Inuvialuktun

Inuvialuktun
Országok Kanada
Régiók "Inuvialuit települési régió"
hivatalos állapot Északnyugati Területek ( Kanada )
A hangszórók teljes száma 765 fő
Osztályozás
Kategória Észak-Amerika nyelvei

Eszkimó-Aleut család

Inuit csoport
Írás latin ( eszkimó írás )
Nyelvi kódok
ISO 639-1
ISO 639-2
ISO 639-3 ikt
WALS inr
Etnológus ikt
IETF ikt
Glottolog nyugat2618

Az inuvialuktun ( Iñuvialuktun / Inuvialuktun / Inuinnaqtun - ᐃᓄᐃᓐᓇᖅᑐᓐ ) a Kanada északnyugati területeinek északi részén (korábban Yukon északi részén) beszélt inuit dialektusok  kódneve . A terület eszkimóit Inuvialuitnak ( en:Inuvialuit ) hívják, magát a területet pedig hivatalosan " Inuvialuit települési régiónak " ( en:Inuvialuit Settlement Region ) nevezik. Az "inuvialuktun" unió etnopolitikai, mivel az ebbe a fogalomba tartozó dialektusok nyelvtudományi szempontból nem alkotnak külön nyelvet .

A 2001-es népszámlálás szerint 765-en beszéltek inuvialuktuna nyelven. (az inuvialuit eszkimók 19,59%-a). Az Inuvialuktun latin alapú ábécét használ, és nem használja a kanadai szótagot , amely a nunavuti inuitoknál gyakori .

Ez a koncepció a következőket tartalmazza:

Ezenkívül a Copper dialektus más dialektusai, sőt a keletebbre fekvő netsilik nyelvjárások is olykor széles körben beletartoznak az "Inuvialuktun" [1] fogalmába .

A 20. század elejéig ezen a területen főként siglitsek éltek, azonban az európaiak által hozott új betegségek megjelenésével számuk a 19. század végére jelentősen lecsökkent. A Nunatamiut ( en: Nunatamiut "a föld népe") – a közelben barangoló alaszkai inuitok csoportja – az 1910-es és 1920-as években kezdett a Mackenzie -delta régióba költözni, mivel vonzotta a Hudson's Bay Company szőrme iránti igénye . Ezek alapján megalakult az Uummarmiut („zöld fák népe”) csoportja. Kezdetben feszült volt a viszony köztük és a sziglitekkel, de az évek során a nézeteltérések elmosódtak, és mára már erősen keveredik a két csoport.

Inuvialuktun kifejezések

orosz nyelv inuvialuktun
"Szia" Atitu
"Viszontlátásra" Ilaannilu / Qakugulu
"Kösz" Quyanainni
"Örömöm" Amiunniin
"Hogy vagy? / Hogy vagy?" Quanuq itpin?
"Rendben van / minden rendben" Nakuyumi / Nakuyumi assi
"Jó reggelt kívánok" Ublaami
"Igen" II
"Nem" Naaggai
"Hideg!" Aláppa!
"Viszlát később / Viszlát" Anaqanaallu
"Nagy! Azta!" Aqqali!
"Hallgat!" Ata!
"Viszlát is" Ilaanniptauq
"Ez igaz" Imaaniittuaq
"ilyen módon" Imanna
"Akinek?" Kia?
"Ki az?" Kina una?
"Ahol?" Nani? / Naung? / Sumi?
"Honnan jöttél?" Nakinngaaqpin? / Sumiutauvin?
"Mennyibe kerül?" Quanuq akitutigivaa?
– Hány éves? Qanuq ukiuqtutigiva?
"Minek hívod?" Quanuq taivakpiung?
"Mennyi az idő?" Sumukpaung?
"Miért? / Miért?" Suksaq?
"Miért? Hogy hogy? Suuq?
"Mit?" Suva? / Suna?
"Irreleváns" sunngittuq
"Mit csinálsz most?" Suvin?
– Nem tudsz mit tenni! Qanurviituq!
"Valójában" Nutim
"Újra!" Pipsaarung!
"Hagyjuk! Előre!" Piung!
"Hideg van kint!" Qiqauniqtuaq!
"Karácsony" Qitchirvik
"Édesség/cukorka" Uqummiaqataaq
"Zenél" Atuqtuuyaqtuaq
"Dob tánc" Qilaun / Qilausiyaqtuaq
"Templom" Angaadjuvik
"Harang" Aviluraun
"Ékszerek" Savaqutit
"Jégkrém" Akutuq
"Ez minden!" Taima!

Jegyzetek

  1. Iñuvialuktun archiválva : 2016. január 4. a Wayback Machine webhelyen, a languagegeek.com oldalon