Izlandi

izlandi
önnév Islenska
Országok  Izland Dánia USA Kanada
 
 
 
hivatalos állapot  Izland
Szabályozó szervezet Arnie Magnusson Izlandi Tanulmányok Intézete
A hangszórók teljes száma
Állapot biztonságos [1]
Osztályozás
Kategória Eurázsia nyelvei

indoeurópai család

germán ág skandináv csoport Sziget alcsoport
Írás latin ( izlandi ábécé )
Nyelvi kódok
GOST 7.75-97 225. sziget
ISO 639-1 van
ISO 639-2 isl/ice
ISO 639-3 isl
WALS jég
Etnológus isl
Nyelvi szféra 52-AAA-aa
ABS ASCL 1502
IETF van
Glottolog icel1247
Wikipédia ezen a nyelven

Izlandi nyelv (önnév - íslenska [is (t) lεnska] ) - indoeurópai nyelv , az izlandiak nyelve , Izland hivatalos nyelve (2011 óta a törvény szerint) , a germán nyelvek skandináv csoportjának képviselője .

Történelmileg az izlandi volt a legnyugatibb indoeurópai nyelv, mielőtt a portugálok letelepedtek az Azori -szigetekre . Az izlandi, feröeri , nyugat-skandináv és a kihalt norn nyelv korábban a nyugat-skandináv nyelv, míg a svéd , a dán és a kelet-norvég a kelet- skandináv nyelvek voltak . Mindkét csoport hatással volt a modern norvég nyelvre . Ma a skandináv nyelvek kontinentális (dán, svéd és norvég) és szigeti (izlandi és feröeri) nyelvekre oszlanak.

A legtöbb nyugat-európai nyelvben a ragozás erősen korlátozott  – nevezetesen a deklináció . Ezzel szemben az izlandi nyelv szintetikus nyelvtannal rendelkezik , amely 4 esetet tart meg, és egyike azon kevés germán nyelveknek, amelyek megtartják a kisbetűket, bár az izlandi nyelvtan szintetikusabb és konzervatívabb. Az izlandi nyelvet a szabálytalan ragozások nagy száma is megkülönbözteti (nem a szabályok szerinti deklinációk).

A legtöbb izlandiul beszélő ember – körülbelül 320 000 ember – Izlandon él, több mint 8 000 Dániában él , ebből körülbelül 3 000 diák. Az Egyesült Államokban körülbelül 5000 ember beszél izlandiul, Kanadában pedig több mint 1400- an , különösen Manitoba tartományban . Az izlandi lakosság 97%-a az izlandi nyelvet tartja anyanyelvének, de Izlandon kívül, különösen Kanadában, fokozatosan csökken a beszélők száma.

Az Arnie Magnusson Izlandi Tanulmányok Intézete (Isl. Stofnun Árna Magnússonar í íslenskum fræðum ) a középkori izlandi kéziratok megőrzésének központja; az izlandi nyelv és irodalom kutatásának központja. Az egyetemeket, művészeket, újságírókat és a Kulturális, Tudományos és Oktatási Minisztériumot tömörítő Izlandi Nyelvi Tanács konzultál a hatóságokkal a nyelvpolitikáról. 1995 óta minden év november 16-án ünneplik az izlandi nyelv napját a 19. század költőjének születésnapja tiszteletére. Jónas Hallgrímsson (Isl. Jónas Hallgrímsson ) [3] .

Az osztályozás kérdései

Az izlandi a skandináv nyelvek közé tartozik. Az óizlandi nyelv az egyik nyugat-skandináv dialektus alapján alakult ki. A modern izlandi nyelv az ún. szigetországi skandináv nyelvek, amelyek hosszú ideig minimális nyelvközi érintkezés körülményei között fejlődtek ki .

Történelem

Az izlandi nyelv története a 9. században kezdődött. a norvégul beszélő óskandináv telepesek érkezésével Izlandra. A legrégebbi fennmaradt izlandi szövegek 1100 körül születtek. Ezeknek a szövegeknek a többsége versek és törvények, amelyeket szóban adnak át nemzedékről nemzedékre, mielőtt lejegyezték volna. Ezek közül a leghíresebbek, amelyeket Izlandon írtak a 12. századtól kezdve, a sagák, Snorri Sturluson történelmi munkái ; valamint az idősebb eddas .

A saga korszakának nyelvét óskandinávnak nevezik, amely a viking korban megszokott óskandináv nyelv dialektusa . Általánosságban elmondható, hogy az óskandináv óskandináv volt, némi kelta hatással. Az a tény, hogy Dánia 1380-tól 1918-ig uralta Izlandot, némileg befolyásolta az izlandi nyelv fejlődését, ami a lakosság napi nyelvhasználatában is megmutatkozott.

Izland Európától való elszakadása miatt az izlandi nyelv őrizte meg a legtöbb hasonlóságot az óskandináv nyelvvel. Az izlandiak betartják a nyelvi tisztaságot , ezért nagyon kevés kölcsönzés van a nyelvben  – új fogalmak és definíciók jönnek létre a szóalkotás és az utótag szóképzés segítségével.

A 14. században elkészült egy tudományos könyv első fordítása köznyelvre ( latinról izlandira) – ilyen könyv volt az angol John Holywood vagy Halifax, Sacrobosco néven ismert számtani kézikönyve [4] .

A norvég telepesek nyelve

Izland korai telepeseinek többsége Nyugat- Norvégiából érkezett ; az óskandináv nyugati dialektusát beszélték. A földrajzi elszigeteltség és a többi nyelvtől való befolyás hiánya miatt az izlandi nyelv fejlődése teljesen független volt, de téves azt gondolni, hogy az első telepesek által Izlandra hozott nyelv teljesen homogén volt. Bár a legtöbb telepes Nyugat-Norvégiából érkezett, néhányan Norvégia más részeiből és más skandináv országokból is érkeztek . Ennek alapján az izlandi nyelvre számos norvég dialektus hatott. Az izlandiak szoros keveredése, különösen Alþingiben (egy közgyűlést minden nyár elején tartanak Thingvellirben (Isl. Þingvellir )) ahhoz a tényhez vezetett, hogy a nyelvjárások közötti jelentős különbségek fokozatosan eltűntek. Bár nem ismert pontosan, hogyan fejlődött a nyelv, a modern izlandi nyelv sokkal kevésbé változott, mint a többi skandináv nyelv . Az izlandi nyelv fejlődése, amely végül a norvég és más skandináv nyelvektől való teljes elszakadáshoz vezetett, az első település megalapításával kezdődött. Az izlandi nyelv elvesztette a tónusos természet minden nyomát, amely a modern norvégban és különösen a svédben látható .

skandináv időszak

Az 550 és 1050 közötti időt skandinávnak vagy "közös skandinávnak" nevezik. Ebben az időben Skandináviában ugyanazt a közös nyelvet beszélték. Dánia kulcsfontosságú pozíciója , mint egész Skandinávia fő ellenőrzési pontja, oda vezetett, hogy a nyelvet gyakran "dán"-ként ( dǫnsk tunga ) emlegetik [5] . Annak ellenére, hogy egyes területeken már megvoltak az előfeltételei a külön nyelvek kialakulásának, a skandinávok közötti kölcsönös megértésben nem volt nehézség.

Az Izlandon elhangzott dǫnsk tungáról szólva meg kell jegyezni, hogy ebből az időből nincs írásos bizonyíték. Az ókori skandináv rúnák minden bizonnyal széles körben ismertek voltak, de soha nem használták papiruszra ( a Codex Runicus kivételével ). Ezeket szent ábécéként fejlesztették ki, amelyet kőre, fémre vagy fára kell írni. Izlandon számos rovásírásos feliratot találtak, és szinte mindegyik 1200 utáni időkből származik.

Az 1050 és 1350 közötti időt óskandinávnak nevezik. Ebből az időből számos kézirat és dokumentum található, amelyek lehetővé teszik a kutatók számára, hogy pontosan leírják az akkori izlandi nyelvet. Minden dokumentum latin ábécével van írva , amelyet Izlandon a 12. századtól kezdenek használni. A törvényeket először 1117-1118-ban írták le rendelettel . A még őrzött kéziratok közül az első kéziratok a 12. század második feléből származnak. 1130-1140 körül. Összeállították az Első Nyelvtani Értekezést (Isl. Fyrsta Málfrœðiritgerðin ) – ez egy nagyon sajátos leírása egy akkori Európában egyedülálló nyelvnek. Labor leírta a nyelv hangjait; a fonetikát a modern nyelvi módszertanhoz hasonlóan írta le . A most Reykjavíkban , a Handritastofnun Íslands -ban ("Izlandi Kéziratok Intézete") őrzött kézirat ennek a műnek egy későbbi másolata. A következő évtizedekben további három nyelvtani tudományos munka született.

Nyelvföldrajz / Jelenlegi helyzet

Terjedelem és bőség

Az anyanyelvűek túlnyomó többsége Izlandon él, ahol kb. 290 ezer (2007, becslés). Dánia lakossága 8165, ebből körülbelül 3000 diák. Az izlandi nyelvet 5655-en beszélik az USA -ban (2000, népszámlálás) és 2385- en Kanadában (2001, népszámlálás, főleg Gimliben , Manitoba ), Oroszországban - 233-an (2010, népszámlálás ). Az Izlandon kívüli bevándorló közösségekben az izlandi nyelvet beszélők száma csökken.

A hangszórók száma összesen kb. 306 ezer ember (2007, becslés).

Szociolingvisztikai információk

Ez az Izlandi Köztársaság hivatalos nyelve. A modern izlandi nyelv helyesírási normája kezdetben kialakult. században R. K. Rask nagy szerepet játszott a kialakulásában . Az óskandináv nyelvet a germanisztika klasszikus nyelveként indokolta . Az irodalmi kiejtés a déli dialektus jegyeire épül.

Dialektusok

A nyelvjárási felosztás gyengén fejeződik ki. Különböző dialektusok:

A High Icelandic  a modern izlandi nyelv ultrapurisztikus formája, amelyet a rajongók fejlesztettek ki, teljesen kizárva az idegen eredetű szavakat. Csak internetes projektként létezik, még Izlandon is kevéssé ismert.

A dán uralom idején az izlandi nyelvet erősen befolyásolta a dán , különösen a reykjaviki lakosság nyelvjárása , de a 19. század elején. R. K. Rusk és a helyi romantikusok tevékenységének köszönhetően egy mozgalom kezdett megtisztítani a nyelvet a más nyelvekből származó kölcsönzésektől ( nyelvi purizmus ). A 17. században volt egy izlandi- baszk pidgin a nyugati fjordokban , amelyet a helyiek a spanyol tengerészekkel való kommunikációra használtak. A 19. században forgalomban volt az izlandi-francia pidgin flandramaul , amelyet a francia halászokkal való kommunikációban használtak .

Írás

A latin ábécé alapján készült írás a 12. századból. A legrégebbi izlandi szövegek a 10. és 11. századi izlandi skaldok eredetileg szóban közvetített versei . Az izlandi nyelv legrégebbi írásos emlékei a 13. századi kéziratok, némelyikük talán a con. kéziratainak listája. 12. század A standard latinhoz képest az izlandi ábécéből hiányoznak a c , q , w , z betűk (ez utóbbit 1974-ben törölték), és az á , é , ð , í , ó , ú , ý , þ , æ , ö betűket tartalmazza .

Izlandi ábécé
A Á B D R E É F G H én ÉN J K L M N O o P R S T U U V x Y E Þ Æ Ö
a a b d ð e e f g h én én j k l m n o o p r s t u u v x y ý þ æ o

Nyelvi jellemzők

Fonetika és fonológia

Az izlandi nyelv hangszerkezetére jellemző a szótagegyensúly - szabály (a svédre , a norvégra és a feröerire is jellemző ) jelenléte: a hangsúlyos szótagban a magánhangzó rövid a hosszú mássalhangzó előtt (beleértve az előszívottt is, amelyek hosszúak). ) vagy mássalhangzók csoportja, egyébként hosszú magánhangzó (egyetlen rövid mássalhangzó, másik magánhangzó vagy szóvég előtt).

Magánhangzók

A vokalizmust a hosszú és rövid monoftongusok és diftongusok szembeállítása jellemzi .

A monoftongok összetétele:

Mászik Sor
első sorban középső sor hátsó sor
Legfeljebb emelkedő , szűk fajta én: én (í ý) u:u(u)
Legfeljebb emelkedő, széles választék ɪ:ɪ(iy) ʉ:ʉ(u)
Közepes emelkedés ε: ε (e) œ: œ (ö) ɔ:ɔ(o)
alsó emelkedés a:a(a)

A következő diftongusok léteznek: æ [ai] [a: i], au [œy] [œ: y], á [au] [a: u], ei , ey [εi] [ε: i], ó [ ou] [o: u].

Az izlandi nyelvből teljesen hiányzik a hangsúlytalan redukált magánhangzó [ə] ( schwa ).

Mássalhangzók Izlandi mássalhangzók
Az oktatás útján Tanulási hely szerint
Ajak Frontnyelvű Háti Laringals
Palatális hátul nyelves Glottal
orr ( m̥ ) m ( n̥ ) n (ɲ̊) ( ɲ ) (ŋ̊) ( ŋ )
robbanó pʰ_ _ p tʰ_ _ t ( cʰ ) _ ( c ) kʰ_ _ k
frikatívák Sibilants s
Nem érzékenyek f v Latin kisbetű Theta.svg ( ð ) ( ç ) j ( x ) ( ɣ ) h
Oldal ( l̥ ) l
Remegő ( r̥ ) r

A mássalhangzók a megállók közötti feszültség/ aspiráció korreláción alapulnak, a b , d , g zöngés hiányzik. A szó elején zöngétlen aspirált [pʰ], [tʰ], [kʰ] (orph.: p , t , k ) és zöngétlen nem szívott [b̥], [d̥], [g̊] (írásban: b , d , g ). A hosszú aspirációk előszívást kapnak: [ʰk:], [ʰp:], [ʰt:] (írásban: kk , pp , tt ). Az izlandi nyelven vannak még zöngétlen szonoránsok [r̥], [l̥], [n̥], [ɲ̊], [ŋ̊], [m̥], amelyek közül csak az első három fordul elő egy szó elején (írásban jelölve: hr , hn , hl ) . Más pozíciókban a szonoránsokat elkábítják a p , t , k betűk írása előtt (amely elveszíti a törekvést, a [b̥], [d̥], [g̊]-ba megy), miközben a b , d , g előtt megtartja a hangját . Az észak-izlandi nyelvben ( hardmaili ) a p , t , k előtti szonánsok általában nem kábítják el (utóbbiak aspirálva maradnak), de vannak kivételek e szabály alól. A legtöbb skandináv nyelvtől eltérően az izlandi nyelvben a hátsó nyelvű nyelvek palatalizációja a kezdeti szakaszban megmaradt (van palatális [k j ʰ] és [g j ]), nincsenek affrikátumok és másodlagos alveopalatális spiránsok.

Ékezet

Az izlandi nyelvben rögzített hangsúly van a kezdő szótagon. Még a kölcsönszavakban is az első szótagra esik a hangsúly: prófessor [`pro: ufεsɔr]. A kivétel a ritka, hangsúlytalan előtagú szavak.

Morfológia

Az izlandi egy ragozásos nyelv , amely agglutinációs elemekkel rendelkezik . A modern izlandi deklinációs rendszer nagyon közel áll az óskandináv deklinációs rendszeréhez.

Főnév

A főnévnek számos archaikus jellemzője van, amelyek a közkeletű skandináv állapotnak felelnek meg: 3 nem ( férfi , nőnemű , semleges ) és 4 eset ( névnév , genitív , dativus , akkuzatívus ). A főnévnek megvan a számkategóriája ( egyes és többes szám ) , valamint a határozottság és a határozatlanság.

A mutató névmásból keletkezett utópozitív határozott névmás névleges enklitika : hanyatlik, megkettőzi a névleges ragozást . A határozatlan szócikk hiányzik. Az izlandi nyelvben szinte soha nem található meg a kettős határozottság (azokhoz a főnevekhez adnak egy szócikket, amelyeknek már van szintaktikai meghatározója ).

A posztpozitív szócikk képződésének elve: armurinn = armur + inn << armur hinn („az a kéz”); kinnarinnar = kinnar + innar << kinnar hinnar ("arról az arcról"). Külön-külön a hinn cikket a modern nyelven csak könyves stílusban és ünnepélyes beszédben használják. Ez alkotja a "melléknév + főnév" csoportot: hinn gamli maður ("az az öreg"; könyvstílus) = gamli maðurinn (semleges)

Ige

Az ige a következő kategóriákkal rendelkezik: igeidő , hangulat és hang . A tökéletes forma a hafa „to have” igével épül fel. A jövő idejű alak nincs grammatizálva . A passzív analitikusan jön létre. A középső igéknek van egy osztálya - st jelölővel , amely reflexív eredetű. Az igéknek egy kiterjedt osztálya van, amelyek a datívus és a genitivus esetének erős kontrolljához kapcsolódnak.

Szintaxis

Lehetséges, hogy nincs formális tárgy . A személytelen mondatmodellek termékenyek. A személytelen mondatok szemantikai alanya rendelkezik a grammatikai alany bizonyos tulajdonságaival.

Az önálló kijelentő mondat szórendjét az a megszorítás szabályozza, hogy a ragozott ige a második vagy az első helyet foglalja el. A többi szókategóriának nincs saját helye a mondatban. A független és alárendelt tagmondatok aszimmetriája gyengén fejeződik ki: a kontinentális skandináv nyelvekkel ellentétben az izlandi nyelvben az ige egy lépést sem tolódik el jobbra a mellékmondatban.

Szókincs

Az izlandi nyelv szókincsében az anyanyelvi szókincs dominál. Az izlandi irodalom purisztikus jellege és a klasszikus óskandináv irodalomra való összpontosítása miatt az új lexikális jelentésű szavak elsősorban a nyomon követésnek köszönhetően merülnek fel . Szinte nincs nemzetközi terminológia az izlandi irodalmi nyelvben: a kifejezések inkább calque-ok, semmint fonetikus formában kölcsönzött kifejezések. A szóbeli beszédben a dán és az angol nyelvű kölcsönzések aránya magasabb.

Minden idegen nyelvű tulajdonnévnek , mielőtt hivatalosan elismert és használhatóvá válna, egy speciális bizottságnak meg kell vizsgálnia a hajlást és a kiejtést.

Ami az idegen közneveket illeti, azokat is kreatívan dolgozzák fel, hogy anyanyelvi izlandi szóvá alakuljanak át, bár sokgyökerűek. Például a "keresőfény" ( ljóskastari ) szónak két gyökere van, és fordítása "az, ami fényt vet"; A "mozi" ( kvikmynd ) szó szerint "(gyors) mozgóképeket" jelent. Az országban külön bizottság működik, amely a modern találmányok, műszaki eszközök nevének megfelelőivel áll elő. Például a "telefont" sími-nek hívják - annak a varázsfonalnak  a tiszteletére, amellyel az ókori saga hősei kommunikáltak, "mobiltelefonnak" - farsími . A borostyánt raf - nak , az elektromosságot rafmagn -nak hívják , szó szerint: "borostyánerő" ; akkumulátor - rafgeymir  "borostyánkímélő".

Számok

egy einn 19 nitjan
2 tveir húsz tuttugu
3 þrír 21 tuttugu og einn
négy fjorir harminc þrjatíu
5 fimm 40 fjorutiu
6 szex ötven fimmtiu
7 sjo 60 sextiu
nyolc atta 70 sjotiu
9 niu 80 attatia
tíz tiu 90 nüütiu
tizenegy ellefu 100 (eitt) hundrað
12 tolf 101 hundrað og einn
13 þrettan 200 tvö hundruð
tizennégy fjortan 1000 (eitt) þúsund
tizenöt fimmtan 10000 tíu þúsund
16 hatnaponként visszatérő 100 000 hundrað þúsund
17 sautjan 1000000 ein miljon
tizennyolc atjan 0 nulla

Antroponímia

A legtöbb izlandinak nincs vezetékneve. 1925-ben külön törvényt adtak ki, amely megtiltotta az ország állampolgárainak a vezetéknév felvételét. A lakosság körülbelül 9%-a azonban megtartja őket – például gyakoriak a Tulinius , Dahl , Norddal vezetéknevek . Az új bevándorlók nagy része az állampolgárság megszerzésekor nem változtat nevet és megtartja vezetéknevét.

A legtöbb izlandinak csak patronimája van , amelyeket úgy alakítanak ki, hogy az apa nevét genitivusban adják hozzá - vagy fia ("fia"), vagy dóttir ("lánya"). Például Jón Pétursson fiát Aurni Jónssonnak ( Árni Jónsson ), lányát pedig Agnes Jónsdóttirnak fogják hívni . Az izlandiaknak gyakran a főnév mellett van egy második is, ami részben helyettesíti a vezetéknevet, például Johanna Gvudrun Jónsdóttir ( Isl.  Jóhanna Guðrún Jónsdóttir ), Einar Agust Vidisson ( Isl.  Einar Ágúst Víðyr Freisson ), Ari Skulason ( Isl.  Ari Freyr Skúlason ).

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ UNESCO nyelvi atlasz
  2. ↑ https://www.ethnologue.com/language/isl
  3. ↑ Menntamálaráðuneyti . Letöltve: 2007. április 27. Az eredetiből archiválva : 2013. május 22..
  4. ↑ Depman I. Ya. Aritmetika története. - M .: Oktatás, Moszkva, 1965. S. 92
  5. ↑ Anderson, Carl Edlund A dán nyelv és a skandináv identitás (PDF) 1. – „Az izlandi írók (akik adják fennmaradt dokumentumaink nagy részét) gyakran használták a dǫnsk tunga (szó szerint „dán nyelv”) kifejezést a nyelv azonosítására, nem csak akiket a Dana konungr, de az összes germán ajkú skandináv uralt." Letöltve: 2013. november 4. Az eredetiből archiválva : 2018. december 9..

Irodalom

  • Berkov V. P. Izlandi nyelv // Modern germán nyelvek. - SPb., 1996.
  • Kuzmenko Yu.K. A germán nyelvek fonológiai evolúciója. - L., 1991.
  • Liberman A.S. izlandi prozódia. - L., 1971.
  • Steblin-Kamensky M.I. Régi skandináv nyelv. - M., 1955.
  • Steblin-Kamensky M. I. A skandináv nyelvek története. - M.-L., 1953.
  • Zimmerling A. V. Az izlandi nyelv története // Atlantica. Jegyzetek a történeti poétikához. Probléma. 2. - M., 1996.
  • Zimmerling A. V. A skandináv nyelvek tipológiai szintaxisa. - M., 2002.
  • Faarlund JT. A ferde alany fogalma és státusza az izlandi történelemben // Grammatikai kapcsolatok a változásban / Szerk. írta JT Faarlund. Benjamins, 2001.
  • Haugen E. Die Skandinavischen Sprachen. Hamburg, 1984.
  • Heusler A. Altisländisches Elementarbuch. HDlb., 1913.
  • Íslensk tunga I-III. Reykjavík, 2005.
  • Magnus Péursson. Lehrbuch der isländischen Sprache. Hamb., 1981.
  • Modern izlandi szintaxis // Szintaxis és szemantika. Vol. 24/Ed. J. Maling, A. Zaenen. 1990.
  • Noreen A. Altisländische und Altnorwegische Grammatik (Laut- und Flexionslehre). Halle, 1923.
  • Stefan Einarsson. Izlandi. Nyelvtan, szövegek, szószedet. Baltimore, 1949.
  • Stefan Karlsson. Tungan // Íslensk þjóðmenning VI. Reykjavík, 1993.
  • Az északi nyelvek: Az északi germán nyelvek történetének nemzetközi kézikönyve. Vol. 1.B.; NY, 2002.
  • Torp A., Vikþr L. Hovuddrag i norsk språkhistorie. Ad notam Gyldendal. Bergin, 1993.

Szótárak

  • Berkov V.P. Izlandi-orosz szótár / Összeáll. folypát. philol. V. P. Berkov tudományos docens A. Bödvarsson mester közreműködésével . - M., 1962.
  • Orosz-izlandi szótár / Összeáll. Helgi Haraldsson; szerk. V. P. Berkova. – Reykjavík, 1996.
  • Orni Bövarsson. Íslensk Orðabók, Mál ok Menning/ Árni Böðvarsson, Reykjavík, 1993.

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
 izlandi
Általános információ
tulajdonnevek
Történelem és irodalom
Szervezetek és fejlesztés
Kapcsolódó témákIzlandi jelnyelv
 skandináv nyelvek
Sziget alcsoport
Kontinentális alcsoport
Nyugat-skandináv nyelvek
keleti skandináv nyelvek
Köztes alcsoportElfdalian