Vukovica

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. július 3-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 5 szerkesztést igényelnek .

Vukovica (az alkotóról, Vuk Stefanovich Karadzicról nevezték el ), vagy szerb cirill , amelyet Szerbiában egyszerűen " ábécének " hívnak - a szerb-horvát nyelvek cirill ábécéje , amelyet a 19. század elején hoztak létre, és azóta nem változott. Főleg Szerbiában , Montenegróban és ritkábban Bosznia-Hercegovinában használják . Az orosz ábécéhez képest a vukowicében nincs Yoyo, Yy, Schshch, Ъ, Yy, b, Ee, Yuyu, Yaya, de 6 másik betűt használnak Ј ј, Ћ ћ , Ђ ђ , Њњ, Љ љ és Џ џ. Minden betű, legalábbis fonemikusan, pontosan egy hangot jelöl. Az ábécé latin megfelelője - széna .

A a B b be G g D d Ђ ђ Neki
F W h Ésés Ј ј K to L l Љ љ
Mm N n Њ њ Ó, oh P o R p C-vel
T t Ћ ћ u u f f x x C c h h
Џ џ W w

Egyes szerb (és macedón) betűk stílusa kurzív és kurzív betűtípusokban eltér a szokásos orosztól. Ez mindenekelőtt a kurzív és kézzel írt kis n, t , néha b, d, d [1] , valamint a kézzel írott nagy B, D, N betűkre vonatkozik. A legtöbb elterjedt számítógépes rendszerben hiányzik vagy nehézkes az adott szerb stílusok támogatása. A modern szerb ábécé 30 betűből áll:

 Levél   Hang   Orosz gyakorlati átírás  Gajevica
 A a  [a]  a (ђа→ jya , ља→ la , ња→ nya , ја→[ b ] i )  A a
 B b  [b]  b  Bb
 be  [v]  ban ben  Vv
 G g  [g]  G  G g
 D d  [d]  d  D d
 Ђ ђ  [ ʥ ]  jj ( ђа → jya , ђе→ je, ђи → ji , ђо→ jo , ђу→ ju )  Đ đ
 Neki  [e]  e (szó elején és magánhangzók után), e (mássalhangzók után)  e e
 F  [ ʒ ]  és  Z Z
 W h  [z]  h  Z Z
 Ésés  [én]  és  én i
 Ј ј  [j]  th (a szó elején és a magánhangzók után: јa → i , јe → e , јi → és , јo → ​​yo , јu → u ; mássalhangzók után: јa → ya , јe → ye, јi → yi, јo → yo , јu → yu )  Jj
 K to  [k]  nak nek  Kk
 L l  [l]  l  l l
 Љ љ  [ʎ]  l (ља → la , ље → le , љi → li , љо → le , љу → lu )  Lj lj
 Mm  [m]  m  M m
 N n  [n]  n  N n
 Њ њ  [ ɲ ]  н ( ња → nya , ње→ nem , њи→ sem , њо→ nem , њу→ nu )  Nj nj
 Ó, oh  [o]  o (ђо → jo , љо → le , њо → nem , јo → ​​yo a szó elején és a magánhangzók után, yo a mássalhangzók után)  Ó o
 P o  [p]  P  Pp
 R p  [r]  r (mindig, beleértve a szótagképzést is)  R r
 C-vel  [s]  Val vel  S s
 T t  [t]  t  T t
 Ћ ћ  [ ʨ ]  h (ћ lágyabban ejtve, mint h)  Ć ć
 u u  [u]  y (ђу→ ju , љу→ lu , њу→ nu , ју→[ b ] yu )  u u
 f f  [f]  f (az A, E betűk után B-ként olvasom)  F f
 x x  [x]  x  H h
 C c  [ ʦ ]  c  c c
 h h  [ ʧ ]  h (h-t keményebben ejtik, mint ћ)  Č č
 Џ џ  [ ʤ ]  j  Dž dz
 W w  [ ʃ ]  w  Š š

Vukovicával párhuzamosan Szerbia és Montenegró a Gajevica latin ábécét használja ( lásd a jobb oldali oszlopot), amely egyben a horvát ábécé is .

Jegyzet. Az orosz átírás R. S. Giljarevszkij és B. A. Starostin, M. „Idegen nevek és címek az orosz szövegben” című kézikönyve alapján készült, 1969 (1. kiadás), 1985 (3. kiadás):

Alphabet in Montenegro

Montenegróban , a volt Jugoszlávia sok más köztársaságához hasonlóan két ábécét használnak -- Vukovica és Gajevica . 2011-ben a З́ és a С́ betűket hozzáadták a montenegrói ábécéhez ( latinul  - Ź és Ś ). Eredetileg azt tervezték, hogy hozzáadják az S betűt is (latinul Z) [2] [3] . Használatuk nem kötelező. 2016-ig a betűket Montenegró hivatalos dokumentumaiban használták.

Levél Hang Orosz gyakorlati átírás Gajevica Írás más régiókban (cirill) latin
z Z [ ʑ ] zh Z Z Zј Zj
Ć ć [ ɕ ] SH Ś ś Сј sj
S s [dz] dz W h Dz Dz

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Janko Stamenovic, John Hudson. Szerb cirill betűk BE, GHE, DE, PE, TE  (angolul) . Letöltve: 2018. január 29. Az eredetiből archiválva : 2008. augusztus 21..
  2. ↑ Montenet - Nyelv: montenegrói  ábécé . Letöltve: 2018. január 29. Az eredetiből archiválva : 2017. június 16.
  3. ↑ Montenegrói nyelv: különbségek és tankönyvek . http://mojsrpski.org (2015. november 13.). Letöltve: 2018. január 29. Az eredetiből archiválva : 2018. január 29.

Linkek

 Gyakorlati átírás oroszra és oroszból
Idegen nyelvről
oroszra
Oroszból
külföldibe
Néhány további utasítás