Grúzia helyneve

Grúzia helyneve földrajzi nevek  halmaza , beleértve a Grúzia területén található természeti és kulturális objektumok neveit . A helynévadás szerkezetét és összetételét olyan tényezők határozzák meg, mint a földrajzi elhelyezkedés , a lakosság összetétele és gazdag története .

Ország neve

Georgia endonimája („საქართველო, Sakartvelo ” – „ Kartvelek országa ”), ahol a Kartvel a grúzok önneve , a sa- és -o  pedig páros toldalékok , amelyek a hely megnevezését szolgálják. általában „a hely (ahol élnek) a grúzok”. Az orosz nyelvhasználatban az ország nevét „Grúzia” és népének „grúzok” nevét veszik át. Ezeket a neveket az oroszok vették fel a keleti országokban. Tehát Ignác Szmolnyanin szerzetes 1389-es Palesztinába vezető útjának leírásában „Gurzi” , Athanasius Nikitin (1466-1472) „ Utazás a három tengeren túl ” című művében pedig a „gurzinok földje” szerepel [1 ] .

Az orosz szóhasználatban a hangok átrendeződése következtében a Gurzi és Gurzynskaya föld „grúzokká ” és „ grúz földjévé ” változott, vagy az államnevek hagyományos formájában -iya végződéssel  - "Georgia". Számos nyugat-európai országban Grúziát Grúziának hívják (francia, spanyol, olasz stb. - George , angolul - Georgia ). Ez a név nyilvánvalóan a török ​​Gurji , Gurdzhi (gurdzi, gürdzi) etnonimából származik - "grúzok", vö. Jorganie "Georgia" Marco Polo (XIII. század), modern török ​​Gureistan. A helynév további magyarázatai: George - "szántóföld", a görög georgos szóból - "gazdálkodó"; Szent György nevében , akinek sok templomot szenteltek [2] , vagy mert Georgia 12 uralkodója viselte György nevét [3] . E. M. Pospelov szerint ezek az etimológiák valószínűtlenek, de lehetséges irányt mutatnak az eredeti forma újragondolására [1] .

A helynévadás kialakulása és összetétele

Grúzia helynevének fő háttere a grúz helynevek, az idegen nevek meglehetősen ritkák. A grúz helynevek köre nem korlátozódik Grúzia területére, a grúz nevek megtalálhatók Oroszország Grúziával határos régióiban , valamint Azerbajdzsánban [4] .

A grúz helynévadás széles körben képviselteti magát az oronímiában , először is ezek a hegyláncok nevei: Javakheti , Lechkhumi , Kartli , hegyek Donosmta , Godorebi stb. A grúz formánsok mta  - "hegy", kedi  - "gerinc", klde  - " szikla", vake  - "síkság", ólom  - "mező", godasavali - "hágó", dziri  - "talp" , khevi -  "szurdok" olyan helynevek hátterében, mint Mtiskalta , Mtisdziri , Shuamta , Kvemo Kedi , Sakarikedi , Okroskedi , Kldistavi , Kldisubani stb. Az oikonímiában gyakran vannak olyan formánsok, mint az akhali  - "új", develi  - "régi", didi  - "nagy" , patara -  "kicsi", kalaki  - "város", szippantás  - "falu": Akhaltsikhe , Akhalkalaki , Tskhaltubo , Gurjaani , Chokhatauri , Tselendzhikha , Ochamchira stb. Számos "botanikai" oikonim létezik - a nevek a növényfajok nevének formánsain alapulnak: Vaziani , Vazisubani ( Vazisubani ( vazi  ), Vashlihpeani ( vazi ) ( vashli - cseresznye), Tsablana , Tsablini ( tsabli - gesztenye), Mukhrani , Mukhnari ( légy  - tölgy), Tela vi ( test  - szil) stb [5] .

Grúzia vízrajzát viszonylag kevéssé tanulmányozták. A "víz", "folyó", "folyó völgye" stb. fogalmak a helynévadásban többféleképpen közvetítődnek - a völgy jellegétől, az áramlástól, a terület nyelvjárásától függően. Tehát a víznévben a leggyakoribb formánsok között megtalálhatók a grúz tskhali, tskaro, gele, khevi, tba ( Abanos-tskhali , Berdenis-tskaro , Grma-gele , Gremis - khevi , Bazaletis-tba ), Svan chalay, tvib ( Mesztina- chalay , Gvalda-tvib ), Mingrelian tskari, tskurgili, gal ( Ertskari , Gudush-tskurgili , Uchagal stb.) [5] .

Ugyanakkor V. A. Zhuchkevich szerint Grúzia helynevében kevés az etimológiailag nyilvánvaló, „átlátszó” név, amit egyrészt számos helynév hosszú történelmi átalakulása, másrészt a mára elfeledett szavak eredete magyaráz [5 ] .

1917-ig Georgia helynevében viszonylag széles körben képviseltette magát a helyi törzsi nemesség nevéből kialakult antroponimikus helynévréteg. Az októberi forradalom után számos „ideológiai” helynév jelent meg - általában a kommunista párt és a forradalmi mozgalom kiemelkedő alakjainak tiszteletére: Shaumyani , Ordzhonikidze (3 település), Makharadze , Tsulukidze , Mikha-Tskhakaya és mások [5] . A posztszovjet időszakban ezeket a tárgyakat általában átnevezték.

Grúzia területén nem sok az idegen nyelvű név, Zhuchkevich osztályozása szerint a következő kategóriák különböztethetők meg:

• oszét (főleg északon);
• ógörög nevek maradványai ( Batumi , Paleostomi , Pitsunda stb., jelenleg egyesek görög eredete vitatott);
• szláv  - Bogdanovka (2 település, most átnevezve), Tambovka ;
• török  ​​- Mazymchay , Karabulakhi és mások;
• cserkesz ( Adyghe ), amelyek közül két alak tűnik ki: 1) a folyók nevei -psa, -pse : Supsa , Lashpse , Khepsy , Aapsy stb. 2) a folyók nevei -kva : Agidakva , Achkva , Moltakva , Bokva , Abzhakva és mások [6]

Helynévpolitika

A helynévpolitika kérdéseivel Grúziában a 2001-ben megalakult, a földrajzi objektumok azonosításával, normalizálásával, használatával, nyilvántartásával és védelmével foglalkozó kormánybizottság [7] foglalkozik .

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 Pospelov, 2002 , p. 125-126.
2. ↑ Hahn, 1909 .
3. ↑ Shchanitsyn, 1989 .
4. ↑ Zsucsevics, 1968 , p. 222.
5. ↑ 1 2 3 4 Zhuchkevich, 1968 , p. 223.
6. ↑ Zsucsevics, 1968 , p. 223-224.
7. ↑ A ORSZÁGOS FÖLDRAJZI NEVEK HATÓSÁGOK  ELÉRHETŐSÉGE . Letöltve: 2020. szeptember 22. Az eredetiből archiválva : 2020. október 1.

Irodalom

• Gan KF Tapasztalat a kaukázusi földrajzi nevek magyarázatában. Anyaggyűjtemény a kaukázusi helységek és törzsek leírásához. Probléma. 40. - Tiflis, 1909.
• Zsucsevics V.A. Általános helynévnév. 2. kiadás, javítva és nagyítva. - Minszk: Felsőiskola, 1968. - S. 432.
• Utasítások a Grúz SSR földrajzi neveinek oroszországi átadásáról / Comp. G. I. Donidze; Szerk. G. P. Bondaruk. - M. , 1972. - 26 p.
• Nikonov V.A. Rövid helynévi szótár. - M . : Gondolat, 1966. - 509 p. - 32.000 példány.
• Pospelov E. M. A világ földrajzi nevei. Helynévszótár / rev. szerk. R. A. Ageeva. - 2. kiadás, sztereotípia. - M . : Orosz szótárak, Astrel, AST, 2002. - 512 p. - 3000 példányban.  — ISBN 5-17-001389-2 .
• Shchanitsin V.A. Népi személynevek. - M . : Prometheus, 1989. - 64 p.
• Shchekatov A.M. Az orosz állam földrajzi szótára, jelenlegi formájában. 7 órakor . - M. , 1801-1808.