Zhuang forgatókönyve

A Zhuang írás vagy a Sawndip [ θ a ɯ ˨˦ ɗ i p ˥ ] egy logográfiai írás , amely a Zhuang nyelv írásához használt kínai karakterekből származik ( Guangxiban , Kínában ). Mandarinul gu zhuangzi - nak ( kínai trad.古壯字, pl.古壮字, pinyin gǔ zhuàngzì , szó szerint: "régi Zhuang jelek") vagy fankuai zhuangzi-nak ( kínai trad.方幊宣歗嗅宣歗字) hívják . , pinyin fāngkuài zhuàngzì , szó szerint: "négyzet alakú Zhuang karakterek"). A fűrészáru (𭨡𮄫) [1] szó Zhuang, jelentése „éretlen nyomok”. A Zhuang kínai karaktereket fűrészpuskának nevezik (Zhuang: 😡倱; [1] szó szerint "Han levél", fűrész - "levél", "könyv", pisztoly - han , a 漢 jel rokon szava).

Történelem

Nem ismert, hogy a Zhuang szkriptet mióta használják. Számos guanghszi "köznyelvi jelet" ( kínai 土俗字, pinyin tǔsú zì , Pall. tusu zi ) két könyvben rögzítettek a Dal Birodalomból : "Túl a gerinceken. Válaszok helyett" Zhou Qufei ( kínai trad. 嶺外代答, ex. 岭外代答, pinyin Lǐngwài dàidá , pall. Lingwei daida ) és "Guihai a hegyek és vizek őrzőjének leírásában" ( Kínai trad. 桂海虞衡誌, ex. 桂海虞衡志, pinyin Guìhǎi yúhéng zhì , pall. Guihai yuheng zhi ) Fan Chengda . Egyes kutatók ezeket a feljegyzéseket a Tang Birodalom idejeinek tulajdonítják, egy 689-ben épült sztélé feliratára hivatkozva, amelyet kínai 智城碑, pinyin zhì chéng bēi , pallnak neveznek . zhi cheng bei , bár a felirat kínai nyelvű, több nem szabványos karaktert is tartalmaz. Az, hogy a kölcsönzött karakterek zsuangi olvasata gyakran egybeesik a közép-kínaival , korai dátumra utal, bár ez magyarázható a Pinghuától való kölcsönzéssel. Éppen ellenkezőleg, a bui nyelv rokon írásmódját tanulmányozó tudósok úgy vélik, hogy a Zhuang írás csak kínai tisztviselőknél jelent meg a Csing Birodalom kezdetén [2] .

A Zhuang forgatókönyvet évszázadok óta használják, főleg sámánok és énekesek költészet, mesék, mítoszok, dalok, játékszövegek, orvosi receptek, genealógiai feljegyzések és szerződések rögzítésére. Az 1949-es forradalom után a kommunista agitációt még Zhuang forgatókönyvben is rögzítették. A latin nyelven írt standard Zhuang 1957-es bevezetése után a zhuang nyelvet beszélők körében nőtt az írástudás. A zhuangi nyelvjárások azonban hangzásilag és lexikailag is nagyon eltérnek egymástól, a zhuangi latin írás a wumingi nyelvjáráson alapul, ezért egyes zhuangi beszélők előszeretettel használják a régi hieroglif írásmódot [3] [4] .

Öt évvel a munka megkezdése után, 1989-ben megjelent a Zhuang Writing szótára "Sawndip Sawdenj" ( kínai trad. 古壯字字典, ex . 古壮字字典, pinyin Gǔ zhuàngzìn sign zìlldi ) . Több mint 10 000 karaktert tartalmaz, 2007-ben ez volt az első és egyetlen Zhuang-író szótár [3] , 2008-ban pedig bejelentették a "Régi Zhuang karakterek Nagy szótárának" létrehozását, 《中华古壮字大字典5] .

Jellemzők

A Zhuang szkript kínai karakterekből, Hanzi-szerű karakterekből és egyéb szimbólumokból áll. Néhány hieroglifának több mint egy tucat változata van [6] .

Zhang Yuansheng ( Kínai 张元生) szerint a nem kínai karakterek a Zhuang - szövegek körülbelül 20%-át teszik ki, bár szinte kizárólag kínai karakterű szövegek vannak [7] .

A Zhuang karaktereket több típusra osztják, mint a kínai karaktereket : [3]

• olyan karakterek, amelyek nem úgy néznek ki, mint a kínaiak, hanem a latin ábécéből [8] és esetleg a burmai ábécéből kölcsönzött karakterek :
  • "cane" ( dwngx ) írva van ; a hanziak között nincs ilyen jel;
  • a "pillangó" ( mbaj ) szót írják , ami piktogram ;
  • A "hátsó oldal" ( aemq ) így van írva ;
• nem szabványos hieroglifák, ideográfiai elv szerint összeállítva :
  • "streams" ( mboq ) a "呇" kifejezés, a "水" (víz) és a "口" (száj) karakterek kombinációja;
• nem szabványos Hanzi-szerű hieroglifák, amelyek a fonoszemantikai elv szerint készültek:
  • a "hegy" ( bya ) "岜"-nek írják, ez a jel a 山 "hegy" ideogrammából és a 巴ba fonetikusból áll ;
  • A "man" ( vunz ) "伝"-ként íródik, ez a jel a 亻 "man" ideogrammából és a fonetikus 云yunból áll ;
• Kizárólag a hasonló kiejtés miatt kölcsönzött kínai karakterek:
  • a "van" ( miz , a kínai 有 rokon szava)眉-ként írják, mandarinul méi -nek ejtik ;
• nem szabványos Hanzi-szerű karakterek, amelyeket a Zhuang hozott létre a meglévő kínai írásjelek magyarázatára ( index );
• Hanzi jelentése kölcsönzés vagy kapcsolódó kínai szavak:
  • "cup" ( boi ) a "盃"-vel írják, a 杯bēi hanzi változata , kínaiul a "csésze";
• Csak jelentés alapján kölcsönzött kínai karakterek:
  • Az "edények, eszközök" ( aen ) a jellel van írva , ez a 器 kínai karakter egy változata, amelyhez a Zhuang olvasatot rendelték;
• két hanziból létrehozott jelek, ahol az egyik rész kezdőbetűt , a második pedig rímet jelent.

Néhány Zhuang logogramot a kínai nyelvben használnak Guangxi földrajzi jellemzőire, például a kínai 岜(Zhuang bya; hegy) vagy a kínai 崬( ndoeng ; erdő); szerepelnek a kínai szótárakban.

Regionális eltérések

A Zhuang nyelv dialektusai nagyon különböznek egymástól, ezért különböző karaktereket használnak, amikor Zhuang írásmóddal írják őket. A tudósok azonban nem jutottak konszenzusra bizonyos jelek regionális elterjedtségét illetően.

Példa

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának első cikke .

• Latin átírás (1982-es írásmód): "Boux boux ma daengz lajmbwn couh miz cwouz, cinhyenz caeuq genzli bouxboux bingzdaengj. Gyoengq vunz miz lijsing caeuq liengzsim, wngdang daih gyoengq de lumj beixnuengx ityiengh.”
• Latin átírás (1957-es írásmód): „Bouch bouch ma dəŋƨ laзƃɯn couƅ miƨ cɯyouƨ, cinƅyenƨ cəuƽ genƨli bouchbouch biŋƨdəŋз. Gyɵŋƽ vunƨ miƨ liзsiŋ cəuƽ lieŋƨsim, ɯŋdaŋ daiƅ gyɵngƽ de lumз beichnueŋch ityieŋƅ.”
• Magyarul: „Minden emberi lény szabadnak és egyenlőnek születik méltóságában és jogaiban. Ésszel és lelkiismerettel rendelkeznek, és a testvériség szellemében kell viselkedniük egymással.”

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 Megjegyzés: a fűrész ( 𭨡 ) 書 és 史 (⿰書史), a ndip (𮄫) pedig 立 és 生 (⿰立生) elemekből áll. A Zhuang karaktereket soha nem szabványosították, a szerzők különböző karaktereket használhatnak ugyanarra a szóra; a cikkben szereplő példák Sawndip Sawdenjből származnak .
2. ↑ Holm, David (2003), Bivaly megölése az ősöknek: Zhuang kozmológiai szöveg Délnyugat-Kínából , Észak-Illinois Egyetem, p. 45–46, ISBN 978-1-891134-25-8 
3. ↑ 1 2 3 Bauer, Robert S. A Zhuang nyelv kínai alapú írásrendszere  (ang.)  // Cahiers de linguistique - Asie orientale : Journal. - 2000. - Vol. 29 , sz. 2 . - P. 223-253 . doi : 10.3406 / clao.2000.1573 .
4. ↑ 鄭始青：『靖西壮語研究』，中国社会科学院民族研究所，1996年。
5. ↑ "《中华古壮字大字典》开始编纂" Archiválva : 2012. március 6. , Guangxi Etnikai Ügyek Bizottsága, 2008. szeptember 16.
6. ↑ Bauer, Robert S. (2005), "Csuang és kantoni írásbeli ábrázolása" Archiválva : 2011.09.27 . , Workshop on Zhuang Language, Department of Linguistics, University of Hong Kong.
7. ↑ Zhāng Yuánshēng 张元生: Zhuàngzú rénmín de wénhuà yíchǎn—fāngkuài Zhuàngzì 壮族人民的文化遗产—壮块. 456. oldal
8. ↑ Lásd a disszertáció 43. oldalát 《右江流域方块壮字文献的用字研究》, 韦玉防 (2010) http://www.docin.com/p-2i20288 , the May3028 . Gép . Például a 1031. oldalon a "k" karakter szerepel

Irodalom

• Liáng Tíngwàng 梁庭望 (szerk . )
• Lín Yì 林亦: Tán lìyòng gǔ Zhuàngzì yánjiū Guǎngxī Yuèyǔ fāngyán谈利用古壮字研究广西粤语方言. In: Mínzú yǔwén 民族语文 2004.3.16-26.
• Gǔ Zhuàngzì zìdiǎn古壮字字典 Sawndip Sawdenj (Nanning, Guǎngxī mínzú chūbǎnshè 广西民族出版社 1989). ISBN ISBN 7536306148 / 9787536306141. Régi Zhuang karakterek szótára; 4900 bejegyzést és több mint 10000 karaktert tartalmaz.
• Holm, David (2008). "The Old Zhuang script", in Diller, Anthony (szerk.) The Tai-Kadai languages ​​, Routledge, ISBN 978-0-7007-1457-5 , pp. 415-428.
• 覃暁航：「方塊壮字経久不絶却難成通行文字的原因」『広西民族研究。族研究。

Linkek

• Zhuang szkriptadatok a GPL alatt
• Kép és információ a Zhuang szkriptről
• Zhuang nyelv és ábécé , Omniglot
• 壮族的语言文字(Zhuang), 2007. február 5., Guangxi Tourist News.