Régi szláv nyelv

Régi szláv nyelv
önnév

slovensk ѩзꙑкъ

ⱄⰾⱁⰲⱑⱀⱐⱄⰽⱏ ⱗⰸⱏⰺⰽⱏ
Országok Nagy-Morvaország , Kijevi Rusz , Első Bolgár Birodalom , Szerbia
Régiók Kelet-Európa , Dél-Európa
Állapot holt nyelv
kihalt század végére az egyházi szláv nyelvvé fejlődött
Osztályozás
Kategória Eurázsia nyelvei

indoeurópai család

szláv ág délszláv csoport Keleti alcsoport Rokon nyelvek : egyházi szláv
Írás ótemplomi szláv cirill , glagolita
Nyelvi kódok
GOST 7.75-97 tser, 777 (az egyházi szláv nyelvben közös ISO és GOST kódok  )
ISO 639-1 cu
ISO 639-2 chu
ISO 639-3 chu
A világ nyelveinek atlasza veszélyben 2
Etnológus chu
IETF cu
Wikipédia ezen a nyelven

Az ószláv nyelv ( slòvensk ѩзꙑ́къ ) az első szláv irodalmi nyelv , amely a IX. században Solun városának [1] (a Proto délszláv ágának keleti csoportja ) környékén élt szlávok nyelvjárásán alapul. -szláv nyelv ). Az írást a 9. század közepén a felvilágosodás korú testvérei , Cirill és Metód fejlesztették ki . A 9-11. században a legtöbb szláv nép irodalmi nyelve volt, és számos akkori fiatal szláv nyelv kialakulását befolyásolta [2] . A glagolita és a cirill ábécét használták az ószláv nyelv ábécéjeként [3] . Az óegyházi szláv nyelv kezdettől fogva irodalmi nyelv volt, és soha nem használták a mindennapi kommunikáció eszközeként [4] .

A 10. század végére más szláv nyelvek hatására változásokon ment keresztül, és az ezen időszak után írt kéziratokat már egyházi szláv nyelven írtnak tekintik [5] [6] [7] [8] . Az óegyházi szláv, amely a szláv nyelvek délszláv ágának keleti csoportjának csak egy dialektusán alapul, nem tévesztendő össze a protoszláv nyelvvel , egy régebbi nyelvvel, amely minden szláv nyelv alapja lett [ 3] .

Cím

A nyelv megjelenése korának kézirataiban "szlávnak" vagy "szlovénnak" ( Slovensk ) nevezik. Metód életének ötödik fejezetében III. Mihály bizánci császár Cirillre és Metódra utalva ezt mondja: „ Te falusi vagy, de falusi vagy, aki tisztán szlávul beszél ” ( ti vagytok a falusiak, de a falubeliek mind beszélnek tisztán szláv ). A XV. fejezetben azt mondják, hogy Metód könyveket fordított szláv nyelvre: betette a barzba az összes görög nyelvű könyvet szlovenszki nyelven ( az összes könyvet gyorsan lefordította görögről szlávra ), a XVII. fejezetben pedig azt, hogy a tanítványok Metód halála után az istentiszteletet szolgálta, beleértve a szláv nyelvet is: a templom szolgálatát latinul, grch -ben és szlovén nyelven ( az istentiszteletet latinul, görögül és szlávul szolgálták ki ) [9] . Ezt a nevet használja John Exarch író is .

A 18. - 19. század eleji orosz irodalomban az első szláv szövegek nyelvét "szlávnak", "szlávnak" vagy "szlávnak" is nevezték ( M. V. Lomonoszov , A. S. Shishkov és mások). Az "ótemplomi szláv" ( németül  Altkirchenslawische , angol ótemplomi  szláv ) kifejezést Lomonoszov használta 1758-ban [10] , az "egyházi szláv" kifejezést először A. Kh. Vosztokov használta , 1836-ban N. I. Nadezsdinben is megtalálható . cikk "Europeanizmus és nemzetiség az orosz irodalommal kapcsolatban" [11] . M. A. Maksimovich az 1830-1840-es évek munkáiban az "egyházi szláv nyelv" és az "óegyházi szláv nyelv" kifejezéseket használta [12] [13] . I. I. Szreznyevszkij 1849-ben beszélt a "régi szláv dialektusról" [14] .

Az 1919-ben megjelent „Előadások az óegyházi szláv (egyházi szláv) nyelv fonetikájáról” című kiadványában F. F. Fortunatov az „ószláv nyelv” és az „egyházi szláv nyelv” fogalmak közötti különbségtételt javasolta, és azt a nyelvet nevezte meg, amelyen az első a szláv irodalom emlékműveit „ószláv”-nak írták, az egyházi irodalom modern nyelve pedig az „egyházi szláv” [15] .

Az "ószláv" kifejezés ma a legelfogadottabb a modern orosz nyelvű tudományban, de az "ószláv" fogalma is megtalálható a szakirodalomban ( N. I. Tolsztoj , F. Maresh , N. A. Mescserszkij , M. M. Kopylenko). A szlávizmus kifejezés az ószláv és az egyházi szláv nyelvből származó kölcsönzésekre egyaránt alkalmazható [16] .

A déli szláv népek irodalmában a nyelv elnevezésében mutatkozik eltérés [17] : a bolgár hagyományban "régi vagy régi bolgár nyelvnek" (néha németül: Altbulgarisch ) [18] , a modern nyelvben pedig "régi vagy régi bolgár nyelvnek" nevezik. Észak-Macedónia néha "régi macedón"-nak nevezik [19] . De leggyakrabban "régi egyházi szlávnak" hívják:

  • Orosz : ótemplomi szláv
  • Bolgár : Régi bolgár , Óbolgár
  • Macedón : régi macedón , régi macedón
  • ukrán : (régi/régi) egyházi szlavonic'yanska , (régi/régi) egyházi szláv
  • Fehérorosz : ótemplomi szláv , ótemplomi szláv
  • bosnyák : staro(crkveno)slavenski , ó(egyházi)szláv
  • lengyel : staro-cerkiewno-słowiański , ótemplomi szláv
  • szerb : régi (tsrkveno) szlovén , régi (egyházi) szláv
  • szlovák : (staro)slovienčina , (régi) szláv
  • szlovén : stara cerkvena slovanščina , ótemplomi szláv
  • horvát : staro(crkveno)slavenski , ó(egyházi)szláv
  • cseh : cstaroslověnština , ótemplomi szláv
  • latin : paleoslavica , ótemplomi szláv
  • angol : Old Church Slavonic , Old Church Slavonic [17]
  • spanyolul : antiguo eslavo eclesiásico , ótemplomi szláv
  • németül : altkirchenslawische Sprache , ótemplomi szláv
  • Francia : vieux slave , ótemplomi szláv
  • görögül : αρχαία εκκλησιαστική σλαβονική γλώσσα , ótemplomi szláv
  • héber : סלאבית כנסייתית עתיקה ‎, ótemplomi szláv

Eredet

Az ószláv nyelv megjelenése Cirill és Metód nevéhez fűződik, akik liturgikus könyvek ( a Biblia egyes részei : evangélium , zsoltár , közmondások stb.) szlávok nyelvre történő lefordítását vállalták . Az ószláv nyelv nyelvjárási alapja a 9. században a szülővárosa, Thesszaloniki ( Thesszaloniki , Görögország ) Cyril és Metód környékén élt szlávok egyik dialektusa volt , amelyet birtokoltak [20] . A modern kutatók ezt a nyelvjárást a protoszláv nyelv délszláv ágának keleti csoportjának tulajdonítják. Akkoriban a szláv nyelvek közötti különbségek még kicsik voltak [21] , így az óegyházi szláv nyelv sikeresen magáévá tehette a közös szláv irodalmi nyelv szerepét.

Történelmi jelentőségűek más, a nyelvjárással kapcsolatban korábban létezett elméletek, amelyek alapján az ószláv írást kidolgozták.[ adja meg ] .

bolgár elmélet

A P. Shafarik által előadott , majd A. Leskin által kidolgozott elmélet szerint az óegyházi szláv nyelv valójában az óbolgár nyelv, amelyből később a modern bolgár nyelv fejlődött ki . Ezt az elméletet jelenleg a bolgár nyelvészek túlnyomó többsége támogatja. .

Macedón elmélet

A macedón (bolgár-macedón) elmélet támogatója volt Ignaty Yagich és tanítványa , Vatroslav Oblak , akik 1892-ben dialektológiai expedíciót szerveztek Thesszaloniki régióba , melynek során feltárta a bolgár nyelv macedón dialektusai és az óegyház közötti kapcsolatot. szláv nyelv. V. Oblak a „bolgár-macedón” (bulgarisch-macedon. Dialecte) és a „nyugat-bolgár” kifejezéseket használja ezekre a dialektusokra, és az óegyházi szláv nyelv bolgár-macedón eredetéről ír (bulgar.-macedonische Provenienz des Altsloven) [ 22] .

pannon-karintiai elmélet

A pannóniai elmélet szerint az óegyházi szláv nyelv írásmódja a karintiai és pannóniai szlávok nyelve alapján alakult ki , akik a modern szlovének ősei voltak [23] . Ennek az elméletnek a támogatói Jernej Kopitar és Franz Mikloshich voltak . Azzal érveltek, hogy az óegyházi szláv szövegek német, latin és magyar kölcsönzései csak azzal magyarázhatók, hogy az írást a pannon szlávok nyelvjárása alapján alakították ki. Kopitar azt is állította, hogy az első szláv Biblia pontosan ezekben a szláv törzsekben jelent meg [24] , azonban I. Yagich, V. Oblak, M. Fasmer és V. Shchepkin tanulmányai szerint az elmélet tarthatatlan [25] [26] . Minden bizonyíték arra utal, hogy a migrációs folyamatok összetettebbek voltak. A Balkán nyugat- és kelet-pannóniai vándorlásai települtek be. Az izoglosszák irányából ítélve az ókori Pannóniában a Dunától északra volt egy nyelvjárási közösség, amelyre a délszláv nyelvek és dialektusok eredete nyúlik vissza [27] [28] .

Történelem

Jelenleg tudományos viták tárgya az írás létezésének kérdése az ókori szlávok között Cirill és Metód küldetése előtt . Számos kutató ( V. A. Isztrin [29] , L. P. Yakubinsky , S. P. Obnorsky , B. A. Larin , P. Ya. Chernykh , A. S. Lvov ) azt állította, hogy a szlávok írott nyelvet a keresztény misszionáriusok tevékenysége előtt [30] használtak . Fennállásának lehetőségét közvetve valóban bizonyítja, hogy számos történelmi forrás említi: Merseburgi Titmar krónikájában [31] , „ Metód és Konstantin életében ” [32] , Ibn Fadlan feljegyzéseiben [ 31]. 29] és Fakhr-i Mudabbir [33] [c. 1] , "A tudósokról szóló festészeti hírek könyve és az általuk összeállított könyvek nevei " An-Nadim [29] , Al-Masudi "Aranybányák és drágakövek kihelyezői" című könyve [29] [34] , 911-es és 945-ös orosz-bizánci szerződés [29] ] [35] . A kereszténység előtti írás tényleges irodalmi emlékei azonban még nem kerültek elő [36] .

Az óegyházi szláv nyelv ábécéjének megalkotása

Az ószláv nyelvű írás létrehozása a misszionáriusok, Cirill és Metód testvérek tevékenységéhez kapcsolódik a szlávok keresztényesítésének folyamatában. A konstantinápolyi pátriárka és a római pápa közötti közelgő konfliktus során Rosztiszláv nagymorva herceg 862-ben III. Mihály bizánci császárhoz fordult azzal a kéréssel, hogy küldjön tanítókat, papokat vagy püspököt államába , aki saját egyházkormányzatuk alapjait Nagy-Morvaországban. A császár beleegyezett, és Cirill és Metód testvéreket választotta misszionáriusnak, mivel ők Thesszaloniki városából származtak , ahol szláv törzsek éltek, és jól beszéltek szláv nyelveket. Mielőtt Morvaországba indult volna, 863-ban, Metód testvér és tanítványai segítségével Cirill összeállította az óegyházi szláv ábécét , és lefordította a fő liturgikus könyveket görögről óegyházi szlávra [37] . Az ószláv ábécé feltalálásának idejét I. Simeon cár kortársának , a Vitéz Csernorizet bolgár szerzetesnek az „Írásokról ” szóló legendája bizonyítja . Ezt írja [38] [39] :

Ha így kérdezed a szláv írástudó embereket: ki készítette neked a betűket vagy fordította le a könyveket, akkor mindenki tudja, és válaszolva azt mondják: Szent Konstantin filozófus, akit Cirillnek hívtak - ő alkotta nekünk a leveleket és fordította le a könyveket, és Metód, a testvére. Mert akik látták őket, még élnek. És ha azt kérdezed, hogy hány óra, tudják és azt mondják, hogy Mihály görög király és Borisz bolgár király, Rosztiszlav morva herceg és Kotsel Blaten hercege idejében az évben. az egész világ teremtésétől 6363 .

Eredeti szöveg  (régi szláv)[ showelrejt] Ha a szlovén boukarokat kérdezed, az ige: „Ki készítette a betűket, vagy felajánlottad a könyveket?” - Akkor tudod, és válaszolva azt mondják: „Szent Kosztantin filozófus, akit Kirilnek hívnak, majd készíts nekünk leveleket és könyveket, és Metód, testvére. A lényeg még mindig él, bár a lényeg látta őket. És ha azt kérdezi: "Hánykor?" majd vezetik és azt mondják: „Éppen Mihály grcski cár és Borisz bolgár herceg, Rastitsa morva herceg és Kotsel blatnszki herceg idejében, az egész világ teremtésének nyarán 6363 ”

A keresztény könyveket görögről fordították le a Szaloniki város közelében élő déli szlávok egyik dialektusára, ami más szlávok számára is érthető volt [1] .

Jelenleg nincs egységes álláspont a kutatók között, hogy a két ismert ószláv ábécé közül melyiket fejlesztette ki cirill  – glagolita vagy cirill [40] [41] . A legtöbb tudós azonban hajlamos azt hinni, hogy a Cirill filozófus által megalkotott ősibb ószláv ábécé a glagolita ábécé, a cirill ábécé pedig később jött létre a görög ábécé alapján [3] . A legrégebbi szláv irodalmi emlékek nyelvészeti elemzése kimutatta, hogy a glagolita nyelven írt szövegek sokkal több archaizmust tartalmaznak ( morfológiában és szókincsben ), mint a cirill betűkkel írt szövegekben [42] [43] . A legtöbb korai ószláv szöveg ( misekönyv , evangélium , zsoltár , imák, prédikációk és szentek élete ) glagolita nyelven íródott [44] . A Cirill és Metód élete eredetileg glagolita nyelven íródott, majd később cirill betűkkel írták át. Cyril a „ Proglas ” című verses művét is glagolita írással írta, amely a szláv ábécét és a Biblia szláv fordításait védte [44] . Ennek a nézőpontnak a támogatói úgy vélik, hogy a cirill ábécét a X. században alkotta meg Cirill és Metód tanítványa, Ohridi Kelemen [45] (ebben a vonatkozásban a második neve „Clement”). Egy másik elmélet szerint a cirill ábécét 30-40 évvel később alkották meg, mint a glagolita ábécét Bulgáriában I. Simeon bolgár cár, valamint Preszláv Konstantin bolgár papok és Exarch János [44] részvételével . Az ószláv cirill ábécé 38 betűjéből 24 a görög ábécé alapján jött létre [3] , néhányat pedig tisztán gépi úton kölcsönöztek (például Д , Т , П , И ) [44] . 19 betűt adtak hozzájuk a szláv nyelvre jellemző, a görögben hiányzó hangok jelölésére.

Régi szláv ábécék
Glagolita cirill betűs

A nyelv terjedése

Morvaországban Cirill és Metód a diákokkal ( Clement , Naum , Angelarius , Gorazd és Savva ) együtt folytatta az egyházi könyvek görögről óegyházi szláv nyelvre fordítását, megtanította a szlávokat olvasni, írni és ótemplomi szláv nyelven vezetni az istentiszteletet. Míg Morvaországban és Pannóniában Cirill és Metód fordította le a Nomocanont [46] [47] görögről óegyházi szláv nyelvre , nagyszámú liturgikus könyvet és az első szláv törvénykönyvet, az emberek által hozott törvényt [48] . A morvaországi testvérek tevékenysége kezdettől fogva heves ellenállásba ütközött a német papság részéről, akik hagyományosan sajátjuknak tekintették ezeket a területeket, és latinul terjesztették itt a keresztény rítusokat . Ennek eredményeként 867-ben a testvérek kénytelenek voltak Rómába utazni, hogy a pápánál igazolják tetteiket . Útban Rómába ellátogattak a Blaten fejedelemségbe , ahol Blatnogradban Kocel herceg megbízásából szláv nyelven tanítottak a szlávoknak könyvügyet és istentiszteletet.

Velencében kénytelenek voltak vitába bocsátkozni a keresztény egyházban akkoriban uralkodó úgynevezett háromnyelvű eretnekség híveivel , amely szerint a Szentírás kizárólag három nyelven létezhetett: latinul, görögül és héberül . Az ellenfeleivel folytatott vitában Cirill megvédte az ószláv ábécé megalkotásának jogát [49] :

Nem mindenkire egyformán esik az eső Istentől, vagy nem süt mindenkinek a nap, vagy nem ugyanazt leheli az egész teremtés? Hogyan nem szégyelli azt gondolni, hogy a három nyelven kívül minden más törzsnek és nyelvnek vaknak és süketnek kell lennie?

Cyril Rómába érkezése után átadta II. Adrián pápának Szent Kelemen ereklyéit, amelyeket korábban Kherszonészoszban szerzett meg , majd a pápa jóváhagyta a szláv nyelvű istentiszteletet, és elrendelte, hogy a lefordított könyveket helyezzék el a római templomokban. A pápa parancsára Formosus ( portói püspök ) és Gauderic (velletri püspök ) pappá szentelte három testvérét, akik Cirillel és Metóddal utaztak . 869-ben Cyril Rómában halt meg, Metód pedig a következő évben már érseki rangban visszatért Morvaországba, ahol ismét a német papság ellenállásába ütközött. A helyzetet bonyolította, hogy Rosztyiszlav hercegnek Német Lajos általi legyőzése után a német politikai befolyás alá került unokaöccse, Szvjatopolk lett a morva herceg . Alatta Metód még az egyik sváb kolostorban - Reichenauban is raboskodott, de három évvel később VIII. János pápa közbenjárása után szabadult , aki azonban megtiltotta a szláv nyelvű istentiszteletet is, csak a prédikációkat engedélyezve. Szabadulása után Metód, megkerülve a pápai tilalmat, továbbra is szláv nyelven imádkozott, megkeresztelte Borzsivoj cseh herceget és feleségét, Ljudmilát . 879-ben Metódnak sikerült megszereznie egy pápai bullát Rómában, amely lehetővé tette a szláv nyelvű istentiszteletet. Metód halála után tanítványa , Ohridi Gorazd lett az utódja Morvaországban .

Gorazd alatt a morvaországi szláv írás ellenzői V. István pápától megszerezték a szláv nyelv betiltását az egyházi liturgiában, Metód tanítványait pedig kiűzték Morvaországból. Ennek ellenére Morvaországban és Csehországban nem állt meg azonnal az ószláv nyelvű írás terjedése. Ismeretesek ezekben az országokban a 10. és 11. században ószláv nyelven glagolita ábécével írt irodalmi emlékek - kijevi szórólapok , prágai szövegrészek és mások [51] . A 11. század óta a nyugati szlávok a latin ábécét használják írásban , amely többek között a 11-12. században íródott, és a freisingeni szövegrészek  - a legrégebbi szláv nyelvű, latin nyelvű szöveg [44] .

Metód tanítványai, miután elhagyták Morvaországot, részben a horvátokhoz , részben Bulgáriába mentek, ahol folytatták a szláv írás fejlesztését. Bulgária volt az, amely a 9. század végén az óegyházi szláv nyelvű írás elterjedésének központja lett. Két nagy iskola alakult itt - Ohrid és Preslav , ahol a híres bolgár írástudók dolgoztak - Clement Ohrid , Naum Ohrid , John Ekarkh , Konstantin Preslav és Chernorizets Brave [51] .

A 10. században, a kereszténység felvételével együtt az óegyházi szláv nyelvet kezdték irodalmi nyelvként használni Oroszországban [44] .

Az óegyházi szláv nyelv emlékei

A 9. századból származó ószláv nyelvű irodalmi emlékek, amelyeket Cirill és Metód vagy tanítványaik írtak, napjainkig nem maradtak fenn. A legrégebbi feliratok a 10. századból származnak , de a legtöbb ismert műemlék a 11. században keletkezett . Egy részük glagolita, egy részük cirill betűkkel [52] [53] íródott . Szinte minden glagolita emlékmű (néhány kivételtől eltekintve) a középkori Bulgáriában keletkezett, és közelebbi és jobb másolata az első görög nyelvű fordításoknak. Nyelvtani szerkezetükben és a nyelv hangrendszerében keletkezésük korábbi ideje tükröződik. Ami a szókincset illeti, nagyszámú lefordítatlan görög szó jellemzi. A cirill betűs emlékek az óegyházi szláv nyelv későbbi állapotát tükrözik. Számos esetben ezek nem másolatok, hanem új görög fordítások, és kevésbé pontosak az eredetihez képest, mint a glagolita emlékek. Szinte az összes ismert ószláv nyelvű irodalmi emléket nem keltezték, keletkezésük idejét hozzávetőlegesen helyreállították paleográfiai adatok és a nyelv valamikori állapotára vonatkozó ismeretek alapján [54] .

G. A. Haburgaev , A. M. Selishchev és R. számos olyan szöveget nevez meg, amelyek az óegyházi szláv nyelv irodalmi emlékeihez köthetők [55] [56] [57] . A. A. Zaliznyak felvette az ószláv szövegek listáját a később felfedezett Novgorodi kódexszel [kb. 2] :

Szövegek glagolita nyelven:

  1. Assemani evangélium [55] [56] [57]
  2. Boyana evangélium [57]
  3. Zograph Gospel [55] [56] [57]
  4. Zograph Palimpszeszt [57]
  5. Kijevi glagolita szórólapok [55] [56] [57]
  6. Klotz gyűjteménye [55] [56] [57]
  7. Maryinsky-evangélium [55] [56] [57]
  8. Ryl Glagolitic szórólapok [55]
  9. Sínai zsoltár [55] [56] [57]
  10. Sinai Euchologion [55] [57]
  11. Ohridi glagolita szórólapok [55] [57]
  12. Glagolita felirat töredékei egy preszlávi templom romjain [55]
 Cirill betűs szövegek
  1. Sámuel felirata [55] [56]
  2. Dobrudzsáni felirat[56]
  3. Felirat Chergubil Mosztics sírján [56]
  4. Bitola felirat [56]
  5. Eninsky apostol [56] [57]
  6. Zograph szórólapok [55] [57]
  7. Undolsky levelei [55] [56] [57]
  8. Macedón szórólap [55] [56]
  9. Savvin könyve [55] [56] [57]
  10. Suprasl kézirat [55] [56] [57]
  11. Hilandar szórólapok [55] [56] [57]
  12. Novgorodi kódex [58]
  13. Cirill felirat töredékei egy preszlávi templom romjain [55]
  14. Betétlapok a „Martyrologum Odonis” (Raigrad) latin kéziratban [55]

Áttért egyházi szlávra

A szláv népek körében irodalmi nyelvként elterjedt, az óegyházi szláv, a használni kezdõ népek élõ beszédének hatására szinte azonnal helyi változásokon ment keresztül [59] . Úgy tartják, hogy a 10. század végére a „klasszikus” óegyházi szláv nyelv írásbeli használata megszűnt, és az ezt követően keletkezett szövegeket az egyházi szláv nyelv valamelyik változatán írják [ 5] [6] [7] [8] [60] .

A tudósok munkáiban eltérések mutatkoznak abban, hogy melyik nyelven - ószláv vagy egyházi szláv - vonatkozzanak a közös szláv könyvnyelv helyi kiadásainak kialakulása során keletkezett irodalmi emlékekre. Khaburgaev [61] és Selishchev [62] az óegyházi szláv nyelv helyi változataira hivatkozik, Izotov [6] [60] , Marseva [7] , Shusharina [5] és Asadov [8]  - már az elsőre. az egyházi szláv nyelv helyi változatainak emlékei . Az ilyen felosztás önkényes, de mindenesetre ezek a szövegek már tükrözték a helyi nyelvek sajátosságait:

cseh kiadás : [k. 3]
(glagolita nyelven)
  1. Prágai glagolita szakaszok [63] [64]
Horvát fordítás:
(glagolita)
  1. Mise szórólapok Bécsből[65]
  2. Gršković részlet[65]
  3. Töredék a 40 mártír legendájából [65]
Szerb exodus :
(cirill betűkkel)
  1. Miroslav evangélium [65]
  2. Vukanov evangélium[65]
  3. Shishatovatsky apostol[66]
 Pannóniai kiadás:
(latin nyelven)
  1. Freisingen szövegrészek [66]
Bolgár kivonulás ( középbolgár nyelv )
(cirill betűvel)
  1. Dobromiri evangélium [67]
  2. Ohridi apostol [67]
  3. Bolognai Zsoltár [67]
  4. Bitola Trióda [67]
  5. Dobreishevo evangélium [67]
  6. Boyana evangélium [67]
  7. Tarnovo evangéliuma [68]
  8. Manasi krónika [68]
 Régi orosz fordítás
(cirill betűvel)
  1. Ostromir evangéliuma [69]
  2. Arkangyal evangélium [69]
  3. Service Menaion 1095-97[69]
  4. Chudov Zsoltár [70]
  5. Eugene Psalter [70]
  6. Szvjatoszlav 1073-as és 1076-os gyűjteményei [70]
  7. Novgorodi vagy Kuprijanov járatok [70]
  8. Szlucki részlet [71]
  9. Sinai Patericon , vagyis Spirituális rét [71]
  10. Jeruzsálemi Cirill szavai [71]
  11. Gergely teológus szavai [71]
  12. Ábécé vagy ábécés ima [71]
  13. galíciai evangélium [72]
  14. Egyházi charter (típus) stúdió [72]
  15. Efremovskaya kormányos [72]
  16. Feltételezési gyűjtemény [72]

Fonetika

Szótagszerkezet

A szótag a felszálló hangzás törvénye alapján épült fel, mint az akkori összes szláv nyelvben. A szótagban lévő hangokat csak hangzásuk szerint lehet növekvő sorrendbe rendezni:

  1. Réshang
  2. Smychny
  3. orrszonoráns vagy in ( m , n , v )
  4. Sima (sonor) - p , l
  5. Magánhangzó

vagyis a legkevésbé hangzótól kezdve és a leghangosabbakkal befejezve.

A szótag sima vagy magánhangzóval végződött („a nyitott szótag törvénye”), más csoportokból származó hangok jelenléte a szótagban nem volt szükséges. Az azonos csoportból származó hangok közelsége csak akkor volt lehetséges, ha különböző szótagokhoz tartozhattak.

Ugyanakkor hajlamos volt elkerülni a túl éles átmeneteket a hangzásban, így gyakran megjelentek a köztes mássalhangzók, [sp]> [zdr], [sr]> [str].

Magánhangzók

11 magánhangzós fonéma volt , amelyek a következő jellemzőkben különböztek egymástól:

  • sor (alakítási zóna, a nyelv előre vagy hátra haladásának mértéke): első és nem elülső magánhangzók
  • emelkedés (a nyelv szájpadlásra emelésének mértéke): magas, középső és alacsony magánhangzók
  • nasality / non -nasality : nazális és tiszta magánhangzók
  • labializáció (kerekség)
Mászik Sor Sajátosságok
Elülső Átlagos Hátulsó
Felső /és/ /s/
/y/ labializált
Átlagos /e/ /ról ről/
/b/ /ъ/ ultrarövid
/ѧ/ /ѫ/ orr
Alsó /ѣ/ /a/

A fonetikai rendszerre jellemző volt az ultrarövid (redukált, a régi terminológiában "süket") hangok /ъ/ és /ь/ hangok jelenléte, amelyek egy szóban erős pozícióban lehetnek (világosabban közelítve a magánhangzókhoz). egy teljes formáció) vagy egy gyenge . A redukáltak helyzetét a szó végétől határozzuk meg.

Három gyenge pozíció van:

  • nem egyszótagú szó abszolút végén
  • egy teljes magánhangzós szótag előtt
  • szótag előtt erős pozícióban kicsinyített

Erős pozíciók:

  • gyenge pozíciójú redukált szótag előtt
  • hangsúlyos szótag elején (feltételesen)
  • egyetlen szó végén

Ezt követően a redukált gyenge pozíció eltűnt a kiejtésből, ezt a jelenséget " a redukált leesésének " nevezték . Az ószláv emlékek ennek a folyamatnak a kezdeti állomásait tükrözik.

Mássalhangzók

26 mássalhangzó fonéma volt (27 köztük az /f/, amely csak kölcsönszavakban szerepel), a következő jellemzőkben különböznek egymástól:

  • oktatás helye
  • nevelés módja
  • hangos részvétel (hangos/hangos)
  • kiegészítő tagolás (kemény/féllágy/lágy)
Ajak fogászati középső palatális hátsó nádor
robbanó /b/ - /p/ /d/ — /t/ /g/ - /k/
frikatívák /V f/) /z/ - /g'/- /s/ - /s'/ - /sh'/ /j'/ /X/
afrikaiak /d'z'/ - /c'/ - /h'/
Összetett /zh'd'/ - /sh't'/
orr /m/ /n/ - /n'/
Remegő /r/ - /r'/
Oldal /l/ — /l'/

Táblázat megjegyzései:

  1. Számos emlékműben (például a Suprasl kéziratban és az Eninsky apostolban) a /d'z'/ és /z/ fonémák nem különböznek egymástól.
  2. Az emlékművek tükrözik a robbanékony /g/ ( knikchiѩ  - a Mariinsky négy evangélium) és a frikatív ( knihchiѩ  - a Suprasl kézirat) egyaránt.

Az óegyházi szláv jelentése

A nyelvészet számára az óegyházi szláv nyelv jelentőségét mindenekelőtt az ősisége határozza meg, aminek köszönhetően az összes többi szláv nyelv közül a hipotetikus protoszláv nyelvhez áll a legközelebb [73] .

Mivel a 9-10. században a legtöbb szláv nép irodalmi nyelve volt, jótékony hatást gyakorolt ​​sok akkori fiatal szláv nyelv kialakulására [2] , és például az orosz nyelvet olyan elvont fogalmakkal gazdagította, amelyek még nem. saját nevük van [74] . Az ószláv nyelvre kidolgozott cirill ábécé pedig később az orosz, ukrán, fehérorosz, macedón, bolgár és szerb ábécé alapját képezte [75] . Szintén az óegyházi szláv nyelvre fejlesztették ki, a XX. század 60-as éveiig Horvátországban a glagolita szertartás szerint egyházi szláv nyelvű katolikus istentiszteletek során használták [76] .

Wikipédia óegyházi szláv nyelven

Van egy Wikipédia - rész  ótemplomi szláv nyelven (" Wikipédia óegyházi szláv nyelven "). 2022. november 3-án 12:35 ( UTC ) állapot szerint a szakasz 1179 cikket tartalmaz (oldalak teljes száma - 5580); 23 439 tag van benne regisztrálva, közülük kettő adminisztrátor státuszú; 20 résztvevő tett valamit az elmúlt 30 napban; a szekció fennállása alatt összesen 83 097 szerkesztés történt [77] .

Lásd még

Megjegyzések

  1. ↑ A korábbi évek történelmi irodalmában a nevét gyakran Fakhr al-Din Mubarak Shah Marvarrudi néven említik . E. D. Ross angol orientalista , aki 1927-ben publikálta a „Tarikh-i Fakhr ud-din Mubarak-shah” kézirat egy részét, tévedésből Fakhr ud-din Mubarak-shah Marvarudinak (Faḵr-al-Dīn Abū Saʿīd ) tulajdonította a szerzőt. Mobārakšāh b. Ḥosayn Marverūdī), gurida udvari költő , aki 1205-ben halt meg. Amint azt Agha Abdus-Sattar Khan indiai tudós később megállapította, a kéziratot valójában Fakhr-i Mudabbiru történész írta, akit Mubarakshahnak becéztek.
  2. ↑ A 2001-es cikkben „A 11. század eleji novgorodi zsoltár Oroszország legrégebbi könyve. A Wayback Machine 2020. január 27-i archív példánya ” A. A. Zaliznyak és V. L. Yanin a Novgorodi kódex szövegét az orosz kiadásnak tulajdonította. az egyházi szláv nyelv . A Szlávisták XIII. Nemzetközi Kongresszusán 2003- ban egy későbbi jelentésében. A Wayback Machine 2014. július 15-i archív másolata azonban A. A. Zaliznyak az „egyszerűen óegyházi szláv szövegnek” tulajdonította, külön kiemelve annak ősiségét azzal, hogy az emlékmű készítésekor az egyházi szláv orosz nyelvű kiadása A nyelv még nem létezett.

    Ez az egydimenziós grafikai rendszer alkalmazása mellett azt is jelzi, hogy az emlékmű az orosz írásfejlődés egy régebbi és minőségileg eltérő korszakához tartozik, mint a 11. század 2. felének emlékei. A szláv írásnak mint rendszernek jelenleg még nincs orosz változata. Lényegében még mindig csak egy ószláv szövegünk van, bizonyos számú hibával.
  3. ↑ Seliscsev a kijevi glagolita röplapokat is rá utalja , de a legtöbb szerző úgy véli, hogy a klasszikus ószláv nyelven íródott, gyakorlatilag helyi hatások nélkül.

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Indoeurópai kultúra enciklopédiája / Szerkesztette: James Mallory és DQ Adams. - Routledge, 1997. -  301. o . — 875 p. — ISBN 978-1884964985 .
  2. ↑ 1 2 Ószláv nyelv // Irodalmi enciklopédia / Kommunist. akadémikus, Irodalom, művészet és nyelv szekció; ill. szerk. W. M. Friche . - M . : Kommunist Kiadó. Akad., 1939. - T. 11. - 824 p.
  3. ↑ 1 2 3 4 Piper, Predrag. Kivonulás a szlávoktól I. — Ellenőrzött és körülhatárolt elektronikus közzététel az interneten. - Belgrád, 2000. Archiválva : 2018. június 23. a Wayback Machine -nál
  4. ↑ Régi egyházi szláv nyelv  // Enciklopédia " Krugosvet ".
  5. ↑ 1 2 3 I. A. Shusharina A Wayback Machine 2014. július 14-i archív példánya . Bevezetés a szláv filológiába: tankönyv. Az egyházi szláv az óegyházi szláv nyelv késői változata. 160. o. Archiválva : 2014. július 14. a Wayback Machine -nél
  6. ↑ 1 2 3 Izotov A. I. Ószláv és egyházi szláv nyelvek: Nyelvtan, gyakorlatok, szövegek: Tankönyv közép- és felsőoktatási intézmények számára . - M. : IOSO RAO, 2001. - 240 p. — ISBN 5-7552-0045-9 . Archiválva : 2014. július 14. a Wayback Machine -nél
  7. ↑ 1 2 3 Marseva, Larisa Ivanovna. Proto-szláv, egyházi szláv, orosz .... Pravoslavie.Ru (2001. október 19.). Letöltve: 2018. június 22. Az eredetiből archiválva : 2018. május 31.
  8. ↑ 1 2 3 Asadov, Zahir Vahid. Az archaikus jelenségek történelmi alapjai a modern orosz nyelvben. Monográfia . - Saarbrücken, Németország: LAP Lambert Academic Publishing. - S. 13. - 388 p. - ISBN 978-3-8473-3717-1 . Archiválva : 2018. augusztus 13. a Wayback Machine -nál
  9. ↑ Metód élete // Az ókori Oroszország irodalmi könyvtára / A szöveg előkészítése és fordítása: O. A. Knyazevskaya, A. A. Alekseev megjegyzései; RAN. In-t rus. megvilágított. (Puskin-ház); alatt. szerk. D. S. Likhacseva és mások. - Szentpétervár. : Nauka, 1999. - V. 2: XI-XII század. — 555 p. — ISBN 5-02-028309-6 .
  10. ↑ Lomonoszov, Mihail Vasziljevics . Előszó az orosz nyelvű egyházi könyvek előnyeiről // Válogatott művek. - L . : szovjet író, 1986. - S. 473-478. — (A költő könyvtára; Nagy sorozat).
  11. ↑ Nadezdin, Nyikolaj Ivanovics . Az európaiság és a nemzetiség az orosz irodalommal kapcsolatban // "Teleszkóp". - 1836. - 1. sz .
  12. ↑ Maksimovics, Mihail Alekszandrovics . Az ókori orosz irodalom története / Op. Mihail Maksimovics. Könyv. 1. - Kijev: Univ. típus., 1839.
  13. ↑ Maksimovics, Mihail Alekszandrovics . Az orosz filológia kezdetei / Op. Mihail Maksimovics. Könyv. 1. - Kijev: típus. F. Glikhsberg, 1848.
  14. ↑ Szreznyevszkij, Izmail Ivanovics . Gondolatok az orosz nyelv történetéről: (Olvasás a Szentpétervári Egyetem 1849. február 8-i aktusáról) / [Koll.] I.I. Szreznyevszkij. - Szentpétervár. : típusú. katonai kiképzés. intézmények, 1850. - 210 p.
  15. ↑ Fortunatov, Philip Fedorovich . Válogatott művek / Akad. F. F. Fortunatov; [Szerk. tábla: Dr. philol. tudományok M. N. Peterson (felelős szerkesztő) és mások]; [Intro. cikke prof. M. N. Peterson]; Acad. a Szovjetunió tudományai. Nyelv és Irodalom Tanszék. - M . : Uchpedgiz, 1957. - T. 2: Előadások az ószláv (egyházi szláv) nyelv fonetikájából: Indoeurópai nyelvek összehasonlító morfológiája. Az orosz nyelvtan középiskolai oktatásáról. - P. 5-6. — 471 p. Eredeti szöveg  (orosz)[ showelrejt] Az ószláv vagy egyházi szláv annak az ősi délszláv nyelvnek a neve, amelyre a 9. században a Szentírást lefordították ... idővel az ószláv nyelv azzá a mesterséges, eltorzított nyelvvé változott, amelyet ma az istentiszteletben használnak. és egyházi szláv nyelvnek nevezik. Hogy ne keverjük össze ezzel a törött nyelvvel az ősi egyházi szláv nyelvet, amelyet legősibb emlékeinek tanulmányozása során fedezünk fel, ez utóbbi nyelvet óegyházi szlávnak nevezem. Az oroszországihoz hasonló sorsra jutottak az óegyházi szláv szövegek Szerbiában és Bulgáriában, így az orosz kiadás óegyházi szláv szövegei mellett megtaláljuk a szerb kiadás óegyházi szláv szövegeit, mint például a Simeont . Evangélium , valamint a bolgár kiadás óegyházi szláv szövegei, például a Bolognai Zsolt . De e három kiadás óegyházi szláv emlékei mellett, amelyek az orosz, szerb és bolgár nyelv keveredését vezették be az óegyházi szláv szövegekbe, vannak az óegyházi szláv nyelv ősi emlékei is, amelyeken ezek egyikének sem a jele. kiadások, és a tiszta ótemplomi szláv nyelvet képviselik: ezek az úgynevezett "pannóniai" óegyházi szláv műemlékek.
  16. ↑ Szlávizmus // Orosz humanitárius enciklopédikus szótár . - M . : Humanit. szerk. Központ VLADOS: Philol. fak. Szentpétervár. állapot un-ta, 2002. Archiválva : 2014. augusztus 9. a Wayback Machine -nél Archivált másolat (hivatkozás nem érhető el) . Letöltve: 2019. június 15. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 9.. 
  17. ↑ Lunt 12 , 2001 , pp. 3-4.
  18. ↑ Leskien A. Grammatik der altbulgarischen (altkirchenslavischen) Sprache. - 2.-3. Aufl.. - Heidelberg, 1919.
  19. ↑ Henniger J. bolgár és macedón // The Encyclopedia of Language and Linguistics, 10 Vols / RE Asher & JMY Simpson (szerk.). — Oxford; New York: Pergamon Press, 1994. évf. 1: A Bur. - P. 429. - ISBN 978-0080359434 .
  20. ↑ Selishchev, 1951 , p. tíz.
  21. ↑ Verescsagin, Jevgenyij Mihajlovics. A szlávok első irodalmi nyelve megjelenésének történetéből: Cirill és Metód fordítási technikája / Moszk. állapot un-t im. M. V. Lomonoszov. Tudományos módszer. Orosz központ nyelv .. - M . : Mosk kiadó. un-ta, 1971. - 255 p. Archiválva : 2013. október 21. a Wayback Machine -nál Eredeti szöveg  (orosz)[ showelrejt] A cyrillo-metód korbeli szlávok nyelvi egységét M. Cheika és A. Lamprecht cikke említi; tézisük alátámasztására történelmi, szociológiai, valamint glottokronológiai érveket használnak fel. J. Bauer szintetikus érveket fűzött hozzájuk. A szlávok 9. századi nyelvi egysége volt az, ami B. S. Angelov szerint lehetővé tette mindannyiuk közös irodalmi nyelvének megteremtését, és egyben a közös szláv irodalom kialakulásához is vezetett. V. V. Vinogradov, vázolva N. I. Tolsztoj koncepcióját, ezt írja ebből az alkalomból: „A 9. században a szláv nyelvek A. Meie, N. S. Trubetskoy és N. N. Durnovo szerint még szerkezetileg olyan közel álltak egymáshoz egy barátjához, ami megőrizte a késői korszak protoszláv nyelvének általános állapotát. Házasodik P. S. Kuznyecov hasonló álláspontja is.
  22. ↑ Oblak, Vatroslav. Zur Würdigung des Altslovenischen  (német)  // Archiv für slavische Philologie. - 1893. - Bd. XV . — S. 365, 369 .
  23. ↑ Vorichi, Petar. A szerb cirill története: Paleographic-philoshki hozza. - három kiadás. - Beograd: Plant for Uџbenike és Mentor Means, 1990. - S. 19-20.
  24. ↑ Beiträge zur Ethnologie und darauf begründete Studien Archiválva : 2018. szeptember 15., a Wayback Machine , Berlin, 1871, S. 492.
  25. ↑ Remneva M. L., Chernets L. V., Markina L. A., Arkhangelskaya A. V., Szemjonov V. B. és mások. Pannon elmélet . Nyelvi és kulturális tezaurusz "Humanitárius Oroszország". Paleo-szlavisztika . A Moszkvai Állami Egyetem Filológiai Kara (2009). Letöltve: 2018. június 22. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4.
  26. ↑ Zeitlin R. M. Kopitar // Rövid irodalmi enciklopédia / Fejezet. szerk. A. A. Szurkov. - M . : Szov. enciklopédia, 1966. - V. 3: Jacob - Laxness. — 975 p.
  27. ↑ Kurkina L. V. Pannon-szláv nyelvi közösség a protoszláv nyelv nyelvjárási kapcsolatrendszerében // Szláv nyelvészet. Szlávisták XI. Nemzetközi Kongresszusa. M.: "Nauka, 1993. S. 36-45
  28. ↑ Kurkina L. V. Szókincs, mint a dialektusviszonyok dinamikájának rekonstrukciójának forrása a protoszláv nyelv térképén Archív másolat 2021. május 13-án a Wayback Machine -nél // A szemiotikáról és kutatójáról: Margarita Ivanovna Lekomtseva emlékére. Tartu: Ruthenia, 2019, 42-60. ISBN 978-9949-77-974
  29. ↑ 1 2 3 4 5 Istrin V. A. A szlávok kereszténység előtti írása // Az írás kialakulása és fejlődése / Akad. a Szovjetunió tudományai. - M . : Nauka, 1965. - S. 442-466. — 599 p. Archiválva : 2015. október 3. a Wayback Machine -nél
  30. ↑ Kovalevszkaja, Jevgenyija Grigorjevna. Válogatott, 1963-1999 / E. G. Kovalevskaya; Szerk. Dr. Philol. Tudományok prof. K. E. Stein . - Szentpétervár. - Sztavropol: SGU Kiadó, 2012. - S. 42-43. — 687 p. - ISBN 978-5-88648-801-2 . Archiválva : 2016. március 4. a Wayback Machine -nál
  31. ↑ Merseburgi Thietmar . Krónika. 6.23 Archiválva : 2012. május 10. a Wayback Machine -nél
  32. ↑ Braicsevszkij, Mihail Julianovics . A kereszténység jóváhagyása Oroszországban / M. Ju. Brajcsevszkij; Ukrán SSR Tudományos Akadémia, Régészeti Intézet. - Kijev: Naukova Dumka, 1989. - S. 78. - 294 p. — ISBN 5-12-001172-1 .
  33. ↑ Bartold V.V. A kazárok írásáról // Munkák a török ​​és mongol népek történetéről és filológiájáról / V.V. Bartold. - M . : Az Orosz Tudományos Akadémia "keleti irodalom", 2002. - S.  466 . — 757 p. - (Az orosz keletkutatás klasszikusai). — ISBN 5-02-018339-3 .
  34. ↑ Harkavy, Abraham Yakovlevich . Abul-Hasan Ali ibn-Hussein, Al-Masudi néven ismert írásaiból (i.sz. 10. század 20-30-tól 50-ig írt) // Muszlim írók legendája a szlávokról és az oroszokról: a század közepétől 7. századtól a 10. század végéig R. X / A. Ya. Garkavi szerint. - Szerk. 2. - M. : URSS : Lenand, 2015. - 308 p. - ISBN 978-5-9710-2310-4 .
  35. ↑ Obnorsky S.P. A görögökkel kötött orosz szerződések nyelve // ​​Nyelv és gondolkodás: [cikkgyűjtemény] = Le langage et la mentalité / Acad. A Szovjetunió tudományai, Nyelv- és Gondolkodástudományi Intézet; [szerk. szerk. I. I. Meshchaninov]. - M.; L .: Kiadó Akad. A Szovjetunió tudománya, 1936. - T. 6/7. — 345 p.
  36. ↑ Frolov N. K.  , Belyakova S. M., Novikova L. A. Bevezetés a szláv filológiába: [Tankönyv. juttatás]. - Tyumen: Tyumen állam. un-ta, 2002. - S. 124. - 175 p.
  37. ↑ Popov V., főpap. Dicsőség nektek, testvérek, szlávok felvilágosítók!  // Kép. - Voronyezsi Teológiai Szeminárium, 2000. - 3. sz . Archiválva az eredetiből 2007. október 24-én.
  38. ↑ „A betűk legendája”, a csernorit bátor  // „Moszkva”. - 1990. - 9. sz . Az eredetiből archiválva: 2016. március 4.
  39. ↑ Haburgajev, Georgij Alekszandrovics . Az első szakasz // A szláv írásos kultúra első évszázadai: Az óorosz eredete. könyvszerűség. - M. : Moszkvai Állami Egyetem Kiadója, 1994. - 179 p. — ISBN 5-211-02764-7 .
  40. ↑ Istrin V. A. A szláv ábécé 1100 éve: 863-1963. — M .: Nauka, 1988. — S. 135-158.
  41. ↑ Shcheulin, 2007 , p. 221-222.
  42. ↑ Vorichi, Petar. A szerb cirill története: Paleographic-philoshki hozza. - három kiadás. - Beograd: Növény az uџbenike és mentor eszközök számára, 1990. - S. 22.
  43. ↑ Schnitzer, Jakov Boriszovics. Egy illusztrált általános írástörténet / Ya. B. Shnitser. - Szentpétervár. : A. F. Marx, 1903. - S. 222-223. — 264 p.
  44. ↑ 1 2 3 4 5 6 Delovi studija iz knjige Proglas Konstantina-Ćirila  (Bosn.)  (hozzáférhetetlen link) . Filozofski fakultet u Novom Sadu. Letöltve: 2018. június 22. Az eredetiből archiválva : 2017. június 30.
  45. ↑ Laban, Dragan. Tskvenoslovensko levél  (szerb.) . laban.rs (2005). Letöltve: 2018. június 22. Az eredetiből archiválva : 2018. június 22.
  46. ↑ Azarevich D. I. 1. rész // A bizánci jog története. - Jaroszlavl: Típus. G. V. Falka, 1876. - S. 97-98. — 118 p.
  47. ↑ Tsypin, 1994 .
  48. ↑ Maksimovics, Kirill Alekszandrovics. Bizánci jogi szövegek Methodius-fordításai  // A PSTGU éves teológiai konferenciájának anyaga. A PSTGU XIX éves teológiai konferenciája: Anyagok. - M . : PSTGU Kiadó, 2009. - T. I. - S. 37-40 . Az eredetiből archiválva : 2014. július 14.
  49. ↑ Rostov Dmitrij . Tiszteletreméltó atyáink, Metód és Konstantin élete és munkássága, Cirill a szerzetességben, a szláv tanítók // Rosztovi Szent Demetriusz szentek élete. - M . : Feltámadás, 2016. - T. 5.: Május. — 733 p. - ISBN 978-5-699-87881-9 .
  50. ↑ Malysevsky, Ivan Ignatievich . V Konstantin és Metód tevékenysége Morvaországban és Pannóniában, majd innen távozása után egészen Szent Péter haláláig. Konstantin Rómában // Szent Cirill és Metód. — 1885.
  51. ↑ 1 2 Khaburgaev, 1974 , p. 25.
  52. ↑ Selishchev, 1951 , p. 67.
  53. ↑ Khaburgaev, 1974 , p. 39.
  54. ↑ Khaburgaev, 1974 , p. 40.
  55. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Selishchev, 1951 , p. 67-75.
  56. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 Khaburgaev, 1974 , p. 40-51.
  57. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 Ószláv szótár, 1994 , p. 13-25.
  58. ↑ Zaliznyak, 2003 , p. 190-212.
  59. ↑ Khaburgaev, 1974 , p. 5-6.
  60. ↑ 1 2 Izotov, 2007 .
  61. ↑ Khaburgaev, 1974 , p. 51-53.
  62. ↑ Selishchev, 1951 , p. 79-93.
  63. ↑ Selishchev, 1951 , p. 79.
  64. ↑ Khaburgaev, 1974 , p. 53.
  65. ↑ 1 2 3 4 5 Selishchev, 1951 , p. 80.
  66. ↑ 1 2 Selishchev, 1951 , p. 81.
  67. ↑ 1 2 3 4 5 6 Selishchev, 1951 , p. 92.
  68. ↑ 1 2 Selishchev, 1951 , p. 93.
  69. ↑ 1 2 3 Selishchev, 1951 , p. 85.
  70. ↑ 1 2 3 4 Selishchev, 1951 , p. 86.
  71. ↑ 1 2 3 4 5 Selishchev, 1951 , p. 87.
  72. ↑ 1 2 3 4 Selishchev, 1951 , p. 88.
  73. ↑ Adams DQ, Mallory JP Az oxfordi Bevezetés a protoindoeurópai és indoeurópai világba. — Oxford University Press. - Oxford, 2006. - P. 25-26.
  74. ↑ Rosenthal D. E., Golub I. B., Telenkova M. A. Kölcsönzések szláv nyelvekből // Modern orosz nyelv. - M . : Iris-press, 2009.
  75. ↑ Előadások az óegyházi szláv nyelvről . Orosz-tádzsik (szláv) egyetem . Letöltve: 2018. június 22. Az eredetiből archiválva : 2020. december 1.
  76. ↑ Veselić, Kreshimir. Egy újabb megszakadt hagyomány . Una fides. Letöltve: 2018. június 22. Az eredetiből archiválva : 2011. szeptember 20.
  77. ↑ Régi egyházi szláv Wikipédia: statisztikai oldal

Irodalom

  • Bulics, Szergej Konstantinovics . Egyházi szláv nyelv // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1903. - T. XXXVIII. - S. 83-87.
  • Wayne, Andre. Útmutató a régi egyházi szláv nyelvekhez = Manuel du vieux slave / Per. franciából V. V. Borodics; szerk. és előszóval. V. N. Sidorova. - M . : Külföldi Irodalmi Kiadó, 1952. - 447 p.
  • Gorshkov A.I. Régi szláv nyelv. - 2. - M. : AST, Astrel, 2004. - 142 p. - (Elvégezni az iskolát). - ISBN 5-17-014194-7 , 5-271-03568-9.
  • Djacsenko, Grigorij Mihajlovics főpap. Teljes egyházi szláv szótár (a legfontosabb ősi orosz szavak és kifejezések bevezetésével) / Grigorij Djacsenko papmester összeállítása. - M . : típus. Vilde, 1899. - 1120 p.
  • Yolkina N. M. Régi szláv nyelv. - M . : Az RSFSR Oktatási Minisztériumának állami oktatási és pedagógiai kiadója, 1960.
  • Zaliznyak, Andrej Anatoljevics A 2000-ben talált XI. századi Novgorod-kódex tanulmányozásának problémái // Szláv nyelvészet. Szlávisták XIII. Nemzetközi Kongresszusa. Ljubljana, 2003 Az orosz delegáció jelentései. - M. , 2003.
  • Ivanova T. A. Régi egyházi szláv: Tankönyv. — 2. kiadás, rev. és további - Szentpétervár. : St. Petersburg State University Publishing House, 1998. - 224 p. - 3000 példányban.  — ISBN 5-288-02012-4 .
  • Izotov A.I. Régi szláv és egyházi szláv nyelvek. — M .: Philomatis, 2007. — 240 p. - 2000 példányban.  - ISBN 978-5-98111-084-8 .
  • Kamcsatnov A. M. Régi szláv nyelv. Előadás tanfolyam. - 2. - M . : Flint, Nauka. — 152 p. - ISBN 5-89349-109-2 , 5-02-011324-7.
  • Kulbakin S. M. ótemplomi szláv. I. Bevezetés. Fonetika. - Harkov, 1911.
  • Popov M. B. Bevezetés az ószláv nyelvbe. oktatóanyag. - Szentpétervár. : Szentpétervári Könyvkiadó. un-ta, 1997. - 84 p. — ISBN 5-288-01842-1 .
  • Dictionary of Old Church Slavonic = Slovník jazyka staroslověnského / Kurz Josef, Dostál Antonín, Štěrbová Markéta. - Prága: Československé Akademie Věd, 1958-1997. — Vol. I-IV.  (orosz)  (cseh)  (német)  (lat.)  (görög)
  • Selishchev A. M. Régi szláv nyelv. 1. rész: Bevezetés. Fonetika . - M . : Az RSFSR Oktatási Minisztériumának állami oktatási és pedagógiai kiadója, 1951. - 336 p. Archiválva: 2014. augusztus 13. aWayback Machine
  • Selishchev A. M. Régi szláv nyelv. 2. rész: Szövegek. Szótár. Morfológiai esszék . - M . : Az RSFSR Oktatási Minisztériumának Állami Oktatási és Pedagógiai Kiadója, 1952. Archív példány 2014. július 14-én a Wayback Machine -nél
  • Óegyházi szláv // Irodalmi enciklopédia / Kommunist. akadémikus, Irodalom, művészet és nyelv szekció; ill. szerk. W. M. Friche . - M . : Kommunist Kiadó. Akad., 1939. - T. 11. - 824 p.
  • Ószláv szótár (X-XI. századi kéziratok szerint): Körülbelül 10 000 szó / E. Blagova, R. M. Zeitlin, S. Herodes és mások Pod. szerk. R. M. Zeitlin, R. Vecherki és E. Blagovoy. - M . : Orosz nyelv, 1994. - 842 p. - 5060 példány.  — ISBN 5-200-01113-2 .
  • Khaburgaev, Georgij Alekszandrovics óegyházi szláv: [Tankönyv. pótlék ped. in-ta, specialitás No. 2101 „Rus. lang. és irodalom"]. - M . : Oktatás, 1974. - 432 p.
  • Tseytlin R. M. Az óegyházi szláv nyelv szókincse (Tapasztalatok a motivált szavak elemzésében a 10-11. századi ókori bolgár kéziratok adatai szerint). - M .: Nauka, 1977.
  • Tsypin, Vladislav A. A bizánci "nomokánonok" első szláv fordításai // Egyházjog: Előadások tanfolyam / V. Tsypin főpap. - M. , 1994. - 442 p.
  • Shcheulin, Vaszilij Vasziljevics. Orosz nyelv a megfontolás történelmi, szociolingvisztikai és etnokulturális vonatkozásaiban. 1. rész / V. V. Shcheulin; Állapot. felsőoktatási intézmény prof. oktatás "Lipetsk állam. ped. un-t. - Lipetsk: LGPU, 2007. - 501 p. - ISBN 978-5-88526-312-7 .

Idegen nyelven

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
Bibliográfiai katalógusokban