Anyanyelv

Az anyanyelv a szociolingvisztika és az etnológia  egyik legfontosabb fogalma , amely mára interdiszciplináris státuszra tett szert [1] . Sok más "természetes" fogalomhoz hasonlóan a tudományban az "anyanyelv" fogalmát is különböző módon formalizálják, attól függően, hogy a prototipikus "anyanyelv" melyik jellemzője kerül előtérbe. A nyelvet "natívként" definiáló kritériumok között általában a következőket nevezik:

1. az asszimiláció rendje és típusa (általában az anyanyelv az első, és természetes úton, speciális képzés nélkül, anyanyelvi anyanyelvű szülőktől sajátítják el),
2. az asszimiláció minősége, az anyanyelv az, amelyen az egyén szellemi tevékenységet végez (általában az egyén sokkal jobban beszél, ír, olvas és gondolkodik anyanyelvén, mint bármely más nyelven),
3. használat szélessége (az anyanyelv a leggyakrabban használt),
4. a nyelvvel való belső érzelmi kapcsolat megléte vagy hiánya (az anyanyelvet belsőleg a legközelebbiként határozzák meg, a költészet jobban érzékelhető benne stb.),
5. külső azonosítás (hogyan határozzák meg mások az egyén anyanyelvét) [2] [3] [4] .

A gyermekkorban tanulás nélkül elsajátított nyelv

Egy meglehetősen elterjedt felfogás szerint (V. I. Belikov és L. P. Krysin, D. Kristal) az anyanyelv az a nyelv , amelyet az ember kisgyermekkorától kezdve, speciális képzés nélkül, a megfelelő nyelvi környezetben („első nyelv”) tanul [5]. . Egy gyermek többé-kevésbé több nyelvet tanulhat már kora gyermekkorától kezdve, ebben az esetben két vagy több anyanyelve is lehet. A gyógypedagógiai oktatás során vagy idősebb korban nyelvi környezetben elsajátított nyelvet " második nyelvnek " nevezik (lehet több is) [6] .
Számos szerző azonban különbséget tesz az anyanyelv és az anyanyelv között, utalva azokra az esetekre, amikor az ember anyanyelve kihalóban van , és a párhuzamosan vagy később tanult nyelv előtérbe kerül [7] . N. B. Vakhtin és E. V. Golovko külön kiemeli, hogy „az anyanyelv nem feltétlenül anyanyelv, nem feltétlenül az anyanyelv az első” [8] .

Funkcionálisan első nyelv

Nem tudott jól oroszul,
nem olvasta folyóiratainkat,
és nehezen fejezte ki magát
anyanyelvén,

tehát franciául írt... [9]

Egy másik felfogás szerint az anyanyelvet azzal a nyelvvel azonosítják, amelyen az ember további önuralom nélkül gondolkodik, amelynek segítségével könnyen és természetesen kifejezi gondolatait szóban és írásban [1] , és amelyet az ember „tulajdonos. a legnagyobb mélységgel és teljességgel, amelyben könnyebb, gyorsabban és könnyebben gondolkodik, ami számára a gondolkodás és a nyelvi kommunikáció legismertebb és legkényelmesebb kifejezési formája” [4] (a fő vagy funkcionálisan első nyelv).
Ezzel szemben számos szerző úgy véli, hogy az anyanyelv és funkcionálisan az első nyelv fogalma nem ekvivalens [10] . A szociolingvisztikai munkákban az „anyanyelv” fogalmának harmadik felek általi egyik-másik kompetencia alapján történő azonosításának hiányosságait hangsúlyozzák, hiszen nem ritka, hogy a kétnyelvűek egy-egy nyelvet jobban tudnak (például ha tanultak). benne), de erősebb affektív kötődést érez egy másik iránt, ami natívnak tekinthető [7] .

Az etnikai önazonosítás nyelve

A harmadik fogalom szerint az anyanyelv annak a népnek vagy etnikai csoportnak a nyelve, amelyhez az ember tartozik, az a nyelv, amely összeköti az előző generációkkal, azok szellemi elsajátításaival, és az etnikai és nemzeti önazonosítás alapjául szolgál . ] [10] [11] [12] [13 ] .
Az "anyanyelv" kifejezés etnikai értelmezését számos orosz szerző elutasítja. Tehát V. I. Belikov és L. P. Krysin megkülönbözteti az anyanyelv fogalmát ettől a fogalomtól, az utóbbit az „etnikai nyelv” kifejezéssel jelölve [5] . Az anyanyelv megfelelhet a nemzetiségnek, de nem eshet egybe vele (gyakran előforduló jelenség, különösen a 20-21. századra jellemző globális migrációs folyamatokkal összefüggésben).

Hogy felhívja a figyelmet a nyelvi sokszínűség megőrzésének problémájára, az UNESCO létrehozta az anyanyelv nemzetközi napját .

Lásd még

• Anyanyelvi
• Kétnyelvűség
• örökölt nyelv
• Öröklött nyelv tanulása

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 fehérorosz nyelv. Szakmai szókincs: dapam. / aut.-raktár. V. V. Marsheўskaya, I. V. Pivavarchyk, A. S. Sadovskaya. - Grodna: GrDU, 2006. S. 7
2. ↑ Skutnabb-Kangas T., Phillipson R. "Anyanyelv": Egy fogalom elméleti és társadalompolitikai felépítése. In: Ammon U. (szerk.) Nyelvek és nyelvváltozatok állapota és funkciója . Berlin; New York, 1989.
3. ↑ Dyachkov M. V. A nyelvek társadalmi szerepe a többnemzetiségű társadalmakban. Kézikönyv egyetemeknek és pedagógiai intézeteknek. — M.: IYANR i INPO, 2002. — S. 15.
4. ↑ 1 2 Snitko E. S., Maimakova A. Az anyanyelv fogalma és értelmezése a modern nyelvészetben . Letöltve: 2009. szeptember 30. Az eredetiből archiválva : 2009. október 6.. (határozatlan)
5. ↑ 1 2 Belikov V. I., Krysin L. P. Szociolingvisztika. - M., 2002.
6. ↑ Crystal, David (1997). The Cambridge Encyclopedia of Language . második kiadás. – Cambridge, Cambridge University Press. — 372. o.
7. ↑ 1 2 Susanna Romaine. Kétnyelvűség. második kiadás. – Blackwell Publishing, 1995. – 22. o
8. ↑ Vakhtin N. B., Golovko E. V. Szociolingvisztika és nyelvszociológia. - Szentpétervár, 2004. - 46. o
9. ↑ A. S. Puskin. Eugene Onegin .
10. ↑ 1 2 Madyarova A.M. A Tobolszk-vidéki szibériai tatárok orosz beszédének fonetikai jellemzői az orosz nyelvjárási környezetben . - Tyumen, 2004. Archiválva : 2019. szeptember 29. (Orosz)
11. ↑ Vaszil Ivanisin, Jaroszlav Radevics-Vinnitszkij. Nyelv és nemzet. - Drogobych: Vydavnicha cég "Revival", 1994. - 121. o.
12. ↑ Mikulich T. M. Mova és az etnikai önvallás. - Minszk, 1996.
13. ↑ Kétnyelvűség: nyelvi-módszertani szemlélet

Szótárak és enciklopédiák	Nagy dán Nagy dán Nagy katalán
Bibliográfiai katalógusokban	GND : 4040962-4 J9U : 987007560782505171 LCCN : sh85090170 NDL : 00576908 NKC : ph175772