Névmás

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. május 25-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .

A névmás ( lat.  pronomen ) egy önálló beszédrész , amely tárgyakat, attribútumokat, mennyiséget jelöl, de nem nevez meg, azaz főnevet, melléknevet és számnevet helyettesít.

Általános tulajdonságok

Az ókorig visszanyúló európai nyelvtani hagyomány a névmást a beszéd egyik részeként kezeli ; a névmásnak ezt az értelmezését megőrzik az akadémiai nyelvtanok (például latin és görög). A modern nyelvészetben a névmást összetettebben definiálják: „ jelentős szavak lexiko-szemantikai osztálya , amelynek jelentése vagy egy adott beszédaktusra (annak résztvevőire, egy beszédhelyzetre vagy magára a megnyilatkozásra) való hivatkozást tartalmaz. vagy egy szó beszédtípusának jelzése az extralingvisztikai valósággal (hivatkozási státusza)" [1] .

A névmáshoz kérdéseket tehet fel: ki? mit? (én, ő, mi); melyik? akinek? (ez a miénk); mint? ahol? mikor? (tehát ott, akkor) és mások. A névmások a főnevek, melléknevek vagy számnevek helyett használatosak, így a névmások egy része főneveknek felel meg ( én, te, ő, ki, mi és mások), mások pedig mellékneveknek ( ez, tiéd, enyém, miénk, tiéd, mindenki és mások), rész - számokkal ( hány, annyi, több ). Az orosz nyelvű névmások többsége esetenként változik, sok névmás nem és szám szerint változik. A névmások csak a szövegkörnyezetben kapnak sajátos lexikális jelentést, annak a szónak a jelentésében hatnak, amely helyett használják őket.

A hogyan választ adó névmások ? ahol? mikor? ahol? ahol? miért? miért? hogyan? szintaktikai és szemantikai tulajdonságaikban közel állnak a határozószavakhoz, és néha a névmási határozók egy speciális osztályába sorolják őket .

A névmások rangsorai

Az orosz és más indoeurópai nyelvekben a névmások különféle típusait ("rangsorait") különböztetik meg, pl.

Személyes névmások

arc egységek h. ,
Ügyek - őket. ( dt . , dt . , mellék , tv . stb . )
1 l. én (én, én, én, én/én, rólam )
2 l. te (te, te, te, te/te, rólad )
3 l. ő (ő / neki, neki / neki, neki, nekik / neki, róla , róla)
ő (ő / neki, neki / neki, neki, neki / neki / neki, róla )
ez (ő / neki, neki / ő, ő, ők/ő, róla ).

Vonatkozó névmások

Oroszul - ki, mit, mit, mit, kinek, melyiket, mennyit.

ki
mit		 esetek csökkenése
melyik
melyik melyik
melyik
melyik		 esetek csökkenése, nem és szám változása, összhangban a definiálandó főnévvel

Mutató névmások

sok esetekben csökken, egyetértve a definiálandó főnévvel
(ez, ez, ez), ezek
(az, az, az), azok
(ilyen, ilyen, ilyen), ilyen
(ilyen, ilyen, ilyen), ilyen
(ez, ez, ez), ezek		 (nem és szám szerint megadva) esetenként elutasításra kerülnek, összhangban a definiálandó főnévvel

Határozó névmások

minden, minden,
mindenki / mindenki, bármelyik, mindegyik
maga / a legkülönb
, más		 esetek csökkenése, nem és szám változása , összhangban a definiálandó főnévvel.

Negatív névmások

senki
_
_
_
_		 esetek csökkenése
senkié
_		 esetek csökkenése, nem és szám változása, összhangban a definiálandó főnévvel

Megjegyzés . A negatív névmások esetében nem mindig hangsúlytalan, de nem is hangsúlyos.

Határozatlan névmások

valaki
valamit
néhány
néhány		 változás nem, szám, esetek szerint.
számos nem változik, a leírt szórész többes számával együtt használatos
határozatlan névmások valami előtaggal vagy utótag -valami , -vagy , -nibud kötőjellel írják : valaki, valaki, valami stb.

A határozatlan névmások célja határozatlan halmaz jelzése. Kérdő névmásokból képezik a  -valami ,  -vagy ,  -nibud és a not- , valahol- és valami- utótagok segítségével: valami , valaki, valahol, valahol, valahol, néhány.

Határozatlan személynévmások

Franciául tovább, németül férfi .

Reciprok névmások

A kölcsönös névmások olyan névmások, amelyek két vagy több személyhez vagy tárgyhoz való viszonyulást fejeznek ki. Például: „Régóta ismerik egymást” (értsd: két ember), „Gyakran látják egymást” (értsd: több ember).

A kölcsönös névmások az orosz nyelvben kiterjedtek a különféle elöljárószavak miatt:

egymás; barát (ó, in) barát; egyik (at, mögött, on, from, under, for) másik; egy barát (at, mögött, előtt) egy barát; barát (at, for, on, from, from, from under, for) a friend; barát (a mögött, mögött, felett, alatt, előtt) egy barát; barát (ó, in) barát; egyik (at, for, on, from, for) másik; one (in, for, on) one; egytől egyig (másik); one (in, for, on) one; barát (vel, mögött, alatt, előtt) barát; barát (ból, alól, alól) barátok; egymáson; time after (on) time [th]; időről időre; egyszer-egyszer; időről időre; mindegyik (at, for, on, from, for) mindegyik; mindegyik mögött (felül, alatt, előtt) mindegyik. mindegyik mindegyikben; hogy (at, in, for, on, from, from, from under, for) [e] that; attól [e]-ig; végül is; elejétől az elejéig; elsőtől a másodikig; az ellentétből az ellentétbe;

Az angolban csak két kölcsönös névmás létezik: "egymás" (egyik a másik; két személyre vagy tárgyra utal) és "egymás" (egymás; kettőnél több személyre vagy tárgyra utal), amelyek kettőt jelezhetnek. vagy több személy vagy tárgy, de a névmások közötti különbségtétel gyakran nem figyelhető meg – az „egymásra” vagy „egymásra” utaló elöljárószó az „egymás” vagy „egyik” elé kerül: „egymásról” (egymásról) ), „egymásért” (egymásért). Példák:

  • – Ritkán írunk egymásnak. (Ritkán írunk egymásnak.);
  • – Mindent tudunk egymásról. (Mindent tudunk egymásról.).


Lásd még

Megjegyzések

  1. ↑ Nagy Orosz Enciklopédia . - T. 20. - M. , 2012, - p. 69.
  2. ↑ BES , szerk. A. M. Prokhorova. "Névmás". 2. kiadás, átdolgozva. és add., ill. "Nortin" kiadó. Szentpétervár, 2002. o. 721. ISBN 5-85270-160-2 , ISBN 5-7711-0004-8 .

Irodalom

  • Névmás // Orosz nyelv. - Nyomda: Astrel Kiadó, 2003. - P. 3. - ISBN 5-271-06781-5 .