Palládium transzkripciós rendszer

A Palladium transzkripciós rendszer  egy általánosan elfogadott rendszer a kínai nyelv orosz nyelvre történő átírására .

A kínai-orosz átírás első rendszerét a híres sinológus Archimandrite Iakinf (Bichurin) fejlesztette ki 1839-ben. Később némileg módosították [1] és népszerűsítették az archimandrita Pallady (Kafarov) és Pavel Popov ( Peking , 1888) használatával a "Teljes kínai-orosz szótárban", amelyből a palladián ("palladitsa") nevet kapta. Ez az átírási rendszer "megőrizte pozícióit, és kisebb változtatásokkal még mindig használatos" [2] . A palladi rendszer ma már az általánosan elfogadott és valójában az egyetlen rendszer a kínai tulajdonnevek orosz nyelvű írására, és különféle területeken használják Kína teljes területéhez (beleértve Tajvant és Hongkongot is), valamint a kínai diaszpórához kapcsolódó területeket és személyeket. Meg kell azonban érteni, hogy ez az átírási rendszer csak az  egyik kínai nyelv (az észak-kínai ) szabványos kiejtési normáját tükrözi - Putonghua - , bár ez a leggyakoribb és a legtöbb kínai elismeri irodalmi nyelveként [3] .

Rendszer

Kezdőbetűk rögzítése

Felvételi döntő

Pinyin konvertálása Palladiummá

Az orosz átírás közvetlenül a hieroglifák helyesírásából hajtható végre kínai-orosz szótárak segítségével, amelyekben a hieroglifákat azonnal cirill betűkkel adják meg. Ellenkező esetben az orosz átíráshoz a latin felvétel használható, különösen a manapság legelterjedtebb romanizációs rendszerrel - pinyin .

Megjegyzések

A -ng -ben pinyin végződésű szótagok a Palladium átírásában -n -re végződnek (az eredeti forradalom előtti írásmódban - -нъ) (lásd Shanghai - Shanghai ). A -n-nel végződő pinyin szótagok -n -re végződnek a Palladium átírásban (Shaolin - Shaolin ).

A kínai hangok nem jelennek meg az orosz átvitelben, kivéve a szótárak és oktatási anyagok speciális felhasználási eseteit.

Szótagok összekapcsolása

Ha egy szó két szomszédos szótagjának átírása során az első -n-nel végződik, a következő pedig magánhangzóval kezdődik, akkor a csomópontban elválasztó ъ kerül , például: 长安Chang'an , 朋友pengyu .

A szavak végére hozzáadott -er (儿) utótag a p betűvel kerül továbbításra anélkül , hogy az előző szótag végében változna, azaz kunr , jiaor, jinr, weir, vanir, ziger, khuar [4] . Földrajzi nevek átvitelekor ezt a szótagot adjuk át , kivéve, ha előtte egy -e végződésű szótag szerepel : Deerbukanhe [5] helyett Derbukanhe .

Kínai szavakban, amelyek a hagyományos orosz átírás folytonos írásban történő továbbításakor egyszótagosként, a szokásos kínai szótaggal egybeesőként és két szótagosként is olvashatók (pinjinben aposztrófpal elválasztva), szükség esetén aposztrófként két szótagos olvasatba kell írni, mint például a pinyinben: su'an (két szótagos) és suan , Hu'ainan (három szótagos) és Huainan (két szótagos), Fang Zu'an (két szótag a név) és Fang Zuan (egy szótag a névben), Li Zuo' wu (a név két szótagos) és Li Zou (a név egy szótagos), Go'yuan " államtanács " (három szótag) és gou'yuan "1) kutyaudvar; 2) nem tetszik "(két szótag) stb. Az aposztróf: a) az u vagy az u szótagja után kerül (vagyis gu, du, eku, ku, lu, du, nos, nu, su, syu, hogy , hu , zu, tszyu, tsu, qiu, zhu, chu, shu, yu ) az a, ai, an és e szótagok előtt ; b) az o szótag után az y szótag előtt használatos , kivéve a bo, in, biao, diao, miao, nyao, piao, tiao szótagokat, mivel a kínaiban van egy su szótag , de nincs szótag * bou, *woo, *bya, *dya, *me ... *fifth, *te és mások [6] . A földrajzi nevek átvitelénél az aposztrófot elhagyjuk [7] .

A hui szótag átvitele

A hui szótagot [ x u ə i ] [8] -ként ejtik , ami a cirill írásmódban hui -ként (pl . huizu ) tükröződik, és egyúttal elkerüli a disszonanciát az oroszban. A helynevekben ezt a szótagot általában hoinak írják ( pl . Anhui , Hoichang ) [5] . Egyes szerzők tévesen a szó szerinti pinjin átírást használják, amely átírási változatokat hoz létre: 安徽Anhui  - Anhui, 回族huizu  - huizu.

A hui (hui) szótag írható kínai vezeték- és keresztnevek (pl. 辉 Huī) vagy ezek egy része. Ez egy nép (回 huí) (azaz Huizu) és a hui (徽 Huī) egyik kínai nyelvének/dialektusának a neve is.

A feng, meng, fen, men szótagok átvitele

Az orosz nyelven megjelent tudományos és szépirodalmi irodalomban a tulajdonnevek átírásakor és a terminológiában gyakran előfordul a men - myn, men - myn, feng - fyn, fen - fyn, pen - pyn szótagok kettős írásmódja. De az 1950-es évek óta kezdett előnyben részesíteni az e betűs írásmódokat .

a földrajzi nevek írásmódjának folytonosságának megőrzése érdekében, valamint a különböző osztályok által kiadott vagy a rendelkezésükre álló nagy mennyiségű felhalmozott térképészeti és referenciaanyag (kísérleti útmutatások, különböző térképek, segédkönyvek, irattárak stb.) miatt ebben a terület, a saját neveket egyelőre javasoljuk, hagyja el a hagyományos, négy szótagos írásmódot s-n keresztül - myn, Men, fyn, fyn, de az e-vel írt írások után zárójelben hozza őket, például Kaifeng (Kaifeng), Xiaomen (Xiaomen) és így tovább [9] .

Jelenleg azonban két lehetőség van ezeknek a szótagoknak a továbbítására:

1. Az egyikben fyn, myn, fyn, myn néven továbbítják , ezt a lehetőséget csak földrajzi nevekben használják (különösen térképeken, kézikönyvekben és enciklopédiákban), például Aomyn , Kaifeng , Tienanmen [5] .
2. A másodikban ezeket a szótagokat feng, meng, fen, men néven továbbítják, szótárakban és más tulajdonnevek és kínai valóságok, például feng shui , Meng , Feng vezetéknevek közvetítésekor használják .

Deklináció

Az egyszerű magánhangzókra végződő szavak -о, -е, -и, -у, -ы és diftongusok -е, -ю, -я, -ao, -yao, -оу, -ua, -yue , nem utasítják vissza nyelvtani nem.

Az -a, -ya végződésű kínai helyneveket és személyneveket, bár elméletileg kis- és nagybetűk változásnak vannak kitéve (különösen az -a végződésű szavak), lehetőleg ne ragozzuk, hogy elkerüljük a szótag végét. Minden esetben az eredeti formájukban kell írni , pl . _ _ _ _ _ _ Sim a ( és nem u Sim y ), Shang Zi stb .

A mássalhangzóra végződő szavakat elutasítjuk. Hanyatláskor a kínai neveket nem választják el aposztrófgal vagy kötőjellel az orosz végződéstől, hanem összeírják, vagyis Peking a , Hailar a (és nem * Peking- a , * Hailar' a ); az utolsó -edik kiesik, mint a hasonló orosz nevek deklinációjában ( altajban stb.), például: Shanha e -ben (és nem * Shanha ye vagy * Shanha ye -ben ), Guisu e -ben (és nem *-ben ) Guisu ye ), Yuan Shika i (és nem *Yuan Shika y'ya ), o Bao Yue ( és nem *Bao Yu ye ).

Az azonos női végződésű kínai neveket nem utasítják el, például: Song Jingling , Tang (dinasztia), Baoan (emberek) .

A ragozott kínai férfi vezetéknevekben és keresztnevekben (becenevekben stb.) csak a név utolsó szótagja változik kis- és nagybetűk szerint, például: Ma Dunlai, Szun Jat-szen (és nem Szun Jat-szen). Ha van egy vezetéknév (név nélkül) vagy egy név (vezetéknév nélkül), akkor ezek az általános szabályok szerint hajlanak, azaz Ouyang , Zhang , Tantai, Wang stb.

A legnagyobb számú eltérést a morfológiai és szintaktikai sorrendben az -n végű kínai tulajdonnevek okozzák. Az összes férfi vezetéknév és keresztnév a mintaállat deklinációja szerint változik , például: Huang Zunxian , Tao Qianyu , Qu Yuanról . Kína -n végződésű földrajzi neveit ne ragozzuk. A nómenklatúra-kifejezés ( város, folyó, tartomány stb.) használata lehetővé teszi, hogy a kínai földrajzi neveket ne ragozzuk, még akkor sem, ha ragozhatóak, például: Tiencsin város területén, a tartományban Yunnan. De ha a nevek eseteit módosítani kell a végű -н-nel, akkor helyesírásukat meg kell különböztetni a nómenklatúra kifejezés nemzetségétől függően. Tehát a városok, megyék, körzetek, szigetek, hegyláncok (és hegyek), szorosok, nyelvek nevét a mintaállat deklinációja szerint el kell utasítani férfineveként , például: [városokban] Tianjin e , Xian e , Anshan e , Dahunmyn e , Yixian [megye] , Hainan [sziget] , Alashan lejtőin , Taishan , Wenyang stb .

A tartományok, sivatagok, síkságok, falvak kínai nevei esetenként nőnemű főnévként változnak a sóminta deklinációja szerint , például: Hunan és , Yunnan és , Szecsuán és (tartományok) [10] .

Nyelvjárási formák

A kínai nevek és nevek nyelvjárási alakjainak továbbítása Kína területén csak abban az esetben megengedett, ha ezek a formák következetesen tükröződnek a térképeken és más hivatalos forrásokban, amelyeket a kínai pinjin (helynevek esetében) [11] használatával tettek közzé , vagy oroszul rögzítettek. -nyelvi irodalom (más szóval). Például:

• a 香港 név a pekingi "Xianggang" kiejtésben a dialektus kiejtésében is továbbítható - Hongkong (Kant. Heūnggóng az angol Hong Kongon át);
• a 六 hieroglifát a 六直 és 六安 nevekben a lu dialektus kiejtése adja át (vö. pekingi liu  - lu) - Luzhi (Luzhi), Luan (Lu'an);
• a 街 "utca" (stand. jiē / jie , dial. gai ) és a 堡 "erőd, falu" (stand. bǎo, bǔ , dial. pù ) földrajzi kifejezéseket Északkelet-Kínában nyelvjárási formában közvetítik - gai és pu: Sipingai , Lengzipu [11] .
• néhány név: Li Bo (a szokásos Li Bai helyett), Lu Xun (Lu Xun), Szun Jacen (Sun Yixian), Csang Kaj-sek (Csiang Zeshi), Chan Lim Bak (Csen Lianbo), Liu Jie Dan (Liu) Zhidan), Yun Win (Rong Hong) és mások [12] .

A Kínán kívül (beleértve Hongkongban, Malajziában, Szingapúrban, Indonéziában stb.) nyelvjárási formában bemutatott nevek és nevek esetében javasolt a megfelelő kínai topolektusokból származó átírási rendszerek használata [13] : kantoni-orosz , dél -min- orosz [14 ] és mások.

Hagyományos és nemzeti nevek

A hagyományos szócikk olyan híres emberek nevét tartalmazza, akik egy közvetítő nyelven jutottak be az orosz nyelvbe: Konfuciusz (Kung Fu Tzu).

A helynevek közül a legismertebb és bevált kivételek a Peking (Peking), Nanjing (Nanjing), Harbin (Haerbin).

A nemzeti autonómiák területén található neveket, amelyeknek az eredeti neve a címzett népcsoport nyelvén (uigur, tibeti, mongol), nem kínairól írják át, hanem a megfelelő nyelvről.

A hagyományos helyesírásnak megfelelően oroszul továbbított vagy nemzeti nyelvekről átírt helyneveket a megfelelő lista tartalmazza .

Kiejtés

A mássalhangzók és magánhangzók kiejtésének jellemzői

A „tsz” és „ts” affrikátus mássalhangzókat az „a”, „o”, „u”, „s”, „e” magánhangzók előtt határozottan ejtik, mint a „bunker” és „heron” szavakban (miközben a "tsz "Ne próbálj meg külön "c" hangot kiejteni, hanem a teljes kombinációt "dz"-ként kell olvasnod). Az „e”, „és”, „yu”, „I” előtt például halkan olvassák; A „qi” (szemben a „ci”-vel) „tsi”-nek ejtik, mivel az „ öt si garet” kombinációban a „jie” „jie”-nek ejtik (halk „z-vel”), mint a kombinációban Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az európai és japán szavakkal ellentétben a cirill kínai szavakban az „e” előtti mássalhangzókat mindig lágyan kell olvasni, mivel ez szükséges az olyan szótagok megkülönböztetéséhez, mint a „le” (olvassa úgy, mint a szóban "nyár" és "le", "se" (mint a "falu" szóban) és " se magad ”) és „ce”, „jie” és „ze” stb. Például Jiang Zemin és Jiang Zemin különböző nevek és különböző emberek. A "Zh"-t "j"-nek kell olvasni (például a "Zhejiang", "Zhang" szavakban ugyanúgy hangzik, mint a "jam", "jazz" szavakban) [15] .

Ékezet

A kínaiból átírt szavak szótagfelosztása során a szótagokat az eredeti kínai szó szerint olvassuk: például a másik magánhangzó mellett álló y , o , yu , e magánhangzókat nem szótagnak tekintjük. Például a szótagfelosztás a következőképpen történik (a szótaghangzók félkövéren vannak szedve): Gu a n-chzh o u, Sha o - l and n, Liu a n-s i n, L yu e - i n.

A kétszótagos tulajdonnevekben és földrajzi nevekben a hangsúly mindig az utolsó szótagon van, például: Li Hongzhang , Zeng Guofen, Wu Sangui parancsnok , Sanghaj, Kanton , Hebei tartomány stb.

A három szótagos szavakban és kifejezésekben a fő hangsúly gyakran az első szótagon, a másodlagos hangsúly pedig a harmadik szótagon van, például: wangyuanjing "teleszkóp", dagunyan "legidősebb lánya" és így tovább [16] . A földrajzi nevekben a hangsúlyt konvencionálisan mindig az utolsó szótagra helyezik: Jinmyndao [17] .

Wade-Giles rendszer

A Wade-Giles rendszer (vagy egyszerűen Wade, néha Wade-Giles; Wade-Giles ) a standard kínai (Putonghua) régebbi romanizálási rendszere, mint a pinyin, néha még mindig használják az angol nyelvű országokban.

Lásd a Wade-Giles rendszer fordítását Palladium rendszerre.

Lásd még

• Bopomofo
• Polivanov rendszer
• Kontsevics rendszere
• Kantoni-orosz gyakorlati átírás
• Vietnami-orosz gyakorlati átírás
• Kínai-orosz gyakorlati átírás
• Idegen nevek és címek átírása kínai írásmódra
• Kínai helynevek listája nem szabványos átírással

Jegyzetek

1. ↑ Lásd Tertitsky K. M. Utószó // Bichurin N. Ya. A Kínai Birodalom statisztikai leírása. - M .: "Eastern House", 2002. Lásd: http://altaica.nm.ru/china/iakinf.dhtml A Wayback Machine 2014. január 2-i archív példánya
2. ↑ Matsaev, Orlov 1966.
3. ↑ Koryakov 2012, p. 101.
4. ↑ Kontsevich 2002, p. 33.
5. ↑ 1 2 3 Instructions 1983, p. tíz.
6. ↑ Kontsevich 2002, p. 41, 42.
7. ↑ Instructions 1983, p. 12.
8. ↑ A köznyelvben és egyes nyelvjárásokban - [ x u i ].
9. ↑ Kontsevich 2002, p. 31.
10. ↑ Kontsevich 2002, p. 92-93.
11. ↑ 1 2 Instructions 1983, p. 10-11.
12. ↑ Kontsevich 2002, p. 55.
13. ↑ Koryakov 2012.
14. ↑ Dél-Minszk-orosz gyakorlati átírás
15. ↑ Magazeta // Hogyan olvassunk kínai szavakat orosz szövegben
16. ↑ Kontsevich 2002, p. 93.
17. ↑ Instructions 1983, p. tizennyolc.

Irodalom

• Utasítások Kína földrajzi neveinek oroszországi átviteléhez / Comp. Ya. A. Miropolsky ; Szerk. G. E. Tikhonova . — M .: Nauka , 1983. — 132 p. - 600 példány.
• Kontsevich L. R. Kínai tulajdonnevek és kifejezések az orosz szövegben. - M., Hangya, 2002.
• Koryakov Y. B. Gyakorlati átiratok létrehozása dél-kínai topolektumokhoz Archiválva : 2020. szeptember 27. a Wayback Machine -nél // Uchenye zapiski Kazanskogo universiteta. Sorozat: Bölcsészet. - Kazan: KazGU, 2012. - T. 154. No. 5. - S. 101-110.
• Matsaev S. A., Orlov V. G. Kézikönyv a kínai szavak átírásáról és helyesírásáról. - M., 1966
• Utasítások a Kínai Népköztársaság Hszincsiang Ujgur Autonóm Területének földrajzi neveinek oroszországi átadásáról / Összeállítás: N. M. Nadzharova és S. S. Tselniker ; Szerk. V. I. Savina . - M. , 1971. - 44 p. - 300 példány.

Linkek

• PINYIN és Palládium átiratok megfelelési táblázata
• Az orosz helyesírásról
• Javító táblázat a kínai tulajdonnevek olvasmányairól, Fr. munkáiban megadott nevek és kifejezések olvasmányairól. Iakinfa (N. Ya. Bichurina)
• A Pinyin automatikus átírása a Palladium rendszer segítségével