Szentháromság napja

Pünkösdi [1] ( görögül πεντηκοστή ) , a szent ötödik nem orsója [ 2 ] [ 3 ] , ( görögül κυριακή της . ἁήτr 5] [6]  az egyik fő keresztény ünnep.

Az ortodox egyház a Szentháromság napját vasárnap ünnepli pünkösd napján - a húsvét utáni 50. napon (húsvét - az 1. nap). Az ünnep a tizenkettedik ünnepek egyike .

A nyugati keresztény hagyományban ezen a napon ünneplik a pünkösdöt, vagyis a Szentlélek leszállását az apostolokra , magát a Szentháromság napját pedig a következő vasárnapon (a húsvét utáni 57. napon) ünneplik.

Az Újszövetségben

A Szentlélek leszállását az apostolokra pünkösd ( Shavuot ) napján a Szent Apostolok Cselekedetei ( ApCsel  2:1-18 ). Jézus Krisztus feltámadása utáni ötvenedik napon (a mennybemenetelét követő tizedik napon ) az apostolok a jeruzsálemi Sion felső termében voltak: „... hirtelen zaj hallatszott az égből, mintha erős szél támadt volna, és betöltötték az egész házat, ahol voltak. És szétosztott nyelvek jelentek meg előttük, mintha tűzből lettek volna, és mindegyikükön pihentek egyet. És megteltek mindnyájan Szentlélekkel, és elkezdtek más nyelveken szólni, amint a Lélek adott nekik szólni” ( ApCsel  2,2-4 ).

Ezen a napon az ünnep alkalmából különböző városokból és országokból zsidók tartózkodtak a városban. A zaj hallatán összegyűltek a ház előtt, ahol az apostolok tartózkodtak, és mivel "mindenki hallotta őket a saját nyelvén beszélni" ( ApCsel  2,6 ), mindenki elcsodálkozott. Néhányan kigúnyolták az apostolokat, és „azt mondták: édes bort ittak” ( ApCsel  2:13 ). Erre a válaszra reagálva:

Cím és értelmezés

Az ünnep keresztnevét a Szentléleknek az apostolokra való leszállásának tiszteletére kapta, amelyet Jézus Krisztus megígért nekik mennybemenetele előtt . A Szentlélek leszállása Isten hármasságára mutatott . Amit John Chrysostomos ír erről :

És betöltötte az egész házat. A viharos légzés olyan volt, mint egy vízforrás; a tűz pedig a bőség és az erő jeleként szolgál. Ez soha nem történt meg a prófétákkal; így volt ez csak most – az apostoloknál; de a prófétákkal más a helyzet. Például Ezékiel kap egy könyvtekercset, és azt eszi, amit mondania kellett: „és az volt”, mondja, „édes, mint a méz a számban” ( Ez  3:3 ). Vagy még egyszer: Isten keze megérinti egy másik próféta nyelvét ( Jer.  1:9 ). És itt (mindent) maga a Szentlélek végez, és így egyenlő az Atyával és a Fiúval [7]

Pünkösd napján a közös keresztény hagyomány szerint megalakult az egyetemes apostoli egyház ( ApCsel  2,41-47 ) [8] .

Istentisztelet

Az ortodoxiában

Elnevezés a liturgikus könyvekben : " Szent Penticostia Hete " _ Ezen a napon az év egyik legünnepélyesebb és legszebb istentiszteletét végzik az ortodox templomokban. Előző nap, szombat este ünnepi, egész éjjel tartó virrasztást szolgálnak fel , a nagy vesperáskor, amelyből három közmondás hangzik el : az első elmondja, hogyan szállt le a Szentlélek az igazakra az Ószövetségben ( 4Móz 11,16 ). -17 , 4Móz 11:24-29 ), a második ( Jóel. 2:23-32 ) és a harmadik ( Ezek. 36:24-28 ) közmondások az ortodox egyház hite szerint próféciák az ortodox egyház származásáról. a Szentlélek az apostolokon pünkösdkor; a versen először a nagyböjt után hangzik el a Mennyek Királyának hatodik hangjának híres sticherája , amely ezután még kétszer megismétlődik az egész éjszakás virrasztás matinjain ; ettől a naptól kezdve a mennyei királyhoz intézett ima lesz az első imája a szokásos kezdetnek mind az egyházi, mind az otthoni imákban. Matinsban egy polyeleost szolgálnak fel , és felolvassák János evangéliumát , a 65. fogantatást ( János 20:19-23 ); Matinsban ennek az ünnepnek két kánonját éneklik: az elsőt Mayumi Kozma , a másodikat Damaszkuszi János írta . Magán az ünnepen ünnepi liturgiát szolgálnak fel , amelyen felolvassák az apostolt , a 3. fogantatást ( ApCsel 2,1-11 ) és János evangéliumát, a 27. fogantatást ( János 7:37-52 , János ). 8:12 ). A liturgia után a kilencedik óra és a nagy vesperát szolgálják fel , amelyen a Szentlélek leszállását dicsőítő sticherát énekelnek , vespera közben a háromszor imádkozók a pap vezetésével térdelnek-térdelnek, a pap hét imát olvas fel. (a térdelés első és második alkalmával a pap két imát, a harmadik alkalommal pedig három imát olvas fel) az Egyházért, mindazok üdvösségéért, akik imádkoznak, és az összes halottak (beleértve azokat is) lelkének megnyugvásáért. pokolban tartanak " - ezzel véget ér a húsvét utáni időszak, amikor a templomokban nem hajtanak végre térdelést és leborulást.         

Az orosz hagyomány szerint a templom (és a hívők házainak) padlóját ezen a napon frissen nyírt fű borítja, az ikonokat nyírfaágak díszítik, a ruhák színe  zöld, amely az éltető, ill. a Szentlélek megújító ereje (más ortodox egyházakban fehér és arany színű ruhákat is használnak). Másnap, hétfőn a Szentlélek napja van .

A katolicizmusban

A katolicizmusban a pünkösd ünnepe (a Szentlélek leszállása) és a Szentháromság napja elválik egymástól, a Szentháromság napját a pünkösd után következő vasárnap ünneplik. A katolikus hagyományban a Szentlélek leszállásának ünnepe nyitja meg az úgynevezett „pünkösdi ciklust”. Magába foglalja:

• Szentháromság napja (vasárnap, pünkösd utáni 7. nap)
• Krisztus testének és vérének ünnepe (csütörtök, pünkösd utáni 11. nap)
• Jézus Szentséges Szívének ünnepe (pünkösd utáni 19., péntek)
• Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ünnepe (szombat, pünkösd utáni 20. nap)

A római liturgikus naptári ünnepségekben a Szentlélek leszállásának ünnepe és a Szentháromság napja a legmagasabb státuszú . A papok ruhájának színei pünkösd napján pirosak, emlékeztetve az apostolokra szállt „tüzes nyelvekre”; és a Szentháromság napján - fehér, mint más nagy ünnepeken. A Szentlélek leszállásának napján két misét celebrálnak eltérő sorrendben - az előeste (szombat esti) és a délutáni (vasárnap délután).

Isten, a mai ünnep misztériumával megszenteled Egyházadat, amelyre minden nép elhívatott. Küldd a Szentlélek bőséges ajándékait az egész világnak, és műveld a hívők szívében azokat a csodákat, amelyeket az evangélium hirdetésének kezdetén tettél. A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélek egységében, Isten örökkön-örökké

Néhány kelet-európai országban ( Lengyelország , Fehéroroszország ) és Oroszország katolikus templomaiban is hagyomány a templom faágakkal ( nyírfákkal ) díszítése.

Ikonográfia

Az ünnep ikonográfiájának kialakulása a 6. századtól kezdődik, képei előkelő evangéliumokban ( Rabula evangéliuma ), mozaikokon és freskókon jelennek meg. Hagyományosan Sion felső szobáját ábrázolják, amelyben az apostolok összegyűltek. Könyveket, tekercseket adnak a kezükbe, vagy áldó mozdulatot adnak ujjaikra.

A Szentlélek leszállása jelenetének hagyományos szereplői:

• 12 apostol , Iskariótes Júdás helyét általában nem Mátyás , hanem Pál foglalja el ;
• néha - az Istenanya (már a VI. századi miniatúrákból ismert, majd a keleti hagyományban eltűnik (a nyugatiban megmaradt), és újra megjelenik a 17. századi ikonokon) [9] .

Az Újszövetség közvetlenül nem említi, hogy az Istenanya az apostolokkal volt a Szentlélek alászállása idején. Jelenlétének hagyománya az esemény ikonfestő képein azon az Apostolok Cselekedeteiben található jelzésen alapul, hogy mennybemenetele után Jézus tanítványai „egy egyetértéssel maradtak imádságban és könyörgésben, néhány feleséggel és Máriával, Jézus anyja és testvérei” ( ApCsel  1,14 ). Innokenty (Boriszov) püspök ebből az alkalomból ezt írja: „ A nő, aki Őáltala fogant és szült, nem lehet jelen a Szentlélek eljövetelének pillanatában? ".

Az Istenszülő nélküli kompozíciókban Péter és Pál közötti üres tér Jézus Krisztus szellemének jelenlétére emlékeztet [10] . Az apostolok általában patkó alakúak. Ugyanezt a kompozíciót, amely a templom kupolájában a leszállás hagyományos képének síkjára való áthelyezésével jár, megismétlik majd az Ökumenikus Tanácsok képei is , mivel feladatuk a katolicitás, a közösség gondolatának kifejezése. , egyértelműen kifejezve itt [9] .

A fény- vagy lángsugarakat általában az ikon felső részén ábrázolják. Ez a leszálló tűz a Szentlélek leszállásának ábrázolási módja a bibliai leírás alapján ( ApCsel  2,3 ), amellyel együtt – különösen a nyugati hagyományban – a leszálló galamb képe is átkerült a keresztség leírásából. az Úr , használható .

Az alsó részben, a patkó alakú kompozíció belsejében egy sötét űrt hagytak, ami egy jeruzsálemi ház első emeletét jelzi, a felső szoba alatt, ahol az esemény zajlott. Lehet, hogy betöltetlen marad, így összefüggésbe hozható Krisztus üres sírjával és a halottak jövőbeli feltámadásával, vagy az evangélium apostoli igehirdetése által még meg nem világosított világgal. A középkori miniatúrákon általában különböző országokból származó emberek tömegeit ábrázolták itt (kupola kompozíciók nyomán), akik a Szentlélek leszállásának tanúi voltak [11] . Később helyükre (alkalmanként velük együtt ábrázolva [12] ) a király alakja kerül, tizenkét kis tekercssel a vásznon. Ezt a képet Dávid királyként értelmezik , akinek Krisztus feltámadásáról szóló próféciáját Péter apostol idézte a prédikációjában ( ApCsel  2 ), és akinek sírja a feltételezések szerint az első emeleten található a Sion felső szobája alatt . Kevésbé elterjedt a Péter által is idézett Jóel prófétának, Ádámnak , aki elszakadt Júdástól (vö. ApCsel  1:16 ), vagy Jézus Krisztusnak a Régi Denmi alakjában , aki a tanítványaival marad egészen a kor vége [13] .

A hagyományos, bár későn értelmezett értelmezés a királyt a nép képmásának tekinti, akinek az evangéliumi prédikáció szól, és amelyet az uralkodó képvisel [9] . Kezében a király kifeszített fátylat tart, amelyre 12 tekercset helyeznek - ezek az apostoli prédikációt (vagy más értelmezésben a birodalom népeinek összességét) szimbolizálják. Ezzel az értelmezéssel kapcsolatban az ábra mellé kezdték elhelyezni a görög κόσμος  - „világ” [14] feliratot , amely szerint a király képe a „Király-Kozmosz” nevet kapta [15] .

Jevgenyij Trubetszkoj filozófus szerint az ikonon lévő király képe a Kozmoszt (a Világegyetemet) szimbolizálja. Speculation in Colors című munkájában ezt írta:

... lent a tömlöcben, a boltozat alatt egy fogoly sínylődik - a "kozmosz királya" a koronában; az ikon legfelső emeletén pedig pünkösd van ábrázolva: tüzes nyelvek szállnak le a templomban trónusokon ülő apostolokra. Már a pünkösd és a kozmosz királlyal szembenállásából is világos, hogy a templomot, ahol az apostolok ülnek, új világként és új királyságként értelmezik: ez az a kozmikus ideál, amelynek ki kell vezetnie a valódi kozmosz a fogságból; ahhoz, hogy helyet adjon önmagában ennek a királyi fogolynak, akit ki kell szabadítani, a templomnak egybe kell esnie a mindenséggel: nemcsak az új eget, hanem az új földet is magában kell foglalnia. Az apostolok feletti tüzes nyelvek pedig világosan megmutatják, hogyan értjük azt az erőt, amelynek ezt a kozmikus felfordulást előidéznie kell [16] .

Ez az értelmezés, amely a görög „ κόσμος ” szó kiterjesztett értelmezésén alapul, számos művészettörténésznél is megtalálható [17] . Az egyházi környezetben a cár-kozmosz fogalmát használják, de a világ (az Univerzum) jelentésében, a világi filozófiára jellemző értelmezések nélkül [18] [19] .

Néphagyományok

Olaszországban a tüzes nyelvek konvergenciájának csodájára emlékezve szokás volt rózsaszirmokat szórni a templomok mennyezetéről, ezért ezt az ünnepet Szicíliában és máshol Olaszországban Pasqua rosatumnak (rózsa húsvétnak) nevezték. Egy másik olasz név, a Pasqua rossa a Szentháromság papi ruháinak vörös színéből származik [20] .

Franciaországban az istentisztelet alatt szokás volt trombitafújni, emlékezve a Szentlélek leszállását kísérő erős szél zajára [20] .

Anglia északnyugati részén, Szentháromságon (néha Szentháromság utáni Szellempénteken) tartották a templomi és kápolnai körmeneteket, az úgynevezett "Spirit Walks"-t ( angolul  Whit Walks ) [21] . Ezeken a felvonulásokon rendszerint fúvószenekarok és kórusok vettek részt; a lányok fehérbe voltak öltözve. Hagyományosan "Spirit Fairs"-t (néha "Trinity Ales "-nek) tartottak. A Trinity a sörfőzés, a moreszk tánc, a sajtversenyek és íjászversenyek szervezése [22] hagyományaihoz kötődött .

Egy finn közmondás szerint, ha pünkösd előtt nem találsz párt, a következő évben szingli leszel.

A szláv néphagyományban ezt a napot Szentháromságnak vagy Szentháromság napnak nevezik, és ünnepként egy nap (vasárnap) vagy három nap (vasárnaptól keddig ) ünneplik, és általában a Szentháromság-ünnepek időszaka magában foglalja az éjfélt , a mennybemenetelt , Semik , a Szentháromságot megelőző hét, maga a Szentháromság hét , a Szentháromságot követő hét különálló napjai, amelyeket a szárazság vagy jégeső elkerülése érdekében, vagy a tisztátalan halottak emlékére (elsősorban csütörtökön) ünnepelnek, valamint Petrovszkij-összeesküvést . A Szentháromság befejezi a tavaszi ciklust, és az azt követő Petrovszkij-böjt után egy új kezdődik - a nyári szezon [6] .

Pünkösd különböző nyelveken

Lásd még

• A Szentháromság ortodox ikonográfiája

Jegyzetek

1. ↑ Pechatnov, 2015 , p. 89.
2. ↑ 1 2 3 Triode Color . Letöltve: 2014. június 7. Az eredetiből archiválva : 2013. szeptember 24.. (határozatlan)
3. ↑ Egy lelkész kézikönyve. 4. kötet - Nagyböjti és színes triódiák - Szentháromság. Pünkösd – 2. fejezet Szent Pünkösd hete. Szentháromság napja. — C. 474. . Letöltve: 2018. április 23. Az eredetiből archiválva : 2018. május 17. (határozatlan)
4. ↑ 1 2 ΠΕΝΤΗΚΟΣΤΑΡΙΟΝ  (nem elérhető link)
5. ↑ Katovich, Kruk, 2009 , p. 105.
6. ↑ 1 2 Agapkina, 2012 , p. 320.
7. ↑ Chrysostomos János. Értelmezések az Apostolok Cselekedeteinek könyvéről. 4. beszélgetés . Letöltve: 2014. június 8. Az eredetiből archiválva : 2012. augusztus 28.. (határozatlan)
8. ↑ Sándor püspök (Mileant) . A Szentháromság ünnepe a Szentlélek apostolokra való leszállásának napja. Az egyház születésnapja . Archiválva 2020. június 28-án a Wayback Machine -nél
9. ↑ 1 2 3 A. Moiseenkov. Pünkösd ünnepének ikonográfiája. Hogyan ábrázolták a Szentlélek leszállását az apostolokra a különböző korszakokban. . Hozzáférés időpontja: 2016. február 24. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4. (határozatlan)
10. ↑ Alfredo Tradigo. A keleti ortodox egyház ikonjai és szentei . Archiválva : 2022. április 5. a Wayback Machine -nél . Getty Publications, 2006. 151. o.  (angol)
11. ↑ Barbárok és cinokefálok, akik az apostoli tanúságot szimbolizálják „a föld végső határáig” egy 13. századi örmény miniatúrán . Archiválva : 2015. május 27. a Wayback Machine -nál
12. ↑ 16. századi grúz összecsukható redő. . Hozzáférés dátuma: 2014. szeptember 6. Az eredetiből archiválva : 2014. szeptember 6. (határozatlan)
13. ↑ A "Szentlélek leszállása az apostolokra" kép ikonográfiája . Hozzáférés dátuma: 2014. szeptember 6. Az eredetiből archiválva : 2014. szeptember 6. (határozatlan)
14. ↑ Herminius Dionysius Fournoagrafiot . Letöltve: 2009. február 22. Az eredetiből archiválva : 2012. április 19.. (határozatlan)
15. ↑ A Szentlélek leszállása az apostolokra (Pünkösd, Szentháromság) . Hozzáférés dátuma: 2009. február 24. Az eredetiből archiválva : 2009. augusztus 25. (határozatlan)
16. ↑ Könyv. E. Trubetskoy. Spekuláció a színekben . Letöltve: 2009. február 21. Az eredetiből archiválva : 2009. február 16.. (határozatlan)
17. ↑ Ignashina E. V., Komarova Yu. B.  A XI-XIX. század orosz ikonja a Novgorodi Múzeum gyűjteményében. Expozíciós útmutató. - M .: Északi zarándok, 2004. - S. 98.
18. ↑ Nyikolaj Pogrebnyak főpap. Krisztus Egyházának születése. Jegyzetek a Szentlélek apostolokra való leszállásának ikonográfiájához . Levéltári példány 2009. június 11-én a Wayback Machine -nél // Moszkvai Egyházmegyei Közlöny. 2003. 4-5.
19. ↑ A "kozmosz" szó világi újragondolásának következő lépése a Krisztus feltámadásának pátriárkai székesegyházának tervében van rögzítve : "a Szentlélek leszállásának kompozíciója az apostolokon, ahol a Kozmosz nincs ábrázolva egy szimbolikus öregember szokásos formája a királyi koronában, de spirálgalaxis formájában" [1] . Archiválva : 2020. június 15. a Wayback Machine -nél
20. ↑ 1 2 Holweck F. Pünkösd (pünkösd) . Archivált 2017. július 15-én a Wayback Machine -nél // The Catholic Encyclopedia. Vol. 15. New York: Robert Appleton Company, 1912.
21. ↑ Whit Friday: Whit Walks . Archiválva : 2008. május 9. a Wayback Machine -nél
22. ↑ „Ünnepek és fesztiválok”: május 23.: Whitsun Ales . Letöltve: 2014. szeptember 16. Az eredetiből archiválva : 2015. május 25. (határozatlan)

Irodalom

• Szentháromság / T. A. Agapkina  // Szláv régiségek : Etnolingvisztikai szótár: 5 kötetben  / az általános alatt. szerk. N. I. Tolsztoj ; RAS Szlavisztika Intézet . - M .  : Interd. kapcsolatok , 2012. - V. 5: C (Mese) - I (Gyík). – S. 320–325. - ISBN 978-5-7133-1380-7 .
• Katovich A., Kruk Ya. Nyári szentek. 1. könyv Tudományos szám. - Mn. : Adukatsia i vykhavanne, 2009. - 368 p. - ISBN 978-985-6029-99-1 .  (fehérorosz)
• Pünkösd  / Pechatnov V. V. // Anyafű - Rumcherod. - M .  : Nagy Orosz Enciklopédia, 2015. - S. 89-90. - ( Nagy Orosz Enciklopédia  : [35 kötetben] / Yu. S. Osipov  főszerkesztő  ; 2004-2017, 28. v.). - ISBN 978-5-85270-365-1 .
• Pünkösd //Szent  Menaia útmutatása szerint. Rostov Dimitrij  : 12 könyv, 2 könyv. add hozzá. — M. : Moszk. Zsinat. típus., 1903-1916. - IX. köt.: május. - S. 790.

Linkek

• Ortodox honlap a Szentháromság napjáról

Szótárak és enciklopédiák	bibliai Nagy dán Nagy katalán Nagy katalán Nagy norvég Nagy orosz Brockhaus és Efron olasz a világ körül Kis Brockhaus és Efron Britannica (online) Katolikus (1997-…) Katolikus (1997-…) Treccani Universalis Segíts a RIA-nak
Bibliográfiai katalógusokban BNE : XX526213 BNF : 119651299 GND : 4174040-3 J9U : 987007533822005171 LCCN : sh85099629 NKC : ph608674