Régi perzsa ékírás

Ez az oldal vagy szakasz speciális Unicode karaktereket tartalmaz . Ha nem rendelkezik a szükséges betűtípusokkal , előfordulhat, hogy egyes karakterek nem jelennek meg megfelelően.

Az ókori perzsa ékírás  a legfiatalabb az ékírási formák közül . Bár a szereplők külsőre hasonlítanak az akkád vagy a sumér ékírásra, a hasonlóság csak felületes – eredetileg teljesen eredeti forgatókönyvről van szó. században dekódolták. G. F. Grotefend némettanár és G. K. Rawlinson angol diplomata . Minden felirat az Achaemenidák korából származik . A leghíresebb a háromnyelvű monumentális felirat a Behistun sziklán - óperzsa, akkád és elami nyelven.

Az írás 41 jelből áll - 36 hangfelvétel és 5 logogram, valamint 1 szóelválasztó jelet is tartalmaz.

Dekódolás

Rawlinson az életét kockáztatta, hogy lemásolja és elolvassa a nehezen fellelhető Behistun sziklába vájt feliratot, míg Grotefend az íróasztalánál az ékírásos rejtvényt oldotta meg (bár hiányosan). A Grotefend megfejtésének kulcsa egy olyan feliratsorozat monoton szerkezete volt, amelyben véleménye szerint fel kellett volna tüntetni a király nevét, apja nevét, a címet és az Achaemenidákhoz való tartozást.

Rawlinson 1835-ben látogatta meg először a Behistun sziklát. Többször felmászott a sziklára, hogy lemásolja a hármas feliratot (óperzsa, elami és akkád nyelven). 1846-ban kiadta a teljes felirat fordítását. Az a kérdés, hogy Rawlinson ismerte-e Grotefend munkásságát, még nyitott.

Eredet

A tudósok körében legelterjedtebb változat szerint az ókori perzsa ékírást Kr.e. 520 körül mesterségesen hozták létre. e. az Achaemenid királyok monumentális feliratainak rögzítése érdekében mindenekelőtt I. Dareiosz grandiózus behisztun-feliratát . A tudomány által ismert öt felirat, amelyeket állítólag Dareiosz elődei (nagyapja, Arshama és dédnagyapja, Ariaramné, valamint II. Nagy Cirosz , az Achaemenidák államalapítója ) megbízásából készítettek, a legtöbb kutató szerint egy sokkal későbbi. idő.

Az az állítás, hogy az óperzsa ékírás független írásmód, általában helytálló. Az ókori perzsa és az akkád (elám) ékírás karakterei között azonban találhatunk némi hasonlóságot. Az la graféma az akkád la karakterből származik , de az l hang hiányzik a natív óperzsa szavakból . Emellett a ba , ra , ta , sa , na ékírásos jelek bizonyos hasonlóságot mutatnak az akkád jelekkel. Azt is meg kell jegyezni, hogy az u graféma , amely "zárójellel" kezdődik, egy akkád graféma "kiterjesztése", amely csak ebből az ékből áll. A sumér-akkád írás jeleinek ékírásos formáját a legelterjedtebb íróanyagnak, az agyagnak köszönhették, míg az ókori perzsa feliratok csak kőre és fémre készültek, ami szintén az ókori perzsa ékírás mesterséges eredete mellett szól. .

Ugyanakkor kétségtelen, hogy a sumér-akkád rendszert vették alapul egy új írásrendszer megalkotásához - éppen ennek hatása (a jelek formáján kívül) magyarázza azt, hogy az ókori A perzsa ékírás soha nem vált tisztán alfabetikussá, megtartva azokat a szimbólumokat, amelyek egyszerre fejezhettek ki külön mássalhangzót, és egy nyitott szótagot ugyanazzal a mássalhangzóval. Ezenkívül a mezopotámiai ékírás óperzsára gyakorolt ​​hatásának közvetlen bizonyítéka az ideogrammák jelenléte az utóbbiban.

Jelek

Az írásrendszer 3 magánhangzó jeleit tartalmazza: a , i , u , valamint huszonkét mássalhangzót: k , x , g , c , ç , j , t , θ , d , p , f , b , n , m , y . , v , r , l , s , z , š és h . Az aveszta íráshoz képest a perzsa ékírásnak nem voltak jelei a frikatívák visszaadására. A mássalhangzó-jelek mássalhangzókként vagy „a” magánhangzós szótagként (például k vagy ka) olvashatók, ami egy vegyes alfabetikus-szótagú írástípust jelez, amely különbözik a tiszta szótagírástól és az abugida típusú írástól . A Ci és Cu szótagok közül csak néhány szerepel az óperzsa ékírásban:

ku, gu, tu, du, nu, ru, mu, ji, di, mi, vi. A leggyakoribb szótagokkal azonban csak részben esnek egybe (a válogatást a Behistun feliratból vettük ): ti, θi, di, bi, mi, ku, ši, çi, vi, ru, ni.

• Logogramok:
  • Ahura Mazda : 𐏈 , 𐏉 , 𐏊 (gen. tok)
  • xšāyaθiya- "király": 🐏
  • dahyāu- "ország": 🐏 , 𐏍
  • baga- "isten": 𐏎
  • būmi- "föld": 🐏
• szóelválasztó : 🐏
• Számok:
  • 1 . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
  • 10 𐏓 , 12 𐏓𐏒 , 13 𐏓𐏒𐏑 , 14 𐏓𐏒𐏒 , 15 𐏓𐏒𐏒𐏑 , 18 𐏓𐏒𐏒𐏒𐏒 , 19 𐏓𐏒𐏒𐏒𐏒𐏑 , 20 𐏔 , 22 𐏔𐏒 , 23 𐏔𐏒𐏑 , 25 𐏔𐏒𐏒𐏑 , 26 𐏔𐏒𐏒𐏒 , 27 𐏔𐏒𐏒𐏒𐏑 , 40 𐏔𐏔 , 60 𐏔𐏔𐏔, 60 𐏔𐏔𐏔
  • 120 𐏕𐏔

Unicode

A Unicode -ban a 4.1-es verziótól kezdődően az óperzsa ékírás U+103A0tartománya U+103DF[1] :

Jegyzetek

1. ↑ Óperzsa . Tartomány: 103A0–103DF  (angol) (PDF) . Unicode . Letöltve: 2019. április 20. Az eredetiből archiválva : 2019. március 25.

Linkek

• Cikk a régi perzsa ékírásról az Omniglot.com oldalon
• Cikk a régi perzsa ékírásról az AncientScripts.com oldalon
• A régi perzsa ékírás az elami és a késő babiloni ékírással összehasonlítva
• Stolper, Matthew W. & Jan Tavernier (1995), From the Persepolis Fortification Archive Project, 1: An Old Persian Administrative Tablet from the Persepolis Fortification , Arta , vol. 2007:1, Párizs: Achemenet.com 
• http://upload.wikimedia.org/wikipedia/lv/0/03/Oldpersian.gif