Ír nyelv

Az ír nyelvre (valamint más kelta nyelvekre is) jellemzőek az elöljárószók speciális formái , az úgynevezett ragozott elöljárószavak ( forainmnecha réamhfhoclacha ). Például az ag elöljárószó, ha az 1 l személyes névmással kombináljuk . egységek h. és úgy néz ki, mint agam - „van” (de nem agam mé  - maga a névmás itt nem használható, ellentétben mondjuk a walesi nyelvvel ). Ha ezt az elöljárószót a bí („lenni”) igével együtt használjuk , akkor az összetartozást, egy tárgy birtoklását jelzi (hasonlóan az orosz „van...”-hoz);

A birtokszerkezet más kelta nyelvekben is hasonló.

Az elöljárószavak ragozásának formái :

• ar ("on"): orm, ort, levegő, uirthi, orainn, oraibh, orthu ;
• ag ("y"): agam, agat, aige, aici, againn, agaibh, acu ;
• as : asam, asat, as, aisti, asainn, asaibh, astu ;
• faoi ​​("alatt"): fúm, fút, faoi, fúithi, fúinn, fúibh, fúthu ;
• i ("in"): ionam, ionat, ann, inti, ionainn, ionaibh, iontu ;
• le ("with"): liom, leat, leis, léi, linn, libh, leo ;
• fara : faram, farat, fairis, farae, farinn, faraibh, faru ;
• do : dom, duit, dó, di, dúinn, daoibh, dóibh ;
• de : díom, díot, de, di, dínn, díbh, díobh ;
• chuig : chugam, chugat, chuige, chuici, chugainn, chugaibh, chucu ;
• roimh ("előtte"): romham, romhat, roimhe, roimpi, romhainn, romhaibh, rompu ;
• thar : tharam, tharat, thhairis, thairsti, tharainn, tharaibh, tharstu ;
• trí : tríom, tríot, tríd, tríthi, trínn, tríbh, tríothu ;
• idir ("között"): eadrainn, edraibh, eatarthu ;
• ó : uaim, uait, uaidh, uaithi, uainn, uaibh, uathu ;
• um : umam, umat, uime, uimpi, umainn, umaibh, umpu .

Szintaxis

Az ír szórend a VSO ( Ige-Subject-Object ), így például a "He hit me" így írna:

• Bhuail ["ütni" múlt időben] sé ["he"] mé ["én"].

A mondat minden szemantikailag független tagja elhelyezhető a mondat elejére, és a jelentés és a hangsúly megváltozik, például: semleges. Rinne me an obair seo leis an athair inné. megvilágított. „Tegnap csináltam ezt a munkát apámmal” = „Ezt a munkát apámmal végeztem tegnap este.”

• Csere opciók:
  • An obair seo a rinne me leis an athair inné. (a hangsúly a "munkán")
  • Mise a rinne an obair seo leis an athair inné. (a hangsúly az "én"-en)
  • (Is) leis an athair a rinne me an obair seo inné. (ékezetes "apával")
  • Inné a rinne me an obair seo leis an athair. (a hangsúly a „tegnap”-on).

A kiegészítés tárgya általában a mondat végén található.

• Példa: Chonaic me an fear ar an tsráid. lit.: "Láttam egy embert az utcán." = "Láttam (ezt) az embert az utcán."
• szemben: Chonaic me ar an tsráid e. lit.: "Láttam őt az utcán." = "Láttam őt az utcán."

A mássalhangzók kezdeti mutációi

Az ír nyelvben kétféle kezdő mássalhangzó-mutáció létezik.

1. Lenice ( séimhiú ) - átmenet a záró mássalhangzókról a frikatívákra . A régi helyesírásban ponttal (irl. sí buailte vagy ponc séimhithe ) látható, amely a módosult mássalhangzó fölé kerül (az "ír írást" használó stilizált feliratoknál ma is használatos). A punctum delensből származik , amely a középkori kéziratokban a törlést jelző pont, hasonlóan ahhoz, mint a felesleges szavak áthúzása vagy az elírások ma a kézírásban. Ezzel a periódussal jelezték az s (/s/-től /h/-ig) és f (/f/-től üresig) elengedését a régi ír szövegekben, a c , p és t elengedését pedig a h betű nekik ; A többi hang elengedése nyom nélkül maradt. Később mindkét módszert ugyanarra a célra alkalmazták. A modern helyesírásban az összes betűhöz -h- hozzáadásával mutatható ki:
   • • ok! "dobd el!" - c h aith mé "dobtam" (itt a lenition múlt időt jelöl);
     • margadh "piac", - Tadhg an m h argaidh ""egy ember az utcáról", egy hétköznapi ember" (itt a lenitia a hímnemű főnév genitivus esetét jelzi);
     • Seán "Shawn, John" - a S h eáin! „Ó, John; Szia John! (itt a leníció a szótagot jelöli; az a partikula miatt "működik" ) .
     • Ha azonban a nőnemű egyes szám követi a szócikket, akkor az egy speciális lenition formát - a t- beillesztését (a magánhangzós hímnemű szavaknál éppen ellenkezőleg, ez a lenition hiánya) - kapja: ts raid " út", hanem egy t- ubh "tojás" .
   • Mikor lép életbe a lustaság:
     • az an szócikk egy nőnemű egyes számú főnév: bab -> an b h ean "nő";
     • az an szócikk hímnemű egyes számú főnevet genitivusban: gairm an c h oilligh "kakas kukorékol";
     • az a partikula a szótagban a következő főnevet/nevet: a P h ádraig ;
     • sok elöljárószó lustálja az általuk irányított főneveket, általában do , de , faoi , ó , stb.: do S h eán "Shonu"; ó m h aidín "reggel";
     • birtokos névmás mo „én”, do „te” és „övé” lusta főnevek: mo m h áthair „anyám”, do c h arr „a kocsid”;
     • 1-2 és 3-6 számnevek, ha egyes számú főnév kíséri őket: trí c h arr "három autó", ceithre m h í "négy hónap" (a 2-es szám egyébként lusta: dhá ch ois "két láb");
     • gyakran a genitív szerkezetben a második főnév lusta: bó b h ainne "tejelő tehén" (pontosabban lásd a nyelvtant);
     • az északi dialektusban a szócikkhez tartozó összes elöljárószó lusta: ar an bh ord „az asztalon”, a nyugati nyelvjárásban is - sa ( fh- - san előtt ) „in”, den „y”, don „to” : san fh uinneog „ablakban”, fiafraigh den mh úinteoir „kérdezd meg a tanárt”, tabhair don fh ear „hozd az embernek” (pontosabban sa -ról - lásd alább);
     • kezdő mássalhangzó az összeállított szavakban: Sean-G h aeilge "Old Irish";
     • a melléknév lusta, ha az egyes számú női és hímnemű főnévtől függ a származási esetben: bab m h aith "jó nő" (vö. félelem maith "jó ember"); an f h ir m h aith "jó ember";
     • az összekötő ige (kopula) múlt idejének/ kondicionalisának minden formája lusta főnév vagy állítmányi melléknév: Ba m h aith liom „szeretnék” (szó szerint: „Jó lenne velem”);
     • az igék kezdeti mássalhangzói imperfektális , feltételes és egyszerű múlt formákban lusták, valamint az alárendelt mondatokban lévő igék névelő és akuzatív kapcsolattal (közvetlen kapcsolattal - a fő és a relatív tagmondat tárgyának egybeesése): m h olainn "én (általában) dicsértem"; m h olfainn "Dicsérném"; m h olas "dicsértem"; egy félelem am h olfadh "egy ember, aki dicsérne";
     • a ní tagadó partikula és egyéb -r -re végződő verbális részecskék és kötőszavak (a ro ból ), valamint a má "ha" kötőszó a következő igét lusta: ní m h olaim "Nem dicsérem"; níor m h olas "nem dicsérte"; ar m holas ? "dicsértem?"; má m h olaim "ha dicsérem";
     • n.b. _ A fektetés bizonyos esetekben blokkolható! (lásd nyelvtan).
2. Nasalization (írül - urú "fogyatkozás, napfogyatkozás").
   • Mikor lép érvénybe a nasalizás:
     • a legtöbb elöljárószó, amelyet a határozott névelő követ, a főnév nazalizálását okozza, például: ar an mb ord "on (ezen) asztalon";
     • a na szócikk a többes számú főnév kezdő mássalhangzóját nazalizálja genitivusban: na mb ád "csónakok"
     • az i "ben" elöljárószó fogyatkozik: i bP áras "Párizsban";
     • többes számú birtokos névmások: ár "our", bhur "your" and a "their", mint például: ár nd ualgas "kötelezettségeink"; bhur dt ír "országod";
     • a 7-től 10-ig terjedő számok orrhangot okoznak: seacht mb ua "hét győzelem";
     • kötőszavak, igei partikulák megy „mi”, dá „ha”, mura „még nem”, kérdő partikula an? , és részecske fogyatkozás: dá dt éitheá "ha mennél"; egy mb eidh? "lesz?"; an té a bhf uil dhá chóta aige "a kétkabátos";
     • igék az alárendelt mondatokban névelő és akuzatív relációval (közvetett kapcsolattal - a fő- és a relatív tagmondat alanya közötti eltérés): an t-am a dt iocfaidh mé anseo "az idő, amikor idejövök";
     • néhány bevett kifejezésben: ar dt ús "az elején".

Van egy vegyes mutáció is - a részecskék egyes helyeken lustaságot, máshol orrnyálkahártyát okozhatnak:

• a sa elöljárószó a déli dialektusban az f fogyatkozást és az összes többi mássalhangzó elengedését okozza ( a den és a don szabályosan eclips): sa th ír "vidéken", de sa bhf uinneog "az ablakban";
• a cha negatív részecske az északi dialektusban a d , t fogyatkozását és az összes többi mássalhangzó elengedését okozza (a magánhangzók és az fh - chan előtt ): cha mh olaim "nem dicsérem", de cha dt uigim "nem értem ".

Szintén az ír nyelvben a mássalhangzók kezdeti betoldásának két típusa szerepel magánhangzóval kezdődő szavaknál.

1. T-protézis - a t- beillesztése a magánhangzóval kezdődő szavak elejére a -d- nyoma a pra -kelta * sindos -ból .
   • Mikor lép életbe a t-protézis:
     • a szócikk egy hímnemű egyes szám előtti szavai: am -> an t - am "idő", valamint az an té szóban "az, ami".
2. H-protézis – magánhangzóval kezdődő szavak elejére illessze be a h -t. A régi nyelvben az ezt okozó részecskék most geminációt okoztak , később a két betűt kötőjellel kezdték elválasztani. Most ennek a mutációnak nincs hatása a mássalhangzókra.
   • Mikor lép életbe a h-protézis:
     • a névmás a "ő", például a cóta "kabátja", de a h ubh "tojása";
     • a na szócikk a többes szám névelőre: na h agallaimh "interjú", "beszélgetések";
     • részecske ná tiltó hangulatban: ná déan é seo! „ne ​​tedd ezt!”, de ná h abair é seo „ne mondj ilyet!”;
     • dara "második" kezdetű sorszámok : an dara h agallamh "második interjú".

Antroponímia

Jegyzetek

1. ↑ A Tanács 920/2005/EK rendelete (2005. június 13.) az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. rendelet és az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. rendelet módosításáról Az Atomenergia - közösség létrehozása és az említett rendeletektől való ideiglenes eltérési intézkedések bevezetése . Hivatalos Lap L 156., 2005.6.18., 1. o. 3–4. (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV) (2005. június 13.). Letöltve: 2011. szeptember 27. Az eredetiből archiválva : 2012. február 4..  (határozatlan)
2. ↑ Kalygin V.P., Koroljev A.A. Bevezetés a kelta filológiába. M.: Nauka, 1989. S. 107-108.
3. ↑ Graiméar Gaeilge na mBráithre Críostaí  (Irl.) . - Egy gumi, 1999.
4. ↑ Plungyan, V. A. Általános morfológia: Bevezetés a problémákba. M.: URSS, 2000

Irodalom

• Nyelvtan:

• Oktatóanyagok:

• Szótárak:

• Dialektusok
• O'Rahilly TF ír nyelvjárások a múltban és a jelenben, a skótról és a manxról szóló fejezetekkel. Dublin, 1972

• A kelta nyelvek általános áttekintése

Linkek

• Nagy ír-orosz szótár A. Shibakov  (orosz) átírásával
• ír-orosz szótár  (orosz)
• ír nyelvjárások  (angol)
• Előadás az ír nyelvről a Langfocus YouTube csatornán ( eng. )