Német szókincs

A német nyelv szókincse a német nyelvben létező vagy létező összes lexéma ( szó ) gyűjteménye . A nyelvszerkezet egyik szintjeként a német szókincset a német lexikológia és szóalkotás vizsgálja . Általános értelemben a szókincs egy nyelv szókincse, amely magában foglalhatja a nyelvben hosszú évek óta kialakult saját szavakat és más nyelvekből származó kölcsönzéseket , teljes értékű szókincset és rövidítéseket , irodalmi nyelvi szavakat , dialektizmusok és a mindennapi köznyelv szavai .

A német szókincs rövid története

A saját német szókincs rendszerint egyszótagos szavakat tartalmaz, amelyek a protogermán nyelvben léteztek - a modern német nyelv egyik legrégebbi formája. Későbbi rétegek: a latin nyelvből az európai német betelepülés időszakában keletkezett szavak, a kelta , gót , majd a szláv és balti nyelvekből származó kölcsönzések németesedtek , és általában beolvadtak a modern német szókincs szerkezetébe.

A közép-felnémet korban megjelent későbbi kölcsönzések (főleg franciából ) az udvari irodalom fejlődéséhez kapcsolódnak . A korai újfelnémetben és az újfelnémetben a franciából, olaszból és angolból származó szókincs beépült a németek , osztrákok és svájciak mindennapjaiba . Vannak speciális szókincs rétegei is, beleértve az arab , szláv ( különösen lengyel és orosz ), kínai , japán és még indiai szavakat is .

A német nyelvű szókincs szabályozását nem erre szakosodott intézmények (például az olaszországi Accademia della Crusca ) végezték. A nyelv tisztaságáért harcolók között rendszerint a nyelv problémájával foglalkozó írók és tudósok társaságai voltak. Az egyik leghíresebb társaság volt az ún. The Fruitful Society , amelybe Martin Opitz , Philip von Zesen és mások is beletartoztak. A purizmus másik példája a Szent Római Birodalom északnyugati vidékein élők öntudatának kifejezéséhez kapcsolódik , akik az alacsony frank dialektusokból ( holland , brabanti és mások) hozták létre a holland nyelvet .

Kölcsönfelvételek

A kölcsönzés az egyik nyelv szavainak egy másik nyelvbe történő bevezetésének folyamata. Szűk értelemben a kölcsönzés valójában kölcsönzött szókincs. A német nyelv meglehetősen nagy kölcsönzési réteggel rendelkezik, amelyet a német nyelvű országok lakosai használtak más kultúrák hatására. A kölcsönzésnek nagyon sok oka van: alapvetően katonai, kereskedelmi, politikai, kulturális és egyéb kapcsolatokról van szó, amelyek két vagy több kultúra elemeinek közvetlen vagy közvetett áthatolásához vezetnek. Ebben a tekintetben a német nyelv más nyelvekre és szókincsükre is hatással volt.

A kölcsönzések fő csoportjait a szókincs képviseli:

• Latinból : Schule, Tafel, schreiben, Straße, Fenster, Mauer, Wall, Käse, Wein, Rettich, Kloster, Nonne, Mönch, Altar, Messe, Argument, exakt, Dynamik, Justiz, Familie, Prozeß, Appellation.
• Franciából : Lanze, Turnier, Abenteuer, Tanz, elegáns, galant, nobel, frivol, Armee, Garnison, Nase, Tante, Onkel, Kusine, Cousin, Möbel, Republik, Demokratie, Revolution, Opposition, Klasse, Bourgeoisie.
• Angol nyelvről : Boot, Lotse, Koks, Export, Import, Trust, Boykott, Box, Trainer, Training, ko, Image, Killer, surfen, joggen, Computer, Internet, Thriller, Boss, Party, Steak, Dopping, Doping, Doping, Oldtimer , Egyetlen.
• Arab nyelven : Admiral, Alchemie, Algebra, Korán, Karaffe, Magazin, Moschee, Razzia, Risiko, Safari, Sirup, Sofa, Talisman, Tarif, Tasse, Ziffer.
• Olaszból : Bank, Konto, fizetésképtelen, Netto, Brutto, Soldat, Proviant, Sonett, Oper, Konzert, Loggia, Korridor, Balkon, Pizza, Lasagne, Salat, Spaghetti, Zervelat, Gnocci, Paparazzi, Capuchino, Carpaccio.
• Spanyolból : Gitarre, Zigarre, Marmelade, Macho, Adjutant, Alligator, Gala, Embargo, Moskito, Mulatte, Tango, Torero.
• Oroszból : Matrjoschka, Babuschka, Balalaika, Ikone, Samowar, Schaschlik, Steppe, Taiga, Zobel, Trojka, Perestrojka, Glasnost, Sputnik, Kosmonaut, Mir.
• Japánból : Kimono, Bonze, Szamuráj, Harakiri, Rikscha, Tamagotchi, Ikebana, Geischa, Karate, Mikado, Suchi, Tatami, Cunami, Mitsubishi.
• Indiai nyelvekből : Reis, Veranda, Banane, Buddha, Curry, Brille, Bungalow, Mango, Pfeffer, Dschungel, Ingwer, Sampon.
• Kínai nyelvből : Tee, Ketchup, Taifun.
• Indiai nyelvekből : Barbecue, Mahagoni, Mais, Orkan, Tabak, Mokassin, Coca, Kokain, Kautschuk, Lama, Puma.
• Perzsából : Bazar, Jasmin, Karawane, Magier, Mumie, Orange, Paradies, Schach, Schakal, Spinat.
• Törökből : Derwisch, Diwan, Harem, Joghurt, Kebab, Tulpe, Döner.

Szinonímia és antonímia

A német szinonimák olyan szavak, amelyek lexikális jelentésükben közel állnak egymáshoz, de hangzásuk és helyesírásuk eltérő. Ezek a szavak. Például: schnell - geschwind, kurz - prägnant, glauben - meinen, Geld - Asche stb.

Az antonimák olyan szavak, amelyek hangzásuk és írásmódjuk is eltérő, de ellentétes és egymással össze nem egyeztethető jelentéseket fejeznek ki. Például: geben - nehmen, gut - böse, richtig - falsch, Fußboden - Decke stb.

A szinonímia és az antonímia is ellát bizonyos funkciókat. A szinonimák lehetővé teszik, hogy különböző szavakat használjunk hasonló jelentéssel, de eltérő konnotációval, gazdagítva ezzel a nyelvet. Az antonímiát stilisztikai eszközökben használják szembeállításra, kontrasztteremtésre, iróniára.

Irodalom

• Ammon U. , Bickel H., Ebner J. ua Variantenwörterbuch des Deutschen . Die Standardsprache in Österreich, der Schweiz und Deutschland sowie in Liechtenstein, Luxemburg, Ostbelgien und Südtirol. - Berlin: Walter de Gruyter, 2004. - ISBN 3-11-016574-0 .
• Niebaum H., Macha J. Einführung in die Dialektologie des Deutschen . - Tübingen, 2006. - ISBN 3-484-26037-8 .
• Antropova L. I. Modern köznyelvi beszéd Németországban. - Magnyitogorszk: MSTU, 2005. - 110 p. — ISBN 5-89514-632-5 .
• Domashnev AI Modern német nyelv nemzeti változataiban. - L .: Nauka, 1983. - 233 p.
• Zhirmunsky V. M. A német nyelv története. - M . : Irodalmi Kiadó in. yaz, 1948. - 300 p.
• Zuev A. N., Molchanova I. D., Muryasov R. Z. et al.. A német nyelv szóépítő elemeinek szótára / Vezetése alatt. M. D. Stepanova. - M . : Rus. yaz., 1979. - 536 p.
• Levkovszkaja K. A. német nyelv. Fonetika, nyelvtan, szókincs / K. A. Levkovskaya. - 2. kiadás - M . : Akadémia, 2004. - 368 p. — ISBN 5-7695-1996-7 .
• Moskalskaya OI A német nyelv története. Deutsche Sprachgeschichte. - M . : Akadémia, 2006. - 288 p. — ISBN 5769530235 .
• Német-orosz szótár a modern szlengről és a trágárságról. - M. : AST, 2008. - 219 p. — ISBN 978-5-17-018909-1 .
• Olshansky I. G., Guseva A. E. Lexikológia: Modern német. - M . : Akadémia, 2005. - 416 p. — ISBN 5-7695-1812-X .
• Solodilova I. A. A német nyelv lexikológiája. - Orenburg: OGU, 2004. - 114 p.
• Filicheva N. I. A német nyelv dialektológiája. - M . : Vys. iskola, 1983. - 192 p.