Román nyelv

román nyelv
önnév Rumantsch
Országok Svájc
Régiók Graubünden
hivatalos állapot  Svájc
A hangszórók teljes száma 50 000–70 000
Állapot fennáll a kihalás veszélye [1]
Osztályozás
Kategória Eurázsia nyelvei

indoeurópai család

római csoport római alcsoport
Írás latin
Nyelvi kódok
GOST 7.75-97 ret 560
ISO 639-1 rm
ISO 639-2 roh
ISO 639-3 roh
WALS rmc
A világ nyelveinek atlasza veszélyben 406
Etnológus roh
Nyelvi szféra 51-AAA-k
ELCat 3262
IETF rm
Glottolog roma1326
Wikipédia ezen a nyelven

román nyelv ( román [2] [3] is , svájci roman, Graubünden, Graubünder, Curval; önnév : Romans , Rumonsh  - rumaunas , romansch , roumonsch  - Engadine formák; rumantsch , rumauntsch , romontsch  -  Selva formák; Rumanch Grizhun rumantsch grischun  - az írott norma neve) - a román nyelvek román alcsoportjának nyelve ; Svájc egyik nemzeti nyelve , de ellentétben a másik három nemzeti nyelvvel ( olasz , német és francia ), amelyek szövetségi hivatalos nyelvek , a román nyelv csak az anyanyelvi beszélőkkel való kommunikációra hivatalos [4] .

Körülbelül 39 ezer ember birtokában van. A svájci Graubünden kantonban jelenleg a román nyelvet beszélik .

A tudósok szerint a római nyelvnek 5 dialektusa van.

A " La Quotidiana " római nyelvű napilap Svájcban jelenik meg.

Nyelvföldrajz

Dialektusok

A román nyelvben van surselvi, szucelvi, szurmiri, felső-engadi, alsó-engadi és munsteri dialektus.

Osztályozásuknak két fő változata van [5] :

    • nyugati (szurselviai);
    • központi (Sutselva és Surmiran);
    • Keleti (Felső-Engadine, Alsó-Engadine és Munster).
    • Selva (Surselva, Sutselva és Surmiran);
    • Engadine (Felső-Engadine, Alsó-Engadine és Munster).

Történelem

Reziát Kr.e. 15- ben hódították meg a rómaiak . e., ami után megindult e terület elrománosítási folyamata [6] .

Az 5. században a római légiók elhagyják Raetiát, majd behatolnak oda a bajorok és az allemani [7] .

Írás és helyesírás

A római nyelvet latin ábécével írják ; a helyesírás nyelvjárástól függően eltérő lehet.

nagybetű
A B C D E F G H én J L M N O P K R S T U V x Z
Kisbetűs levél
a b c d e f g h én j l m n o p q r s t u v x z
Név
a lenni tse de e ef ghe Ha én jot / tüdő el em hu o pe ku er es te u ve iks tset

A római helyesírás sajátossága a tg digráf , melynek pontos hangzása a nyelvjárástól függ: tge "hogyan", rintg , stgella . A zöngétlen palatális vagy alveo-palatális affrikátust jelöli [ tɕ ], [ tç ], [ cç ] vagy [ c ]. A tg írásmódot bonyolult szabályok szerint tovább terjesztik a ch írásmóddal , amelyet általában a nem elülső magánhangzók előtt használnak : chantun , chasa , chombra .

Mássalhangzók

A román nyelv mássalhangzói az IPA helyesírásában és átírásában
Helyesírás HA EGY Megjegyzések
⟨b⟩ [b]
⟨c⟩ [k] ⟨a⟩, ⟨o⟩, ⟨u⟩ és mássalhangzók előtt
[ts] ⟨e⟩ és ⟨i⟩ előtt
⟨ch⟩ [tɕ] A felső- és alsó-engadin nyelvjárásban
[k] Selvai nyelvjárásokban
⟨d⟩ [d]
⟨f⟩ [f]
⟨g⟩ [ɡ] ⟨a⟩, ⟨o⟩, ⟨u⟩ és zöngés mássalhangzók előtt
[dʑ] ⟨e⟩, ⟨ö⟩, ⟨i⟩ és ⟨ü⟩ előtt; az ⟨i⟩ betűt nem ejtik ki, ha egy másik magánhangzó követi; egy szó végén fordul elő a magas és alacsony engadin nyelvjárásokban (általában döbbenten )
⟨gh⟩ [ɡ] Közvetlenül az ⟨e⟩ és ⟨i⟩ előtt
⟨gl⟩ [ɡl] ⟨a⟩, ⟨e⟩, ⟨o⟩, ⟨u⟩ és ⟨ö⟩ előtt
[ʎ] Az ⟨i⟩, ⟨ü⟩ és a szó utolsó betűje előtt; az ⟨i⟩ betűt nem ejtik ki, ha egy másik magánhangzó követi
⟨gn⟩ [ɲ]
⟨h⟩ Nulla hang A legtöbb esetben
[h] Előfordul néhány közbeszólásban és kölcsönzésben
[ç] Az ó-magas engadin nyelvjárásban
⟨j⟩ [j]
⟨k⟩ [k] Csak kölcsönszavakban fordul elő, kivéve a felső- és alsó-engadi dialektusokat, ahol ez a betű az ⟨i⟩ és ⟨e⟩ előtt fordul elő
⟨l⟩ [l]
⟨m⟩ [m]
⟨n⟩ [n]
⟨ng⟩ [ŋ] Csak surmirai nyelvjárásban
⟨p⟩ [p]
⟨qu⟩ [ku̯]
⟨r⟩ [r] vagy [ʁ] Lehet alveoláris vagy uvuláris , a beszélőtől és dialektusától függően
⟨s⟩ [s] Általában a szó elején és a mássalhangzók után; mindig ⟨ss⟩-ban és a szó végén
[z] Általában magánhangzók között; néha az ⟨l⟩, ⟨n⟩ vagy ⟨r⟩ után és egy szó elején
[ʃ] Hangtalan mássalhangzók előtt ; egy szó elején ⟨m⟩, ⟨n⟩ vagy ⟨r⟩ előtt
[ʒ] Szonáns mássalhangzók előtt
⟨sch⟩ [ʃ] Minden olyan helyzetben, ahol a [ʒ] nem ejtik
[ʒ] Minden helyzetben, kivéve a szó végén, ahol a [ʃ] nem ejtik
⟨s-ch⟩ [ʃtɕ] Csak a magas és alacsony engadine nyelven fordul elő, és a ⟨stg⟩-nak felel meg más dialektusokban
⟨t⟩ [t]
⟨tg⟩ [tɕ] A ⟨ch⟩-nak felel meg a magas és alacsony engadin nyelvjárásokban
⟨tsch⟩ [tʃ]
⟨v⟩ [v]
⟨w⟩ [v] Csak kölcsönben
⟨x⟩ [ks] Főleg tulajdonnevekben fordul elő
⟨y⟩ Attól függ, hogy milyen kiejtést alkalmazunk azon a nyelven, amelyből a szó származik Csak kölcsönben
⟨z⟩ [ts]

Magánhangzók

A román nyelv különböző dialektusaiban a magánhangzók halmazai markánsan eltérnek egymástól (leginkább a diftongusok halmazában ).

Roman magánhangzók az IPA helyesírásában és átírásában
Ofográfia HA EGY Megjegyzések
⟨a⟩ [a] Hangsúlyos szótagokban _ _
[ɐ] vagy [ə] Hangsúlyozatlan szótagokban
⟨ai⟩ [ai̯]
⟨au⟩ [au̯] A legtöbb nyelvjárásban
[ɛ] A felső-engadini nyelvjárásban
⟨e⟩ [ɛ] Hangsúlyos szótagokban
[e] Hangsúlyos szótagokban
[ə] vagy [ɐ] Hangsúlyozatlan szótagokban
⟨e⟩ [e]
⟨e⟩ [ɛ]
⟨к⟩ [e]
⟨ei⟩ [ɛi̯], [ai̯] vagy [ɔi̯] A pontos kiejtés a nyelvjárástól függ
⟨eu⟩ [ɛu̯]
⟨én⟩ [én]
⟨и⟩ [én] Így jelölve van, hogy 2 magánhangzót külön olvasunk, és nem diftongusként
⟨ia⟩ [i̯a]
⟨azaz⟩ [azaz]
⟨iu⟩ [iu̯]
⟨iau⟩ [i̯au̯]
⟨ieu⟩ [i̯ɛu̯] ⟨jeu⟩-ként is írják
⟨o⟩ [ɔ]
⟨ te⟩ [ɔ] A felső-engadini nyelvjárásban
[o] Alsó-engadin nyelvjárásban
A szurmiri dialektusban
⟨ö⟩ [ø] A felső- és alsó-engadin nyelvjárásban
⟨u⟩ [u] Szótól és nyelvjárástól függően
[o], [ʊ] Szótól és nyelvjárástól függően
⟨ua⟩ [u̯a]
⟨ue⟩ [u̯ɛ]
⟨ui⟩ [u̯i]
⟨uo⟩ [uɔ̯]
⟨uai⟩ [u̯ai̯]
⟨uei⟩ [u̯ɛi̯]
⟨uau⟩ [u̯au̯]
⟨ü⟩ [y] A felső- és alsó-engadin nyelvjárásban
⟨üe⟩ [yɛ̯] A felső- és alsó-engadin nyelvjárásban

Mintaszöveg

Aesopus "A varjú és a róka " című meséje a La Fontaine változatában, román grijun nyelvre lefordítva , valamint hat római dialektus: surselvi, sutselvi, szurmirai, felső-engadi, alsó-engadine és munster [8] :


rumanch grijun
audio  ( inf. ) 		Surselvian
audio  ( inf . ) 		Sutselva Surmiran
La vulp era puspe ina giada fomentada.
Qua ha ella vis sin in pign in corv che tegneva in toc chaschiel en ses pichel.
Quai ma gustass, ha ella pensà, ed ha clamà al corv: „Tge bel che ti es! Sche tes chant è uschè bel sco tia parita, lur es ti il ​​pli bel utschè da tuts.” 		L'uolp era puspei inagada fomentada.
Cheu ha ella viu sin in pegn in tgaper che teneva in toc caschiel en siu bec.
Quei gustass a mi, ha ella tertgau, ed ha clamau al tgaper: „Tgei bi che ti eis! Sche tiu cant ei aschi bials sco tia cumparsa, lu eis ti il'pli bi utschi da tuts.” 		La gualp eara puspe egn'eada fumantada.
Qua â ella vieu sen egn pegn egn corv ca taneva egn toc caschiel ainten sieus pecel.
Quegl gustass a mei, â ella tartgieu, ed ha clamo agli corv: „Tge beal ca tei es! Scha tieus tgànt e aschi beal sco tia pareta, alura es tei igl ple beal utschi da tuts.” 		La golp era puspe eneda famantada.
Co ò ella via sen en pegn en corv tgi tigniva en toc caschiel an sies pecal. Chegl am gustess, ò ella panso, ed ò clamo agl corv: „Tge bel tgi te ist! Schi ties cant è schi bel scu tia szülőkcha, alloura ist te igl pi bel utschel da tots.”


Felső Engadine
hang  ( inf . ) 		Alsó Engadine
hang  ( inf . ) 		Münster Fordítás
La vuolp d'eira darcho una vouta famanteda.
Co ho'la vis sün ün pin ün corv chi tgnaiva ün töch chaschöl in sieu pical. Que am gustess, ho'la penso, ed ho clamo al corv: "Che bel cha tü est! Scha tieu chaunt es uschè bel scu tia nähtavscha, alura est tü il pü bel utschè da tuots.” 		La vuolp d'eira darcheu una jada fomantada.
Qua ha'la vis sün ün pin ün corv chi tgnaiva ün toc chaschöl in seis pical. Quai am gustess, ha'la pensà, ed ha clomà al corv: Che bel cha tü est! Scha teis chant es uschè bel sco tia nähtavscha, lura est tü il plü bel utschè da tuots.” 		La uolp d'era darchiau una jada fomantada.
Qua ha'la vis sün ün pin ün corv chi tegnea ün toc chaschöl in ses pical. Quai ma gustess, ha'la s'impissà, ed ha clomà al corv: "Cha bel cha tü esch! Scha tes chaunt es ischè bel sco tia nähtavscha, lura esch tü il pü bel utschè da tots.” 		„A róka megint éhes.
Látott egy varjút egy fenyőfán, amely egy darab sajtot tartott a csőrében. A róka azt gondolta: „Ez az én ízlésem” és így kiáltott a varjúnak: „Milyen ügyes vagy! Ha olyan szépen énekelsz, mint amilyennek látszol, akkor te vagy a legszebb madár."

Jegyzetek

  1. ↑ UNESCO Nyelvek Vörös Könyve
  2. ↑ Romanshi - Szovjet Történelmi Enciklopédia - Enciklopédiák és szótárak . enc-dic.com. Letöltve: 2017. március 1. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4..
  3. ↑ Romanshi – Nagy Szovjet Enciklopédia . allencyclopedia.ru. Letöltve: 2017. március 1. Az eredetiből archiválva : 2016. március 19.
  4. ↑ A svájci alkotmány archiválva : 2007. március 11. , 4. cikk, „Nemzeti nyelvek”: A nemzeti nyelvek a német, a francia, az olasz és a román. 70. cikk, „Nyelvek”: (1) A Szövetség hivatalos nyelvei a német, a francia és az olasz. A román nyelv a román anyanyelvűekkel való kommunikáció hivatalos nyelve. (2) A kantonok maguk határozzák meg hivatalos nyelveiket...
  5. ↑ Borodina M. A., Sukhachev N. L. Romansh languages // Nyelvi enciklopédikus szótár / Főszerkesztő V. N. Yartseva . - M .: Szovjet Enciklopédia , 1990. - 685 p. — ISBN 5-85270-031-2 .
  6. ↑ Haiman J., Beninca P. The Rhaeto-Romance Languages . - London - New York: Routledge, 1992. - P.  7 -8. - ISBN 0-415-04194-5 .
  7. ↑ Sukhachev N. L., Gorenko G. M. Romans nyelv // A világ nyelvei. Romantikus nyelvek . - M .: Academia , 2001. - S.  339 . — ISBN 5-87444-016-X .
  8. ↑ Gross, Manfred (2004), Rumantsch - Tények és adatok Archiválva : 2012. április 18. (PDF). Letöltve: 2012-02-28.

Irodalom

Linkek

 Svájc nyelvi régiói
  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
Bibliográfiai katalógusokban