Cherokee script Egy példa a Cherokee szótagírásra | |
---|---|
Cherokee (ꮣꮅꮚ ꭺꮺꮅ ꮷꮒꮝꮪꭲꮝꮧ) feliratok egy postán |
|
A levél típusa | szótag- |
Nyelvek | Cherokee |
Sztori | |
Teremtő | Kaliforniai óriásfenyő |
létrehozásának dátuma | 1821 [1] |
Időszak | 1821 -től napjainkig |
Eredet | latin |
Befejlődött | vitatható _ |
Tulajdonságok | |
Az írás iránya | balról jobbra [d] [2][3] |
Unicode tartomány | 13A0–13FF |
ISO 15924 | Cher |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A Cherokee script egy szótag , amelyet az indián George Hess (más néven George Gist vagy Chief Sequoyah) talált ki a cseroki nyelvre 1819-ben.
Sequoyah leszármazottai azt állítják, hogy a levelet az ókorban találták fel, és maga Sequoyah csak az utolsó tagja volt az írástudók egy különleges klánjának, akik ezt a szkriptet tartották, de erre nem találtak megerősítést.
Ellenkezőleg, köztudott, hogy Sequoyah, aki nem tudott angolul , de lehetősége volt megnézni, hogyan használják az amerikaiak az írást , 1810 után elkezdett fejleszteni egy írásrendszert a cseroki nyelvhez. Eleinte megpróbált kidolgozni egy hieroglif írást , de aztán úgy döntött, hogy létrehoz egy szótagot. Először 200 szótagjelet talált ki , de aztán csökkentette a számukat.
Az általa 1821 -ig kidolgozott ábécében 86 karakter szerepelt, részben a latinból , esetleg a cirill ábécéből kölcsönzött . Sequoia jeleinek másolásához az egyik forrás az angol helyesírási útmutató volt, amelyet egy iskolai tanártól kapott: mivel nem tudott angolul olvasni, ő maga talált ki új fonetikai jelentéseket a latin betűk számára. Lánya, Ayoka volt az első, aki anyanyelvén tanult meg írni és olvasni. A találmányt eleinte honfitársai bizalmatlansággal fogadták (a gyógyítók megszállottra tévesztették ), de a katonák találkozóján sikerült bizonyítani a hasznosságát. 1823 - ra a Cherokee írásmód általános használatban volt, -ben pedig a Cherokee Nation hivatalos státuszt adott neki.
Már egy évvel az írás megjelenése után, 1820-ban több ezer cherokee tanult meg írni és olvasni ezzel a betűvel, és 1830-ra a törzs indiánjainak 90%-a volt írástudó. A forgatókönyvet több mint száz éve széles körben használják, és használták könyvekben, vallási szövegekben, almanachokban és újságokban (különösen a Cherokee Phoenix újságban ).
Ezt a szkriptet a mai napig használják, és ennek ismerete előfeltétele annak, hogy a Cherokee törzs teljes jogú tagjává váljunk. Erőfeszítéseket tesznek a forgatókönyv és a cseroki nyelv újjáélesztésére és népszerűsítésére.
Az írásrendszer 85 szótagból áll. Némelyikük latin betűknek tűnik, de teljesen más jelentéssel bír (például az /a/ jele a latin D -re hasonlít ).
A levélben nincs feltüntetve minden , a cseroki nyelvben létező fonemikus oppozíció. Például a /g/ és a /k/ csak az /a/ szótagokban térnek el egymástól. A betű sem tesz különbséget a hosszú és rövid magánhangzók, valamint a hangnembeli különbségek között. Nincs egyértelmű módja a mássalhangzó-kombinációk közvetítésének.
Bizonyítékok merültek fel arra vonatkozóan, hogy a Cherokee forgatókönyv mintát adhatott a Wai szótag létrehozásához . A két írásrendszer közötti kapcsolat a Libériába bevándorolt cseroki indiánok lehetett . Az egyik indián, Austin Curtis feleségül vette egy nemesi vai család tagját, és az egyik vezető lett. Ennek az indiánnak a házára készült a felirat, amely először hívta fel a világközösség figyelmét az írásra.
a | e | én | o | u | v [ə̃] | ||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ꭰ | Ꭱ | Ꭲ | Ꭳ | Ꭴ | Ꭵ | ||||
a (a) | e (e) | én(k) | o (o) | u (y) | v (b) | ||||
Ꭶ | Ꭷ | Ꭸ | Ꭹ | Ꭺ | Ꭻ | Ꭼ | |||
ga (ha) | ka (ka) | ge (ge) | gi (gi) | Gyerünk gyerünk) | gu (gu) | gv (гъ) | |||
Ꭽ | Ꭾ | Ꭿ | Ꮀ | Ꮁ | Ꮂ | ||||
ha (ha) | ő (ő) | szia (hé) | ho (ho) | hu (hu) | hv (хъ) | ||||
Ꮃ | Ꮄ | Ꮅ | Ꮆ | Ꮇ | Ꮈ | ||||
la (la) | le (le) | li (li) | íme (lo) | lu (lu) | lv (lъ) | ||||
Ꮉ | Ꮊ | Ꮋ | Ꮌ | Ꮍ | |||||
anya (ma) | én én) | mi (mi) | h (hó) | mu (mu) | |||||
Ꮎ | Ꮏ | Ꮐ | Ꮑ | Ꮒ | Ꮓ | Ꮔ | Ꮕ | ||
na (be) | hna (henna) | na (na) | nem (nem) | ni (sem) | nem, de) | nu (jól) | nv (nb) | ||
Ꮖ | Ꮗ | Ꮘ | Ꮙ | Ꮚ | Ꮛ | ||||
qua (qua) | que (que) | qui (qui) | quo (quo) | quu (qu) | quv (kv) | ||||
Ꮝ | Ꮜ | Ꮞ | Ꮟ | Ꮠ | Ꮡ | Ꮢ | |||
s (s) | sa (sa) | se (se) | si (si) | is-is) | su (su) | sv (sb) | |||
Ꮣ | Ꮤ | Ꮥ | Ꮦ | Ꮧ | Ꮨ | Ꮩ | Ꮪ | Ꮫ | |
nap (igen) | ta (ta) | de (de) | te (te) | di (di) | ti (ti) | csinálni (előtte) | du (du) | dv (db) | |
Ꮬ | Ꮭ | Ꮮ | Ꮯ | Ꮰ | Ꮱ | Ꮲ | |||
dla (dla) | tla (tla) | tle (te) | tli (levéltetvek) | tlo (tlo) | tlu (tlu) | tlv (tl) | |||
Ꮳ | Ꮴ | Ꮵ | Ꮶ | Ꮷ | Ꮸ | ||||
tsa (kb) | tse (tse) | tsi (qi) | tso (tso) | tsu (tsu) | tsv (tsъ) | ||||
Ꮹ | Ꮺ | Ꮻ | Ꮼ | Ꮽ | Ꮾ | ||||
wa (wa) | mi (mi) | wi (wi) | jaj (be) | wu (woo) | wv (vb) | ||||
Ꮿ | Ᏸ | Ᏹ | Ᏺ | Ᏻ | Ᏼ | ||||
igen (én) | ti | yi (yi) | yo (yo) | yu (yu) | yv (yъ) |
A Cherokee Unicode - ban íródott U+13A0-tól U+13F4-ig terjedő karakterkódokkal.
|
|
A Cherokee Wikipédiájában található angol nyelvű oldalak listája, ahol ingyenes betűtípusokat tölthet le. A macOS 10.3-as verziója óta (Panther) Cherokee betűtípussal kerül forgalomba . A Cherokee ingyenes betűtípusokban is elérhető a languagegeek.com webhelyről, valamint shareware betűtípusok a Code2000 és az Everson Mono oldalain. A Google az ingyenes Noto Sans Cherokee betűtípust is biztosítja .