Angol-fríz nyelvek

Az angol-fríz nyelvek a nyugati germán nyelvek  egy alcsoportja , beleértve az óangolt , az ófrízt és leszármazottjaikat.

Angol-fríz nyelvfa:

• "Angol" klaszter
  • régi angol †
  • közép angol †
  • angol
    • yola †
    • Fingali †
  • skót

• fríz klaszter
  • régi fríz †
  • középfríz †
  • nyugat-fríz
  • kelet-fríz
  • észak-fríz

Az angol-fríz nyelvek az ingavonai orrspiránsok törvénye miatt különböznek a többi nyugat-germán nyelvtől, az elülső "A" kiejtése ( eng.  A-fronting ), az ónémet *K palatalizálása (lágyítása) a mellső magánhangzók előtti nyelvi mássalhangzókra , pl.

• angol  sajt , nyugatfríz - tsiis (vö. holland  kaas , alnémet Kees , német  Käse ) ill.
• angol  templom , nyugat-fríz - tsjerke (vö . holland  kerk , alnémet - Kerk , német  Kirche ).

Az ősi angol-fríz és ószász nyelvek beszélői elég közel éltek ahhoz, hogy nyelvi uniót alkossanak , így az angol-fríz nyelveknek van néhány sajátossága, amelyek ezekre a nyelvekre jellemzőek [1] . Közös eredetük ellenére azonban az anglik és a fríz nyelvcsoportok erős differenciálódáson mentek keresztül, elsősorban a norvég és a francia angolra, illetve a holland és a német befolyása miatt a fríz klaszterre. Ennek eredményeként manapság a fríz nyelvek sokkal inkább hasonlítanak a holland és az alnémet dialektushoz, míg az "anglica" nyelveket erősen befolyásolják az észak-német (és nem csak a német) nyelvjárások.

Az angol-fríz nyelvek fonológiájának fejlődése

A főbb változások, amelyek befolyásolták a magánhangzók hangzását az angol-fríz nyelvekben, időrendi sorrendben [2]  :

• a nyugati germán ā̆ orrhangzása nazális mássalhangzó előtt;
• a spirant előtti n elvesztése , ami az előző magánhangzó meghosszabbodását és nazalizálását eredményezi;
• a jelen és a múlt idő többes számban egy alakra redukálódik;
• A-fronting  : WGmc → ǣ , még az ai és au diftongusokban is ;
• palatalizáció (de nem a palatális mássalhangzók fonemizálása );
• átmenet ǣ → a szomszédos mássalhangzók hatására;
• átmenet ǣ → ē az óangol dialektusokban (kivéve a nyugat-szász) és a fríz nyelvekben;
• a következő szótag hátsó magánhangzója előtti a visszaállítása ; fríz æu → au → ófríz ā / a ;
• a nyugat-szászban a palatális mássalhangzók diftongizálása;
• i - syncope utáni mutációk ;
• palatális mássalhangzók fonemizálása és asszimilációja ;
• a szomszédos magánhangzók fúziója és a fordított mutáció.

A számok összehasonlítása

Az 1-től 10-ig tartó kardinális számok összehasonlítása angol-fríz nyelveken:

• Ae /eː/ , /jeː/ nevek előtt használt forma. [3]

A fríz szókincs összehasonlítása angolul, németül és hollandul

• a "rokon" jelentésű testvér szó az angolban magában foglalja a "testvér és nővér" fogalmát.

Alternatív besorolás

Az angol-fríz nyelvfát a 19. században írta le August Schleicher [4] .

Friedrich Maurer német nyelvész 1942-ben javasolta az angol-fríz nyelvek alternatív osztályozását .(1898-1984) in Nordgermanen und Alemannen . Maurer nem tekintette az angol-fríz nyelveket a germán nyelvek alcsoportjának. Ehelyett az ingavon ​​nyelvek koncepcióját javasolta - véleménye szerint az ófríz , az óangol és az ószász  közös őse . Maurer nem tekintette az ingavoni nyelveket egyetlen monolitikus protonyelvnek , hanem szorosan összefüggő dialektusok csoportjának tekintette őket, amelyek viszonylag egyidejűleg változtak meg [5] .

Lásd még

• Felnémet nyelvek
• Alacsony frank nyelvek

Jegyzetek

1. ↑ Friedrich Maurer német nyelvész nem tekintette az angol-fríz nyelveket a germán nyelvek alcsoportjának. Ehelyett az ingavon ​​nyelvek koncepcióját javasolta - véleménye szerint az ófríz , az óangol és az ószász  közös őse .
2. ↑ Robert D. Fulk, "The Chronology of Anglo-Frisian Sound Changes", Approaches to Old Frisian Philology , szerk., Rolf H. Bremmer Jr., Thomas SB Johnston és Oebele Vries (Amsterdam: Rodopoi, 1998), 185.
3. ↑ Grant, Vilmos; Dixon, James Main (1921) Manual of Modern Scots . Cambridge University Press. 105. o
4. ↑ Friedrich Maurer (Lehrstuhl für Germanische Philologie-Linguistik) . Germanistik.uni-freiburg.de. Letöltve: 2013. június 24. Az eredetiből archiválva : 2012. november 30.. (határozatlan)
5. ↑ A nyelvi változások körének és összehasonlító kronológiájának részletesebb tárgyalását lásd Voyles (1992).

Irodalom

• Friedrich Maurer (1942), Nordgermanen und Alemannen: Studien zur Sprachgeschichte, Stammes- und Volkskunde , Strasbourg: Hünenburg.