Ј (cirill)

Ј , ј (név: ye , jota ) - a kiterjesztett cirill ábécé betűje, a szerb 11. és a macedón ábécé 12. betűje az altáji és azerbajdzsáni cirill ábécében is használatos. Úgy olvas, mint [ j ]; Altaj nyelven [ ɟ ] vagy [ d͡z ].

A délszláv nyelvekben a cirill ábécé mind a hagyományos Y betű helyett, mind pedig az ја , је , јо , ји , ју kombinációkban használja a szerb írásból kikerült iotizált magánhangzók betűit (lásd az orosz táblázatot). szerb betűk átírása a " Szerb cirill ábécé " cikkben).

A levél az orosz kurzív írásban létezett a 17. század végén - a 19. század elején. az " i " betű egy változataként (csak azokon a helyeken, ahol "й"-ként ejtették ki, például "maіorъ"), és ezt számos dokumentum igazolja [1] . I. Miklós későbbi éveiben végleg kiesett a használatból. A tipográfiai betűtípusokból hiányzott.

A levelet Vuk Stefanovic (akkor még nem Karadzic) vezette be a szerb írásba . Kezdetben a Szerb népnyelv nyelvtanában [2] 1814 -ben a Ї stílust használta, amelyet később Ј [3] -ra változtatott  - vagyis a latin iot német hangjelentésében használta, eleinte kettőt hagyva. pontok a betű felett. A „latin” betűnek a szláv írásba való bevezetését a kezdetektől erősen kritizálták, de idővel „indoklást” találtak: a J-alakú körvonalat a 17-18 . századi kurzív írásban . néha volt cirill І betűje , amelyet bizonyos esetekben (a szavak elején és a magánhangzók között) pontosan úgy ejtettek, mint [y].

A szerb Ј betűt 1944. december 4-én vezették be az újonnan létrehozott macedón ábécébe, a „Macedón ábécé és a macedón irodalmi nyelv létrehozásával foglalkozó filológiai bizottság” tagjai szavazatának eredményeként (8 igen szavazat, 3 ellene).

A betűt a 19. század közepén az ukrán nyelvre kínált írásmódok egy részében használták (elsősorban a dragomanovkában ), de a nyomdákban levél hiánya miatt elhagyták.

A 20. század elején születtek ötletek az orosz nyelv fonetikusabb írásrendszerbe fordítására, amelyben ezt a betűt is használták. Az 1990-es években ezt a betűt javasolták bevezetni a poliszi mikronyelv ábécéjébe .

Lásd még

• Cirill betűk listája

Jegyzetek

1. ↑ Lásd például az Aleksinsky kerület 1811-es revíziós történetét, Tula Regionális Archívuma, Fund 401 op. 1 tok 01, 4. sor felül
2. ↑ Vuk Stefanović (szerb) . A szerb jezik írnoka a köznép nyelvjárása szerint . - Bécsben : G. John Schnirer nyomdájánál, 1814.
3. ↑ Vuk Stefanovic . Srpska rјechnik . - Bechuban , 1818. - P. LXIX.

Irodalom

• Petar Lori. A cirill ábécé története  (újpr.) . - Belgrád, 1971.
• Ivan Kocsev, Ivan Alekszandrov. Documents for schinyavaneto in „Macedón book ezik” // Macedonian pregled (Macedón recenzió): Leírás a tudomány, az irodalom és a társadalmi élet számára. Godina XIV, 4. könyv. - Sofia: Macedonian Scientific Institute, 1991. - 17. o . — ISSN 0861-2277 .

Linkek

• J a Scriptsource.org webhelyen 
• ј a Scriptsource.org webhelyen