| Zhuang szabványosított nyelv | |
|---|---|
| önnév | Vahcuengh |
| Országok | Kína |
| hivatalos állapot | Guangxi Zhuang autonóm régió |
| A hangszórók teljes száma | 1 980 000 |
| Osztályozás | |
| Kategória | Eurázsia nyelvei |
| Thai csoport | |
| Írás | latin |
A szabványosított Zhuang nyelv (önnév: Vahcuengh (1982 előtt - Vaƅcueŋƅ ); Zhuang írás : 话壮; hagyományos kínai 壯語, gyakorlat壮语, pinyin Zhuàngyǔ , pall. Zhuangyu ) a Zhuang hivatalos szabványosított formája .
Ennek a nyelvnek a kiejtése Wuming megye ( Guangxi Zhuang Autonóm Region ) dialektusán , valamint enyhe fuli hatáson alapul [ 1] ; a szókincs sok északi csuang szót tartalmaz.
Bár a szabványosított Zhuang a hivatalos idióma , Yunnannak megvan a maga szabványosított nyelvjárása [2] [3] .
A szabványos Zhuangban 6 hang van , de zárt szótagban ezek száma kettőre csökken: "7" és "8" számokkal vannak jelölve.
| Szám | Levél | Áramkör | Leírás | Példa | Fordítás |
|---|---|---|---|---|---|
| egy | (Nem) | ˨˦ | emelkedő | fiú | "tanul" |
| 2 | -z | ˧˩ | alacsonyan ereszkedő | mwngz_ _ | "Ön" |
| 3 | -j | ˥ | még magas is | hwn j | "menj az emeletre)" |
| négy | -x | ˦˨ | eső | ma x | "ló" |
| 5 | -q | ˧˥ | magasra emelkedő | gva q | "kereszt" |
| 6 | -h | ˧ | átlagos | da h | "folyó" |
| 7 hosszú | hosszú magánhangzó + p/t/k | ˧˥ | magasra emelkedő | bak | "száj" |
| 7 rövid | rövid magánhangzó + p/t/k | ˥ | magas | daep | "máj" |
| nyolc | -b/g/d | ˧ | átlagos | zacskó daeb |
"betörni, behajtani" |
A memorizáláshoz a Son mwngz hwnj max gvaq dah „Megtanítlak lóra ülni, hogy átkelhess a folyón” emlékezetes kifejezést használják.
A szabványosított Zhuang a zhuangi dialektusok mesterséges keveréke . A szókincsnek túlnyomórészt északi egységei vannak; fonetikailag a nyelv főként a shuangzaoi dialektusra épül, a ny, ei, ou szótagokkal kiegészítve a fuliangi nyelvjárásból (mindkét település wumingi). Számos tudós, köztük Zhang, úgy véli, hogy a Shuangzao az észak-thai nyelvi alcsoportba tartozik [4] , Pittayaporn pedig az észak-thai alcsoporton kívülre helyezi az idiómát , bár azt állítja, hogy rokonok [5] . Ezt a dialektust vették alapul az 1950-es években, mert északi zsuangi lévén a déli csuangi dialektusok jellegzetességeit is ötvözi.
A szabványos Zhuang-ot ott használják, ahol általában nem beszélnek vagy írnak Zhuang-ot, például híradásokban és újságokban. Történetek és modern dalok rögzítésére használják, de a hagyományos népdalok Zhuang forgatókönyvvel íródnak . A standard Zhuang Kína egyik hivatalos nyelve : rajta van a bankjegyeken, minden kínai törvényt le kell fordítani rá, és kétnyelvű táblákon is használják. Felnőtt írás-olvasás oktatására is használják, de az általános és középiskolákban alig tanítják.
| Szabványos Zhuang | HA EGY | Wuming | HA EGY | Fordítás |
| gyaeuj | kʲau˥ | raeuj | ɣau˥ | "fej" |
| da | ta˨˦ | ra | ɣa˨˦ | "szem" |
| ga | ɡa˨˦ | Ha | Ha | "láb" |
Az első Zhuang ábécét 1952-ben hozták létre. A szabványos latin ábécé 26 betűjét tartalmazta [6] .
| Levél | HA EGY | Levél | HA EGY | Levél | HA EGY | Levél | HA EGY |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| p | [p] | v | [v] | ts | [ts] | gv | [gv] |
| pj | [ pj ] | t | [t] | s | [s] | g | [ŋ] |
| b | [ ʔb ] | d | [ ʔd ] | j | [j] | gn | [ɳ] |
| m | [m] | n | [n] | kv | [kv] | h | [h] |
| mj | [ mj ] | l | [l] | k | [k] | ||
| f | [f] | r | [ɣ] | kj | [ kj ] |
döntők :
| Levél | HA EGY | Levél | HA EGY | Levél | HA EGY | Levél | HA EGY | Levél | HA EGY |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| a | [a] | iiu | [iːu] | een | [eːn] | oog | [oːg] | fel | [fel] |
| e | [e] | iu | [iu] | iin | [ban ben] | og | [og] | aat | [nál nél] |
| én | [én] | ou | [ou] | ban ben | [ban ben] | uug | [uːg] | nál nél | [nál nél] |
| o | [o] | ó | [aɯ] | oon | [tovább] | ug | [ug] | eet | [eːt] |
| u | [u] | aam | [aːm] | tovább | [tovább] | wwg | [ɯːɡ] | iit | [azt] |
| w | [ɯ] | am | [am] | uun | [ENSZ] | wg | [ɯɡ] | azt | [azt] |
| aai | [aːi] | eem | [eːm] | ENSZ | [ENSZ] | aap | [aːp] | jaj | [oːt] |
| ai | [ai] | iim | [én] | www | [ɯːn] | ap | [ap] | ot | [ki] |
| ei | [ei] | im | [im] | wl | [ɯl] | ep | [eːp] | uut | [uːt] |
| oi | [oi] | óóó | [oːm] | aag | [aːg] | ep | [ep] | ut | [ut] |
| ui | [ui] | om | [om] | ag | [ag] | iip | [iːp] | wwt | [ɯːt] |
| wi | [ɯi] | uum | [uːm] | eeg | [például] | ip | [ip] | wt | [ɯt] |
| aau | [aːu] | hm | [um] | például | [például] | hopp | [oːp] | ||
| au | [au] | aan | [aːn] | iig | [iːg] | op | [op] | ||
| eu | [eu] | an | [an] | ig | [ig] | uup | [fel] |
A hangokat c (alacsony emelkedés és alacsony emelkedés), q (közepes egyenletes), x (alacsony ereszkedő-emelkedő), y (magas ereszkedő), z (alacsony ereszkedő) betűkkel jelöltük. A magasan emelkedő és magasan egyenletes hangokat nem tüntették fel a levélben.
1957 - ben a KNK-ban a szabványosított zhuang nyelv esetében javasolták egy módosított latin ábécé használatát módosított cirill betűk és IPA szimbólumok hozzáadásával ; A cirill betűket azért használták, mert formájuk a hangok jelzésére használt számokhoz hasonlított, vagyis tekintet nélkül a valódi kiejtésükre. Az 1982-es reform célja a cirill és az IPA szimbólumok latin ábécére való felváltása volt a könnyebb nyomtatás érdekében [7] .
1957 ábécé: Aa, Bb, Ƃƃ, Cc, Dd, Ƌƌ, Əə, Ee, Ff, Gg, Hh, Ii, Kk, Ll, Mm, Nn, Ŋŋ, Oo, Өө, Pp, Rr, Ss, Tt, Uu , Ɯɯ, Vv, Yy, Ƨƨ, Zz, Hh, Ƽƽ, Ƅƅ .
A 7. hangú szótagok végén b, d, g helyett p, t, k betűket használunk.
A régi Zhuang-írás módosított kínai karakterekkel hasonló volt a vietnami ty-nom- hoz . Egyes Zhuang karaktereket kínaiból kölcsönözték, míg másokat helyben, különálló összetevőkből hoztak létre. A Zhuang írásmódot több mint ezer éve használták Zhuang dialektusok írásához, és a Hanzival ellentétben soha nem szabványosították, az írók választhattak ugyanannak a szónak különböző írásmódjait. A szabványos Zhuang írható Zhuang írással, de hivatalosan csak a latin írást használják.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának első cikke .
| latin | ||
|---|---|---|
| 1957 | 1982 | Fordítás |
| Bouch bouch ma dəŋƨ laзƃɯn couƅ miƨ cɯyouƨ, cinƅyenƨ cəuƽ genƨli bouchbouch biŋƨdəŋз. Gyɵŋƽ vunƨ miƨ liзsiŋ cəuƽ lieŋƨsim, ɯŋdaŋ daiƅ gyɵŋƽ de lumз beichnueŋch ityieŋƅ. | Boux boux ma daengz lajmbwn couh miz cwouz, cinhyenz caeuq genzli bouxboux bingzdaengj. Gyoengq vunz miz lijsing caeuq liengzsim, wngdang daih gyoengq de lumj beixnuengx ityiengh. | „Minden emberi lény szabadnak és egyenlőnek születik méltóságában és jogaiban. Ésszel és lelkiismerettel rendelkeznek, és a testvériség szellemében kell viselkedniük egymással.” |
| Zhuang forgatókönyve |
|---|