Jóindulatú daganat

A daganatok ( lat.  tumor , pl. tumorok ) olyan kóros képződmények, amelyek a sejtosztódás, -növekedés és -differenciálódás szabályozási mechanizmusainak megsértése következtében jönnek létre . Klinikailag a daganatok a kóros (abnormális) szövetek növekedésének gócai a test különböző szerveiben és szerkezeteiben [1] .

Általános információk

A jóindulatú daganatok sejtjei a daganatos (neoplasztikus) átalakulás során elvesztik a sejtosztódás szabályozásának képességét, de megtartják (részlegesen vagy majdnem teljesen) differenciálódási képességüket. A jóindulatú daganatok szerkezetükben hasonlítanak arra a szövetre, amelyből származnak ( hám , izom , kötőszövet ). Jellemző a szövet sajátos funkciójának részleges megőrzése is. Klinikailag a jóindulatú daganatok lassan növekvő , különböző lokalizációjú neoplazmákként jelennek meg. A jóindulatú daganatok lassan nőnek, fokozatosan összenyomják a szomszédos struktúrákat és szöveteket, de soha nem hatolnak be. Általában jól reagálnak a műtétre, és ritkán ismétlődnek [2] . Bár a legtöbb jóindulatú daganat nem életveszélyes, számos jóindulatú daganat rosszindulatúvá válhat rosszindulatú daganat következtében [ 3] . Ezen okok miatt a jóindulatú daganatokat sebészeti úton eltávolítják. A daganatsejtek számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek nem rejlenek a test normál sejtjeiben : az ellenőrizetlen osztódás és növekedés képessége, egy specifikus szerkezet és funkció elvesztése, az antigén összetételének megváltozása , agresszív növekedés a környező szövetek elpusztításával. A fenti tulajdonságok sejtek általi megszerzését tumorkonverziónak (transzformációnak) nevezik.

Előfordulás

Csak az Egyesült Államokban évente több mint 1,4 millió új rákos eset fordul elő (lásd alább), amelyek közül 960 000 halálos . A jóindulatú daganatok előfordulása sokkal magasabb[ mennyit? ] .

Etiológia és patogenezis

A sejtek daganatos átalakulásának folyamata még nem teljesen ismert. A sejt genetikai anyagának ( DNS ) károsodásán alapul , ami a sejtosztódást és -növekedést szabályozó mechanizmusok, valamint az apoptózis (programozott sejthalál) mechanizmusának megsértéséhez vezet. Jelenleg számos olyan tényezőt állapítottak meg, amelyek ilyen változásokat okozhatnak a normál sejtekben:

• Kémiai tényezők: A policiklusos aromás szénhidrogének és egyéb aromás jellegű vegyszerek képesek reagálni a sejtek DNS-ével, károsítva azt.
• Fizikai tényezők: az ultraibolya sugárzás és más típusú ionizáló sugárzás károsítja a sejtszerkezeteket (beleértve a DNS -t is ), ami a sejtek daganatos átalakulását okozza.
• A mechanikai sérülések és a testnek hosszú távú kitettséggel járó magas hőmérséklet hozzájárul a karcinogenezis folyamatához .
• A biológiai tényezők főként vírusok . Jelenleg a humán papillomavírus vezető szerepe a méhnyakrák kialakulásában bizonyított .
• Az immunrendszer diszfunkciója a daganatok kialakulásának fő oka csökkent immunrendszerű betegeknél ( AIDS-betegek ).
• Az endokrin rendszer diszfunkciója . A nagyszámú daganat kialakulása a nemi hormonok szintjétől függ (emlő, prosztata daganatok stb.).

A legvalószínűbb, hogy különböző típusú tényezők egyszerre vesznek részt a daganatok kialakulásában.

A jóindulatú daganatok típusai

Jóindulatú daganatok bármilyen szövetből kialakulhatnak. A leggyakoribb jóindulatú formációkat a táblázat tartalmazza:

A leggyakoribb jóindulatú daganatok a következők:

• Méh mióma - a méh  izmos falából alakul ki: test, méhnyak. Ez a típusú daganat a 30 év feletti nők 15-17%-ában alakul ki. Főleg méhvérzéssel, a méh méretének növekedésével, alhasi fájdalommal nyilvánul meg [4] .

• A papilloma ( lat.  papilloma ; papilla  - mellbimbó + -ōma - tumor) a vírus eredetű jóindulatú hám  egyik fajtája . A papillóma különböző méretű tuberkulózis vagy szemölcs megjelenése. A bőrön és a nyálkahártyák (orr, belek, légcső, hörgők) felszínén egyaránt kialakulhat. A klinikai kép a helytől függ. Az arc és a nyak bőrén lokalizálva kozmetikai hibát észlelnek. A légúti lokalizáció légzési nehézséget, a húgyutak károsodását okozhatja  – vizelési nehézséghez vezethet.

• Adenoma - a szervezet különböző mirigyeinek ( pajzsmirigy , prosztata , nyálmirigyek )  mirigyhámjából alakul ki. Leggyakrabban gomba vagy csomó alakú. Gyakran megtartja azt a képességet, hogy e szervre jellemző titkot (nyálka, kolloid) termeljen. Tünetmentesen alakulhat ki. A jelentős méretű prosztata adenoma vizelési zavarokat okoz [5] .

• Az agyalapi mirigy adenoma az agyalapi mirigy  jóindulatú. A daganatsejtek a legtöbb esetben túlzottan választanak ki agyalapi mirigy hormonokat, ami miatt a daganatnövekedésre jellemző tünetek mellett különböző endokrin betegségek is kialakulnak ( Cushing-kór , gigantizmus , akromegália stb. [6] ).

Diagnosztika

A jóindulatú daganatok diagnosztizálására szolgáló módszerek meglehetősen változatosak, és a daganat helyétől és típusától függenek. A tünetmentes daganatokat leggyakrabban véletlenül fedezik fel egy általános orvosi vizsgálat során. Legnagyobb jelentőséggel bírnak az ultrahangos echolocation és röntgenvizsgálat módszerei , amelyek segítségével a belső szervekben lokalizált daganatok azonosíthatók.

Azt is megállapították, hogy a rheumatoid arthritis lehet a kulcsa a különböző szervek rosszindulatú daganatainak, valamint a méhben és a petefészkekben fellépő epiteliális és mesenchymális jellegű jóindulatú daganatoknak .

Kezelés

A kezelés típusa a daganat típusától, elhelyezkedésétől és a beteg általános állapotától függ. A daganat sebészeti eltávolításának leghatékonyabb módja. Jóindulatú daganatok esetén a sebészi kezelést követően a daganat kiújulásának gyakorisága alacsony. A sebészi kezelés egyik változata a kriokoaguláció módszere, melynek során a daganatos szövetek elpusztulnak alacsony hőmérséklet hatására. Az inoperábilis hormonálisan aktív daganatok kezelésére olyan gyógyszeres terápiás módszereket alkalmaznak, amelyek elnyomják a hormonszintézist.

Lásd még

• BPH
• rosszindulatú daganat
• Tumor

Jegyzetek

1. ↑ Blokhin N. N., Peterson B. B. , Clinical Oncology, M., 1979
2. ↑ Sidorova I. Méhmióma : (Az etiológia, patogenezis, diagnózis és kezelés modern problémái), Med. tájékoztatni. ügynökség, 2003
3. ↑ W. H. Clark. A daganat progressziója és a rák természete  // British Journal of Cancer. – 1991-10. - T. 64 , sz. 4 . – S. 631–644 . — ISSN 0007-0920 . - doi : 10.1038/bjc.1991.375 . Az eredetiből archiválva : 2019. augusztus 11.
4. ↑ Nagy méretű mióma esetén a szomszédos szervek összenyomódása lehetséges funkcióik megsértésével. A mióma eltávolítására irányuló műtét után viszonylag magas a kiújulás kockázata (akár 30%). Méhmióma Archiválva : 2012. március 19. a Wayback Machine -nél
5. ↑ Sklyanskaya E. I. Prosztata adenoma M.: GEOTAR Medicine, 1999
6. ↑ Hipofízis adenoma . Letöltve: 2007. február 9. Az eredetiből archiválva : 2019. április 2. (határozatlan)

Linkek

• Anyagok az Orosz Tudományos Akadémia onkológiájáról
• N. N. Blokhinról elnevezett Orosz Rákkutató Központ