Szeri (nyelv)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt hozzászólók, és jelentősen eltérhet a 2013. március 14-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 15 szerkesztést igényelnek .
Seri
önnév Cmiique Iitom [kw̃ĩkˈiːtom]
Országok Mexikó
Régiók Sonora
hivatalos állapot Nem
Szabályozó szervezet Nem
A hangszórók teljes száma 764 (2010)
Állapot Veszélyeztetett
Osztályozás
Kategória Észak-Amerika nyelvei
elszigetelt nyelv
Írás íratlan
Nyelvi kódok
ISO 639-1 —
ISO 639-2 nai
ISO 639-3 sei
WALS ser
A világ nyelveinek atlasza veszélyben 1080
Etnológus sei
ELCat 5846
IETF sei
Glottolog seri1257

A seri (Seri, cmiique iitom) az egyik legrégebbi nyelv Mexikóban. Ez egy elszigetelt nyelv, amely két faluban létezik a Sonoran-parton.

Cím

A "Seri" spanyol exonimát hivatalosan 1692-ben jegyezték fel (Gilg, 1692), de nagy valószínűséggel már jóval azelőtt megjelent. Feltehetően ez a földrajzilag közeli nyelvek egyik szava e nép megjelölésére.

Сmiique iitom [kw̃ĩkˈiːtom] – A сmiique szó ([ˈkw̃ĩːkːɛ]) a Seri személy egyes szám alakja. Az iitom szó a caaitom ('beszélni') intranzitív ige ferde nominalizációja az i- (harmadik személyű birtokos) előtaggal és a null előtaggal a nominalizátor pozíciójában ehhez a tőosztályhoz. A Comcaac quih Yaza a cmiique iitom többes száma.

Genealógiai és területi információk

A Seri nyelv elszigetelt zárt területen létezik. A nyelv elterjedtsége két falura korlátozódik, Punta Chueca és El Desemboque (Sonora, Mexikó). Formálisan kb A Tiburon szintén a Seri tulajdonában van, de jelenleg (2012) teljesen mentes a településtől.

A nyelv történetéről jelenleg viszonylag keveset tudunk: sem az uto-azték nyelvcsaládba nem sorolható be a többi sonorai nyelvvel együtt, sem az oto-mang családba. Létezik egy "általánosan elfogadott" hipotézis, miszerint a seri a yuman nyelvek közé tartozik, de a legújabb kutatásai során nyert anyagok megkérdőjelezik ezt. Számos észak-indiai izolátum egy feltételezett Hokan családba való egyesítésére is voltak kísérletek, de ezt az elméletet még nem erősítették meg. Néha bizonyos mértékig megkülönböztetik a feltételes szeriai családot, amely jelenleg az egyetlen élő nyelvet tartalmazza.

Ennek a nyelvnek a hosszú történetét megerősíti, hogy a nyelv létezésének területén (Tiburon-sziget és környéke) számos földrajzi objektum neve szerepel a lexikonban.

Szociolingvisztikai információk

A seri elszigetelt nyelvekre utal, a külvilággal való kapcsolatok száma nagyon kicsi. A nyelv elszigeteltsége a seri nép és a mexikói spanyolok közötti történelmi ellenségeskedésnek köszönhető, amelynek visszhangja részben a mai napig fennmaradt.

A spanyol nyelv szeri nyelvére és kultúrájára gyakorolt ​​csekély befolyása miatt a kölcsönszavak száma meglehetősen csekély. Ezt akadályozza a nyelv sajátos szóalkotási rendszere is (név helyett a terminus szemantikáját kifejező névcsoportok). Vannak olyan feltételezések is, hogy a nyelvre az uto-azték időszakban nagyobb hatást gyakorolhattak a megfelelő nyelvek, amit számos korai kölcsönszó is alátámaszt.

Írás

A seri latin ábécével van írva. A forgatókönyvet eredetileg Edward W. és Mary B. Moser készítette, majd később Stephen Marlett anyanyelvűek jóváhagyták és kibővítették.

A 〈Qu〉 az e és i magánhangzók előtt a /k/-hez, míg minden más esetben a c.

A hosszú magánhangzókat a megfelelő betű megkettőzése jelzi.

A zöngés oldalsó /l/-t az 〈l〉, azaz a 〈Ḻ ḻ〉 betű aláhúzása jelzi.

A hangsúlyt a legtöbb esetben nem jelöljük, de a hangsúlyos magánhangzó feletti 〈´〉 akut akcentussal jelölhető.

A B, D, G, Gü és V betűk számos kölcsönszóban előfordulnak.

Ábécé: A a, C c, Cö cö, E e, F f, H h, I i, J j, Jö jö, L l, Ḻ ḻ, M m, N n, O o, P p, Qu qu, R r, S s, T t, X x, Xö xö, Y y, Z z [1] .

Tipológiai jellemzők

Nyelvtani jelentések kifejezésének típusa

Szintetikus nyelvekre utal ("inkább szintetikus, mint elszigetelt" (Marlett, 2005):

ihp-sc-m-oos aha
1.SG-FUT-NEG-sing
'nem fogok énekelni'
im-áaspoj
NOM-NEG-írás
"aki nem ír"


A morfémák közötti határ természete

Agglutináció fúziós elemekkel:

Ø-y-as
3.SG-PST-sing
'ő énekelt)'


Ø-yo-m-oos
3.SG-PST-NEG-sing
"nem énekelt"


Példa a formai összeolvadásra (a harmadik személyű birtokost a fonológiai szabályok miatt nem ejtik ki, de "mélyszerkezetben" visszaállítható):

[Ø]-y-as
3.SG.POS-NOM-sing
'az ő éneke/dala'


Példa a szemantikai fúzióra (a szám, a személy és a birtoklás nyelvtani kategóriáinak kumulatív kifejezése):

ih-y-as
1.SG.POS-NOM-sing
"énekem/dalom"


// [Ø] - fonológiai folyamatok eredményeként eltávolítva

// Ø - nem létezik a morfémaszerkezetben


Jelölés típusa

Csúcsjelölés főnévi kifejezésben:

cocazni com i-lit quij
csörgőkígyó hazudik.SG.DET 3.POS fej ülve.SG.DET
"csörgőfej"


Csúcsjelölés predikációban (az ige tartalmazza a Subj és DO személy- és számmutatóit, valamint egy személyjelzőt az IO-hoz, maguknak nincs jelzőjük):

Heexoj zo m-paai..
Fáklya INDEF.SG.DET 2.SG.SUBJ-make
– Ha fáklyát csinálsz…


Szerepkódolás típusa

Akuszatív szerepkódolás:

Caay sapka yeen sapka i-po-caat x
Ló állva.SG.DET feje állva.SG.DET DO-DEP.FUT-swing DEP.CLAUSE.MARKER
"(Ha) a ló forgatja a fejét"

Egy tranzitív igével ügynökkel és pácienssel, a harmadik személy kifejezett formáinál a közvetlen tárgy speciális jelölője (DO) használatos.


Heexoj zo m-paai..
Fáklya INDEF.SG.DET 2.SG.SUBJ-make
– Ha fáklyát csinálsz…

Tranzitív igével az ágens megjelölésre kerül, ha nem harmadik személyű névmással fejezzük ki, a beteget nem jelöljük


Juan Quih p-aa-talál iho-x…
Juan DEF.SG.DET PASS-CAUS-hal DECL.ALT (declarative.alteration)
"Juan horgászni ment [vagy nem]"

Az intransitív igével rendelkező ügynök nincs megjelölve


P-acj aa-imj iha
NOM.kettő CAUS-die REFL
– Ők ketten nem haltak meg.

Az intransitív igével rendelkező beteg szintén nincs megjelölve


Alap szórend

A Seri alapvető szórendje a SOV:

Tantárgy Tárgy Igék
Siip zsaru ionam quij iyaaihjo
fiatal férfi állt a kalapját vörösre festette


A függő záradék megelőzi a főt:

függő Fő
Caay cap yeen cap ipocáat x, anxo ma saai haa szia.
(Ha) a ló lendíti a fejét megsebesít.


A fenti szabályok és korlátozások azonban sokkal kevésbé igazak a kérdő mondatokra:

Canoaa com ¿quiinh yaaiya?
Fekvő csónak.SG.DET akinek)? amit.ő/ő.készítette.INTERROG
– Ki készítette a csónakot?


Léteznek a következő formájú névmási szerkezetek is:

Határozószó Igék
Miizj ihmiya
jól tudom
'Jól tudom'


Általános leírás és jellemzők

Fonológia

Seri fonológiai készlete viszonylag szegényes.

Magánhangzók

A magánhangzórendszer nyolc fonémát tartalmaz: négy alapvető, sor és emelkedő alapján, és további négy hosszúság/rövidség alapján ellentétes:

én /i/ ii /ii/ o /o/ oo /oo/
e /ε/ ee /εε/ a /α/ aa /αα/
Mássalhangzók

A mássalhangzórendszer tizenegy zajos, zöngétlen mássalhangzóból és hat zöngés szonoránsból áll (a glottális stop kivételével, amely a nyelv fonológiai rendszerének fontos eleme).

Zajos leltár:

p t c, qu co
/p/ /t/ /k/ /kʷ/
f s l z j jo x xo
/f/ /s/ /ɬ/ /ʃ/ /x/ /x/ /χ/ /χʷ/

Sonor készlet:

m n
/m/ /n/
l r y h
/l/ /ɾ/ /j/ /ʔ/


Szótagszerkezet

A Seri szótagszerkezete nincs szigorúan korlátozva. Egy szótag támadásában és kódjában legfeljebb három mássalhangzó lehet, a magban - legfeljebb három magánhangzó:

ptcamn - [ptkamn]

tpanzx - [tpanʃχ]

atcz - [atkʃ]

ítaaptxö - [I'taaptχʷ]

c oopxöt - [koopχʷt]


Prozódia

A legtöbb esetben a hangsúly a szó tövének első magánhangzójára esik:

Ihpyopanzx.  – „Szöktem.” (gyökér: -panzx)

Yopancolxca.  – Többször futottak. (gyökér: -pancolxca)

hapáh  - 'ami van elhelyezve' (gyökér: -ah)

hapáhtoj  - 'mit tesznek' (gyökér: -ah-toj)


Az összetett szerkezetekben általában az utolsó jelentős szót hangsúlyozzák. Más szavak hangsúlyozásának mértéke és elszigeteltsége egy összetett szerkezetben közvetlenül befolyásolja a szemantikát:

ziix cola hapáh (minden szó határozottan elszigetelt a beszédfolyamban) - "olyan dolog, ami magasra emelkedik"

ziix cola hapáh (kevesebb elszigeteltség, nagyobb kiejtési sebesség, csak egy hangsúlyos szó) - "zászló"

zixcolahapáh (folyamatos kiejtés egyetlen fonetikus szóba) - "sárkány"


Morfológia

Általános információk

Egy nyelv morfológiájának leírása rendkívül nehéz feladat, mert a nyelv gazdag és összetett toldalékrendszere mellett (amely a szóalkotási morfológia nagy részét helyettesíti) a Seri számos morfológiai és morfológiai elváltozással rendelkezik, amelyek mindketten érintik. gyökerek és toldalékok. Így elég nehéz vagy (esetenként) lehetetlen kiemelni egy-egy konkrét jelentést tartalmazó morfémát. Ezenkívül különböző gyökerekkel, bizonyos paraméterektől függően, ugyanazon toldalékok különböző változatait használják. Mindez megnehezíti a fényezési eljárást, ezért bizonyos esetekben az egyedi fények kiválasztása feltételhez kötött.

Az igék szemantikája gyakran megnehezíti a glossziójukat, mivel a jelentés sok árnyalata a gyök használatával fejeződik ki, nem pedig toldalékosan:

caazi 'hordj, vigyél'

quiip 'fejen cipelni'

casóompx 'hosszú tárgyat hord a vállránc belseje alatt'

cooi 'egy menetben cipelni', csanj 'embert a hátán cipelni'


A nyelv másik jellegzetessége a ragozott postpozíciók és toldalékok. Némelyikük egyes és többes számú alakja is lehet:

hiihax 'velem'

miihax 'veled'

hiicot 'velünk'

timoca 'közeledik. SG'

tamocat 'közeledik. PL'


A fő szóosztályok a főnevek és az igék.


Ige

Az igék a szeri nyelv fő osztályát képezik. A verbális gyökerek összetett szemantikája mellett (lásd a Morfológia részt) a nyelv számos utótagot és előtagot tartalmaz:

kórokozók: a- , ac- , ah

intransitivitás (egy tranzitív ige egyik aktánsának helyzetének kiküszöbölésére): -o- stb .

segít (az ige további aktáns pozíciójának létrehozása segítő jelentéssel): -a- stb.

tapasztaló (az ige további aktáns pozíciójának létrehozása tapasztaló jelentéssel): -ac- stb.

kötelezettségek

nominalizálás

tagadás

A tagadás egyetlen módja a szeri nyelven, ha az igét negatív előtaggal jelöljük meg. Más nem lexikális tagadó jelzőt nem dokumentáltak.


A kvantorokat gyakran intransitív igékkel fejezik ki.


Nevek

A névleges deklinációs rendszer viszonylag egyszerű, és az abszolút előtag vagy a jelző nélküli előtag és a birtokos előtag közötti választással fejeződik ki. A szeri nyelv fontos jellemzője a különféle morfémák szubpletív allomorfjainak jelenléte, amelyek közötti választás a tagmondat tranzitivitása alapján történik:

hp- /h- (1.SG.SUBJ)

ica-/iha- (INF)

caa-/aa- (1.SG.REST)


A főnévosztály jelenleg aktívan fejlődik a nyelvben, bár eredete még mindig elég jól látható. Szinte minden ebbe az osztályba tartozó szó poliszemantikus, és a konkrét jelentésválasztást az utópozíció határozza meg, például: zaah quij 'nap' (gömb alakú tárgy), zaah cop 'nap' (absztrakció).


A melléknevek ritkák a nyelvben. Jelenleg morfológiájuk gyengén fejlett, és többségük intransitív predikátumok helyzetében azonos a verbális alakokkal. Így a szeri melléknévi konstrukciók relatív tagmondatoknak tekinthetők:

cmaam c-aaspoj zsaru
nő SUBJ.NOM-írás álló.SG.DET
"a nő, aki ír"


cmaam c-acosxaj zsaru
nő SUBJ.NOM-be.tall álló.SG.DET
"a nő, aki ír"


Meghatározók

A determinánsok osztálya meglehetősen kiterjedt, szinte mindegyik történetileg a hely és a mozgás szemantikájával rendelkező igék nominalizált alakjaiból alakult ki, pl.

zo  - 'általános határozatlan. SG'

pac  - 'általános határozatlan. SG'

rendőr  – 'állva. SG, szintén elvont jelentés

quij  - 'ül. SG'

com  - 'hazudik. SG'

quih  - 'általános határozott, intrakauzális ige homogén objektumok egyes számban való összekapcsolására'

timoca  – 'közeledik. SG'

tintica  – 'visszavonuló. PL'

tamocat  – közeledik. PL'

tanticat  – 'visszavonulás. PL'

coi  – 'általános specifikus. PL'


Distális

A Seri egy összetett hármas előtagrendszerrel rendelkezik a disztális paraméter kifejezésére:

csípő - 'közel'

ti- 'távirányító'

ő- 'nagyon távoli'

Ezek az előtagok kombinálhatók az iix 'dolog, tárgy' tővel , hogy mutató névmásokat képezzenek ( hipíix 'ez' , taax 'azok' ), mind pedig a determinánsok osztályának utópozícióival: hipcom 'közel fekve' , ticop 'közelben áll' , himcop 'messze állva' .


Egyéb jellemzők

A szeri nyelv hihetetlenül összetett jelölési rendszerrel rendelkezik a rokonsági fokok meghatározásában, amely több mint ötven alaptöveket tartalmaz. Mind a nem, mind az életkor paraméterei különböznek:

aacaz "kisöccse"

apáac 'nővére'


Szókincs

A szeri lexikon gazdag és egyedülálló a kölcsönszavak szinte teljes hiánya, a szeri és más környező kultúrák közötti történelmi ellenségeskedés miatt. Fő jellemzője a hihetetlen termelékenység a főnévi kifejezések lexikalizációs rendszerének jelenléte miatt:

eenm an iauíijim 'tükör' (=' fém, amelybe bele lehet látni ')

eenm an iauíijim ziix cöimahnáxz 'üveg' (=' tükör, amelyre nincs festve ')

ziix iitax iyas 'akkumulátor' (=' motor mája ').

Történelmileg egy ilyen rendszer a tabu szókincs jelenléte miatt alakult ki a lexikonban, ami azt eredményezte, hogy alternatív komplex módon kellett kifejezni.


Irodalom

  • Campbell, Lyle. Amerikai indián nyelvek: Amerika történeti nyelvészete  (angol) . – Oxford: Oxford University Press , 1997.
  • Marlett, Stephen A. The Structure of Seri  (neopr.) . – 1981.
  • Marlett, Stephen A. The Syllable Structure of Seri  // International  Journal of American Linguistics  : folyóirat. - 1988. - július ( 54. köt. , 3. sz.). - P. 245-278 . - doi : 10.1086/466086 .
  • Marlett, Stephen A. One Less Crazy Rule  (neopr.)  // Work Papers of the Summer Institute of Linguistics, University of North Dakota Session. - 1994. - T. 38 . - S. 57-58 .
  • Marlett, Stephen A. Passive and Negative Prefixes in Seri Reanalysis of Passive and Negative Prefixes in Seri  //  Linguistic Discovery : Journal. - 2002. - 20. évf. 1 , sz. 1 . - doi : 10.1349/PS1.1537-0852.A.1 .
  • Marlett, Stephen A. A szeri nyelv tipológiai áttekintése  (neopr.)  // Nyelvi felfedezés. - 2005. - V. 3 , 1. sz . - doi : 10.1349/PS1.1537-0852.A.282 .
  • Marlett, Stephen A. (2006). "El acento, la extrametricalidad y la palabra minimuma en seri". Encuentro de Lenguas Indigenas Americanas, Santa Rosa, La Pampa, Argentína .
  • Marlett, Stephen A. La situación sociolingüística de la lengua seri en 2006 // Situaciones sociolingüísticas de lenguas amerindias  (spanyol) / Stephen A. Marlett, szerk.. - Lima: SIL International y Universidad Ricardo Palma, [10] 06.
  • Marlett, Stephen A. Las relaciones entre las lenguas hokanas en México: ¿cuál es la evidencia? // Memorias del III Coloquio Internacional de Lingüística Mauricio Swadesh,  (spanyol) / Cristina Buenrostro et al, eds.,. - Mexikóváros: Universidad Nacional Autónoma de México és Instituto Nacional de Lenguas Indígenas., 2007. - P. 165-192.
  • Marlett, Stephen A. A Seri és Salinan kapcsolat újralátogatása  (angol)  // International Journal of American Linguistics  : folyóirat. - 2008. - Vol. 74 , sz. 3 . - P. 393-399 . - doi : 10.1086/590087 .
  • Marlett, Stephen A.; F. Xavier Moreno Herrera, Genaro G. Herrera Astorga. Illusztrációk az IPA-ról: Seri  // A Nemzetközi Fonetikai Szövetség  folyóirata : folyóirat. - 2005. - 20. évf. 35 , sz. 1 . - 117-121 . o . - doi : 10.1017/S0025100305001933 .
  • Moser, Mary B. Cikkek a  szeri nyelven (neopr.)  // Occasional papers on linguistics. - 1978. - T. 2 . - S. 67-89 .
  • Moser, Mary B.; Stephen A. Marlett. Comcáac quih yaza quih hant ihíip hac: Diccionario seri-español-inglés  (neopr.) . — Hermosillo, Sonora: Universidad de Sonora és Plaza y Valdes Editores, 2005.

Jegyzetek

  1. ↑ Las letras especiales del alfabeto de cmiique iitom . — Oaxaca de Juárez : Instituto Lingüístico de Verano.

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák