Goruli Mtsvane

Goruli Mtsvane
szállítmány. გორული მწვანე
Szín fehér
Eredet
Főbb régiók Kartli , Imereti
Nevezetes borok Goruli Mtsvane
VIVC 4911

Goruli mtsvane (გორული მწვანე), "zöld hegy" - őshonos technikai (bor) szőlőfajta , ősidők óta ismert. A Fekete-tenger medencéjének szőlőfajtáinak ökológiai és földrajzi csoportjába tartozik . Grúziában fehérborok és habzóborok készítéséhez használják . _ _ Kartliban és Imeretiben termesztik .

Főbb jellemzők

A virág biszexuális. A fürtök közepesek, kúposak vagy széles-kúposak, esetenként hengeresek, közepes sűrűségűek, ritkán sűrűek [1] .

A bogyók közepes méretűek, kerekek vagy enyhén laposak, zöldessárga színűek, teljes érettségben - sárga, rózsaszínes, viaszos bevonat nem kifejezett szürkés, bőséges viaszbevonattal borított. A pép húsos és lédús, édes ízű, enyhén fanyar. A bőr vékony, erős és érdes [1] .

Későn érő fajta. Októberben szüretelve, Imereti egy részén - szeptember közepén-októberben. Vegetációs időszak 210-220 nap. Öregedés - 75-80%. Az életerő (a növekedési erély a vegetációs időszakban) magas vagy átlag feletti. A hektáronkénti terméshozam 7-9 tonna [1] .

A penész nagyon károsítja , Kartliban a chinuri mellett meglehetősen ellenállónak tartják a filoxérával szemben [1] .

Kétoldali formázással termesztik, a termőszemek száma kettő, legyezős félhosszú metszést is alkalmaznak. Közepesen fagyálló [1] .

A goruli mtsvane musthozama (a zúzás és szártalanítás során felszabaduló lé mennyisége , esetenként a szőlőpréselés eredményeként) 74-75%. Pezsgőbor alapanyagokra történő gyűjtés akkor történik, amikor a cukortartalom eléri a 18-19%-ot, a savtartalom pedig a 9-10 g/dm3-t. Asztali bor alapanyagra szüretelve a cukortartalomnak el kell érnie a 21–22%-ot, a savasságot 6–8 g/dm3 [1] .

Bor

Az ebbe a fajtába tartozó szőlőből készült asztali borok világos arany színűek, frissek, nyitott fajtaillatúak, testesek, harmonikusak. A pezsgőborok boranyagai zöldes-arany színűek, világosak, élénk fajtaaroma, élénk és finom íz jellemzi őket [1] .

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 5 6 7 Mekhuzla, 2003 , p. 105.

Irodalom