| Kypchak nyelvek | |
|---|---|
| Osztályozás | |
| Kategória | Eurázsia nyelvei |
| török nyelvek | |
| Glottolog | kipc1239 |
A kipchak nyelvek a nyelvek számát tekintve (több mint 10) a török nyelvek egyik legnagyobb csoportja, egyetlen kypchak nyelvre nyúlnak vissza . Egyéb elnevezések: északnyugati, tau csoport stb.
A kipcsak nyelveket Oroszország-szerte beszélik, a Balti- és Fekete-tengertől a Kaukázusig és az Urálig Szibériáig, valamint Kazahsztánban , Kirgizisztánban , Tádzsikisztánban , Türkmenisztánban és Üzbegisztánban . A kypchak nyelvet beszélők száma meghaladja a húszmillió embert.
A következő alcsoportokat tartalmazza:
A nézőpont (anélkül, hogy a Kypchak nyelveket alcsoportokra osztaná) O. A. Mudrak részében van megfogalmazva, amely a „Török nyelvek összehasonlító-történeti nyelvtana” című kollektív monográfiájához íródott. Regional Reconstructions, szerkesztette E. R. Tenishev ) [4] . Ugyanakkor ugyanazon monográfia fő részében megkülönböztetik a kipchak nyelvek északi (uráli) alcsoportját, amely magában foglalja a tatár, a baskír és a baraba nyelveket [5] .
A Polovtsian-Kypchak alcsoportot számos kutató osztja fel[ kitől? ] két alcsoportra oszlik, amelyek közül az elsőbe a karaita és a krími tatár nyelvek tartoznak az összes etnolektussal együtt, a másodikba pedig a többi (kumik, karacsáj-balkár és kihalt örmény-kipcsak és mameluk-kipcsak) [6] .
A dél-altáji, a fergana-kipcsak és a kirgiz nyelveket is kirgiz-kipcsak nyelveknek tekintik. Néha kombinálják a Nogai-val, de ez már a glottokronológia szempontjából hibás : a kirgiz-kipcsak nyelvtípus azelőtt alakult ki, hogy a megmaradt kipcsak terület a volgai, polovci és nógai területekre oszlott volna fel, a nogai nyelvtípus ezzel szemben a legújabb kipcsak nyelvtípus.
Az ókori kirgiz (jeniszej-kirgiz) nyelv a török nyelvek keleti ágának kakas-altáji csoportjába tartozott, a kirgiz-kipcsak csoportot az ókirgizekből származtató szakemberek ahhoz az állásponthoz ragaszkodnak, amely szerint a Az asszimiláció során a modern kirgiz-kypchak nyelvek számos (lexikai és nyelvtani) jellemzőt szereztek a szomszédos törökkel (főleg kypchak), ami okot ad a modern nyelvészeknek arra, hogy ezeket a nyelveket kypchak-ba sorolják.
A Kypchak csoport legfontosabb megkülönböztető jegye az ағ, ағы, ағу > ау ( címke > tau - "hegy") változás, mindkét komponens lehetséges további lekerekítésével - tou is, tuu , amely a legkövetkezetesebben a kirgizeknél fordult elő. -Kypchak alcsoport, de számos más nyelven is nyomon követhető, például a karacsáj-balkáron.
Számos kivétel van ez alól a fejlesztés alól:
a) a Kypchak kombinációban ағ is fejlődhet ai -vé vagy aa -vá (nyugati kipcsak baula- és bayla- - "megkötni", kirgiz-kipcsak aiyl nyugaton Kipchak aul - "település", kirgiz-kipcsak saa- nyugaton Kipchak sau- - "fejni") - a kirgiz-kipcsak formák a mongol befolyással magyarázhatók ( ayil, saa- ); b) a polovci-kipcsakban az ag in au fejlődése következetlen: karaim, krími tatár (délparti és irodalmi) dag - „hegy” (de észak-krími tau ); c) az ағ kifejlődése ау -ban a Kypchak csoporton kívül található: or-török és nyelvjárási észak-altáji tau .