Közép-jupik nyelv

alaszkai jupik nyelv , alaszkai jupik [1] is , közép-alaszkai jupik [2] , közép-alaszkai jupik [2] , közép-alaszkai jupik nyelve az eszkimó-alet család nyelve , elterjedt a csupik nép körében Alaszka nyugati partja mentén, a völgyek között. a Kuskokwim és Yukon folyók és a Bristol-öböl területén .

A fuvarozók száma körülbelül 10 ezer fő.

A Central Yup'ik kölcsönösen érthető Alutikkal . A közép-jupik nyelv hosszú ideig (XVIII-XX. század) szoros kapcsolatban állt az orosz nyelvvel , ami jelentős nyomot hagyott a szókincsben , vö. yassik "doboz", luskaq "kanál" és még sokan mások; összesen több mint 200 orosz kölcsönt osztanak ki a Közép-Jupikban .

Dialektusok

Yup'ik

• Unalik-Pastulik Yup'ik ( angolul: Norton Sound Yup'ik ). A Norton Soundban beszélik .
  • Unalik dialektus. A következő csoportok beszélik: Unalirmiut, Atnegmiut , Kuuyuŋmiut , Eŋlutaleġmiut , Caxtulegmiut , Uŋallaqłiŋmiut , Tacirmiut.
  • Kotlik nyelvjárás . Kotlikban ( Qerrulliik ) a pastulirmiut törzs beszéli .
• Yukon-Kuskokwim Yupik ( Central Yup'ik tábornok ). A következő csoportok beszélik: Qerauranermiut , Kuigularmiut , Qip'ngayarmiut , Qaluyarmiut , Marayaarmiut , Chnagmiut , Kuigpagmiut , Akulmiut , Caninermiut , Kusquqvagmiut ( Unegkumimiu t, Kiatagmiut ).
  • Alsó-Kuskokuim nyelvjárása. Akiachak ( Akiacuaq ), Akiak ( Akiaq ), Atmautluak ( Atmaulluaq ), Bethel ( Mamterilleq ), Ik ( Ekvicuaq ), Goodnews Bay ( Mamterat ), Felső Kalskag ( Qalqaq ), Alsó Kalskag ( Kip Kalskag ) településeken beszélnek . ( Qipnek ), Kongiganak ( Kangirnaq ), Kuitluk ( Kuiggluk ), Kuigillingok ( Kuigilnguq ), Napakiak ( Naparyarraq ), Napaskiak ( Napaskiaq ), Nunapitchuk ( Nunapicuar ), Oscarville ( Kuiggayagaq ), Platina ( Arviiq ), Tuluks ( Arviiq ) , Tuluks Kuinerraq ( Kuinerraq ) ( Tuulkessaaq ) és Tuntutuliak ( Tuntutuliaq ).
  • Bristol Bay dialektus . Aleknagik ( Alaqnaqiq ), Clarks Point ( Saguyaq ), Dillingham ( Curyung ), Ekuok ( Iquaq ), Manokotak ( Manuquutaq ), Togiak ( Tuyuryaq ) és Twin Hills ( Ingricuar ) helyeken beszélik őket.
  • Yukon, vagy alsó Yukon nyelvjárás. Alakanuk ( Alarneq ), Emmonak ( Imangaq ), Szent Kereszt ( Ingirraller ), Marshall ( Masserculleq ), Mountain Village ( Asaacaryaraq ), Nunam Iqua ( Nunam Iqua ), Pilot Station ( Tuutalgaq ), Pitkas Point ( ) településeken beszélnek. Negeqliim Painga , Orosz Misszió ( Iqugmiut ), St Mary's ( Negeqliq ) és Scammon Bay ( Marayarmiut ).
  • A felső, vagy középső kuskokuim nyelvjárása. Aniak ( Anyaraq ), Chuatbaluk ( Curarpalek ), Crooked Creek ( Qipcarpak ), McGrath ( Tochak ), Sleetmute ( Cellitemiut ) és Stony River településeken beszélnek.
  • Iliamna-tó beszéd. Beszélt Egegik ( Igyagiiq ), Igyugig (Igyaraq), Iliamna ( Illiamna ), Kokanok ( Qarrʼunaq ), Levelok ( Liivlek ), Naknek ( Nakniq ) és South Naknek ( Qinuyang ) nyelveken.
  • Nelson Island és Stebbins dialektusa. Chefornak ( Cevvʼarneq ), Newtok ( Niugtaq ), Nightmute ( Negtemiut ), Stebbins ( Tapraq ), Toksuk-öböl ( Nunakauyaq ) és Tununak ( Tununeq ) településeken beszélnek.
  • A Nushagak folyó dialektusa. Ekwok ( Iquaq ), Koliganek ( Qalirneq ), New Stuyahok ( Cetuyaraq ), Portage Creek településeken beszélnek.
• Ejegik Yupik † ( Egegik Yup'ik, Bristol Bay Yup'ik ). Egyszer az Egegikben ( Igyagiiq ) beszélt.

Chupik

• Chevak-Chupik (Jup. Cup'ik (sing.) Cupiik ( dual ) Cupiit (pl.), Cugtun (nyelv); angol Cup'ik, Hooper Bay-Chevak Cup' ik .
  • Hooper Bay beszéd. Hooper Bay faluban ( Naparyaarmiut ) beszélnek.
  • Chevak beszéde. Chevak ( Cevʼaq ) faluban beszélnek .
• Nunivak-Chupik (Jup. Cup'ig (ének), Cupiik (kettős), Cupiit (pl.), Nuniwarmiut , Cugtun (nyelv); angol Cup'ig, Nunivak Cup 'ig vagy Cup'ik - beszélt Mekorjukban ( Mikurjar ).

Közép-Yupikon belül két dialektus emelkedik ki : Hooper Bay és Chevak falu dialektusa, valamint Nunivak Island dialektusa; ez utóbbi számos eltérést mutat a tulajdonképpeni közép-jupiktól. A nyelvjárások azonban többnyire kölcsönösen érthetőek .

Számok

Orosz kölcsönök

Orosz Amerika (1733-1867)

• cainik < rus. "vízforraló"
• cukunak / cukunaq < rus. "öntöttvas"
• kaminiaq < eng. "kandalló"
• kelipaq < rus. "kenyér"
• kuskaq < rus. "macska"
• luuskaaq < rus. "egy kanál"
• mass'laq < rus. "olaj"
• missuuk < rus. "táska"
• mulut'uuk < Rus. "egy kalapács"
• nuussiq < rus. "kés"
• paltuuk / pal'tuuk < Rus. "kabát"
• puckaq < rus. "hordó"
• pucunaq < rus. "hordó"
• putuskaq < rus. "párna"
• saarralaq / cararralaq < Rus. "cukor"
• saayuq / caayuq < Rus. "tea"
• sap'akiq / cap'akiq < Rus. "csizma"
• saskaq / caskaq < rus. "egy csésze"
• slaaviq < rus. "doboz"
• spiickaaq < rus. "mérkőzés"
• sulunaq / culunaq < Rus. "besózott marhahús"
• tiissicsaaq < Rus. "ezer"
• yaassiik < rus. "doboz"

Jegyzetek

1. ↑ http://dblang2008.narod.ru/Languages_in_JM.xls  (elérhetetlen link)
2. ↑ Archivált másolat (a hivatkozás nem elérhető) . Letöltve: 2011. augusztus 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 13.. (határozatlan) 
3. ↑ Jerry Lipka, Kulturálisan egyeztetett iskoláztatás: a Yup'ik Mathematics felé Archiválva : 2011. július 18.
4. ↑ Hogyan számoljunk Yup'ik-ban
5. ↑ Yup'ik Eskimo Grammar, Irene Reed és mások. (1977)  (nem elérhető link)
6. ↑ A Facebookon: Cup'ik Word Of The Day - Chevak , Rebecca Nayamin (Kashunamiut School Cup'ik nyelvtanár)
7. ↑ Nuniwarmiut Piciryarata Tamaryalkuti, Nunivak Island Cup'ig Nyelvi előzetes szótár Archiválva : 2012. augusztus 5..

Linkek

• Ortodox szövegek eszkimó (jupik) nyelven.
• Vakhtin N. B. Yupik alaszkai nyelvek.

Irodalom

• Reed I., Miyaoka O., Jacobson St., Pascal A., Krauss M. Yupik Eskimo Grammar. Fairbanks, 1978.
• Jacobson St. Yup'ik eszkimó szótár. Fairbanks, 1984.

Szótárak és enciklopédiák	Britannica (online)