Hawaii

A diftongusok / iu , ou , oi , eu , ei , au , ai , ao , ae / csökkenő irányúak.

Mássalhangzók

A w betűt így ejtik:

1. mint [v] i és e után ;
2. mint [w] o és u után ;
3. mint [v] vagy mint [w] egy szó után és egy szó elején.

A [ʔ] (ʻ) mássalhangzó nagyon fontos a hawaii nyelvben, mert például a kou és a koʻu különböző szavak.

Ékezet

• Utolsó előtti szótagra esik , mint az alóhánál ("szimpátia, szerelem").
• Hosszú magánhangzóra esik, függetlenül annak helyzetétől, mint a nanā ( nanáa ).

Szótagszerkezet

Az alap szótagtípus a  (C)V (mássalhangzó-magánhangzó): pl. kanáka "ember". A hawaii szavak mindig csak magánhangzókra végződnek.

Különféle fonemikus kombinációk léteznek a wū kivételével (csak két angol szóban fordul elő): Wulekake (vagy Vulegate ) "Vulgate"; wulekula (vagy vuletura ) "keselyű".

Morfológiai és szóalkotási jellemzők

• A hawaii nyelvből hiányzik a grammatikai nem fogalma . Az egyes szám harmadik személyének névmásaként ( „ he , she, it”) az „o ia ” szót használják .
• Térbeli deixis (a névmások 3 távolsági fokot különböztetnek meg):

• A hawaii főnevek nem ragozzák a számokat; ehelyett a szám megváltoztatja a főnév cikkét . Példa: ka puke (CIKK - "könyv") versus nā puke (CIKK - "könyvek").
  • A többes számú főnevek birtokos kifejezéséhez a mau hozzáadódik . Példa: kaʻu mau puke ("a könyveim").
• A személyes névmások és a birtokos névmások három számban különböznek egymástól (egyes, kettős és többes szám), a kettős és többes számú személyes névmások pedig a címzett befogadását vagy be nem vonását jelző alakban (befogadás és kizárólagosság). Példa: kaua (kettős, 1. személy, bezárólag) - maua (kettős, 1. személy, kizárólagos).
• Minden hawaii főnév két fő osztályba sorolható: kino ʻō ("o-osztály") és kino ʻā ("a-osztály").
  • Az első osztályba olyan elemek tartoznak, amelyeket "az alany nem módosíthat vagy nem vezérelhet", például inoa  "név", puʻuwai  "szív", hale  "ház". Ennek az osztálynak egy külön részét foglalják el a járműveket jelző főnevek ( kaʻa  "autó", lio  "ló"); viselnivalók és ülnivalók ( noho  "szék", "eke  "táska", lole  "ruhák"), valamint a jelenlegi és az előző generációk emberei ( makuahine  "anya").
  • A második osztályba azok az elemek tartoznak, amelyek létrehozhatók vagy módosíthatók. Ez például a waihoʻoluʻu "szín" (mint a kaʻu waihoʻoluʻu punahele "kedvenc színem" mondatban). Tartalmazza a barátja vagy barátnője ( ipo ) főneveit és a sorában szereplő összes leszármazott nevét is.
• A Hawaii-ban utópozícióként használt irányított részecskék ( aku és mai részecskék ). Például: e lawe mai "hozni".
• A nyelvtani kapcsolatokat a hawaii nyelvben determinánsok (cikkelyek, elöljárószavak, igejelzők) fejezik ki. A meghatározók:
  • 1) közvetlenül a főnév előtt;
    • példák: - a ka és a ke  a határozott névelő egyes számú alakja; nā a többes szám határozott névelő; ő  a határozatlan névelő;
  • 2) elöljáróként működnek a főnévi kifejezésekben;
    • példák: i és ia "k, y, c", valamint a komplementjelző; o az alárendelt hovatartozás mutatója; a  a domináns hovatartozás mutatója;
  • 3) kísérő igék;
    • példák: e  - a felszólító / buzdító hangulat jelzője; e (+ige+) ana a hosszú alak jelzője; Az ua és i  a művelet befejezését jelzik.
      • Cikkek:

ka  - határozott névelő (a mássalhangzók előtt, kivéve a K , és a magánhangzók előtt, kivéve az E , A , O ):

ka wahine  "nő", ka hale  "ház".

Ke  - határozott névelő (a K és az E , A , O magánhangzók, más esetekben is):

ke kāne "férfi", ke keiki  "gyermek", ke aloha  "szerelem".

Nā  - részecske, többes szám jelző (határozott névelő többes szám):

nā kāne "férfiak", nā keiki "gyermekek", na wahine  "nők", nā hale "házak".

Ő  a határozatlan névelő: ő kane "férfi", ő keiki  "gyerek", ő hale  "ház", ő wahine  "nő".

A szócikk közvetlenül megelőzi azokat a főneveket, amelyekre hivatkoznak.

• • • • Elöljárószavak:

• a  "ig, legfeljebb";
• a  - "genitív, hozzátartozó";
• aʻe  "fel, to";
• aku "a hangszórótól távolabbi irányban*";
• e  - 1) szójelző; 2) a cselekvés eszközének jelzője ("ki által?", "mivel?");
• i , ia  "to, y, c", komplement marker;
• iho  "le";
• ma  "ben, be, kb";
• mai  "a beszélő felé *; tól től";
• no / na  "mert, mert";
• o  - genitivus , hozzátartozó.

Példa: Kú`ai mai wau kéia "Ezt veszem."

• • • • A hawaii nyelvben vannak aspektus-időbeli jelzők, amelyek részt vesznek az igealakok kialakításában. Például:

• e  a felszólító / meggyőző hangulat mutatója;
• e (+ige+) ana  - hosszú aspektus jelzője;
• ua és i  a művelet befejezésének mutatói;
• ke (+ige+) nei  - jelen idejű jelző;
• ke  a jövő idő jelzője.

Példa: ua noho  "élt".

• A legelterjedtebb szóalkotási eszközök az összetettítés és a többszörözés (vö. például mana (" ág ") és mana-mana (" elágazó ")).

Szintaktikai jellemzők

• A normál hawaii szórend a VSO . Kivételt képeznek a névmási alanyú tagadó mondatok, amelyekben a szórend SVO-ra módosul. (lásd fent a példákat).
• A melléknevek utópozíciót vesznek fel egy főnévvel kapcsolatban. Példa: ka hale liʻiliʻi  "kis ház". Ezzel szemben a birtokosok az elöljáróban vannak: kou hale  „a házad”.
• Az ige kezdeti helyzete a cselekvőkhöz képest:
  • Ua hele ke kanaka i Maui  – OPRED (PERF) go OPRED (ART) férfi Mauiba (" Ez az ember Mauiba ment ").
• A hawaii nyelven a legtöbb esetben a névmások nem hagyhatók ki, kivéve azokat az összefüggéseket, ahol nem szükséges névmást használni. Példa: e hele i ke kula  „iskolába járni”, ahol a „te” névmás elhagyható.

Dialektusok

A Hawaiian Dictionary ( Elbert és Pukui (1979)) szerint dialektusait kevéssé tanulmányozzák. Három fő hawaii dialektus létezik:

• hagyományos hawaii;
• Niihauan nyelvjárás, amelyet a palatalizáció , a szavak csonkítása a beszédben, a magánhangzók és a kettőshangzók kiejtésének különbségei , elisziók jellemeznek ;
• köznyelvi beszéd, amely nagymértékben eltér a szokásos hawaii nyelvtől ( Nihaun kívül az anyanyelvi beszélők számára érthetetlen ).

A pidgin  egy speciális nyelv, amelyet csak a Hawaii-szigeteken beszélnek, és az angol és a hawaii keveréke. Eredetileg a 19. században Hawaiira vándorolt ​​ültetvényesek beszélték. A pidgin szókincs az angol és a hawaii szavakon kívül japán , portugál és más nyelvek kölcsönzéseit is tartalmazza. Ezenkívül a pidginnek saját nyelvtana és szókincse is van . Van egy külön " Da Jesus Book " Biblia is pidgin nyelven írva.

Példa egy pidgin kifejezésre:

Eh, hogyan? Wassamattah te? Cannah beszél da kine? "Szia, hogy vagy? Mi történt? beszélsz pidgint?"

Használat a populáris kultúrában

• A " wiki " szót, amely a mai világ szerverszoftvereinek egy csoportját jelenti, vagy a " Wikipédia " szó rövidített változataként használják, a Wiki technológia megalkotója , Ward Cunningham a hawaii nyelvből vette át. Jelentése "gyors"; a honolului repülőtéren Cunningham kihallgatta a hawaii buszok szót wiki-wiki néven .
• " Mickey Mouse Club " - "All on the Luau" epizód.

Lásd még

• Hawaii Fonológia Wikipédia
• Hawaii nyelvtan Wikipédia
• 'Aha Punana Leo
• Hawaii Egyetem

Jegyzetek

1. ↑ Archivált másolat (a hivatkozás nem elérhető) . Hozzáférés dátuma: 2009. szeptember 19. Az eredetiből archiválva : 2010. január 3.  (határozatlan)  2005-ös amerikai népszámlálási adatok
2. ↑ UNESCO Nyelvek Vörös Könyve

Irodalom

• Krupa V. Hawaii nyelv. Moszkva: Nauka, 1979. 76 p.: diagramok. (Sorozat: Ázsia és Afrika népeinek nyelvei). Példányszám 1000 példány. Ára 70 kop.
• Nyelvi enciklopédikus szótár / VN Yartseva szerkesztő. M., 1990.
• Elbert SK, Pukui MK Hawaii nyelvtan. Honolulu: UH Press, 1979.
• Szczerbowski T. Wyspy Hawajskie: język i kultura [Hawaii-szigetek: nyelv és kultúra]. Krakkó: Wydawnictwo Naukowe Akademii Pedagogicznej, 2006, ISBN 83-7271-407-X

Linkek

• Online Encyclopedia ROUND THE WORLD
• hawaii nyelv. Rövid információ
• Hawaii Ólelo Hopuna
• Egy rövid hawaii kifejezéstár
• ethnologue.com
• To-Hawaii.com
• Hawaii nyelvű Wikipédia
• WALS hawaii
• Hawaii nyelvtan, Samuel H. Elbert és Mary Kawena Pukui
• 2005-ös amerikai népszámlálási adatok

Szótárak és enciklopédiák	Nagy orosz a világ körül Britannica (online)
Bibliográfiai katalógusokban	GND : 4159314-5 NDL : 00563041 NKC : ph1058137