Asturleone nyelv

Asturleone nyelv
önnév Asturlliones
Országok Spanyolország , Portugália
Régiók Asturias , León , Zamora , Salamanca , Extremadura , Cantabria , Miranda do Douro
hivatalos állapot Miranda do Douro ( Portugália )
Szabályozó szervezet Asztúriai Akadémia
A hangszórók teljes száma 550 000
Osztályozás
Kategória Eurázsia nyelvei

indoeurópai család

római csoport Ibero-romantika alcsoport
Írás latin
Nyelvi kódok
ISO 639-1
ISO 639-2 ast
ISO 639-3 ast
Glottolog astu1244

Az aszturleoni nyelv (astur. asturianu, llionés, asturllionés, bable, estremeñu, montañés, mirandés ) Ibériai ( Spanyolország és Portugália ) nyelvjárási kontinuuma , az indo -román nyelvcsoport ibériai -román alcsoportjába tartozik. -Európai család [1] . Az Asturleone az Asztúria , valamint Kasztília és León [2] területén használt közös gyökér romantikus idiómák általánosított neve . A beszélők általában a saját nevüket használják - asztúriai (ritkábban - "buborék") - Asztúria, Leonese nyelven  - Kasztíliában és Leonban (ritkábban - a "cabreires" és a "payuesu" regionális nevek) és a Mirandese  - Portugáliában ( Miranda do Douro körzet ). Önálló nyelvként, rokon nyelvek csoportjaként (általában három van) [3] , vagy a spanyol nyelv dialektusaként vagy dialektuscsoportjaként tekintik – ez utóbbi nézőpont, korábban általánosan elfogadott [4] ] , a 20. század vége óta egyre ritkább.

Nyelvföldrajz / Jelenlegi helyzet

A hangszórók hatótávolsága és száma

A szállítók pontos száma nem ismert. Spanyolországban ( Asturias , Leon , Zamora , Cantabria , Extremadura északi része ) és Portugáliában ( Miranda do Douro ) körülbelül 550 ezer ember beszéli az aszturleonét első vagy második nyelvként . E régiók városaiban azonban a spanyol vagy a portugál nyelv dominál, az Asturleone dialektusokat pedig főleg a vidéki területeken használják.

Szociolingvisztikai információk

Az Asturleone egyik változata sem hivatalos nyelv Spanyolországban. Asztúriában az "asztúriai nyelvet vagy bábát" létezőnek ismerik el, és védelem alatt áll. 1984 óta tanítják iskolákban (nem kötelező) [5] és az Oviedo Egyetem Filológiai Karán [ [7][6]) [8] . Egyes iskolákban opcionálisan tanítják. Extremadurában és Kantabriában az Asturleone nyelv helyi változatai nem rendelkeznek státusszal. A mirandi nyelvjárást 1998-ban hivatalos nyelvként ismerték el Portugáliában "Mirandese language" néven [9].

A 20. század utolsó negyedében jelentősen megnőtt az érdeklődés az aszturleonei nyelv minden változata iránt. Annak ellenére, hogy a spanyol mint köznyelv jelentős mértékben kiszorult, nagyszámú irodalmi mű jelent meg, számos szervezet tűzte ki célul annak védelmét és fejlesztését [10] . A nyelvet, különösen Asztúriában, aktívan használják a folk és a rock színterében.

Dialektusok

Az aszturleonei nyelv dialektusokra való felosztása nem esik egybe három irodalmi változatra ( asztúriai , leonészi és mirandi ) való felosztással, mivel a határok közöttük inkább politikaiak, mint nyelviek. Asztúriában hagyományosan három dialektust különböztetnek meg - a közép-asztúriai (Bable), kelet-asztúriai és nyugat-asztúriai nyelvet [11] . Az első kettő Leon és Kasztília területén folytatódik helyi dialektusok "payuesu", "cabreis" és néhány más formájában. A mirandi dialektus kiemelkedik, amelyre a portugál nyelvterület évszázados fejlődése hatott. Ezenkívül különleges helyet foglalnak el az átmeneti dialektusok - a kantábriai (a régi kasztíliai és az aszturleonei jellemzőket ötvözi), az extremadura (átmenet az Asturleone-ból az andalúz dialektusba) és az eonaviego (átmenet a galíciai nyelvre ). A nyelvjárások közel állnak egymáshoz, és általában kölcsönösen érthetőek [12] .

Írás

Jelenleg az aszturleonei nyelvnek két viszonylag szabványosított formája létezik - az asztúriai és a mirandiai, valamint számos, kidolgozott szabályok nélküli írásbeli forma - nyugati asztúriai, leonészi, felső-extremadurai, kantábriai. A helyesírás nagyon eltérő lehet. A Mirandese kivételével minden formánál a spanyol ábécét alkalmazzák, a mirandi írott normát a portugál nyelv erős hatása alatt fejlesztették ki. A késő középkor óta ismertek irodalmi művek különböző Asturleone dialektusokban. A legtöbbjük a "buborékra" van írva. Nem volt egységes helyesírási norma, valamint a nyelv neve, gyakran használtak szűk tájneveket. Miután a demokratikus reformok éveiben felhagytak Spanyolország kényszerű kasztillianizálásának politikájával, különböző szervezetek jöttek létre az Asturleone nyelv védelmére. A legaktívabbak Asztúriában voltak, ahol már 1974-ben létrejött a „buborék tanácsa” (Conseyu Bable), amely alapján 1980-ban létrehozták az Asztúriai Nyelv Akadémiát . Tevékenységének gyümölcse az aszturleonei nyelv helyesírási normájának publikálása volt Asztúria területén ("asztúriai nyelv" néven) [13] . Ezt követően az asztúriai nyelvű irodalom jelentős megújuláson ment keresztül, jelentős mennyiségű eredeti és fordított irodalom jelent meg (és jelenik meg továbbra is). Az asztúriai nyelvű irodalmi hagyomány újjáéledését "Surdmientu"-nak (El Surdimientu) nevezték el. A legjelentősebb írók Manuel Azur , Xuan Beyo , Maria Josefa Kaneyada . Megjelentek az első lefordított művek is. Létrehozta a Wikipédiát asztúr nyelven (leon nyelvű cikkeket is tartalmaz) [14] .

Az Asturleone (leoni) leon nyelvű változatának egyik első alkotása Cayetano Álvarez Bardón "Cuentos en dialecto Leones" című műve volt . León és Kasztília tartomány León és Zamora körzeteiben a 20. század második felétől szintén érezhetően megnőtt az érdeklődés a helyi Asturleone dialektusok iránt, de beszélőik általában nem akarnak használja az asztúriai normát, és megpróbálja kialakítani saját irodalmi színvonalát. Az asztúriai Wikipédiában külön kategóriában kiemelkednek a "leones" nyelven írt szócikkek.

A portugáliai Mirandese iránti érdeklődés megnövekedett érdeklődésének köszönhetően hivatalos nyelvként ismerték el a portugál mellett a régióban, ahol történelmileg beszélik. Jelenleg kötelezően tanítják az iskolákban, megjelentek az első eredeti irodalmi művek, és létrejött a megfelelő Wikipédia-szegmens.

Tanulmánytörténet

Menendez Pidal spanyol nyelvész és követői [15] tanulmányai kimutatták, hogy az Asturleone dialektusok nem a spanyol nyelv "torzításai", hanem közvetlenül a középkorban a León Királyságban használt romantikus dialektusból fejlődtek ki . A legkorábbi dokumentum, amely néhány Asturleone-vonást tartalmaz, állítólag a Nodicia de Kesos [16] , bár nyelvének azonossága vitatott. Az aszturleonei nyelv kétségtelen nyomait rejtő dokumentum az írott "fueros" (szabadság), amelyet VIII. Alfonz király 1155 -ben Aviles városának adományozott . A népi latin nyelv e dialektusai pedig az észak-spanyolországi romanizált kelta népek dialektusaihoz nyúlnak vissza [17] . A XII - XIII. században az Asturleone nyelv archaikus változatát meglehetősen aktívan használták a León Királyság jogi dokumentációjában. De León és Kasztília egyesítése után Asturleone írott nyelvként a perifériára szorult, és egészen a 19. század végéig írásos emlékei véletlenszerűek voltak [18] .

Nyelvi jellemzők

Fonetika és fonológia

Magánhangzók

Mászik Sor
Elülső Átlagos Hátulsó
Felső én u
Átlagos e o
Alsó a

Mássalhangzók

Mássalhangzók
ajak- fogászati alveoláris palatális veláris
okkluzív p t k
zengzetes b d ʝ g
frikatívák f θ s ʃ
orr m n ɲ
oldalsó közelítők l ʎ
remegő r/ɾ

Ékezet

A hangsúly az Asturleone nyelvben erőteljes, a harmadik, második és első szótagra is eshet.

Különbségek a spanyoltól

Morfológia

A szóalkotásban a toldalékolás dominál. A leggyakrabban használt utótagok az au, ada. Az Asturleone nyelv egyik jellegzetes morfológiai különbsége a spanyoltól a kicsinyítő alak kialakítása - az -in- utótag segítségével (az asztúriai nyelvjárásban), valamint az -ico- utótag segítségével a leonészi és mirandi nyelvben. nyelvjárások. - ellentétben a spanyol -ito-val. (A világ nyelvei. Romantikus nyelvek - Moszkva, 2001, Academia) Egy másik jellemző, amely csak az asztúriai dialektusban maradt fenn, a nőnemű főnevek többes számú végződése - - es-, ellentétben a spanyol -as-.

Nyelvtan

Az Asturleone nyelv grammatikájának egyik jellegzetes vonása, amely megkülönbözteti a kasztíliai nyelvtől, a ser (lenni) ige egyes szám harmadik személyű végződése -ye, ellentétben a spanyol -es-szel.

Szintaxis

Szókincs

Az Asturleone szókincsének nagy része a pireneusi latinból származik, és nagyjából hasonló a spanyolhoz. Sok kölcsönzés a spanyolból, a mirándi dialektus esetében a portugálból. A mindennapi szinten az Asturleone nyelv jelentős szókincsréteggel rendelkezik, amely hiányzik a spanyol nyelvből [19] . Részben rokon a vizigót szupersztrátummal és a kelta szubsztrátummal . A legjellemzőbb Asturleone -lexémák közé tartozik a gueyo ( spanyol  ojo ), guelu ( spanyol  abuelo ), esguil ( spanyol  ardilla ) és még sokan mások. stb. Vannak szótárak az Asturleone nyelv különféle változataihoz.

Mintaszöveg

Részlet A. de Saint-Exupéry A kis hercegből , az Asturleone nyelv különböző változataira lefordítva.

Asztúr nyelven

Ó, principin! Pasu ente pasu fui enterandome de que la to vida yera de lo más murnio. En munchu tiempu nun tuvieres otra diversion que ver atapecer el sol. Dime cuenta d'ello al cuartu día cuandu me dixisti pela mañanina: ¡Cómu me presten les atapecíes!

Nyugat-asztúriai nyelven (Eonaviego)

Ó, te Principin! Así fun comprendendo pouco a pouco el que era a túa vida señardosa. Durante muito tempo non tiveras outra disracción que as postas de sol. Al cuarto día enteireime dun novo detalle condo me dixiche: Prestanme as postas de sol.

Leonese nyelven

¡Ah, prencipicu!, asina cumprendí, puoco a puoco, la túa pequeiña vida melancólica. Por mueitu tiempu nu tuvisti por distraición outra cousa que'l dulzor de las rubianas. Percatéime d'este ñuevu detalle'l cuartu día a la meñana, cuando me dixisti: Préstanme mueito las rubianas.

Mirandese

Ah! Princepico, antendi als poucos la tue bidica triste. Durante muito tiempo, nun tubiste outra cousa que l ancanto de la çpousta de l sol para te çtraires. Soube-lo a la purmanhana de l quarto die, quando me deziste: Gusto muito de las çpoustas de l sol.

spanyol

¡Ah, principito! Así, poco a poco, comprendí tu pequeña vida melancólica. Durante mucho tiempo tu única distracción fue la suavidad de las puestas del sol. Me enteré de este nuevo detalle en la mañana del cuarto día, cuando me dijiste: Me encantan las puestas del sol [20] .

Jegyzetek

  1. Promotora Espanola de linguistica . Letöltve: 2022. március 19. Az eredetiből archiválva : 2021. július 11.
  2. A világ nyelvei. Romantikus nyelvek - Moszkva, 2001, Academia
  3. A világ etnológiai nyelvei . Letöltve: 2012. február 2. Az eredetiből archiválva : 2006. február 9..
  4. Nyelvi enciklopédikus szótár – Szovjet Enciklopédia, 1989
  5. El bable se enseñará de forma experimental en las escuelas asturianas el próximo curso . Hozzáférés dátuma: 2012. december 30. Az eredetiből archiválva : 2015. november 22.
  6. Garcia Gil, Hector (2010). "El asturiano-leones: aspectos lingüísticos, sociolingüísticos y legislación". Working Papers Collection. Mercator Legislation, Dret i legislació linguistics. (25): pp. 49. ISSN 2013-102X.
  7. Nyelvi jogok Spanyolországban . Hozzáférés dátuma: 2012. december 19. Az eredetiből archiválva : 2013. január 21..
  8. Ley Orgánica 14/2007, Estatuto de Autonomía de Castilla y León Archiválva : 2014. augusztus 13., Wayback Machine Art. 5
  9. Lei no 7/99 de 29 de Janeiro Reconhecimento oficial de direitos linguísticos da comunidade mirandesa Archiválva : 2011. május 13. a Wayback Machine -nél
  10. El Bable La lingua Asturiana? . Letöltve: 2017. október 27. Az eredetiből archiválva : 2016. március 9..
  11. [minorhttp://www.romaniaminor.net/gramatiques/gramatica_asturiana.pdf Xavier Frias Conde Egy megközelítés az asztúriai nyelvhez 1999. Románia] . Letöltve: 2012. december 20. Az eredetiből archiválva : 2012. november 5..
  12. A világ nyelvei. Romantikus nyelv - Moszkva, 2001, Academia
  13. Normes orthograficos - Academia de la lingua asturiana Archiválva : 2013. március 23.
  14. Diego Ribeira (2003. május 2.). "En torno a la lengua y literatura asturiana" (en español). Asterion XXI. Tanácsadás 2011. február 06
  15. Menendez Pidal, R. El Dialecto Leones. Madrid: 1906
  16. VV. AA., Documentos selectos para el estudio de los orígenes del romance en el Reino de León. Siglos X—XII Archiválva : 2013. július 17. a Wayback Machine -nél . Biblioteca Leonesa Digital, Fundación Sabre.es. Véase en el mismo lugar, el facsimil del pergamino. Archiválva : 2018. június 16. a Wayback Machine -nél
  17. Informe sobre la lingua asturiana - Academia de la lingia asturiana, Uvieu, 1a edition - 1995 . Letöltve: 2012. február 2. Archiválva az eredetiből: 2012. január 18..
  18. Informe sobre la reprecion y non reconocencia de los drechos llinguisticos n'Asturies . Letöltve: 2017. október 27. Az eredetiből archiválva : 2016. március 9..
  19. A. Musorin. A nyelvtudomány alapjai. oktatóanyag. Archív példány 2012. április 20-án a Wayback Machine -nél  – Második kiadás, kiegészítve, Novoszibirszk, 2004
  20. A kis herceg oldala . Hozzáférés dátuma: 2012. december 23. Az eredetiből archiválva : 2012. november 29.

Irodalom

Linkek