A Maclaurin-trisecttrix egy kocka , amely a triszekciós tulajdonságáról nevezetes , mivel szög háromszögesítésére használható. Úgy definiálható, mint két egyenes metszéspontjának helye, amelyek mindegyike egyenletesen forog két különböző pont (pólus) körül 1:3 szögsebesség-aránnyal, miközben az egyenesek kezdetben egybeesnek az ezeken a pólusokon áthaladó egyenessel. . Ennek a konstrukciónak az általánosítását Maclaurin Seantantnak nevezik . A szekánt Colin Maclaurinról nevezték el , aki 1742-ben vizsgálta a görbét.
A és pontok körül forogjon két egyenes , úgy, hogy a körül forgó egyenes szöget zárjon be az x tengellyel , a körül forgó egyenes pedig szöget zár be . Legyen a metszéspont, akkor az egyenesek által a pontban bezárt szög egyenlő . A szinusz törvénye szerint
, tehát poláris koordinátákban ez adna .Így a görbe a Sluz kagylófélék családjába tartozik .
Egy téglalap alakú koordinátarendszerben az egyenlet így néz ki
.Ha az origót ( a , 0 -ra toljuk el), akkor a fentiekhez közeli következtetés azt mutatja, hogy a poláris koordinátákban lévő egyenlet
így egy epispirál példája .
Adott szögre rajzoljunk egy sugarat úgy, hogy a tengellyel bezárt szög legyen . Rajzolj egy sugarat az origótól az első sugár metszéspontjáig a görbével. A görbe megszerkesztésével a második sugár és a tengely közötti szög .
A görbének egy pontban van egy metszéspontja az x tengellyel, és egy kettős fix pontja az origóban. A függőleges vonal aszimptota. A görbe a derékszög hárommetszete szerinti pontokban metszi az egyenest. Főkockaként nulla nemzetség van .
A Maclaurin- triszektor háromféleképpen definiálható kúpszelvényként . Kimondottan:
Továbbá,
Görbék | |||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Definíciók | |||||||||||||||||||
Átalakult | |||||||||||||||||||
Nem síkbeli | |||||||||||||||||||
Lapos algebrai |
| ||||||||||||||||||
Lapos transzcendentális |
| ||||||||||||||||||
fraktál |
|