Karakalpak nyelv
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. szeptember 4-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 7 szerkesztést igényelnek .| Karakalpak nyelv | |
|---|---|
| A karakalpak nyelv (piros) elterjedése Üzbegisztán területén | |
| önnév |
Qaraqalpaq tili |
| Országok | Üzbegisztán , Kazahsztán , Afganisztán , Oroszország |
| Régiók | Karakalpaksztán |
| hivatalos állapot | Karakalpaksztán |
| A hangszórók teljes száma | |
| Osztályozás | |
| Kategória | Eurázsia nyelvei |
|
Altaji nyelvek (vitatható) török ág Kypchak csoport Kypchak-Nogai alcsoport |
|
| Írás | Latin és cirill |
| Nyelvi kódok | |
| GOST 7.75-97 | sapka 275 |
| ISO 639-1 | — |
| ISO 639-2 | kaa |
| ISO 639-3 | kaa |
| WALS | kkp |
| Etnológus | kaa |
| IETF | kaa |
| Glottolog | kara1467 |
 Wikipédia ezen a nyelven | |
A karakalpak nyelv ( Qaraqalpaq tili / Karaqalpak tili ) a karakalpak nyelve, a török család egyik nyelve .
Genealógiai és területi információk
Genetikailag a török nyelvcsalád Kypchak csoportjának Kypchak-Nogai alcsoportjába tartozik. A Polovtsy, az Arany Horda és a Nagy Nogai Horda [2] részét képező kipcsak törzsek között alakult ki . A legközelebbi nyelvek a kazah és a nogai , amelyekkel együtt a karakalpak nyelv alkotja a nogai klasztert . Egyes kutatók ( A. N. Samoilovich , K. G. Menges és mások) a kazah nyelvhez nagyon közel álló karakalpak nyelvet (különösen az északkeleti karakalpak nyelvjárást [3] ) a kazah nyelvjárások egyikének tartják [4] [5] [6 ] [7] [8] [9] . A karakalpak irodalmi nyelv az északkeleti dialektusra épül [10] .
A nyelvet főleg Karakalpaksztánban ( Üzbegisztántól északnyugatra ), valamint Üzbegisztán Khorezm és Fergana régiójában , Türkmenisztán Dashoguz velayatjában , Kazahsztán egyes régióiban , az Orosz Föderáció Asztrahán régiójában és Afganisztánban beszélik . helyek, ahol a karakalpakok élnek .
Szociolingvisztikai információk
A szállítók száma - kb. 400 ezer ember, nagy része a Karakalpaksztán Autonóm Köztársaságban él , ahol a karakalpak nyelv hivatalos. Körülbelül 2000 beszélő él Afganisztánban , kisebb diaszpórák vannak Oroszországban , Kazahsztánban , Törökországban és más országokban.
Az irodalmi karakalpak nyelv a szovjet korszakban fejlődött ki , északi dialektusokra alapozva. Korábban a török alapú irodalmi írott nyelvet korlátozottan használták (műveltség - 2%) [11] . A tanítás karakalpak nyelven folyik az általános és középiskolákban, néhány tudományágat a Karakalpak Állami Egyetemen olvasnak. Berdakh . Az " Erkin Qaraqalpaqstan " című újság a Nukusban jelenik meg . A fő szabályozó szervezet a Nazhim Davkaraevről elnevezett Nyelvi és Irodalmi Intézet .
A karakalpak nyelv napjaMinden év december 1-jén ünneplik a karakalpakok világszerte a karakalpak nyelv napját.
DialektusokÁltalában két dialektust különböztetnek meg: északkeleti és délnyugati. Vannak találgatások a Ferghana-völgyben beszélt harmadikról .
Írás
1924-től 1928-ig az arab ábécét használták; 1928-tól 1940-ig - az ábécé latin alapon. 1940-ben, a Szovjetunió nyelveinek írásainak cirillesítési folyamatának részeként, a cirill ábécén alapuló ábécét fejlesztettek ki és vezettek be. Megújított változatát 1957-ben hagyták jóvá.
Cirill karakalpak ábécé:
| A a | ɘ ə | B b | be | G g | Ғ ғ | D d | Neki | Neki |
| F | W h | Ésés | th | K to | Қ қ | L l | Mm | N n |
| Ң ң | Ó, oh | Ө ө | P o | R p | C-vel | T t | u u | I Y |
| Ў ў | f f | x x | Ҳ ҳ | C c | h h | W w | u u | b b |
| s s | b b | uh uh | yu yu | Én vagyok |
Üzbegisztán függetlenségének kikiáltása után a karakalpak nyelv számára, az üzbég után, 1994-ben jóváhagyták a latin alapú ábécét. Az eredeti változat közel állt a törökhöz , de hamarosan mind az üzbég, mind a karakalpak ábécé átdolgozásra került: a diakritikus betűk helyett a digráfokat és az aposztrófokat tartalmazó betűket vezették be. Az új karakalpak ábécé legutóbbi módosításai 2016-ban történtek: az aposztrófokkal ellátott betűk helyett akut betűket vezettek be .
Modern karakalpak ábécé:
| A a | Á á | Bb | D d | Neki | F f | G g | Ǵ ǵ | H h | X x |
| Í ı | én i | Jj | Kk | Q q | l l | M m | N n | Ń ń | Ó, oh |
| o o | Pp | R r | S s | T t | u u | u u | Vv | Ww | Y y |
| Z Z | Sh sh | c c | Chch |
Az új írásmódra való átállást 2005-ig kellett végrehajtani [12] , de az 1957-es modell cirill ábécéjét még mindig széles körben használják.
Tipológiai jellemzők
A karakalpak nyelvet ugyanazok a tipológiai jellemzők jellemzik, mint a legtöbb többi török nyelvet .
Nyelvtani jelentések kifejezésének típusaA karakalpak nyelv szintetikus . A nyelvtani jelentéseket egy kidolgozott toldalékrendszerrel fejezzük ki :
Ata-m atız-ǵa bar-a-dı.
Father-POSS.1SG field-DAT go-PRS-3
"Apám a mezőre megy"
Baratır-sa ald-ı-nan bir túlki shıǵ-a-dı.
megy. PROGR-COND.3 előtt-POSS.3-ABL egy róka kimenni-PRS-3
"Elmegy, és egy róka kijön, hogy találkozzon vele"
Ugyanakkor a karakalpak nyelv, mint a legtöbb türk nyelv, gazdag analitikus verbális komplexumokban, mint például a „csírák + ige személyes formában”. Ezek a szerkezetek, amelyek a grammatizálás különböző szakaszaiban vannak , sokféle jelentést fejeznek ki, beleértve az aspektuális és a modális jelentéseket is . Például a -p -ben lévő gerund és a jat- "hazudni" igének kombinációja az -r -ben az arc toldalékokkal rendelkező igenév alakjában progresszív jelen idővé lett nyelvtanilag:
Ne qıl-ıp jat-ır-sań?
mit csinálj-CONV feküdj le-2SG RÉSZ
"Mit csinálsz (most)?"
A segédigék funkciójában a leggyakoribbak a júr - "menni", tur - "állni", otır - "ülni" , jat - " hazudni", bol - "lenni", et - "tenni". ", al - "elvenni", kel - "jönni", shıq - "elhagyni"; qoy- , sal - „tedd”, „put”; jiber – „elengedni” stb.
Pil bala-nı jabayı haywan-lar-dan saqla-p júr-e-di.
elefántgyerek-ACC vadállat-PL-ABL mentés-CONV go-PRS-3
"Az elefánt megmenti a fiút a vadon élő állatoktól (szó szerint: "megőrzi")"
O-lar suw-ǵa bat-ıp baratır-ǵan-dı qutqar-ıp kal-dı
PRON.3-PL water-DAT mosogató-CONV go. PROGR-PFCT-ACC mentés-CONV tartózkodás-PST
"Megmentettek egy fuldoklót"
A morfémák közötti határvonal természeténél fogva a karakalpak nyelv agglutinatív . Nem jellemzi szemantikai fúzió (kumuláció) - minden grammatikai jelentést általában külön toldalék fejez ki:
bala "gyermek";
bala-lar "gyerekek";
bala-lar-ım "gyermekeim";
bala-lar-ım-da „gyermekeimmel”.
A morfémák találkozásánál fonetikai folyamatok lejátszódhatnak például:
iyt "kutya" + nı 'ACC' = iyt-ti "kutya" - a mássalhangzó progresszív asszimilációja és a magánhangzó harmonizálása .
Egyes esetekben lehetséges a sandhi , azaz a formális összeolvadás jelensége : not
qıl-ıp > neǵıp "ami megtette";
qatın-ı-na > qatına "felesége".
A névleges csoportban a fő jelöléstípus a dupla . A csúcsfőnév birtokos képzővel vagy isafet jelzővel van jelölve (egybeesik a harmadik személy birtokos képzőjével). Az eltartottat a genitivus jelzője jelöli:
meniń kitab- ım
PRON.1SG. GEN könyv - POSS.1SG "
az én könyvem"
Az isafet konstrukció esetében azonban a meghatározottság kategóriájához változó jelölés kapcsolódik. A függő főnév csak hivatkozási használattal van megjelölve (meghatározott objektumot jelöl), nem hivatkozási használatával (az objektumok osztályának egészét jelöli), csúcsjelöléssel :
| bala-lar-dıń kitab - ı | vs. | bala-lar kitab- ı |
| gyermek-PL- GEN könyv- POSS.3 | baba-PL könyv- POSS.3 | |
| "gyerekkönyv (meghatározott gyerekekhez tartozik)" | "gyerekkönyv (általában gyerekeknek szánt)" |
A predikációban a jelölés általában függő : az aktánsok különböző esetjelzőket kapnak, az ige csak az alannyal egyezik (a csúcsjelölés eleme). Ugyanakkor a közvetlen objektum tekintetében a főnévi kifejezésben alkalmazott jelölési stratégiához hasonló stratégiát alkalmaznak: a hivatkozó objektumot akuzativussal jelölik, a nem hivatkozási objektumot nem jelölik:
Ǵarrı duzaq sal-ıp júr-e-di
öregember csapdát állít-CONV go-PRS-3
"Az öreg csapdákat állít (mindig csapdákat állít)"
Ǵarrı duzaq-tı sal-dı
öregember csapda - ACC set-PST.3
"Az öreg csapdát állított (egy konkrét csapdát)".
A karakalpak a többi török nyelvhez hasonlóan akuzatívus :
Túlki (Agens) juwır-a-dı
fox run-PRS-3
"Fox run"
Túlki (beteg) uyqıla-y-dı a
róka alszik-PRS-3
"A róka alszik"
Túlki (Agens) kus-ty (Patient) same-di
fox bird-ACC is-PST.3
"A róka megette a madarat"
A karakalpak nyelv alapvető szórendje a SOV :
Sapar (S) kitap-tı (O) oq-ıy-dı (V).
Sapar book-ACC read-PRS-3
"Sapar read book"
Általános fonetikai és morfológiai jellemzők
Fonetika és fonológia Magánhangzók- 9 magánhangzós fonéma: /a/, /æ/, /e/, /o/, /œ/, /u/, /y/, /i/, /ɯ/.
- Az alsó magánhangzó [æ] főleg arab és perzsa eredetű szavakban található [2] .
- A magánhangzók [i], [ɯ], [y], [u] szűkebb, hiányos képzés [2] . Az 1957-es helyesírási reform előtt az [i] és a [ɯ] legyengült pozícióban az első szótagban nem szerepeltek a levélben: ktap [kitap] (modern helyesírás - kitap ), pşaq [pɯʃaq] ( pıshaq ), levéltetvek [ tili] ( tili ) [13] .
- Szinharmonizmus a sorban és a kerekségben, és ez utóbbi nem tükröződik a helyesírásban ( túlki [tylky] "róka", qudıq [quduq] "jól");
| Magánhangzó | Következhet: |
|---|---|
| a | a, ɯ |
| æ | e, i |
| e | e, i |
| én | e, i |
| o | a, o, u, ɯ |
| - | e, i, -, y |
| u | a, o, u |
| y | e y |
| ɯ | a, ɯ |
Az orosz és más nyelvek kölcsönzésénél a szinharmonizmus nem mindig figyelhető meg.
Mássalhangzók- 25 mássalhangzó fonéma , ebből 4 (zárójelben jelölve) csak kölcsönszóban fordul elő:
| Ajak | Alveoláris | Palatális | Veláris | uvuláris | glottális | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Robbanó | p | b | t | d | k | g | q | |||||
| Affrikáta | ( ʦ ) | ( ʧ ) | ||||||||||
| réselt | ( f ) | ( v ) | s | z | ʃ | ʒ | x | ɣ | h | |||
| Orr | m | n | ŋ | |||||||||
| remegő | r | |||||||||||
| Oldal | l | |||||||||||
| Csúszó | w | j | ||||||||||
- A köztörök [tʃ] és [ʃ] a [ʃ]-nek és [s]-nek felel meg ( qus "madár" versus köztörök [quʃ] , [qaʃ] "menekülés" versus köztörök [qatʃ] ) – ez a közös jellemzője a töröknek. a Nogai klaszter nyelvei;
- valamint a nogai nyelvben, és a kazahtól eltérően az -l- toldalékoknak nincs l / d / t opciója ( taslar "kövek" a Kaz. tastar ellen );
- zöngés [d] és [ɣ] lehetséges az anlautban - az oguz nyelvek hatása .
- Nincs elő- vagy elöljárószó, csak utótagok és utószók.
- Rengeteg közbeszólás, névadó és átvitt szavak ( shır-shır "madarak csiripelése", qum-qunt "fű susogása", lek-lek "egyenletes imbolygás", mılja-mılja "egy tárgy összegyűrt állapota").
- nincs nemi kategória, két kategória van: emberek/nem emberek;
- számkategória : többes szám jelző -lar/-ler ;
- összetartozás kategóriája: birtokos toldalékok;
- esetkategória : fő , genitivus , accusative , datative , locative , original .
- az idő kategóriája: jelen-jövő, jövő és múlt (jelzős hangulatban);
- az aspektuális és modális jelentések kifejezésének számos szintetikus és analitikus módja;
- 5 hangforma (aktáns származtatás): alap, kölcsönösen összekapcsolódó, reflexív, passzív, kényszerítő (okozati);
- személytelen alakok - több fajta igenév, participium, masdar .
Szókincs
A karakalpak nyelv szókincsének alapja a Kypchak réteg [2] .
Példák kölcsönzésre:
- ősi: kínai ( zań "törvény", shanaq "csésze"), óiráni ( arna "csatorna", kent "város"), szanszkrit ( baksı "mesemondó");
- arab és perzsa ;
- orosz (beleértve a nemzetközi szókincset).
Számok
Bir - 1, eki - 2, úsh - 3, tórt - 4, bes - 5, altı - 6, jeti - 7, segiz - 8, toǵız - 9, on - 10, júz - 100, mın - 1000.
Jegyzetek
- ↑ Ethnologue - 25 - Dallas, Texas : SIL International , 2022.
- ↑ 1 2 3 4 Tenishev, 1997 .
- ↑ James Stuart Olson , Lee Brigance Pappas, Nicholas Charles Pappas. Az orosz és a szovjet birodalom néptörténeti szótára. - Greenwood Publishing Group, 1994. - S. 344. - 840 p. — ISBN 9780313274978 .
- ↑ Ferhat Karabulut, 2003 , p. tizenegy.
- ↑ Szociolingvisztika, 2006 , p. 1893.
- ↑ kazah (angol) (elérhetetlen link) . UCLA Language Materials Project . Letöltve: 2015. április 4. Az eredetiből archiválva : 2015. április 9..
- ↑ WK Matthews, 2013 , p. 75.
- ↑ Gerhard Doerfer KÖZÉP-ÁZIA XIV. Török-iráni nyelvű kapcsolatok - cikk az Encyclopædia Iranica -ból
- ↑ Közép-Ázsia, 130 éves orosz uralom: történelmi áttekintés / Edward Allworth. - Duke University Press, 1994. - P. 64. - 650 p. - (Közép-Ázsia könyvsorozat). — ISBN 9780822315216 .
- ↑ George L. Campbell, Gareth King. A világ nyelveinek gyűjteménye . - Routledge, 2013. - P. 835. - 1984 p. — ISBN 9781136258466 .
- ↑ N. A. Baskakov. Karakalpak nyelv // A Szovjetunió népeinek nyelvei. - M. , 1966. - T. II . - S. 31 .
- ↑ Birgit N. Schlyter. Nyelvpolitikák a mai Közép-Ázsiában (angol) // International Journal on Multicultural Societies. – UNESCO, 2001. – Iss. Vol. 3, sz. 2 . — 130. o . — ISSN 1817-4574 .
- ↑ Musaev, 1973 .
Irodalom
- Tenishev E. R. (felelős szerkesztő). török nyelvek. ("A világ nyelvei" sorozat). - Bishkek, 1997. - C. 264-272.
- Karakalpak nyelv // Nyelvi enciklopédikus szótár. - M. , 1990.
- Musaev K. M. (felelős szerkesztő). A Szovjetunió török irodalmi nyelveinek helyesírása. - M.: Nauka, 1973.
- Baskakov N.A. (szerk.). Karakalpak nyelv. T.II. Fonetika és morfológia. - M. , 1952.
- Baskakov N.A. (szerk.). Orosz-Karakalpak szótár. - M. , 1967.
- Johanson L., Csató E. (szerk.). A török nyelvek. — London; New York, Routledge, 1998.
- Plungyan V. A. . Bevezetés a grammatikai szemantikába: a világ nyelveinek grammatikai jelentései és nyelvtani rendszerei. — M.: RGGU, 2011.
- Ferhat Karabulut. Relatív záradékkonstrukciók kazah nyelven . - University of Wisconsin-Madison, 2003. - 286 p.
- Ulrich Ammon , Norbert Dittmar , Klaus J. Mattheier. Szociolingvisztika: A nyelv és társadalom tudományának nemzetközi kézikönyve . - Walter de Gruyter, 2006. - 2622 p. — ISBN 9783110184181 .
- WK Matthews. A Szovjetunió nyelvei . - Cambridge University Press, 2013. - 192 p. — ISBN 9781107623552 .
Linkek
- Néprajz a karakalpak nyelvről (angol)
- Karakalpak-angol online szótár
- Karakalpak átíró cirillről latinra
 Szótárak és enciklopédiák |
|---|