Az orosz nyelv Lettországban a második leggyakoribb az országban. Itthon a 2011-es népszámlálás szerint [1] a lakosság 37,2%-a beszéli, az oroszok 26,9%-a [2] .
A keleti szlávokkal való nyelvi kapcsolatokhoz az i.sz. első és második évezred fordulóján. e. a lett nyelv sok szava nyúlik vissza [4] : különösen a krievi (oroszok) szó az ősi orosz Krivichi törzs nevéből származik . Livónia keresztesek általi meghódítása után az orosz kultúrával való kapcsolat erősen megcsappant, elsősorban a kereskedők támogatták (lásd Orosz Vegyület (Riga) ).
Az orosz ajkú közösség legalább a 17. század második fele óta folyamatosan létezik a mai Lettország területén ( óhitű kivándorlási hullám ). JelentősenA [ bizonytalanság ] a XVIII - XIX. században az Oroszországhoz való csatlakozással és a balti tartományok gyors gazdasági fejlődésével összefüggésben nőtt . III. Sándor és II. Miklós idején azt a politikát folytatták, hogy az oktatásban és a hivatali munkában a német nyelvet az orosz nyelvre cseréljék, a Vityebszk tartomány részét képező Latgale számos városa német helyett orosz nevet kapott: Dvinsk , Rezhitsa , később lett váltotta fel.
Annak ellenére, hogy az orosz ajkú lakosság az első világháború során kivándorolt, az orosz ajkú közösség Lettország függetlenné válása után is sok maradt. Ez részben annak volt köszönhető, hogy Riga a fehér emigráció egyik központja volt . Oroszul, lett és német mellett lehetett beszélni a Seimasban. [5] [6] [7] 1943-1944-ben Lettország orosz lakossága nőtt a náci megszálló hatóságok által kényszerített oroszok behozatala miatt [8] .
A szovjet korszakban az orosz ajkú lakosság aránya meredeken emelkedett, mind a bevándorlás, mind a lakosság kisebb nyelvi csoportjainak orosz nyelvre való átállása következtében. Az új vállalkozások építése további munkaerőt igényelt. Mivel a második világháború alatt lett lakosok százezrei haltak meg (beleértve a zsidó közösség nagy részét) vagy emigráltak (a legtöbb német, sok lett) , más köztársaságokból származó munkásokat és alkalmazottakat tömegesen toboroztak a Lett SSR vállalataiba, a legtöbb közülük oroszul beszélők. A bevándorlást a lassú természetes népszaporulat is elősegítette [9] .
Az orosz nyelv vezető szerepet töltött be az unió szintjén integrált területeken (vasút, állambiztonság stb.), és elkezdték aktívan bevezetni a lett nyelvbe az oroszizmusokat, például az „atskaite”-t (pauszpapír „jelentéssel” ) „pārskats” helyett [10 ] ; 1987-ben azonban a lettországi színházak előadásainak csak 26%-a volt orosz nyelvű [11] . Az 1989 -es népszámlálás szerint a Lett SSR [12] lakosságának 81,6%-a beszélt oroszul , ezen belül a lettek 68,3%-a [13] . E népszámlálás idejére a lakosság 42%-a [14] [15] az oroszt tekintette anyanyelvének, de azóta ez az arány egyre csökken. Csak Belgium francia nyelvű közössége a legnagyobb nyelvi kisebbség Európában . Az EU-n kívüli európai országok közül csak Ukrajna orosz ajkú lakosságának van hasonló aránya a teljes népességen belül: az ukrán állampolgárok 32-36%-a otthon csak oroszul kommunikál, további 22-29%-uk oroszul és ukránul is. [ 16] .
A 2000-es népszámlálás szerint Lettországban az orosz nyelv nemcsak az oroszok többsége, hanem a fehéroroszok 72,8%-a, az ukránok 67,8% -a, a zsidók 79,1% -a, a lengyelek 57,7%-a is anyanyelvi szinten él . [17] Az 1989-es népszámlálás szerint a zsidók 74,9%-ának, a fehéroroszok 64,8%-ának, a lengyelek 54,2%-ának, az ukránok 49,4%-ának az orosz volt az anyanyelve [18] .
Valamennyi köztársasági alárendeltségű város lakosságának jelentős részét teszik ki az orosz ajkúak: a 2000-es népszámlálás [19] szerint Daugavpilsben a lakosság 80,4%-ának, Rezeknében 58,5%-ának, Rigában 55,1% -ának volt az orosz anyanyelve. %, Jurmalában - 45,9%, Liepájában - 43,4%, Jelgavában - 42,3% és Ventspilsben - 41,8%. A 2011-es népszámlálás szerint Daugavpilsben a válaszadók 88,9%-a, Rigában 55,8%-a az oroszt beszélte otthon. [20] A vidéki területeken – a Riga régió, valamint az Oroszországgal és Fehéroroszországgal határos Latgale régió kivételével – az oroszul beszélők aránya jóval alacsonyabb, mint a városokban.
A 20. és 21. századi népszámlálási adatok a következő információkat szolgáltatták a lettországi orosz nyelvről:
| Év | 1930 [21] | 1959 [22] | 1970 [23] | 1979 [24] | 1989 [25] | 2000 [26] | 2011 [27] |
| beszélni a nyelvet | nincs adat | nincs adat | 67,1% | 76,8% | 81,6% | 81,2% | nincs adat |
| Anyanyelv | 13,3% | 31,4% | 35,9% | 40,2% | 42,1% | 37,5% | 37,2% |
| Etnikai oroszok | 8,8% | 26,8% | 30,0% | 32,8% | 34,0% | 29,6% | 26,9% |
| Az oroszt anyanyelvüknek tekintők számának többlete az orosz nemzetiségűekhez képest | 151,1% | 117,1% | 119,7% | 122,6% | 123,8% | 126,7% | 138,4% |
A 2000-es népszámlálás során megkérdezték a lakosságot anyanyelvükről. A 2011-es népszámlálás során az „ anyanyelv ” fogalmát „ otthoni nyelvre ” változtatták, ami nem azonos, amint azt a kanadai népszámlálás is bizonyítja [28] . A népszámlálások jelentős szakadékot is rögzítenek a magukat orosz nemzetiségűnek valló és az oroszt anyanyelvüknek tekintők és/vagy otthon használók között. Nyilvánvalóan annak ellenére, hogy a Lettország függetlenné válása utáni időszakban oroszokkal kötött vegyes házasságokból származó gyerekek kevésbé tartják magukat annak, továbbra is aktívan használják az orosz nyelvet és/vagy anyanyelvüknek tekintik.
Egy 2005-ös felmérés kimutatta, hogy az orosz az első nyelv Lettországban az általános nyelvtudás szintjétől függetlenül (94% a lett 91%-hoz képest). Ez a helyzet azzal magyarázható, hogy Lettországban a hagyományosan oroszul beszélő, 15 év alatti gyerekek jobban beszélik a lett nyelvet, mint a lett gyerekek oroszul, de ez az arány gyorsan változik: az életkor előrehaladtával a lettek általában hajlamosabbak a lett nyelvre. javítani az orosz nyelvtudásukat. A 2008 -as felmérés viszont azt mutatta, hogy a lettek körében fokozatosan romlik az orosz nyelvtudás, legalábbis szubjektív felfogásban: ha 1996 -ban a lettek 84%-a értékelte jónak orosz nyelvtudását, akkor 2008-ban már csak 69%. . A leggyengébb orosz nyelvtudás a 15-34 éves korosztályban volt (54% tudott jól oroszul, a lett fiatalok 38%-a beszélt közepesen és gyengén, és 8% mondta azt, hogy egyáltalán nem tud oroszul) [29] .
Az orosz ajkú és lett ajkú közösségek integrációjának 1991 utáni kezdeti koncepciója az orosz ajkúak asszimilációjára redukálódott: az integráció állami koncepciójában azt mondták, hogy a társadalmi integráció csak az 1991-es évekre alapozva történhet meg. lett nyelv [31] .
Az államnyelvről szóló 1999. évi törvény 5. cikke szerint a lett és a liv kivételével minden nyelv idegennek minősül [32] . Ezért a törvény 2000. évi hatálybalépése óta az állami intézmények nem fogadnak el orosz nyelvű dokumentumokat és kérelmeket, és nem adnak információt abban, kivéve a speciálisan meghatározott eseteket.
A magánszférában is vannak korlátozások a nyelvhasználatra vonatkozóan: például a nyilvános tájékoztatásban a lett nyelvű szövegek formai és tartalmi szempontból nem lehetnek gyengébbek, mint bármely másban. Igaz, ugyanez az "államnyelvtörvény" kiterjesztette a rendezvények lett nyelvre fordítás nélküli lebonyolításának lehetőségét.
A magánszférában az orosz nyelv elterjedt, gyakran megkövetelik az állásra jelentkezőktől. A 2000-es népszámláláskor a lettek 70,7%-a nyilatkozott úgy, hogy birtokolja [33] . A lett környezetben széles körben elterjedt a vélemény[ áramvonalas kifejezés ] , hogy amikor oroszokkal beszélnek, a lettek általában oroszra váltanak. Ez ellenérzést vált ki a lett nacionalisták körében [34] . Az orosz nyelvű információs környezetben gyakrabban hívják fel a figyelmet az ellenkező példákra, amikor az orosz nyelv használata nem megengedett [35] .
Ivars Ijabs lett politológus szerint a függetlenség visszaállítása után „Lettország nyelvpolitikájának egyik célja az volt, hogy csökkentse az orosz nyelv szerepét a köztérben” [36] .
Az 1980- as évek vége óta Változó aktivitással követelést terjesztettek elő, hogy az orosz nyelvet adják meg a második állami vagy hivatalos nyelv státuszát. A „Civil társadalom felé” című szociológiai felmérés ( 2000 ) szerint a Lett Köztársaság állampolgárainak 84%-a és polgárainak 26%-a nyilvánított pozitív vagy inkább pozitív hozzáállást ehhez a követelményhez [37] .
Az SKDS 2005-ös felmérése [38] szerint a lettek 47,3%-a és az oroszul beszélők 9%-a (a lakosság 31%-a) gondolta úgy, hogy Lettországban a kelleténél jobban figyelembe veszik az oroszul beszélők érdekeit, 17,5%. a lettek és az oroszul beszélők 68,1%-a (a válaszadók 38,9%-a) – hogy nem veszik őket kellőképpen figyelembe. A lettek 46,3%-a és az oroszul beszélők 9,9%-a (a lakosság 30,9%-a) gondolja úgy, hogy az oroszul beszélők száma veszélyt jelent a lett nyelvre és kultúrára, az oroszul beszélők 81,8%-a és a lettek 42,2%-a (a lakosság 59%-a) ) nem értenek egyet ezzel az állítással. válaszadók).
Egy 2004-es BISN-tanulmány [39] szerint a lettek 19%-a, az oroszok 87%-a és a más nemzetiségűek képviselőinek 75%-a (a válaszadók összesen 51%-a) támogatta a második államnyelv státuszának megadását az orosz számára. , a lettek 77%-a, az oroszok 8%-a és 18%-a ellenezte a más nemzetiségűek képviselőit (összesen a válaszadók 44%-a; meg kell jegyezni, hogy az oroszok és más nemzetiségűek több mint negyede nem rendelkezik szavazati joggal ) .
A lett pártok közül a Lettországi Orosz Unió [40] azt javasolja, hogy bővítsék ki az orosz nyelvű oktatás lehetőségét, és adják annak hivatalosan rögzített státuszt anélkül, hogy államnyelvi státuszt kellene neki adni. . A Harmónia Központ parlamenti nyilatkozat elfogadását javasolja, amely elismeri az orosz nyelv jelentőségét Lettország lakosai közötti interetnikus kommunikáció nyelveként a lett nyelv mellett. [41] Nyilatkozatában a kormány feladatként fogalmazza meg az oktatás fokozatos államnyelvre történő átültetését. [42]
A nemzetközi szervezetek ismételten ajánlásokat fogalmaztak meg Lettországnak a kisebbségi nyelvek adminisztratív tevékenységekben való használatának kiterjesztésére [43] [44] , valamint a kétnyelvű oktatásra való átállás során a rugalmasság és a szülőkkel való együttműködés biztosítására [43] [45] .
Vaira Vike-Freiberga lett köztársasági elnök 2004-ben egy interjúban a belgiumi és lettországi nyelvi helyzetek összehasonlításáról beszélt : „Ott évszázadok óta él ez az idegen ajkú lakosság. És mi lesz velünk Lettországban? Illegális, brutális, totalitárius külföldi megszállás. Ezért ez a példa nem illik. Lettország etnopolitikáját így foglalta össze: „El kell fogadniuk, hogy ez egy független ország, és lettekké kell válniuk” [46] .
S. Elerte kulturális miniszter 2011-ben kijelentette, hogy „ha bevezetnék az orosz nyelvet a helyi önkormányzatokba, akkor ily módon diszkriminációt szenvednének el például Lettország azon állampolgáraival szemben, akik nyugati egyetemeken jó oktatásban részesültek, és visszatérnének Lettországba. , de nem tudnának ilyen önkormányzatokban dolgozni, ha nem tudnak oroszul. Összehasonlítás jut eszembe: ha egy ír városba komoly számú bevándorló érkezik Lettországból, nem gondolják, hogy a lett nyelvet be kellene vezetni második nyelvként az önkormányzatokban” és „Lettország problémája párhuzamos világban él. több generáción át, gyakran még eltérő geopolitikai identitással is, oroszul beszélők nagy csoportja” [47] . Tanácsadója, A. Berdnikov ugyanebben az évben azt mondta, hogy Lettországban az orosz nyelv veszélyben van, és ennek számos oka van [48] .
2012. február 18-án népszavazást tartottak az alkotmánymódosításokról , amelyen a választók 17,69%-a (a népszavazáson megjelentek 24,9%-a), vagyis 273,3 ezer állampolgár szavazott az orosz nyelv második államnyelv státuszának megadása mellett. . A legtöbben Daugavpilsben, Rezeknében és az Oroszországgal határos területeken, például Zilupéban szavaztak.
Az első orosz iskola Rigában ( Ekatyerininsky Uyezd College ) 1789 -ben nyílt meg . [49] Az orosz iskolák hálózata bővült (így 1868-ban férfi- és női gimnáziumokat alapítottak Rigában ), és az oktatási intézményekről szóló törvény védte. Lettország 1919. [ 50] [51] . Már a parlamentáris rendszerben is történtek kísérletek az orosz nyelv oktatásban való használatának csökkentésére [52] , de csak az 1930-as években, K. Ulmanis tekintélyelvű rezsimje alatt kerültek gyakorlatba - az orosz alap-, ill. középiskolák száma az 1933/34-es 236-ról és 12-ről az 1939/40-es tanévben 144-re és 2-re csökkent. [53] [54] Az orosz iskolák a náci megszállás alatt is léteztek [55] .
1990-ben a Lett Szovjetunióban 155,2 ezer iskolás tanult oroszul (a speciális iskolák és speciális osztályok kivételével) (az összlétszám 40,2%-a) [56] .
2002-ben mintegy 120 000 diák tanult orosz anyanyelvként 180 orosz tanítási nyelvű iskolában és 133 vegyes (kétáramú) iskolában [57] . 2004-ben Lettországban 166 orosz tanítási nyelvű iskola és 124 kétirányú iskola működött, ahol az iskoláskorú gyermekek 40%-a tanult [58] . A tanulmány [59] SKDS 2005 szerint azt a véleményt, miszerint az államnak a jövőben nem kell finanszíroznia orosz iskolákat, csak a letteket, a lettek 36,1%-a és az orosz anyanyelvűek 4,2%-a (megfelelően az összes válaszadó 22,6%-a) támogatta. , de az állampolgárok 27 ,2%-a), a lettek 54,5%-a és az orosz anyanyelvűek 89,5%-a nem támogatta (a válaszadók 69,4%-a, de az állampolgárok 64,2%-a). Ugyanakkor Lettországban a 2000-es években az orosz nyelvű oktatás népszerűségének növekedését figyelték meg: 2001-ben 14,0 ezer első osztályos tanuló tanult oroszul, 2008-ban pedig már 18,5 ezer [60].
A lett iskolákban a 2000-es években szintén nőtt az oroszt idegen nyelvként tanuló diákok aránya: 2001/02-ben 33,6%, 2011/12-ben pedig már 41,2% [61] . 2017-ben mintegy 60 ezer iskolás tanulta az oroszt idegen nyelvként. [62] 2018-ban a statisztikák azt mutatják, hogy 68 883 diák tanulja az oroszt idegen nyelvként. [63]
Csökken a lettországi orosz iskolákban tanulók száma és aránya [64] , bár Nil Muižnieks lett politológus szerint az orosz szülők mindössze öt százaléka hajlandó lett iskolába járni [31] . Lettország számos régiójában az összes orosz iskola bezárt [65] . 2013/2014-es tanévre évfolyam orosz általános oktatási (nappali) iskolák 88, kétáramú orosz-lett - 57. [66]
2011 - től az oktatási törvény átmeneti szabályainak [67] 9. cikke és 9. bekezdése értelmében az állami középiskolákban (10-12. osztály) 2004-2006 között. az oktatási anyagok legalább 60%-át lett nyelven kell tanítani . Ezt a reformot a BISN tanulmánya [68] szerint 2004-ben a lettek 76%-a és a nemzeti kisebbségek képviselőinek 29%-a támogatta, a lettek 18%-a és a nemzeti kisebbségek képviselőinek 68%-a nem támogatta. A ZaPcHeL és a PNS képviselők tömeges tiltakozása és alkotmánybírósági perei előtt 2003-2005-ben. a törvény előírta, hogy 2004-től a középiskolákat teljes egészében lett nyelvre kell fordítani, valamint megtiltotta a nem lett magániskolák állami és/vagy önkormányzati társfinanszírozását.
2010-2011-ben a pártok kezdeményezésére „ Mindent Lettországért! » és a TB/DNNL aláírásgyűjtést szervezett az ingyenes orosz nyelvű oktatás megszüntetéséről szóló törvényjavaslat [69] értelmében az alkotmánymódosítások formájában, hogy az állam csak az államnyelven garantálja az ingyenes oktatást. Az aláírásgyűjtés a Központi Választási Bizottság aláírásgyűjtésének szakaszába érkezett; ennek eredményeként 120 433 szavazati joggal rendelkező polgár írt alá, 153 232-re volt szükség a módosítások Seimas elé terjesztéséhez [70] .
2018- ban elfogadták az oktatási törvény módosításait, hogy a középiskolákban csak lett nyelven, az első osztálytól pedig főleg lett nyelven tanítsanak. Aggodalmat keltettek az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács szakértői körében, tiltakozást és pereskedést váltottak ki az Alkotmánybíróságon és az Emberi Jogok Európai Bíróságán.
Orosz nyelvű felsőoktatás 1896-1915 között a Rigai Politechnika (akkor az egyetlen egyetem a mai Lettország területén) biztosította.
1921 - ben létrehoztak egy magán Orosz Egyetemi Tudásintézetet (eredeti nevén Orosz Egyetemi Tanfolyamok), amelyet K. Ulmanis tekintélyelvű rezsimje alatt bezártak. 1926-ban Rigában megalakult az Állami Orosz Pedagógiai Tanfolyam (1932-ben bezárt), 1927-ben pedig Rezeknében - az Állami Orosz Pedagógiai Intézet (1936-ban bezárt). [71]
A Lett Szovjetunióban az egyetemi programok többsége kétfolyamos volt, néhányuk csak orosz vagy (LSU-ban) lett nyelvű . [72] [73] .
1999 óta az oktatási törvény értelmében az állami egyetemeken az oktatás csak lett nyelven történhet (a filológia területén vannak kivételek, számos angol nyelvű képzés is létezik). Az orosz nyelvű felsőoktatás iránti kereslet továbbra is jelentős : 2008-ban tizenöt magánegyetemből kilenc tanul ott , és a magánegyetemek hallgatóinak 34%-a és az ország összes hallgatójának több mint 10%-a tanul orosz nyelven. [74] A Saeima I. Pimenov képviselőjének 2011-es értékelése szerint Lettországban a külföldi hallgatók 47%-a tanult oroszul [75] . 2018-ban 176 hallgató tanult orosz nyelven állami egyetemeken (0,3%; az orosz filológia szakot a Lett Egyetemen oroszul oktatják [76] ) és állami főiskolákon 0, magánegyetemeken 30% és magánfőiskolákon 3 %. Általánosságban elmondható, hogy az orosz nyelven tanuló hallgatók aránya az egyetemeken 7%, a főiskolákon 1% volt. [77]
2018-ban elfogadták a felsőoktatási intézményekről szóló törvény módosításait, amelyek szerint ma már magánegyetemeken is folyik az oktatás, néhány kivételtől eltekintve, csak az Európai Unió hivatalos nyelvein. [78] [79]
Az első orosz nyelvű újság Rigában - " Russian Weekly Edition in Riga " - 1816 -ban kezdett megjelenni [80] [81] , Dvinszkben (ma Daugavpils) - "Dvinsky Leaf" - 1900-ban [82] . Lettország leghíresebb orosz lapja a birodalmi időszakban a Riga Vestnik volt , az első köztársaság idején a Segodnya , a lett SZSZK lapjai a Szovjet Lettország , a Szovjet Ifjúság és a Rigas Balss .
Az 1990-es években A fő orosz napilapok a " Szovjet Lettország " alapján létrehozott " Panorama Latvia ", az " SM-today " (korábbi " Szovjet Ifjúság ") és az új " Biznes & Baltiya " voltak. A hetilapok közül Russzkij Put (később Russzkaja Gazeta, majd Nashe Vremya néven ) és Budni volt befolyásos.
2019-ben számos újság és magazin jelenik meg Rigában orosz nyelven, köztük a Segodnya napilap (korábban SM-Segodnya és Vesti Segodnya) és a Sport-Express helyi száma . 2019-ben megjelentek az orosz újságok Daugavpilsben , Rezeknében , Ventspilsben , Ogrében, Kraslavában és Ludzában is [83] . Összességében 2007-ben 259 lett újságból 62 jelent meg 13 lett helységben orosz nyelven (kizárólag vagy a lett nyelv mellett) [84] .
A rigai orosz nyelvű előadás első említése 1798-ból származik [85] [86] . 1883 óta a Rigai Orosz Színház. M. Csehov [87] ; Az orosz társulat a lettével együtt a Daugavpils Színházban (1856-ban alapították orosz színházként [88] ), 1946 óta pedig az 1944-ben alapított Lett Bábszínházban [89] . Rigában is működik egy orosz nyelvű magánszínház "Szabad Színészek Társasága" [90] , Rézeknében - egy kétnyelvű "Jorik" [91] . A Lettországot később elhagyó Liepaja-i Balti Flotta Dráma Színház évtizedekig oroszul működött, valamint a Lett SSR Állami Színháza Fiatal Nézőknek és a Rigai Állami Operettszínház (mindkettőnek volt lett társulata is) Rigában . az 1990-es években bezárták .
Volt egy orosz szekció a Lettországi Szovjet Írók Szövetségében [92] ; 1977 és 2008 között megjelent a Daugava [93] című irodalmi folyóirat . Lett írók is írtak oroszul, köztük A. Chaks [94] , J. Poruks és O. Vatsietis [95] . Vannak olyan zenei csoportok és énekesek, akik oroszul lépnek fel, például A. Yakhimovich , Brainstorm .
Oroszul Lettországban fejlesztik az internetet, a könyvtári alap jelentős részét tartják fenn. Például az orosz nyelvű anyagok 24,53%-át tették ki a Rigai Központi Könyvtárban 2017 elején [96] . Az utóbbi években ez az arány folyamatosan csökken – 2005 elején még 34,35%, 2008 elején 26,66% volt [97] , bár még akkor is kevesebb volt, mint a 2000-es adatok szerint az oroszul beszélők aránya Rigában. népszámlálás - 55, 1%, mint fent. 1990-től 2005-ig a Rigai Központi Könyvtárban az orosz nyelvű tételek száma 87,5%-kal, az alapok aránya 74,7%-ról 31,2%-ra csökkent (ezekben az években a szocialista ideológiát tükröző irodalmak kikerültek a gyűjteményekből) . , és a lett tárolóegységek száma is csökkent, de kevésbé - 19,0%-kal, miközben arányuk nőtt) [98] . 2017 végén az orosz nyelvű tárolóegységek 23,78%-a az RZB-ben maradt [99] . A Lett Nemzeti Könyvtárban 2007 végén az orosz nyelvű anyagok a gyűjtemények 37%-át tették ki (a gyűjtemények 29%-a nem volt nyelvenként felosztva), de a 2007-ben beszerzett tételek között már csak 12% [100] .
Az elektronikus médiáról szóló törvény [101] 66. cikke korlátozza a kisebbségi nyelveken történő sugárzást az állami rádióban és televízióban: az első csatornákon tiltja, a másodikon pedig előírja, hogy elsősorban a lett nyelvet kell használni. Ugyanezen törvény 32. cikke 35 százalékkal korlátozza a nemzeti vagy regionális média státusszal rendelkező televízió- és rádiócsatornák sugárzását a lett nyelvtől eltérő nyelven. Az Alkotmánybíróság 2003-as határozata [102] előtt a ZaPcHeL képviselőinek kérésére a magánrádiónak és -tévének nem volt joga kisebbségi nyelveken sugározni az esetek több mint 25%-ában. 2007-ben az Országos Rádió és Televízió Tanács adatai szerint a rádióadások 31%-a és a televíziós adások 25,9%-a orosz nyelvű volt [103] .
A Lettországban használt orosz nyelvben számos jól bevált kölcsönszó található a lett nyelvből. Például a ciprusfélék családjába tartozó halakat, amelyek a Balti-tengerben találhatók, általában " vimba " szónak nevezik a szokásos orosz "nyers" vagy "hal" szavak helyett. Népszerű az "Ata" szóval búcsúzni az orosz "Bye" helyett. Ezenkívül a lett hatása alatt bizonyos beszédek „ mi, kérem ?” a " bocsánat " helyett ?
Szakzsargonok: a „ bunja ” ( lett bundža ) egy tégelyt vagy kannát jelöl, a „sorbanállást” gyakran „ rinda ”-nak ( lett rinda ), a „csere gumiabroncsot” úgy ejtik, mint „ csere fehérrépa ” ( lett riepa ).
Hibák: „vizsgázz le” a „vizsgázni” helyett, „ búcsúzni valakitől ”, az „ügynökök” szó használata az „ ügynökség ” jelentésében, a „ provokatív ” szó ( lett provokatīvs ) a „provokatív” helyett ” [104] .
Egyes területeken a fehérorosz és a lengyel nyelvből, az orosz népnyelvből és a Latgale ókori dialektusaiból származó kölcsönzések figyelhetők meg . Ilyen jelenségek közé tartozik a zekanye, a h és sh keményedése, az o diftongus kiejtése az egyes szavakban shhkuola, vuot , a mássalhangzók megkettőzésének hiánya a kassa, gamma kiejtésében [105] .
| orosz nyelv | |
|---|---|
| Szabályok | |
| Sajátosságok | |
| Használat | |
| Használd a világban | |
| Sztori | |
| |