Mari nyelv

mari nyelv
önnév Mari Yilme
Országok
Régiók Mari El , Baskíria , Tatár , Szverdlovszk terület , Kirov megye és Perm Krai
hivatalos állapot  Mari El Köztársaság
A hangszórók teljes száma Meadow Eastern :
365 316 ( 2010 ) Highland
Mari :
23 062 (2010 ) [1]
Állapot fennáll a kihalás veszélye [2]
Osztályozás
Kategória Eurázsia nyelvei

Ural család

finnugor ág Finn-permi nyelvek
Írás Cirill ( mari írás )
Nyelvi kódok
GOST 7.75-97 mérkőzés 445
ISO 639-1 —
ISO 639-2 chm
ISO 639-3 chm
WALS mah és mme
Etnológus chm
Nyelvi szféra 41-AAC-a
IETF chm
Glottolog mari1278

Mari nyelv ( önnév Mariy yylme ) - a finnugor nyelvek egyike ; e nyelvek finnuperm csoportjába tartozik (a balti-finn , számi , mordvai , udmurt és komi nyelvekkel együtt ).

A mariak között elterjedt  főként a Mari El Köztársaságban és Baskíria területén . Az elavult név "Cheremis nyelv" (a mariak elavult nevéből - "Cheremis"). A Mari El mellett a Vjatka folyó medencéjében és keleten, az Urálban is elterjedt .

Dialektológia

A (rét-keleti) mari nyelvben több nyelvjárást és nyelvjárást különböztetnek meg : a rétet , amely kizárólag a réti parton ( Joskar-Ola közelében ), valamint a réttel szomszédos úgynevezett keleti (uráli) nyelvjárásokat (in Baskíria , Sverdlovsk régió , Udmurtia és mások). Külön megkülönböztetik a hegyvidéki mari nyelvet , amely főként a Volga hegyvidéki jobb partján ( Kozmodemyansk közelében ), részben pedig a réti bal partján - Mari El nyugati részén , valamint az északnyugati mari nyelvet , amely beszélik a Nyizsnyij Novgorod régióban és a Kirov régió egyes körzeteiben . Számos mari tudós (Ivanov I. G., Kuznyecova M. N. és mások) azon a véleményen van, hogy egyetlen mari nyelv létezik, két irodalmi normával (réti mari és hegyi mari), valamint több dialektussal és dialektussal. A két különálló mari nyelv – a réti mari és a hegyi mari – következetes és elvi támogatói L. P. Vasikova és Z. G. Zorina professzorok voltak.

A Mari El Köztársaság alkotmánya szerint a mari nyelv (hegyi és réti) az orosz nyelv mellett a Mari El Köztársaság egyik államnyelve [3] .

Szám

Szövetségi körzet / az Orosz Föderáció alanya 2002-es szám

(az összes %-a)

Privolzhsky szövetségi körzet, beleértve: 413 209 (91,6%)
Mari El Köztársaság 254 108 (56,3%)
Baskíria 95 405 (21,2%)
Tatarstan 15 435 (3,4%)
Kirov régió 28 161 (6,2%)
Udmurtia 6981 (1,6%)
Urál szövetségi körzet, beleértve: 21 818 (4,8%)
Szverdlovszki régió 14 770 (3,2%)
Déli szövetségi körzet 4942 (1,1%)
Szibériai szövetségi körzet 4016 (0,9%)
Központi szövetségi körzet 3295 (0,7%)
Északnyugati szövetségi körzet 2783 (0,6%)
Távol-keleti szövetségi körzet 970 (0,2%)
TELJES 451 033 (100%)

Réti-Kelet Mari

Mountain Mari

Northwestern Mari

A mari nyelv története

A mari nyelv története viszonylag kevéssé ismert. Csak annyit lehet biztosan tudni, hogy a Volga-vidéken alakult ki . A legvalószínűbb terület, ahonnan a középkorban a mari nyelvjárások elterjedtek, a Volga jobb partja a Szúra és Civil között, valamint a Vetluga alsó folyása a Volga bal partján [4] . Az időrendi dátumok megállapításához némi segítséget nyújtanak a kölcsönök. Tehát vitatható, hogy a régi /s/ átmenete /sh/-re a mari nyelvben később történt, mint a tatár hatás kezdete, vagyis nem korábban, mint a 13. században .

Írás

A cirill ábécére épülő mari írás a 18. század második felében keletkezett. A jelenlegi ábécé (néhány módosítással) az 1870-es évek óta használatos.

Mari nyelven adják ki az " Onchyko " ("Előre"), a " Pachemysh " ("Darázs"), a " Shum-chӧn isolyk " ("Szívünk lovagja") folyóiratokat; a " Kugarnya " ("Péntek"), " Mari El ", " Cholman " (" Kama ") és " Morko Mlande " ("Morkinszkaja föld") újságok.

Lugovomari ábécé [5] :

A a B b be G g D d Neki Neki F W h Ésés th K to
L l Mm N n Ҥ ҥ Ó, oh Ӧ ӧ P o R p C-vel T t u u Ӱ ӱ
f f x x C c h h W w u u b b s s b b uh uh yu yu Én vagyok

Hegyi mari ábécé [5] :

A a Ӓ ӓ B b be G g D d Neki Neki F W h Ésés th K to
L l Mm N n Ó, oh Ӧ ӧ P o R p C-vel T t u u Ӱ ӱ f f x x
C c h h W w u u b b s s Ӹ ӹ b b uh uh yu yu Én vagyok

Nyelvi jellemzők

Fonetika

Jelenleg az irodalmi mari nyelvek ( gorno -mari és réti -mari ) az úgynevezett orosz polgári ábécé alapján felépített írást használnak. Az írás felépítése racionális, elve fonetikus. A karakterkészlet a következő:

  1. Magánhangzók: a , o , y , ӧ , ӱ , e , és , valamint ы̆ és ( gorn . ) ӹ ; ӧ , ӱ  - a hátsó o , y -nak megfelelő első magánhangzók ; ы̆ - redukált (gyengített) hátsó magánhangzó; ӹ  - redukált (gyengített) első magánhangzó; й  - magánhangzó a mássalhangzó funkciójában (nem szótag).
  2. Mássalhangzók:
hátsó nyelv Elülső nyelv Ajak
Robbanás. hívás G d b
"süket. nak nek t P
Időtartam hívás — h f ban ben
»süket. w
Robbanékony-hosszú süket. — c (kürt) h
L-s l l
R-s R
orr H n n m

Az "r" és "d" mássalhangzókat a legtöbb helyen gyengített zárszóval ejtik, így sok kutató a legtöbb pozícióban veszi fel őket hosszú mássalhangzók esetén (ami nem igaz); néha más robbanékony mássalhangzókat gyengített robbanással ejtik, a „v”-t pedig labiális-labiális hosszú hangú mássalhangzóként ejtik; "l" - az úgynevezett "közép" ("európai"), német és lengyel nyelven is elérhető .

Szinharmonizmus

Hangszerkezetében a mari nyelv nagyon sajátos, és ebben a tekintetben élesen eltér a többi finnugor nyelvtől . Mind a magánhangzók, mind a mássalhangzók engedelmeskednek a szinharmonizmusnak . A szinharmonizmus különösen a hegyvidéki dialektusban fejlődött ki teljesen.

Ha bármelyik szótagban van egy , o , y vagy y̆ , akkor a következő szótagokban az e és és mellett csak a , o , y vagy y̆  ; ha valamelyik szótagban van ӧ , ӱ vagy ӹ , akkor a következő szótagokban az e mellett csak az ӧ , ӱ vagy ӹ szerepel . Az ӧ , ӱ , ӹ szótagokban , valamint az e és és a mássalhangzókban (kivéve a le és n , amelyek mindig lágyak) félpuhán hangzanak. A réti dialektusban a szinharmonizmus valamivel korlátozottabban működik.

Morfológia

A mari egy agglutinatív nyelv, a főnevek igen fejlett deklinációjával (tizenegy eset , két szám, hét birtoklási forma, nevezetesen az „enyém”, „tiéd”, „övé”, „miénk”, „tiéd”, őket”) és a viszonylag gyengén fejlett ragozást (hat személy-szám, kevés igeidő és hangulat). Az esetek viszonylag kis számát ellensúlyozza az utólagos helyzetek használata . Más finnugor nyelvekhez hasonlóan a mari nyelvben is teljesen hiányzik a nem kategória .

A szóalkotás a szóalkotásra és az utótagozásra épül .

A szintaxis területén hiányzik az egyetértés, kivéve az ige személyben és számban való megegyezését, valamint a tagadó ige használatát, amelyben a jelentőségteljes igét speciális igei kiegészítő alakok váltják fel.

Számok

A mari nyelvben a mennyiségi számnevek rövid és teljes formájúak.

Nyelv egy 2 3 négy 5 6 7 nyolc 9 tíz tizenegy húsz
Lugovomariyskiy Ik, ikte ( ikyt , iktyt ) Kok, kokyt ( koktyt ) Kum , kumyt Nyl , nyafog Vízum ( vich ), vízum Kud , kudyt Shym , shymyt Candash , candash Indesh , indesh Lou Latik , latikyt Kolo
Északnyugati Mari Ik, ikt ( ikt ) Kok , koktyt Kom , komut Nӹl , nӹ́lӹt Вӹц , vӹ́зӹт Kot , kodyt Shem , shӹ́mat Kӓntғҥӹsh , kӓntғҥӹshӹ Intiҥӹsh , intiҥӹshӹ Lou Latik, latiktӹ ( latiktӹt ) Kolo
Gornomariyskiy Ik , ikty Kok , cokty Kym , kymyt Nӹl , nӹlyt Vӹts , vuzyt Kud , kudyt Ál , shumyt Kӓndaksh , kӓndakshy Ӹndeksh , ӹndekshy Lou Luatic , Luaticts Kokly
Nyelv harminc 40 ötven 60 70 80 90 100 1000 10000 1000000 1000000000
Lugovomariyskiy Kumlo Nylle Vitle Kudlo Shymle candachele Indesle shudӧ Tazhem Tӱmem Amion Kamysyr
Északnyugati Mari Kumlo Nӹldu Vӹtlʹ Kutlo Shamlu Kantagushlu Intiҥӹshlu shudӧ Csitt — — —
Gornomariyskiy Kymly Nӹlla Vӹtsly Kudlu Shamlu Kandakshlu Andekshlu súg Tazhem Lu tazhem Millió Milliárd, ezermillió

Névmások

Nyelv
Lugovomariyskiy Gornomariyskiy Északnyugati Mari orosz
Az én Férfi Férfi "ÉN"
Tyi Tӹn Tӹn "Ön"
Tudo Tady Тӫдӧ "Ő ő ő"
Nekem Mӓ Nekem "Mi"
Azok Тӓ Azok "Ön"
Nuno Nӹny Nӫnӧ "Ők"

Szókincs

A modern mari nyelv szótárában általában sok réteg van telepítve. Abban az időben Kr. e e. a délkelet-európai árják beszédéből származó kölcsönzések csökkennek . A 7. századtól egy ideig a volgai bolgárok beszédéből származó kölcsönzések esnek ; ezeknek a kölcsönöknek a száma igen nagy. A sok volgai-bolgár kölcsönzés behatolása a mari nyelvbe az, hogy a mariak évszázadokon át a volgai bolgárok intenzív gazdasági, politikai és kulturális befolyásának szférájában éltek.

Később a tatár és az orosz nyelvű kölcsönzések visszaesnek.

Tanulmánytörténet

A 17. században jelennek meg az első feljegyzések egy összefüggő mari nyelvű szövegről . Nikolaas Witsen holland politikus és térképész „Északi és keleti Tartaria” című könyvében (1705-ös második kiadás) a „ Miatyánk ” ima szövegét mari nyelven helyezte el, amelyet az 1664-1667-es oroszországi látogatása során rögzített [6]. .

A mari nyelv első tanulmányai a 18. század elején jelennek meg .

A hegyi dialektus első nyelvtana a Cheremis Grammar ( Kazan , 1837, a szerző neve nélkül). A réti dialektus első nyelvtana: "A cseremisz nyelv grammatikájához tartozó művek" ( Szentpétervár , 1775, Veniamin Putsek-Grigorovich érsek). A mari nyelv tanulmányozását a jövőben orosz, finn és magyar tudósok végzik. A szovjet időkben a mari nyelv tanulmányozását főként mari tudósok végezték.

A mari nyelvet a mai napig nem tanulmányozták kellőképpen. Jelenleg két kellőképpen formalizált irodalmi mari nyelv létezik: a mari rét és a mari hegy . Ezen irodalmi nyelvek felépítésének néhány kérdése még mindig nem teljesen megoldott. Például a rekonstrukciós időszak szókincsével kapcsolatos helyzet nem teljesen sikeres.

A kultúrában

2012-ben adták ki az orosz filmet " A réti mari mennyei feleségei ", teljes egészében mari nyelven.

Lásd még

mari nyelv

Jegyzetek

  1. ↑ 2010-es népszámlálás archiválva : 2018. február 6. a Wayback Machine -nél .
  2. ↑ Veszélyeztetett nyelvek atlasza| Az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete . www.unesco.org . Letöltve: 2020. november 26. Az eredetiből archiválva : 2020. december 29.
  3. ↑ A Mari El Köztársaság 1995. október 26-i 290-III. sz. törvénye (a 2011. március 10-én módosított) „A Mari El Köztársaság nyelveiről” 2013. december 11-i archív példány a Wayback Machine -n .
  4. ↑ Szmirnov O.V. "Mari" hipotézis az Oka és Unzha helynévsorának és az ókori mari helynévjárás nyugati határainak vizsgálatában // A névtan problémái. - 2015. - 2. szám (19) . - S. 7-61 .
  5. ↑ 1 2 mari ábécé . - Mari El Köztársaság enciklopédiája. - Yoshkar-Ola: Mari Nyelv-, Irodalom- és Történeti Kutatóintézet, 2009. - 222. o.
  6. ↑ Az első mari nyelvű liturgikus szövegek fordítási munkái. Elupuu - Életfa archiválva : 2014. szeptember 13. a Wayback Machine -nál .

Irodalom

  • Troitsky V.P., Cseremisz-orosz szótár, Kazan, 1894 (hegy és rétek);
  • Vasziljev V. M., Jegyzetek a mari nép nyelvtanához, Kazan, 1918 (hegy és rétek);
  • Shorin V.S., Maro-orosz hegyi dialektus szótára, Kazany, 1920;
  • Karmazin G. G., Anyagok a mari nyelv tanulmányozásához, Krasnokokshaisk, 1925 (rétek.);
  • Karmazin G. G., A rét-keleti dialektus mari nyelvének tankönyve, Yoshkar-Ola, 1929;
  • Vasziljev V. M., Mariy Muter (hegyek és rétek szótára.), Centrizdat, M., 1929;
  • Castrén MA, Elementa grammaticae tscheremissicae, Kuopio, 1845 (kürt);
  • Wiedemann F., Versuch einer Grammatik der tscheremissischen Sprache, SPB, 1847 (kürt);
  • Budenz J., Erdei és hegyi cseremisz szótár, Pest, 1866 (márc., Hung., Latin szótár, kürt és rétek);
  • Szilasi M., Cseremisz szótár, Budapest, 1901 (márc., Hung., Hegyek és rétek német szótára);
  • Ramstedt C., Bergtscheremissische Sprachstudien, Helsingfors, 1902 (kivéve a márciusi szövegeket, német szótár, kürt);
  • Beke O., Cseremisz nyelvtan, Budapest, 1911 (gramm. hegy és rét.);
  • Räsänen M., Die tschuwassischen Lehnwörter im Tscheremissischen, Helsinki, 1920;
  • Lewy E., Tscheremissische Grammatik, Lpz., 1922 (rétek);
  • Wichmann Y., Tscheremissische Texte mit Wörterverzeichnis und grammatikalischem Abriss, Helsingfors, 1923 (kivéve a szótár és a gramm. esszé, hegy és rét szövegeit);
  • Räsänen, Die tatarischen Lehnwörter im Tscheremissischen, Helsinki, 1923.

A Fundamental Electronic Library projekt által biztosított anyagok egy része (© 2004 FEB) D. Bubrikh.

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
Bibliográfiai katalógusokban
 Állami és hivatalos nyelvek az Orosz Föderáció alanyaiban
Oroszország államnyelveorosz

A Szövetség alanyai államnyelvei
Hivatalos státuszú nyelvek
Oroszország nyelvei Wikipédia Oroszország népeinek nyelvén Oroszország népeinek irodalma Orosz népek dalai Orosz nyelvű szótárak Média Oroszország nyelvein