Mandzsu forgatókönyv | |
---|---|
A levél típusa | mássalhangzós vokális írás |
Nyelvek | mandzsu |
Sztori | |
Származási hely | Kína |
Teremtő | Erdeni Bakshi, Gagai Zarguchi |
létrehozásának dátuma | 1599 körül |
Időszak | állami státuszban 1599-1911 _ |
Eredet | arámi írás Szír forgatókönyv szogd írás Ujgur forgatókönyv Régi mongol írás |
Befejlődött | Sibo script, Dagur script (kisebb módosítások) |
Összefüggő | strandolni |
Tulajdonságok | |
Az írás iránya | fentről lefelé, sorok balról jobbra |
Unicode tartomány | U+1800-U+18AF |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
ᠠ . |
ᡝ . |
ᡳ . |
ᠣ . |
ᡠ . |
. | . | ᡡ . |
. | . |
ᠨᠠ . |
ᡴᠠ . |
ᡤᠠ . |
ᡥᠠ . |
ᠪᠠ . |
ᡦᠠ . |
ᠰᠠ . |
ᡧᠠ . |
ᡨᠠ . |
ᡩᠠ . |
ᠯᠠ . |
ᠮᠠ . |
ᠴᠠ . |
ᠵᠠ . |
ᠶᠠ . |
ᠺᠠ . |
ᡬᠠ . |
ᡭᠠ . |
ᡵᠠ . |
ᡶᠠ . |
. | . | ᠸᠠ . |
. | . |
ᡮᠠ . |
ᡯᠠ . |
ᡰᠠ . |
ᠰᡟ . |
ᡱᡳ . |
. | . | ᡷᡳ . |
. | . |
A mandzsu írás a mandzsu nyelv különféle dialektusainak írására használt írásrendszer .
A mandzsu írás az ómongol írás továbbfejlesztése . Az írás iránya fentről lefelé, a sorokat balról jobbra írjuk. Minden betűnek a körvonal három grafikus változata van, amelyeket a szóban elfoglalt hely határozza meg: elején, közepén és végén.
Jelenleg a mandzsuk használják (kb. 70 hangszóró) , valamint a szibinek (40 000), akik a mandzsu nyelv szibini dialektusát beszélik. A Mandzsu Csing-dinasztia uralkodása alatt keletkezett írásos emlékek jelentős része mandzsu írással van rögzítve - ezek elsősorban történelmi jelentőségű (politikával, vallással stb. kapcsolatos) dokumentumok, kínai irodalom fordításai, valamint ritkább eredeti művek. a népi és szerzői kreativitás mandzsuk.
Kezdetben a mandzsuk a mongol nyelvet és az ómongol írást használták a diplomácia és a közigazgatás nyelveként .
A „Az első mandzsu császárok cselekedeteinek igaz feljegyzései” című műben ( mandzsu . manju-i yargiyan kooli ; kínaiul : 滿洲實錄Mǎnzhōu Shílù ) közölt információk szerint a Daiqing-dinasztia alapítója, Aisingyoro rendet vezette . a régi mongol írásmódot adaptálják a mandzsu nyelv rögzítésére . Az adaptációt 1599 -ben Nurkhatsi két tanácsadója, a tudós láma Erdeni-baksi és Gagai-zarguchi miniszter végezte el. A régi mongol írás gyakorlatilag változatlan maradt - ezt az eredeti írást tongki fuka aku hergennek ("pontok és körök nélküli írás") hívták.
A régi mongol írást rosszul alkalmazták a mandzsu nyelv fonológiájához , ezért 1632-ben a tudós Da-hai diakritikus karakterekkel javította az írást, hogy kiküszöbölje az eredeti változatban előforduló sok kétértelműséget. Például egy szó elején lévő h, g és k betűt ponttal vagy körrel, illetve diakritikus jelek hiányával jelöltük . Ezenkívül tíz grafémát vezettek be , amelyeket kínai és szanszkrit kölcsönszavakban használnak.
Ez a változat szabványos és tongki fuka sindaha hergen ("pont és kör írás") néven ismert.
A mandzsu írást aktívan használták az államigazgatásban az 1911 -es Xinhai forradalomig és a Mandzsu dinasztia bukásáig .
Hivatalosan úgy tartják, hogy a mandzsuk legerősebb nyelvi asszimilációja következtében, akiknek uralkodó osztálya és városi lakossága a 19. század végére szinte teljesen átállt a kínaira, megszűnt az írott nyelv iránti igény. Azonban Kína három északkeleti tartományában, amelyekre Mandzsúriát felosztották, a nyelv és az írás tanítását támogatják az önazonosság megőrzésére irányuló mandzsu vágy részeként, valamint az itt élő daurok mandzsu írásmódjának használatát . írják a dauri nyelvet (az egyik archaikus mongol nyelv ), a XUAR -ban pedig a mandzsu nyelvet jól megőrző mandzsu szibók etnográfiai csoportja .
Az írás megőrzéséhez jelentős mértékben hozzájárulnak a KNK és Mongólia felsőoktatási és tudományos intézményei , ahol a mandzsu nyelv és írás tanulmányozása elengedhetetlen feltétele a Csing Birodalom jelentős számú történelmi dokumentumának elolvasásának .
A hagyományos nyelvtanban a mandzsu írást szótagként írják le. Az írás tanulmányozása nem az ábécére, hanem a Zhuwang zhuwe uzhu bithe szótagra épül . A szótag 12 csoportból áll, amelyek összmennyisége 1441 szótag. A szótagok feloszthatók tulajdonképpeni mandzsu és további szótagokra ( tulergi khergen ), amelyek a kínai szótagok közvetítésére szolgálnak. A mantrákban meghatározott szanszkrit és tibeti szótagok írásához használt szótagokat ali galinak nevezik, és a zhuwan zhuwe nem tartalmazza . A zhuwang zhuwe első alapcsoportja 131 nyitott szótagból áll. A fennmaradó csoportok zárt szótagokból állnak, amelyeket az i, r, n, ng, k, s, t, b, o, l, m zárójelek összeadásával alakítanak ki.
A Möllendorff (1847-1901) által átírt mandzsu szótagok első csoportja:
ᠠ a ᡝ e ᡳ i ᠣ o ᡠ u ᡡ ū ᠨᠠ na ᠨᡝ ne ᠨᡳ ni ᠨᠣ no ᠨᡠ nu ᠨᡡ nū |
ᡴᠠ ka ᡤᠠ ga ᡥᠠ ha ᡴᠣ ko ᡤᠣ go ᡥᠣ ho ᡴᡡ kū ᡤᡡ gū ᡥᡡ hū |
ᠪᠠ ba ᠪᡝ be ᠪᡳ bi ᠪᠣ bo ᠪᡠ bu ᠪᡡ bū ᡦᠠ pa ᡦᡝ pe ᡦᡳ pi ᡦᠣ po ᡦᡠ pu ᡦᡡ |
ᠰᠠ sa ᠰᡝ se ᠰᡳ si ᠰᠣ so ᠰᡠ su ᠰᡡ sū ᡧᠠ ša ᡧᡝ še ᡧᡳ ši ᡧᠣ šo ᡧ᧠ šu ᡝ |
ᡨᠠ ta ᡩᠠ da ᡨᡝ te ᡩᡝ de ᡨᡳ ti ᡩᡳ di ᡨᠣ to ᡩᠣ do ᡨᡠ tu ᡩᡠ du |
ᠯᠠ la ᠯᡝ le ᠯᡳ li ᠯᠣ lo ᠯᡠ lu ᠯᡡ lū ᠮᠠ ma ᠮᡝ me ᠮᡳ mi ᠮᠣ mo ᠮᡠ mu ᠮᡡ m |
ᠴᠠ ca ᠴᡝ ce ᠴᡳ ci ᠴᠣ co ᠴᡠ cu ᠴᡡ cū ᠵᠠ ja ᠵᡝ je ᠵᡳ ji ᠵᠣ jo ᠵᡠ ju ᠵᠣ |
A |
ᠺᠠ k'a ᡬᠠ g'a ᡭᠠ h'a ᠺᠣ k'o ᡬᠣ g'o ᡭᠣ h'o ᡵᠠ ra ᡵᡝ re ᡵᡳ ri ᡵᠵ ro ᡵᡳ ri ᡵᠣ ro ᡬᠣ |
ᡶᠠ fa ᡶᡝ fe ᡶᡳ fi ᡶᠣ fo ᡶᡠ fu ᡶᡡ fū ᠸᠠ wa ᠸᡝ mi |
ᡮᠠ ts'a ᡮᡝ ts'e ᡮᡟ ts ᡮᠣ ts'o ᡮᡠ ts'u ᡯᠠ dza ᡯᡝ dze dz ᡯᡳ dzi ᡯᠣ dzo ᠣ |
ᡰᠠ ža ᡰᡝ že ᡰᡳ ži ᡰᠣ žo ᡰᡠ žu ᠰᡟ sy ᡱᡳ c'y ᡷᡳ jy |