| Campidaniai dialektus | |
|---|---|
| önnév | Sardu Campidanesu, Campidanesu |
| Országok | Olaszország |
| A hangszórók teljes száma | 500 ezer (2007) |
| Állapot | fennáll a kihalás veszélye [1] |
| Osztályozás | |
| Kategória | Eurázsia nyelvei |
| olasz ág római csoport szardíniai | |
| Írás | latin |
| Nyelvi kódok | |
| ISO 639-1 | — |
| ISO 639-2 | — |
| ISO 639-3 | sro |
| WALS | srd |
| A világ nyelveinek atlasza veszélyben | 337 |
| Etnológus | sro |
| ELCat | 1231 |
| IETF | sro |
| Glottolog | tábor1261 |
A kampidáni dialektus ( Sard. Sardu Campidanesu ) a szardíniai nyelv szabványosított változata , amelyet főleg az egykori olaszországi Cagliari tartomány területén beszélnek.
Hagyományosan a "Campidano" név a Guspini és Villacidro városok körül elhelyezkedő termékeny területre utal . A Campidanian és fajtái Cagliari egész tartományában megtalálhatók, nem csak Medio Campidano tartományban . A kampidán nyelvet Nuoro tartomány egyes részein is beszélik , különösen Ogliastra régióban és Oristano tartomány déli részén , beleértve a fővárost is . Azonban ezen a ponton vált át a nyelv a logudori dialektusba .
A campidai dialektus érthető Szardínia középső és déli részének lakói számára, ahol logudort beszélnek [2] , de nem érthető a sziget távoli északi részén élők számára, ahol korzikai-szardíniai dialektusokat beszélnek . Az olaszul beszélők nehezen értik meg a kampidán nyelvet, mint a szardíniai nyelv bármely más dialektusát [3] . A szardíniai nyelv autonóm nyelvcsoport, és nem az olasz nyelv dialektusa [4] , amint azt gyakran megjegyzik, az olasztól való morfológiai, szintaktikai és lexikális különbségei miatt. 2009-ben Cagliari tartomány igazgatása jóváhagyta a kampidáni dialektus helyesírási, fonetikai, morfológiai, szókincs- és szókincsszabályait.
A campidáni dialektusnak hat fő, kölcsönösen érthető dialektusa (aldialektusa) van: Arboren, Cagliar, Meridian, Ogliastra, Huspin és Villacidres. A Cagliari a Campidan nyelvjárása, amelyet a fővárosban, Cagliariban beszélnek, de a Cagliaritól 15 km-re lévő szomszédos városokban és falvakban is beszélik.
A Campidanese nyelvnek számos kölcsönszava van az aragóniai , a katalán és a spanyol nyelvből . A 20. század eleje óta megszaporodtak az olasz nyelvből származó lexikális kölcsönzések. Ez különösen észrevehető olyan szakkifejezések esetében, amelyeknek nincs campidáni megfelelője. Azonban sok olasz szó fonetikailag szardíniai hangzásúvá változott. Az olaszból kölcsönzött, o -ra végződő szavakat gyakran y -ra cserélik . A Campidan erős akcentusa a szó hangját is megváltoztatja.
A latin főnevek „-i”-re végződő 3. deklinációjának egyes számában szereplő főnevek (Campidan „pisci” és Logudor pisce ).
Többes számban az "is" szócikk (Campidan terras és Logudor sas terras ).
Jelen igenév az "-endi"-ben (Campidan èssendi és Logudor èssende ).
A latin <qu> és <gu> (/kʷ/ és /gʷ/) fonéma megtartása olyan szavakban, mint az akua (víz) és a sànguni (vér).
A latin szó palatalizációja /k/ kezdőbetűvel /e/ ÉS /i/ (latin centrum > centu vö. logudori chentu ). Középső helyzetben a /k/ -/ʒ/- ( latin decem > dexi vö. logudori deghe ) vagy -/ʃʃ/- (latin piscem > "pisci" ) lenne.
Alakítsa át az /rj/-t /rg/-re, az /nj/-t /ng/-re, az /lj/-t /ll/-re és a /ti/-t, a /te/-t /tz/-re.
Szúrja be az / a / kezdőbetűt / r / (lat. rubeum > arrubiu ).
Metatézisek (logudori karbonia és Campidanian Crabonia ).
Katalán hatás (az olyan szavak, mint a seu "katedrális" a katalánból kölcsönözve ).
A campidáni dialektus a latin ábécét használja. Az olaszhoz hasonlóan a campidanese sem használja a W-t és az Y-t. A kampidán a gh digráfokat is használja , amelyet /g/ ejtéssel , a ch -t /k/ -vel ejtik az e és i magánhangzók előtt , a tz -t /ts/ és az x - et / ejtéssel. ʒ/ .
A fonetikus szintaxisban a végső vagy intervokális t /d/ ejtése (pl .: issu andat , jelentése "jön", ejtsd: issu andada ), az s pedig /s/ , (pl. sa mesu jelentése "asztal", ejtve sa mez̪a ). Abban az esetben , ha egy szó végén vannak mássalhangzók, mint az s , t vagy nt , ahol általában segítő magánhangzókat adnak hozzá (pl. sa domu , is domus(u) , home, houses). Ha egy mássalhangzó elé, akkor az "i" a normál kezdeti s elé kerül beillesztésre (pl.: sa scala , az (i)scalas(a) , lépcsők, lépcsők). Az ortográfiai szabályokat Cagliari tartományban 2010. március 17-én vezették be. [5]
(1225. május 30.) Ego Benedicta de Lacon cum filiu miu donnigellu Guglelmu, per boluntadi de donnu Deu potestando parti de Calaris, fazzulli custa carta ad Sanctu Georgi de Sepollu de Gurgu et ad Sanctu Gorgoni et ad Sanctu Vittu fazzu be pro be Sanctu Vittu Deu innanti et pro s'anima mia et de parentis mius. Dau potestadi et assoltura de paschiri et aquari sa causa de Sanctu Georgi de Sebollu daa Serramanna fini ad s'oliastru de Semassi, k'esti paris cun s'ortu de sutta billa, berbeis et cabras, et porcus et baccas, et eguas et cavallus. Georgi et ni ad sus serbus, nin pro Iuigi, nin pro donnigellu et nin pro curadori et nin pro armentariu et ni ad peruna personi de su mundu .
Femu cassadori [6]
(Efisiu Pintor Sirigu, Cagliari, 1765–1814)
Femu cassadori, e tenemu scupeta
E mai una beta – emu potziu cassai.
Ah! ita fortunacust orta appu tentu! Sendir'arziendi ind'una muntagnedda,Andendur'a cassa po divertimentu,Incontru passendiri una betixeddaTanti bellixedda - sartiendi in s'arroca,Beni fatte coca - de corpus gratziosa; Fiat grandu cosa - su ddi ponni avatu; M'aturu unu tratu - po dda cuntemplai. Po dda cuntemplai - m'aturu unu paguPo dda biri sola sartiend'e gioghendi; M'arrimu a su truncu de unu bell'imbragu,Pomi benni a tiru femu castiendi,Macunsiderendi - cementi pasciat,Mali mi pariat - su dda tenni morta:Arresolvu de un' 'orta - de no dda bociri,Ddolemu sighiri - senz ' 'e dda spaai. Ddolemu sighiri - fìnzas aund'andàtSenz' 'e mi dda perdi de vista un'istanti,A dognia parti issa si castiàt,Po chi cassadori non fessit ananti,Ma deu costanti - in cudd' idea miaSighemu in sa bia - ch 'issa caminàtSi si furriàt - deu m'acuamu,Eatesu nd'andamu - po non m' osservai. Po no m'osservai - de cussas alturas,E de un'altu boscu plenu de spinas,Deu dd'aspettamu in mesu a is planuras,Po dda ferri beni asutta de sa schina:Ma issa mischina - sa morti timendi,Andàt scartendi - cuddu logu claru,Po tenni arreparu - de no essi bista,Caminendi crispa - po no dda ciapai. Caminendi crispa – in cussu montixeddu,E scurta scurta senz' 'e si fidai; Ita fazzu deu, senza de cerbedduSu passu de pressi mi pongu avanzai; A si furriai - benit a mi biri; Scapat a fuiri - coment' 'e unu lampu, Fuitde su campu - a mesu su padenti,Senz' 'e sciri comenti - dda podi incontrai. No sciemu cementi - prus dda podi biriCun disisperu de s'anima mia; Si de una parti dd' 'olemu sighiri,Mirendu s'arrastu, a bortas ddu perdiat; De tali genia - passu peda arratu; Sentendu su fattu - de m'essi inclarau; Non perdu coidau - camminu de pressi,Penzendi ch'iad essi - in logh' 'e arreposai. Penzendi, ch'iad essi - comenti giai fiat,Asut' 'e una mata dda biu discantzendu,Dda miru, e m'acatu chi prus no podiatScampai de mei, mischina, currendu; Dda biu dormendu – cun grandu dulciura; Biu s'ermosura – mindi parit mali,Chi corpu fatali – ddi trunchit sa vida:Senza de ferida – dd' 'olemu gosai. Chi si est dormida - dda scidu in cust'ora...Mi ndi cumpassivu, e ndi tengu piedadi,Custa beta mia dd'arriservu ancora,Biendu chi portat tanti giustedadi,Canzau giai m'at - ma est gratziosa,No est mellus cosa - de dda biri gioghendu. Est lesta sartiendu - est med'atrativa; Chi a prusu m'atriva – no mi fait plexeri; Giai ndi seu meri - no dd' 'ollu sparai. Femu cassadori.
Po cantu Biddanoa – 1987 [6]
(Benvenuto Lobina 1914-1993)
Su trenu de Casteddu arribat a mesudì. Ma de candu intràt in is furriàdas de Tacchu de Nurri e ancora no si biìat, s'intendìat su ciuff ciuff e su fragu de su fumu, màssima candu tiràt bentu estu. Sa primu a si biri fut sa macchina, candu s'incraràt in sa trincera de terra arrùbia e fut po lompi a su scàmbiu. Tandu su ciuff ciuff si faìat prus forti, a cuncórdiu cun is stantuffus chi movìant is arrodas, e su trenu, sulendu fumu biancu finza a celu, saludàt alligru is acacias chi fùant abetendiddu, strantaxas pe parti cherantaxas pe. Mancai fessit cincu oras currendu e essit passau Campidanu, Partiolla, Trexenta e Sarcidanu, non parìat fadiau. Passau su scàmbiu arrallentàt e si poniat a passu de ómini po intrai in stazioni: cun imponénzia, cun importànzia, cun totu is ogus de sa genti puntaus asuba, cumpraxu. Ma candu si firmàt, asutta de is matas de ùlimu prus artas de sa stazioni, e sa genti cumenzàt a si accostiai, su ùrtimu ciuff pariat unu suspiru: fut própiu fadiau. Ma fut prexau su própiu, su trenu de Casteddu: a ananti de sa macchina is cuatru numerus de latoni – 1908 – brilliant che unu sprigu, e su capustatzioni, cun su berretu arrùbiu in conca, fut benendu a ddu grandureri. Commenti donnia dì.
| Romantikus nyelvek | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||
| |||||||||
| |||||||||
| Megjegyzések † - halott , kettévált vagy nyelvet váltott Az 1 a nyelvek olasz ágának része 2 -t néha külön csoportként emelik ki | |||||||||