Az Úr találkozása

Az Úr bemutatása, gyertyaszentelő is ( görögül συνάντησις "találkozó" [1] ) .]isPraesenotaesdaünnepetemplomi"ίυἩ Ὑπαπαντὴ τοῦgörögül(Templomba, . A kisbabát , Jézus Krisztust szülei a jeruzsálemi templomba vitték a karácsony utáni 40. napon és a körülmetélést követő 32. napon . Simeon, az istenhordozó a jeruzsálemi templomban találkozott a Szent Családdal .  

Az ortodoxiában a tizenkettedik ünnepekhez tartozik . A jeruzsálemi , az orosz , a grúz , a szerb , a lengyel ortodox egyházak , valamint az ukrán görög katolikus egyház ( Ukrajnán belül ), az óhitűek és mások [3] február 2 -án  (15) ünneplik a gyertyaszentelést (a XX-XXI. Február 2. a Julianus-naptár szerint új Julianus- és Gergely -naptárban február 15- ének felel meg). A többi helyi ortodox egyház február 2-án ünnepli a gyertyaszentelőt az új Julianus-naptár szerint (2800-ig egybeesik a Gergely-naptárral).

A katolicizmusban február 2 -át ünneplik a Gergely-naptár szerint, az Örmény Apostoli Egyház  február 14-én .

Az ünnep története

Lukács evangéliuma szerint ( Lk 2,22-40 )  Krisztus születése utáni negyvenedik napon és a törvényes tisztulási napok letelte után Mária Józseffel együtt Betlehemből Jeruzsálembe érkezett a templomba. Istenem, elhozza a negyven napos Jézust . Mózes törvénye szerint ( 2Móz 13:1-2,11-16 ) a szülőknek a születés utáni negyvenedik napon el kellett vinniük elsőszülötteiket (vagyis első fiaikat) a templomba, hogy Istennek szenteljék őket [4] . Ugyanakkor hálaáldozatot kellett volna bemutatnia Istennek. Ennek a törvénynek eleget téve Mária és József bevitték a kis Jézust a jeruzsálemi templomba , és az áldozatért két galambfiókát hoztak.  

A szláv "gyertyaszentelés" szót modern oroszra fordítják "találkozónak". A Találkozó az emberiség találkozása az idősebb Simeon személyében Istennel. Simeon, az istenhordozó igazlelkű és jámbor ember volt – a legenda szerint egyike annak a hetvenkét tanult tolmácsnak-fordítónak, akiket II. Ptolemaiosz, Philadelphus (Kr. e. 285-247) egyiptomi király bízott meg a Szentírás héberről fordításával . görög . Amikor Szent Simeon Ézsaiás próféta könyvét fordította, és elolvasta a következő szavakat: „Íme, a Szűz az anyaméhben fiat kap, és fiút szül”, úgy gondolta, hogy ez nyilvánvaló elírás, és a „Szűz” helyett a „feleség” legyen. ”, és kötelességének tartotta a szöveg kijavítását. De az Úr angyala megállította Szent Simeon kezét, és biztosította őt arról, hogy addig nem hal meg, amíg meg nem győződik Ézsaiás próféta próféciájának igazságáról.

Simeon sokáig várt Isten ígéretének beteljesedésére - a legenda szerint körülbelül 300 évig élt. És ezen a napon, a Szentlélek sugallatára, eljött a templomba. És amikor Mária és József elhozták a kis Jézust, Simeon a karjába vette, és Istent dicsőítve így szólt:

Most elengeded szolgádat, Uram, a te igéd szerint békével, mert szemeim látták üdvösségedet, amelyet minden nép színe előtt készítettél, világosságul a pogányok megvilágosítására és néped, Izráel dicsőségét.

Az igaz Simeon e szavai imává váltak, amely a „ Felvevő Simeon éneke ” nevet kapta . Fontos liturgikus jelentőséggel bír, és kétszer éneklik: a vesperás végén (az egész éjszakai virrasztás során kicsiket és nagyokat egyaránt ), valamint az isteni liturgia végén a „hálaadó imákon a szentáldozásért” .

Józsefet és Máriát meglepték ezek a szavak. Simeon megáldotta őket, és Máriához fordulva megjósolta neki a babáról:

És Simeon megáldotta őket, és így szólt Máriához, az ő anyjához: íme, ez sokak bukását és felemelkedését szolgálja Izraelben és a vita tárgyát, és egy fegyver átszúrja a lelket hozzád, hogy sok szív gondolatai ki fog derülni.

Ezek a szavak képezték az alapját a Szűz „ A gonosz szívek lágyítója ” képének ikonográfiájának .

Ott volt a templomban a jámbor özvegy Anna, a nyolcvannégy éves prófétanő, aki böjttel és imával szolgálta Istent éjjel-nappal özvegyi korának hosszú éveiben. És felismerte a Megváltót, és feljött, dicsérte az Urat, és beszélt róla mindenkinek Jeruzsálemben.

Ünnep az istentiszteletben

Az ünneplés története

A Bemutató ünnepe a jeruzsálemi templomból származik, és a 4. században jelent meg liturgikus naptárában. Kezdetben nem önálló ünnepként fogták fel, hanem a vízkereszt ünnepe utáni 40 napos ciklust lezáró napnak [5] .

Az ünnep legrégebbi történelmi feljegyzése az Itinerarium Aetheriae , amely egy egri szentföldi zarándoklatról szól, amely a 4. századból származik.

Vízkereszt negyvenedik napját ünneplik itt nagy tisztelettel. Ezen a napon körmenet van Anasztázishoz (Szent Sír-templom), és mindenki felvonul, és minden rendben, a legnagyobb diadallal történik, mintha húsvétkor. Az összes presbiter prédikál, majd a püspök, mindig arról a helyről beszélnek az evangéliumban, ahol a negyvenedik napon József és Mária bevitték az Urat a Templomba, Simeon és Anna prófétanő, Phanuel lánya pedig látták Őt, és a magukról. szavakat, amelyeket az Úr láttán mondtak, és a szülők által hozott áldozatról. Utána pedig, miután mindent a szokásos rendben elküldtek, ünneplik a liturgiát, majd elbocsátás következik [5] .

A Jézus Krisztus földi élete eseményeinek liturgikus dicsőítésének kiterjesztésére irányuló tendencia a 451-es kalkedoni zsinat után alakult ki , amelyen a monofizitizmust anathematizálták . Az éves naptár önálló ünnepeként a római egyházban az 5. század végén, Konstantinápolyban a 6. század első felében hozták létre a gyertyaszentelőt [5] .

Ortodoxia

A Találkozó az Úr egyik ünnepe [6] , amelyet közvetlenül Krisztusnak szenteltek, de liturgikus tartalmában kivételesen közel áll a Theotokos ünnepeihez . Ezért a Bemutató liturgikus jellemzői benne vannak a Theotokos ünnepében az Úr ünnepének elemeivel, különösen az antifónák képiek a liturgiában , de van egy bemeneti ige: „Az Úr kimondta üdvösségét, mielőtt a nyelvek kinyilatkoztatták az Ő Igazságát”; az ókorban pedig eredete szerint az Istenszülőnek szentelt ünnepnek számított . Az ünnep ikonján Krisztus és az Istenanya képei egyenlő jelentőségűek: a Megváltó csecsemő, aki az istenhordozó Simeon karjában ül, aki karjába fogadja a Megváltót, és mintegy , a régi világ, tele istenséggel, és az Istenanya, aki a kereszt útján járt - Fia odaadása a világ megváltásáért. Az egész ikon felépítésében az ünnepnek ezt a kettős természetét, a bemutatás örömét és szenvedélyes bánatát fejezi ki, amit Simeon, a Fogadó Isten szavai tartalmaznak, a vén szavainak prófétai jelentését: „Íme, ez hazugság sokak bukásáért és felkeléséért Izraelben, valamint a civakodás témájában” ( Lk  2,34 ). Ezek a szavak tele vannak eszkatologikus jelentéssel, a Megváltó teljes szolgálatára utalva, tele a végidők belátásával, valamint a közelgő Ítélet és a jövő korszakának törekvéseivel.

A találkozás az Ó- és Újszövetség találkozását szimbolizálja . Theophan, a Remete püspök ezt írta: „Simeon személyében az egész Ószövetség, a megváltatlan emberiség békében távozik az örökkévalóságba, utat engedve a kereszténységnek…”

Ha a gyertyaszentelő a nagyböjt első hetének hétfőjére esik , ami nagyon ritkán történik, akkor az ünnepi istentisztelet a Charta szerint az előző napra, február 1-re, a bűnbocsánat vasárnapjára tolódik .

A breviárium szerint az Úr találkozásának ünnepén, az isteni liturgia kezdete előtt, a királyi ajtók előtti hatodik óra szertartásának végén , a „gyertyák megáldásának rendje a találkozón” az Úré” című előadást adják elő, amelyen felszentelik a „Sretensky”-nek nevezett gyertyákat. A gyertyákat a liturgia befejezése után is fel lehet szentelni [9] .

katolicizmus

A katolikus egyházban a gyertyaszentelő ünnep ( festum ) státusszal rendelkezik , alacsonyabb, mint az "ünnepélyesség"; február 2-án ünnepelték . Az ünnep további elnevezései: „Mária megtisztulása” és „gyertya napja”, mivel ezen a napon szentelnek gyertyát [10] .

A papok liturgikus ruhája gyertyaszentelő ünnepén fehér színű, csakúgy, mint más, a Megváltónak és az Istenszülőnek szentelt ünnepeken.

Gyertyaszentelő napján a szentmise előtt gyertyaáldást és gyertyás körmenetet tartanak. Az áldás szertartása azzal kezdődik, hogy az istentiszteleten jelenlévők az antifóna éneklésére gyertyát gyújtanak . A bevezető szöveg után a pap átmegy a templomon, megszentelt vízzel meglocsolva a gyertyákkal a kezükben lévő híveket . Ezt követően a pap is veszi a számára elkészített gyertyát, és a körmenetet a következő szavakkal kezdi: "Menjünk békével találkozni az Úrral." A körmenet során himnuszt énekelnek Simeon, a Fogadó Isten szavaira , amelyeket a Találkozó során mondott el. A körmenet befejezése után a hívek visszatérnek helyükre a templomban, eloltják a gyertyákat, a szentmise a megszokott módon folytatódik.

E nap liturgikus énekei az ünnep eseményeinek és szimbolikájának szentelik.

Lásd még

• Simeon, az istenhordozó
• Találkozás a szláv hagyomány szerint (sírok)

Jegyzetek

1. ↑ Dyachenko G. M. Teljes egyházi szláv szótár . - 1899. - S. 655.
2. ↑ Különösen a lutheranizmusban .
3. ↑ Lásd Old Calendar Churches .
4. ↑ Az Úr találkozása a templomban // Nicephorus archimandrita bibliai enciklopédiája . - M. , 1891-1892.
5. ↑ 1 2 3 Ruban Yu. I. Az Úr találkozása. (A történeti és liturgikus kutatás tapasztalatai). SPb., 1994 Archivált : 2011. február 26. a Wayback Machine -nél
6. ↑ Lukasevics A. A. Az Úr ünnepei  // Orthodox Encyclopedia . - M. , 2006. - T. XII: " Gómeli és Zslobini egyházmegye  - Grigorij Pakurian ". - S. 173-178. — 752 p. - 39.000 példány.  — ISBN 5-89572-017-X .
7. ↑ Görög nyelvű liturgikus könyvek. Február Menaion, 2. nap  (elérhetetlen link)
8. ↑ 1 2 ortodox naptár. február, 2. nap. Archivált 2011. február 17. a Wayback Machine Pravoslavie.ru webhelyen
9. ↑ A gyertyaszentelés szertartása a 2020. március 1-i gyertyaszentelő archív példányhoz a Wayback Machine -nél /
10. ↑ A római katolikus egyház ünnepei . Letöltve: 2010. március 15. Az eredetiből archiválva : 2012. május 12. (határozatlan)

Irodalom

• Az Úr találkozása. Liturgikus utasítások papság számára / Összeáll. boltív. Vitalij Griscsuk. - Szentpétervár: Szentpétervári Ortodox Teológiai Akadémia, 2014. (iBooks formátumban)
• Az Úr bemutatásának legendája //Szentpétervár  Menaion útmutatása szerint. Rostov Dimitrij  : 12 könyv, 2 könyv. add hozzá. — M. : Moszk. Zsinat. típus., 1903-1916. - VI. köt.: február, 2. nap.

Linkek

• Simeon, az istenhordozó
• Az Úr bemutatása a Pravoslavie.Ru weboldalon
• Az Úr bemutatása az orosz festészetben és irodalomban az "Oroszország és a keresztény kelet" oldalon

Szótárak és enciklopédiák	Nagy katalán Nagy norvég Nagy orosz Brockhaus és Efron a világ körül Kis Brockhaus és Efron Britannica (online) Segíts a RIA-nak Segíts a RIA-nak
Bibliográfiai katalógusokban BNF : 13738941d GND : 4248461-3 J9U : 987007283368405171 LCCN : sh85019568 NKC : ph1025115 SUDOC : 059303204