A felső emelkedő első sorának élőhalott magánhangzója

A felső emelkedő első sorának élőhalott magánhangzója
én
Kép

IFA szám 301
Unicode (hex) U+69
HTML (tizedes) i
X-SAMPA én
Kirshenbaum én
IPA Braille ⠊
Egyéb megnevezések j̍

hangminta

A felső emelkedő első sorának dörzsöletlen (nem dörzsölt) magánhangzója számos nyelv beszédében  használatos magánhangzó . Ez a magánhangzó típusa a legtöbb nyelvben megtalálható. A nemzetközi fonetikus ábécében az i szimbólum képviseli . Bár az angolban ennek a hangnak van egy további hosszúsági foka (általában /iː/-ként ábrázolva), és nem tiszta magánhangzóként ejtik, egyes dialektusokban a fonéma a jelentések szerint tiszta hangként ejtik [1] . A tiszta hang [i] sok más nyelvben is megtalálható, például a franciában , például a chic /ʃik/ "chic, chic, chic" szóban.

A kerekítetlen magas első magánhangzó a palatális közelítő [j] vokális megfelelője. Mindkettő szinte egyforma. Egyes nyelvekben, például a franciában, váltakoznak egymással, és egyes nyelvek diftongusaiban az [i̯] nem szótagos diakritikus karakterekkel, a [j] pedig különböző átírási rendszerekben használatos ugyanazon hang megjelenítésére.

Az ír helyesírás egyaránt tükrözi az etimológiát és azt, hogy az előző mássalhangzók szélesek vagy vékonyak-e, ezért az olyan kombinációk, mint a ⟨aí⟩, ⟨ei⟩ és ⟨aío⟩ az /iː/-t jelentik.

Példák

Nyelv Szó HA EGY Jelentése Megjegyzések
abház azhyrnyҳәa [aʑirnuħʷo] 'Január'
afrikaans dank.ie _ [daŋki] 'Kösz'
albán mal i [mali] 'hegy'
arab szabvány [2] دين [lárma] 'vallás'
örmény ի մ [im] 'az én'
azerbajdzsáni d i l i [dili] 'faipari'
baszk b i zar [bis̻ar] 'szakáll'
bengáli আমি [ami] 'ÉN'
burmai ချေး [t͡ɕʰí] "ürülék, trágya"
katalán [3] s i s [nővér] 'hat'
chickasawa lh i nko [ɬinko] "kövérnek lenni"
kínai kantoni 詩/ s i ¹ [siː˥] 'vers'
észak-kínai 北京/ Běijīng _ _ [peɪ˨˩ tɕiŋ˥˥] " Peking "
horvát v i nem [viːno̞] 'bor'
cseh b í l ý [ˈbiːliː] 'fehér'
dahalo [ʡáɬi] 'zsíros'
dán b i l i st [b̥iˈlisd] 'sofőr'
holland [4] b i t [bit] 'cukorrépa'
angol [5] ingyenes_ _ [fɹiː] 'szabadság'
észt t ii k [tiːk] 'tavacska'
feröeri én l [iːl] 'alsó'
finn v ii s i [viːsi] 'öt'
francia [6] f i n i [fini] 'befejezve'
grúz [7] სამი _ [ˈsɑmi] 'három'
Deutsch Z i l [tsiːl] 'cél'
modern görög υ γ ιει ν ή [iˌʝiiˈni] 'higiénia' A modern görög fonetikában a <οι> és a <υι> digráfusok is képviselik.
Guarani ha'ukur i [haʔukuri] "guarani"
haida gii_ _ [GI] '?'
hawaii makan i [makani] 'szellő'
héber דיר [diʁ] "marha karám" A héber magánhangzók nem jelennek meg a betűn, lásd a magánhangzókat a héber betűben .
hindi तीन [ón] 'három'
Magyar i v [iːv] 'boltív'
izlandi líka _ _ [liːka] 'is'
indonéz én n i [ini] 'ez'
ír s i [ʃiː] 'ő az'
olasz [8] b i le [epe] 'harag'
japán 銀/ g i n [giɴ] 'ezüst'
koreai 시장 / s i jang [ɕiˈʥaŋ] 'éhség'
kurd z î ndu [ziːndu] 'élő'
macedón jaz i k [jazik] 'nyelv'
máltai b azaz b [bːb] 'Ajtó'
navahó b mosok _ [biɣʷoʃ] "a kaktusza"
norvég van _ [iːs]
okszitán északi és déli okszitán m i ralhar [miraˈʎa] 'tükrözni'
Gascon pol i da [puˈlida] 'vonzó'
pastu پانير [pɑˈnir] 'sajt'
perzsa کی [kiː] 'WHO'
ünnep baix i [férfi] 'szülő'
lengyel [9] m i s [miɕ] figyelj 'kis medve'
portugál [10] l i [liː] 'Olvasom'
kecsua mind i n [ˈaʎin] 'jó'
román i nsulă [ˈinsulə] 'sziget'
orosz [11] l és st [lista] 'lap' Csak a szó elején vagy palatalizált mássalhangzók után hangzik.
kelta ch - [xiː] 'meglátjuk'
szerb m i l i na / m i l i na [milina] 'használat'
sorozat cm ii que [ˈkw̃ĩːkːɛ] 'személyiség'
szindhi سنڌي [sɪndʱiː] 'sindhi'
Sioux Lakota [12] [13] ǧ í [ʀí] 'ez barna'
szlovák taps i [xlapi] 'emberek'
spanyol [14] t i po [ˈt̪ipo̞] 'nyomtatás' Az <y> fonéma is képviseli
szuahéli m i t i [miti] "fák"
svéd van _ [iːs] hallgatni 'jég'
tagalog s i lya [ˈsiljɐ] 'szék'
tadzsik bin i [biˈniː] 'orr'
török i p [ip] 'kötél'
csuvas Forgács [ɕ̬ip] 'cérna'
Ubykh [GI] 'szív' A /ə/ allofónja palatalizált mássalhangzók után.
ukrán k i t [készlet] 'macska'
vietnami t y [ti] "az Iroda"
vyru kirotas [kʲirotas] "ír"
walesi h i r [hiːr] 'hosszú'
zulu umuz i [uˈmuːzi] 'falu'


IPA : Magánhangzók
Elülső Nyugodt
elöl 		Közepes Nyugodt
vissza 		Hátulsó
Felső Üres magánhangzó trapezoid.svg   • én y


  • ɨ ʉ


  • ɯ u


  • ɪ ʏ


  • ɪ̈ ʊ̈


  • ɯ̽ ʊ


  • e ø


  • ɘ ɵ


  • ɤ o


  • e̞ ø̞


  • ə ɵ̞


  • ɤ̞ o̞


  • ɛ -


  • ɜ ɞ


  • ʌ ɔ


  • æ


  • ɐ ɞ̞


  • a ɶ


  • a ɒ̈


  • ɑ ɒ


Lazított felsőrész
Középső felső
Közepes
Közép-Alsó
Nyugodt lejjebb
Alsó

Magánhangzópárok: kerekítetlen • lekerekített

Jegyzetek

  1. ↑ Labov W., Sharon A., Boberg C. Az észak-amerikai angol atlasza  (meghatározatlan) . - Berlin: Mouton-de Gruyter, 2006. - ISBN 978-3-11-016746-7 .
  2. ↑ Thelwall (1990 :38)
  3. ↑ Carbonell és Llisterri (1992 :54)
  4. ↑ Gussenhoven (1992 :47)
  5. ↑ Roach (2004 :240)
  6. ↑ Fougeron és Smith (1993 :73)
  7. ↑ Shosted & Chikovani (2006 :261-262)
  8. ↑ Rogers és d'Arcangeli (2004 :119)
  9. ↑ Jassem (2003 :105)
  10. ↑ Cruz-Ferreira (1995 :91)
  11. ↑ Jones és Ward (1969 :30)
  12. ↑ Rood és Taylor (1996 )
  13. ↑ Lakota Language Consortium (2004). Lakota betűk és hangok .
  14. ↑ Martínez-Celdrán et al (2003 :256)

Hivatkozások