodás eredeténél. // Tudományos ateizmus. M .: "Nauka" kiadó , 1972. S. 446
  4. Allen, James P. Közép-egyiptomi: Bevezetés a hieroglifák nyelvébe és kultúrájába . - Cambridge University Press , 2000. - S.  343 . — ISBN 0-521-77483-7 .
  5. ↑ 1 2 Lichtheim, M. Az ókori egyiptomi irodalom. - University of California Press , 1973. - V. 1. - S. 194.
  6. Turaev. B. A. Az ókori Kelet története. - S. 145-148. — 239 p.
  7. M.E. Mathieu. Ókori egyiptomi mítoszok. - L . : Állami Ermitázs , 1956. - 78. o.
  8. Monte P. Egypt Ramses / fordítás: Mendelssohn Felix L .. - Smolensk, 2000. - S. 117-118.
  9. Az ókori egyiptomi irodalom . bibliotekar.ru. Letöltve: 2019. április 29. Az eredetiből archiválva : 2019. április 25.
  10. A halál elleni lázadás proto-egzisztenciális motívumai és fogalmi megtestesüléseik: az archaikus deszakralizációs folyamat fenomenológiája . Elektronikus Filozófiai Könyvtár . filosof.historic.ru. Letöltve: 2019. április 29. Az eredetiből archiválva : 2019. április 27.

Linkek