| Dobrichich | |
|---|---|
| horvát Dobricic | |
| Szín | a fekete |
| Eredet | |
| VIVC | 3608 |
A Dobrichich ( horvátul Dobričić ) egy technikai ( bor ) és csemegeszőlő , amelyet vörösborok előállítására használnak Horvátországban . Színes gyümölcslével és péppel (az ún. színező fajták vagy a Tenturier- csoport fajtái ) különböztetik meg, ami nem teszi lehetővé fehérbor készítését belőle .
Valószínűleg Solta szigetéről származik , nem messze Dalmácia partjaitól [1] . A fajta a Plavac Mali [1] egyik szülője . Talán a Babich fajta szülője [1] .
A második világháború után a fajta által elfoglalt szőlőültetvények területe hanyatlásnak indult. Az elmúlt években ismét megnőtt az érdeklődés a fajta iránt.
A fajta Horvátországból származik. Solta és Brac szigetén, 2004 óta Dél- és Közép- Dalmáciában termesztik [1] .
A bokrok közepesek. A hajtásérés jó. Levelei enyhén boncoltak, ötkaréjosak, simaak, alul serdülés nélkül. A levélnyél bevágása nyitott, lándzsás. A virág biszexuális. A fürtök közepesek és nagyok, kúposak, lazák. A bogyók közepesek, ritkábban kicsik, lekerekítettek, feketék. A lé színes. A pép lédús, édes. Változatos közép- vagy középkésői érési periódusú. A hozam magas. A penész (peronoszpóra) ellenállása gyenge. Más gombás betegségekkel szembeni rezisztencia jó. [2]
A fajtát főként házasított borokban használják, ahol a lé intenzív színe miatt használják [1] . Az egyszárú borokat alacsony savtartalom jellemzi [1] .
Mint minden más régi fajtának, sok szinonimája van. Némelyikük Čihovac, Crljenak Slatinski, Dobričić Crni, Dobrovoljac, Krucalin, Okručanac, Sholtanats, Slatinjac, Slatinski [1] .