Rászed

Rászed

A walesi nyelvet beszélők százalékos aránya Wales különböző megyéiben
önnév Cymraeg
Országok Egyesült Királyság , Argentína
Régiók Argentínában - Patagóniában , az Egyesült Királyságban - Walesben
hivatalos állapot

 Egyesült Királyság :

Szabályozó szervezet Walesi Nyelvi Tanács (2012-ig) [1] , walesi nyelvi biztos (2012 óta)
A hangszórók teljes száma

Több mint 700 000 (2012) [2]

  • Wales : 562 016 (Wales lakosságának 19,0%-a a 2011-es népszámláláskor [3]
Állapot sebezhető [4]
Osztályozás
Kategória Európa nyelvei

indoeurópai család

kelta ág bryton csoport
Írás latin
Nyelvi kódok
ISO 639-1 cy
ISO 639-2 cym
ISO 639-3 cym
WALS jól
A világ nyelveinek atlasza veszélyben 425
Etnológus cym
Nyelvi szféra 50-ABA-a
ABS ASCL 1103
ELCat 10429
IETF cy
Glottolog wels1247
Wikipédia ezen a nyelven

walesi , walesi vagy cymric is ; önnév - Cymraeg (kiejtése: [ k ə m ˈ r ɑ ː ɨ ɡ ]), vagy y Gymraeg ( kiejtése: [ ə  ɡ ə m ˈ r ɑ ː ɨ ɡ ]) - ellentétben a walesi angollal ( a nyelv egyik változata a Walesben kialakult angol nyelv), a kelta nyelvek brythonic csoportjába tartozik. Elterjedt Nagy- Britannia nyugati részén  - Walesben (Wall. Cymru ), valamint Chubutban  - a walesi bevándorlók kolóniájában Argentína Patagónia régiójában [5] .

A ma legszélesebb körben beszélt kelta nyelv.

Állapot

A 2011-es népszámlálás szerint 583 000 ember, vagyis Wales lakosságának 20%-a beszél walesiül (szemben a 2001-es 20,8%-kal) [6] ; míg a népszámlálás azt mutatja, hogy Wales lakosainak 25%-a azon kívül született. A walesi nyelvet beszélők száma az Egyesült Királyság más részein nem ismert pontosan, de számuk viszonylag nagy a főbb városokban és az Anglia és Wales közötti határ mentén. A walesi nyelvű S4C televíziós csatorna becslése szerint 1993-ban körülbelül 133 000 ember volt Angliában, aki megértette; ezek több mint egyharmada Nagy-London térségében összpontosult [7] . Ezen kívül walesi beszélők élnek Kanadában (3160 az Ethnologue szerint [8] ) és az USA -ban (2655 [9] ).

A walesi beszélők között kevesen vannak, akik nem beszélnek angolul (nem számítva a Chubut -völgyi walesi nyelvet, amelynek második nyelve a spanyol ) [10] . Sokan azonban szívesebben használják a walesi nyelvet, mint az angolt. A beszélő nyelvválasztása a tárgyterülettől függően változhat (ez a jelenség a nyelvészetben „kódváltásként” vagy kódváltásként ismert ). Gyakran előfordul a kódok keveréke is (például az élőbeszédbe gyakran beleszórnak angol szavakat) [11] .

Annak ellenére, hogy kisebbségi nyelv és az angol nyomás alatt, a walesi támogatottsága nőtt a 20. század második felében, párhuzamosan az olyan nacionalista politikai szervezetek felemelkedésével, mint a Plaid Cymru (Walesi Párt) és a Cymdeithas yr Iaith Gymraeg . "Welsh Language Society") [12] .

Első nyelvként a walesi nyelvet beszélik a legszélesebb körben a túlnyomórészt vidéki északi és nyugati Walesben – elsősorban Gwyneddben , Denbighshire -ben , az Anglesey -szigeten , Carmarthenshire -ben , Észak- Pembrokeshire -ben, Ceredigionban és Glamorgan nyugati részein , de a walesiül jól beszélők is tudnak. Wales-szerte megtalálható. Ugyanakkor a déli nagyvárosokban ( Cardiff , Newport , Bridgend ; kisebb mértékben Swansea -re ) szinte soha nem használják [13] [14] .

A walesi nyelv életben marad; sok ezer ember mindennapi életében használják, és Walesben mindenhol jelen van. A walesi nyelvtörvény (1993) [15] és a walesi kormánytörvény (1998) [16] egyenlőséget feltételez a walesi és az angol között. Az állami szerveknek ki kell dolgozniuk és végre kell hajtaniuk a walesi nyelvi programot. Ezért a helyi tanácsok és a Walesi Nemzetgyűlés hivatalos nyelvként a walesi nyelvet használják, hivatalos nyomtatott anyagokat és üzeneteket walesi változattal tesznek közzé (pl. az iskolától a szülőknek írt levelek, a könyvtári információk, a helyi tanács információi), és Walesben minden útjelző táblát angol és walesi nyelven, beleértve a helynevek walesi változatait is.

Az Egyesült Királyság kormánya ratifikálta a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját a walesi nyelv vonatkozásában [17] .

A walesi nyelv az S4C televíziós csatorna ( Sianel Pedwar Cymru , Channel 4, Wales) létrehozásával 1982 novemberében nagy közönségre tett szert , amely főműsoridőben csak walesi nyelven sugárzott [18] [19] .

Az 1981-es brit állampolgársági törvény értelmében a walesi nyelv ismerete az angol vagy skót nyelv mellett elegendő feltétel a honosítás nyelvismereti kritériumának teljesítéséhez [20] .

Dialektusok

Mint minden természetes nyelvnek , a walesinek is vannak dialektusai .

Jól láthatóak a beszélt és kisebb mértékben az írott nyelvben. Kényelmes, bár kissé leegyszerűsített besorolás az északi ( Gogledd Cymru ) és a dél-walesi ( De Cymru ) dialektus, vagy a " Gog " és a " Hwntw " ( gogledd "észak"; déli hwn 'tw "ott"). A nyelvjárási különbségek a szókincsre, a kiejtésre és a nyelvtanra vonatkoznak, bár az utóbbi esetben a különbségek valójában viszonylag kicsik [21] .

A nyelvjárások közötti különbségeket a következő mondattal illusztrálhatjuk: "Kérsz ​​egy csésze teát?". Északon a mondat úgy fog hangzani, mint Dach chi isio panad? , Délen pedig inkább a következő a kérdés: Dych chi'n moyn dishgled? . A nyelvjárási kiejtésbeli különbségekre példa a déli dialektusokban az a tendencia, hogy az S betűt lihegő hangon ejtik ki, például a mis "hónap"-ot északon inkább ' [mɪs]-nek , délen pedig [mɪʃ]-nek ejtik. [21] .

A valóságban a modern köznyelvi walesi nyelvjárások közötti különbségek csekélyek a beszélt és a standard nyelv közötti különbséghez képest. Ez utóbbi sokkal formálisabb, és többek között a walesi Biblia -fordítások nyelve (de a „ Beibl Cymraeg Newydd ” – „Új walesi Biblia” – nyelvezetében sokkal kevésbé formális, mint a hagyományos 1588-as Biblia). Bár a "Kérsz ​​egy csésze teát?" valószínűtlen az irodalmi walesi használatban – ha megadják, akkor úgy hangzik, mint A oes arnoch eisiau cwpanaid o de? [22] .

Az irodalmi nyelv sajátosságai között szerepel a beszélt nyelvhez képest a ragozott igealak gyakoribb használata, egyes igeidők használatának megváltozása (például az irodalmi imperfekt a modern nyelvben kondíciós jelentésű ), a névmások használatának gyakoriságának csökkenése (mivel az általuk közvetített információkat rendszerint módosított igék és elöljárószavak közvetítik), valamint az angol kölcsönzések natív walesi szavakkal való felcserélésének hangsúlyosabb tendenciája [22] .

Történelem

A walesi nyelv története több mint 14 évszázadra nyúlik vissza, a nyelvészek megkülönböztetnek olyan korszakokat, mint az archaikus (VI. század közepétől a VIII. század közepéig), az ówalesi (VIII. század közepétől a XII. század elejéig). ), a közép-walesi (XII. század elejétől a XIV. század végéig) és a modern walesi nyelv, amelyen alkorszakokat különböztetnek meg: korai új-walesi (15. elejétől a XIV. század közepéig). a 16. század) és a modern walesi (a 16. század végétől) [23] .

A Brythonic nyelvek legkorábbi emlékei Nagy-Britanniában a 3. századból származnak - ezek különösen Bath római feliratai , ahol brythonic zárványok találhatók, főleg nevek [24] [25] .

A legkorábbi, walesiként azonosítható források valószínűleg a 6. századból származnak, és egyes tudósok (például John T. Cook) [26] az akkori nyelvet a késői Common Brythonicnak tartják . Szinte semmit sem tudunk erről a nyelvről. A következő jelentős korszakot, kicsit jobban tanúsítva, az ó-walesinek nevezik (a 9. és a 11. század között); ez volt a nyelve Hywel király [27] törvényeinek (amelyek azonban csak közép-walesi és latin [28] kéziratokban jutottak el hozzánk), valamint Wales és Dél-Skócia költészetének (akkori lakosságának) nyelve . még brit volt) [29] . Az angolszász gyarmatosítás terjeszkedésével Wales kelta lakossága elszakadt az észak-angliai cumbriai nyelvű keltáktól, délnyugati részén pedig a korni ajkú keltáktól , és a nyelvek elkezdtek eltérni [30] .

A közép-walesi (vagy Cymraeg Canol ) a 12. és 14. század közötti időszak walesi nyelvének neve, amelyről sokkal több bizonyíték érkezett hozzánk, mint a korábbi időszakok nyelvéből. Szinte az összes korai Mabinogi - kézirat nyelve, amely hozzánk jutott , bár maguk a történetek sokkal régebbiek. A közép-walesi meglehetősen érthető, bár nem minden erőfeszítés nélkül, egy modern anyanyelvi beszélő számára [31] .

A modern walesi története két korszakra osztható. Az első időszak, a korai új walesi a 14. századtól körülbelül a 16. század végéig tartott. Ez volt az udvari költők ( Y Cywyddwyr ) nyelve – különösen David ap Gwilym [32] . A késő új-walesi William Morgan bibliafordításának 1588-as kiadásával kezdődik [33] . Az angol fordításhoz hasonlóan az I. King James változatban a Morgan Biblia jelentős stabilizáló hatást gyakorolt ​​a nyelvre, és a modern nyelv (különösen az írott, hivatalos nyelv) továbbra is megőrzi az új-walesi ugyanazokat a jellemzőit, mint a morgan nyelv. de természetesen a Azóta történt néhány változás [34] .

A walesi nyelv további lendületet kapott a 19. században, amikor megjelentek az első teljes walesi szótárak . A korai walesi lexikográfusok, például Daniel Sylvan Evans [35] munkái szolgáltatták a nyelv legpontosabb dokumentálását, és az olyan modern szótárak, mint a Geiriadur Prifysgol Cymru (Walesi Egyetem szótára) e szótárak közvetlen leszármazottai.

Nyelvi jellemzők

Hangtan és helyesírás

Mássalhangzók

A következő mássalhangzós fonémákat különböztetik meg a walesi nyelvben [36] :

Ajak fogászati Alveoláris Palatális hátul nyelves Glottal
orr ( m̥ ) m ( n̥ ) n ( ŋ̊ ) ŋ
robbanó pb _ t d kg _
afrikaiak tʃdʒ _
frikatívák fv _ θ r s ( z ) ʃ x h
Oldal ɬ
Approximants w l j
Remegő r̥r _

A [z] csak nem asszimilált kölcsönzésekben fordul elő, és akkor is az északi dialektusokban [s] -ként ejtik [37] . [h] [38] hiányzik a déli nyelvjárásokban; emellett az északi és irodalmi kezdő chw- [xw] megfelel a [w] -nek [39] .

Egy szó végén az f és dd zöngés frikatívuszok gyakran eltűnnek (vö. tref és tre "falu"; mynydd "hegy" és i fyny "fel", szó szerint - "felfelé") [40] . Egyes déli dialektusokban a [s] folyékony beszédben az első magánhangzók előtt [ʃ]-ként ejtik (pl. Nes i fynd adre ['nɛʃi 'vɨnd 'adre] "hazamentem") [41] .

Magánhangzók

A walesi nyelvben megkülönböztetik a rövid és hosszú magánhangzókat , amelyek nemcsak időtartamukban, hanem minőségükben is különböznek [42] , amint az a fenti ábrán látható. Ez az ellentét értelmes: vö. [muːg] "füst" - [mʊg] "bögre" [43] [41] .

A magánhangzó - leltár szerint a walesi nyelv dialektusait két nagy csoportra osztják: északira és délire (lásd dialektusok ). Az egyik fő különbség: a [ɨ (ː)] ( u , y ) és az [iː] , [ɪ] (írási i ) hangok egybeesése vagy különbsége . Délen mindezek a hangok megfelelnek [i] ill. [ɪ] ; szóval nincs különbség mondjuk a fu "volt" és a fi "én" között [44] .

A walesi nyelv is gazdag diftongusokban . A legkiterjedtebb rendszerek északon találhatók; délen a diftongusok közül sok egybeesik. A diftongusok teljes készlete a következő (zárójelben - a Dél-Walesre jellemző kiejtés): [aɨ] ( [ aɪ] ), [ aɪ] , [aʊ ] , [əɪ] , [əɨ] ( [əɪ] ), [ɛʊ] , [əɨ] ( [əɪ] ), [ɔɨ/] ( [ɔɪ] ), [ɔɪ] , [ɔɨ] ( [ɔɪ] ), [ɔʊ] , [ɨʊ] ( [ɪʊ] ), [ ʊɪ] , [ ɨʊ] ( [ɪʊ] ) [45] .

A hangsúly a walesi nyelvben szinte mindig a szó utolsó előtti szótagjára esik [46] ; néhány kivételtől eltekintve az ékezetet akut ékezet jelöli ( ´ ), például a ffarwél (az angol  búcsúból ). A hangsúly a walesi nyelvben erőteljes, de a hangsúlyos szótagra jellemző a hangmozgás és a magánhangzó enyhe redukciója is [47] . Történelmileg ennek az az oka, hogy a hangsúly a végső szótagra esett, és csak a közép-walesi időszakban tolódott el ; a korábban hangsúlyozott szótag megőrizte bizonyos jellemzőit (főleg a hangsúlyos szótagok rímelhetnek a versben; lásd: kinhaned ). Ugyanezhez a folyamathoz kapcsolódik a hangsúlyos schwa [ə] [48] jelenléte a walesiben , ami az angolban rendkívül ritka.

A hangsúly állandó helyzete az utolsó előtti szótagon oda vezet, hogy az egygyökerű szavakban és egy szó különböző formáiban a hangsúly úgy mozog, ahogy szótagokat adnak a szó végéhez, például:

Egy szótag hozzáadása az ysgrifennydd -hez az ysgrifennyddes nőnév kialakításához megváltoztatja a második y kiejtését, mert az y kiejtése attól függ, hogy az utolsó szótaghoz tartozik-e vagy sem [49] .

Helyesírás

A modern walesi ortográfia viszonylag újkeletű [50] ; Ebben nagy szerepet játszott William Morgan 17. századi Bibliája . A walesi nyelv korai időszakait a kisebb helyesírási stabilitás jellemzi - különösen a k betű nagyobb mértékű használata [51] , a v használata a modern f helyett (és ennek megfelelően az ff helyett az f ) [52] .

betű(k) HA EGY Név
a [ a ] a
b [ b ] kettős
c [ k ] ec
ch [ x ] ech
d [ d ] di
dd [ ð ] edd
e [ ɛ ] e
f [ v ] ef
ff [ f ] eff
g [ g ] például
ng [ ŋ ] eng
h [ h ] aets
én [ ɪ ] én
l [ l ] el
ll [ɬ] ell
m [ m ] em
n [ n ] hu
o [ ɔ ] o
p [ p ] pi
ph [ f ] ffi
r [ r ] Er
rh [ r̥ ] rhi
s [ s ] es
t [ t ] ti
th [ θ ] eth
u [ ɨ ], [ i ] u bedol
w [ ʊ ] ŵ
y [ ɨ ], [ i ], [ ə ] y [ əː ] _
  • A h a süketséget jelöli mh, nh és ngh értékben .
  • A ph nagyon ritka a görög szavakban (pl. fenol "fenol"), de gyakrabban spiráns mutáció eredményeként (pl. ei phen-ôl ).
  • Az y a [ ə ] szót jelöli az egyszótagú hangsúlytalan szavakban ( clitics ), mint például a fy "én" és a nem utolsó szótagokban, a végső szótagokban - [ ɨ ] vagy [ i ] a dialektustól függően. Kivételt képez néhány kölcsönszó, például nyrs [ n ə r s ] "ápolónő" ( ápolónő ) [49] .
  • Az si a [ ʃ ] rövidítése, ha magánhangzó követi [50] .
  • A két karakterből álló betűket egy betűként kezeli a rendszer (a fent megadott sorrendben), bár néha előfordulhat ugyanaz a karakterkombináció, amikor két különböző betű van egymás mellett. Például itt van a szavak listája ábécé sorrendben: datysen, dathlu, dectant, dechrau, difywyd, diffaith, dynged, dylunio, dylluan, dyngarol, ddiwedd [53] .

A magánhangzók hosszát írásban nem mindig jelzik: vannak általános szabályok az egyes mássalhangzók előtti magánhangzók hosszára vonatkozóan. Sőt, ha a magánhangzó hosszú abban a helyzetben, ahol e szabályok szerint rövidnek kell lennie, akkor cirkumflex jelet kap [50] : vö. ffon "bot" rövid magánhangzóval és ffôn "telefon" hosszúval. A fordított helyzetet (rövid magánhangzó „hosszú” pozícióban) súlyos jel jelzi : pas [ p a ː s ] - „köhög”, pàs [ p a s ] „passz”; mwg [ m u ː g ] "füst", mẁg [ m ʊ g ] "bögre" [54] .

Levél HA EGY
a [ aː ] _
ê [ eː ] _
én [ iː ] _
o [ oː ] _
û [ ɨ ː ], [ iː ]
ŵ [ uː ] _
ŷ [ ɨ ː ], [ iː ]

A diftongusokat a következőképpen jelöljük:

Kettőshangzó HA EGY
ae [ aɨ ] _
ai [ aɪ ] _
au [ a ɪ ], de befejezésként pl. h. - [ a ], [ e ]
ó [ aʊ ] _
ei [ əɪ ] _
eu [ əɨ ] , [ əɪ ]
ew [ ɛʊ ] _
e y [ əɨ ] , [ əɪ ]
oe [ ɔɨ ] ] _
oi [ ɔɪ ] _
ou [ ɔɨ ] , [ ɔɪ ]
óóó [ ɔʊ ] _
uw [ ɨʊ ] , [ ɪʊ ]
wy [ ʊɪ ] _
yw [ ɨʊ ] , [ ɪʊ ]
  • A bal oldali kiejtés Észak-Walesben, a jobb oldali kiejtés Dél-Walesben gyakori.

A következő betűk csak kölcsönszavakban fordulnak elő.

Levél MFA2
j [ dʒ ]
ts [ tʃ ]

A j betűt a közvetlenül angolból kölcsönzött szavakban ( jîns "jeans"), valamint néhány bibliai elnevezésben használják: William Morgan fordítása előtt walesi hagyomány volt a latin alapú fordítás, de a reformáció és a bevezetés után Az anglikanizmus walesi fordításai az angolra kezdtek összpontosítani. Tehát tegyük fel, hogy Job neve visszaadható Iob , vagy esetleg Job [50] néven .

A k ( ce ), v ( fi ), x ( ecs ), z ( zèd ) betűk csak kölcsönszavakban, alapfogalmakban fordulhatnak elő, de nem egészen következetesen használatosak. Például a hivatalos Geiriadur Termau (Kifejezések szótára) a kilo- előtagot ajánlja , ezt követi az Egyetemi szótár, de a cilo- meglehetősen gyakori. Különböző szótárakban is vannak eltérések: például a GT-ben nulla "nulla", de a földrajzi, fizikai és matematikai és számítógépes szakkifejezések szótáraiban szero [55] .

A trem ( ¨ ) egy magánhangzó felett azt jelzi, hogy önmagában ejtik ki, és nem egy diftongus részeként, például copïo ("másolat") - a [ k ɔ ˈ p i ː ɔ ]-ként ejtik, nem pedig úgy, hogy [ ˈ k ɔ p j ɔ ] [56] .

Morfológia

A kezdő mássalhangzók mutációi

A kezdő mássalhangzók mutációja  minden kelta nyelvben általános jelenség . A szó első hangja a nyelvtani kontextustól függően változhat (például ha a név az idő jelzésére szolgál: dydd Llun "hétfő", de ddydd Llun "hétfőn"), vagy az előző szótól függően pl. i "to", yn "in" és egy "és". A walesi nyelvben három mutáció található: lágy ( lenic ), nazális és spirant [57] .

radikális Lenice orrmutáció spirant mutáció
p b mh ph
b f m
t d nh th
d dd n
c g ngh ch
g ∅* ng
m f
ll l
rh r

* A g lágy mutációja a kezdeti hang eltűnése. Például a gardd "kert" szóból yr ardd "(ez) kert" lesz. Az üres cella azt jelenti, hogy a mássalhangzó nincs kitéve mutációnak [58] .

Például a walesi "kő" a carreg , a "(ez) kő" (a határozott névelővel) pedig y garreg (lágy mutáció); „az én kövem” a fy ngharreg (orrmutáció), a „köve” pedig az ei charreg (spirantmutáció). Ezek a példák az irodalmi nyelvre jellemzőek ; egyes dialektusokban a lágy mutáció fokozatosan kiszorítja a nazalizációt és a spirantizációt, ahogy a mögöttük álló mechanizmus kevésbé átlátható [59] . A beszélt nyelvben a spirant mutációt gyakorlatilag csak C esetében hajtják végre, egyes régiókban pedig egyáltalán nem ismerik (vannak viccek arról, hogy az újonnan érkezők túlkorrekció miatt „ jin a thonic ” -t rendelnek a bárban ). Az orrmutáció ma egyes dialektusokban csak két helyzetben fordul elő [60] .

Létezik egy vegyes mutáció is  – a zöngétlen plosivek spirant mutáción mennek keresztül, a többi mássalhangzó – lágy [61] .

A lágy mutáció alapvető összefüggései [62] :

  • nőnemű főnevek egyes számban a szócikk után (ez a mutáció nem érinti az ll -t és az rh -t );
  • melléknevek (és bizonyos feltételek mellett főnevek) az egyes számú nőnemű főnevek után;
  • az ige véges formáinak közvetlen tárgyai (kivéve a személytelen );
  • az egyes elöljáró- és kötőszavak után bármilyen szó, valamint a mi, fe igenlő részecskék (utóbbi elhagyható, a mutáció megőrzése mellett);
  • minden főnév, amely közvetlenül a melléknevek után jön (beleértve a sorszámokat is), valamint néhány szám után
  • birtokos névmások után dy "te", ei "ő";
  • főnevek az yn partikula után (az állítmány névleges része elé helyezve); melléknevek is az yn után (ennek a szerkezetnek határozószó jelentése van).

Az orrmutáció alapvető összefüggései [60] :

  • az yn " in" elöljárószó után ;
  • a birtokos névmás után fy "my";
  • néhány szám után.

A spiráns mutáció alapvető összefüggései [60] :

  • az unió után egy "és";
  • az ei "her" birtokos névmás után ;
  • a tri "három" számjegy után .

A vegyes mutáció fő kontextusa az ni negációja után van (elhagyható, megőrizve a mutációt) [61] .

Cikk

A walesinek határozott névelője van . Az általa meghatározott szó elé kerül, és y, yr és r alakja van . A választás a következő szabály szerint történik [63] :

  • ha az előző szó magánhangzóra végződik, függetlenül a következő szó elejétől, akkor az 'r szót kell használni , pl. Mae 'r gath tu allan "Kint van a macska";
  • más esetekben az év szót használjuk, ha a szó magánhangzóval kezdődik, például yr ardd ;
  • ha a következő szó mássalhangzóval kezdődik, akkor az y szótagot használjuk , például y bachgen.

A cikk lágy mutációt okoz az units szavakban. h. nőies, például t ywysoges "(valamilyen) hercegnő", de y d ywysoges "(ez) hercegnő" [64] .

Főnevek

Mint a legtöbb más indoeurópai nyelvben , a walesi nyelvben is minden főnév egy adott nyelvtani nemhez tartozik ; ebben az esetben férfinak vagy nőnek. Minden esetben, kivéve, ha a főnév neme összefügg a jelentésével (például a mam "anya" nőnemű), nincsenek nemi szabályok, és a nemre a főnévvel együtt kell emlékezni [65] .

A walesi nyelvben kétféleképpen lehet a nyelvtani többes számot létrehozni . A főnevek részében a többes számú alak az egyes szám alakból képződik . A főnevek többes számozására nincsenek egyszerű szabályok; sokféleképpen alakul ki. Egyes főnevek többes számba kerülnek egy végződés hozzáadásával (általában -au ), például a tad "apa" a tadau . Mások megváltoztatják a magánhangzót, például bachgen "fiú" - bechgyn . Megint mások a kettő kombinációját használják, például chwaer "sister" - chwiorydd [66] .

Más főneveknél az eredeti alak a többes szám alakja (lásd egyes szám ) . Az e rendszer szerint változó főneveket a többes számból az -yn (hímnemű) vagy -en (nőnemű) utótag hozzáadásával egyesítik, például a plant "childs" és a muchn "child", vagy az "erdő" és a coeden utótag. "fa". A szótárakban néha a többes szám szerepel ebben az esetben az egyes szám előtt [67] .

Melléknevek

Általában a walesi melléknevek az általuk meghatározott főnevet követik, de néhány (például hen 'régi', pob 'minden' és holl 'minden') eléjük kerül (a formálisabb nyelvben vagy költészetben bármely melléknév előpozíciózható; függetlenül attól, hogy a gender prepozitív melléknevek lágy mutációt okoznak a következő főnévben) [68] . A melléknevek többnyire nem változnak, bár néhány fennmaradt, amely különbséget tesz a hím és nőnemű formák vagy egységek között. óra / sok h, mint byrr (férfi), berr (nő) "rövid". A főnevek után. h) a nőnemű melléknevek enyhe mutáción mennek keresztül [69] .

Az összehasonlítási fokozatok kialakításának módja nem túl szabályos. A legtöbb egy- vagy kétszótagos melléknév az -ach végződést kapja a komparatívumhoz és -a ( formális nyelvben -af ) a szuperlatívuszhoz , és a tő végső mássalhangzója megdöbben , ha zöngés zárszó : pl. bannog "high" ", bannocach "magasabb", bannoca(f) "legmagasabb" (más néven diwedd "késői" - diwethaf "legújabb"). Ha a melléknév a „zajos + szonáns” kombinációra végződik, a zajos továbbra is elképed: gwydn „erős” - gwytnach „tartósabb”. Sok többszótagú melléknév is használja ezt a módszert, például ardderchog "beautiful" - ardderchocaf [70] .

A két vagy több szótagú melléknevek általában az mwy „több” és mwya(f) „legjobb” szót használják, pl. teimladwy „érzékenyebb”, mwy teimladwy „érzékenyebb”, mwya(f) teimladwy „legérzékenyebb” (analitikai módszer) [70] .

Az alábbi táblázat áttekintést ad a birtokos névmásokról (amelyeket a walesi nyelvtani hagyomány melléknevekként említ) [71] :

Mértékegység h. Mn. h.
1. személy fy (+orrmutáció) ein
2. személy dy (+ lágy mutáció) eich
3. személy Férj. R. ei (+lágy mutáció) eu
Női R. ei (+spirant mutáció)

Az ei hím és nőnemű névmások [iː] -ként [72] olvashatók .

Az ei nőnemű névmás (néha az eu és az ein névmások is) a következő szóhoz h- hozzáadását okozza , ha az magánhangzóval kezdődik: ei harglwydd "gazdája" [73] .

A birtokos névmásokat tárgyi névmásokként is használják. A walesi mondatban a "látom Rhodrit" megfelel a Dw i'n gweld Rhodri -nak ("Rhodri látomásában vagyok"), de "Látom őt " Dw i'n ei weld fe  - szó szerint: "Én látom látomásában " "; " Látlak téged " Dw i'n dy weld di ("Én vagyok a látomásodban") és így tovább [72] .

Az írott nyelv is nagyon ritkán használ olyan birtokos névelőket, amelyek egy név után jönnek, és szócikkeket igényelnek, mint például y car mau "az én autóm", y llyfr eiddoch "a könyved" [74] .

A birtokos névmások az általuk meghatározott név elé kerülnek, amelyet követhet a személyes névmás megfelelő alakja, például fy mara i "kenyerem", dy fara di "kenyered", ei fara fe "kenyere" " [73] .

A modern walesi az (y)ma "here" és az (y)na "there" kifejezést használja demonstratív névmásként (nagyon ritkán a cw "far away" is). Az általuk meghatározott szó mögé kerülnek, amely egyben a cikket is megkapja. például y llyfr "egy könyv (egy bizonyos)", y llyfr "ma "ez a könyv", y llyfr 'na "az a könyv". Az irodalmi nyelvben is vannak igaz mutató névmások hwn/hon/hyn "ez/ez/ezek", hwnnw/honno/hynny "az/az/azok". A név előtt cikkre is szükség van [75] .

Névmások

A walesi nyelvnek a következő személyes névmásai vannak [76] :

Mértékegység h. Mn. h.
1. személy f)i ni
2. személy ti, di chi
3. személy Férj. nemzetség e(f) (déli), (f)o (észak) n.h.w. [nu]
Női nemzetség Szia
Igék

Az igerendszer a nyelvtan azon területe, ahol a formális irodalmi nyelv leginkább eltér az írott nyelv beszélt és kevésbé szabványos regisztereitől [77] .

A beszélt walesi nyelvben a legtöbb nyelvtani ige segédigét használ, általában bod "to be". Ragozását az alábbiakban tárgyaljuk.

4 igealakot képezünk a bod segédige használatával : jelen idő [78] , múlt imperfect idő [79] futurum [80] és feltételes mód [81] . Mindegyik hasonló módon keletkezik: a bod (alany) ige megfelelő alakja, az yn kiegészítő elem (a magánhangzók után n alakban ) és az igenév . Így a "gondolkodik" Mae e'n meddwl-ként jelenik meg ; "Gondolkodni fog" - Bydd e'n meddwl [77] .

Ugyanakkor minden összetett igeidőben vannak sajátos perfektív alakok, amelyek az yn - nek a wedi -vel való helyettesítésével jönnek létre . A tökéletest a bod ige jelen idejével fejezzük ki [82] , a múlt időt  az imperfectal [83] , a tökéletes jövőt a jövő idejét [84] , a tökéletes aláírót pedig a kötőszóval. Például "gondolta" - mae e wedi meddwl [85] . Ebben a konstrukcióban az yn és a wedi helyett más egységek is használhatók , például a newydd melléknév (az ezt követő igenév leníciójával) jelentése "új" ( Maen nhw newydd gyrraedd  - "Most érkeztek"), vagy a elöljárószó am vágy közvetítésére. A normál tagadó szerkezet + wedi ( Dydyn nhw ddim wedi cyrraedd „Még nem érkeztek meg”) is használható a tagadás kifejezésére a tökéletesben , vagy a heb „nélkül” elöljáróban (az igenév enyhe mutációjával) ( Dw i heb fwyta „még mindig nem ettem”) [79] .

A beszélt walesi megtartja a konjugált múlt [86] és jövő idejét [87] (amely az írott nyelv jelen idejének felel meg) és a kötőszót [88] , amelyet itt a talu 'fizetni' ige képvisel .

Mértékegység h. Mn. h.
Múlt idő 1. személy meséket talon
2. személy mese taloch
3. személy talodd talon
Jövő idő 1. személy tala(f) magas
2. személy tali talwch
3. személy talesz talan
Szubjektív hangulat 1. személy magas Talen
2. személy talet talech
3. személy Talai Talen
  • Megjegyzések a múlt idejű alakokhoz.
    • 1 és 2 személyes egységek formája. h.-t írhatjuk talaisnak és talaistnak (vö. az alábbi irodalmi formákkal), de ugyanúgy ejtik.
    • Wales egyes részein a gyökér és a többes szám között. h. -s- beilleszthető .
    • Dél-Walesben a talws hallható talodd helyett .
  • Megjegyzések a jövő idő alakjaihoz.
    • di helyett ti , vagyis tali di , nem tali ti .
    • Dél-Wales egyes részein a taliff használható olyan formák helyett, mint a talith .
  • Megjegyzés a kötőszó formáihoz:
    • -s- beszúrható a gyökér és a végződés közé .

Múlt időben a kérdő alak az ige lágy mutációjával jön létre, de egyre gyakrabban használják igenlő mondatokban. A tagadó alakokat úgy hozzuk létre, hogy a ddim szót a névmás és a spirant mutáció után használjuk az igében, ha lehetséges, vagy lágy mutációt. Azonban itt is a lágy mutáció veszi át az uralmat (például dales i ddim a thales i ddim helyett ). Ha a tárgy határozott (természetes vagy birtokos névmással rendelkezik, személynévvel vagy tulajdonnévvel van kifejezve), akkor meg kell előznie az o „tól, honnan” elöljárószót. A köznyelvben a ddim o összehúzódik mo -ra , ami megőrzi az o elöljárószó ragozását : Weles i mohono (fo)  — "nem láttam őt", vö. ohono (fo) "tőle" [89] .

Vannak összetett szerkezetek is a múlt és a jövő időre, valamint a kötőszóra. Ezeket a gwneud "készíteni" ige megfelelő időformájának használatával alkotják (lásd alább a ragozási mintát) az igei névvel kombinálva: Mi wnes i ei weld "Láttam őt" [90] . A múlt idő a ddaru „történni, kiderül” igével is képezhető, amely nem változtat alakot: Ddaru fo ddod „Eljött”; Ddaru fi weld y ffilm 'ma "Láttam ezt a filmet" (ez utóbbi konstrukció elsősorban Észak-Walesre jellemző) [91] .

Szabálytalan igék

A bod "to be" igére  a rendkívül szabálytalan ragozás jellemző [92] .

Jóváhagy. ( én… ) Kérdés. ( Én?... ) Negatív ( én nem... )
Mértékegység h. Mn. h. Mértékegység h. Mn. h. Mértékegység h. Mn. h.
jelen idő 1. személy dw dyn ydw? ydyn? dw dyn
2. személy ( r ) wyt dych wyt? ydych? dwyt dych
3. személy mae maen ydy? ydyn? dydy dydyn
Múlt idő 1. személy buborékok buon tüzelőanyagok? fuon? tüzelőanyagok fuon
2. személy buest buoch fuest? basszus? fuest fuoch
3. személy buddd buon fudd? fuon? étel fuon
Tökéletlen 1. személy roddwn rózsás oeddwn? oedden? doeddwn doedden
2. személy roddet roeddech oeddet? oeddech? doeddet doeddech
3. személy Roedd Roeddyn oedd? oeddyn? doedd doeddyn
Jövő idő 1. személy bydda byddwn fidda? fiddwn? fydda fiddwn
2. személy byddi byddwch fiddi? fiddwch? fyddi fyddwch
3. személy bydd byddan fidesz? fiddan? fidesz fyddan

A bod ige két gyökből feltételes feltételt alkot:

Jóváhagy. Negatív Kérdés.
Mértékegység h. Mn. h. Mértékegység h. Mn. h. Mértékegység h. Mn. h.
bydd- _ 1. személy byddwn bydden fiddwn fydden fiddwn? fydden?
2. személy byddet byddech fideszes fiddech fideszes? fiddech?
3. személy byddai bydden fyddai fydden fyddai? fydden?
bas- _ 1. személy baswn baseen fastwn divat fastwn? arc?
2. személy alap basech aspektus facech aspektus? facech?
3. személy basai baseen faceai divat arc? arc?
  • A ddim (" not" ) az ige tagadó formáiban a névmás után a bod "be" szó kerül hozzáadásra.
  • Ennek az igének a formái nyelvjárásonként nagyon eltérőek.
  • Az imperfekt köznyelvi formái az o'n i, o't ti, oedd e/hi, o'n ni, o'ch chi és o'n nhw . Igenlő, kérdő és tagadó konstrukciókban használatosak.
  • A szóbeli beszédben a jövõ idõ és a szubjunktív mód formái gyakran enyhe mutációnak vannak kitéve.
  • A walesi nyelv szokatlan, mivel nincsenek külön szavak az "igen" és a "nem" kifejezésre. Helyette a bod [93] ige alakjait használjuk , pl.: Ydych chi'n hoffi coffi? ("Are you a coffee lover?" = "Szereted a kávét?"), és a válasz vagy Ydw ("I am" = "Igen"), vagy Nac ydw ("Nem vagyok" = "Nem").

Hasonlóak a mynd „menni”, a gwneud „do”, a cael „to take” és a dod „to come” igék szabálytalanságai [94] .

ész gwneud cael dod
Mértékegység h. Mn. h. Mértékegység h. Mn. h. Mértékegység h. Mn. h. Mértékegység h. Mn. h.
Múlt idő 1. személy es aethon nes naethon ces caethon des daethon
2. személy est aethoch fészek naethoch cest Caethoch dest daethoch
3. személy aeth aethon naeth naethon Caeth caethon Daeth daethon
Jövő idő 1. személy a toklász na új kb barna csináld le-
2. személy ei ewch nei newch cei cewch doi lány
3. személy vagy an egyik sem nan ceith kb csóka Don

A kötőszóban e 4 rendhagyó ige alakjaiban jelentős eltérések tapasztalhatók Észak és Dél között [95] .

ész gwneud cael dod
Mértékegység h. Mn. h. Mértékegység h. Mn. h. Mértékegység h. Mn. h. Mértékegység h. Mn. h.
Északi 1. személy toklász aen új naen barna caen le- Kész
2. személy aet aech naet naech Caet caech doet doech
3. személy ai aen nai naen cai caen doi Kész
Déli 1. személy elwn elen nelwn nelen celwn Celen delwn delen
2. személy elet elech nelet nelech celet celec töröl dech
3. személy elai elen nelai nelen celai Celen delai delen
Ragozás az irodalmi nyelvben

Az irodalmi nyelvben az ige elemző alakjai sokkal ritkábban használatosak, a szintetikus ragozás jól megőrződött benne [77] [96] . A táblázat a szabályos igék végződéseit mutatja a formális nyelvben [97] . Mindegyik az ige véges törzséhez kapcsolódik, amely nem mindig esik egybe a szótári formában bemutatottal - az igenévvel. Házasodik sefyll "maradni", de a szár saf- .

Tájékoztató kötőhártya Kötelező hangulat
jelen idő Múlt idő Tökéletlen Régmúlt
Jobb' Rossz'
Mértékegység h. 1 l. -af -ais* -hm -wn -as-wn -wyf -wyf
2 l. -én* -aist* -ost -et ( -it ) -mivel -ych* -∅, -a
3 l. -∅, -a
mutáció
-iff 		-páratlan -∅ -ai -as-ai -o -szerk
Mn. h. 1 l. -wn -as-om -om -em -as-em -om -wn
2 l. -wch* -as-och -och -ech -as-ech -och -wch
3 l. -hangya -mint-hangya -hangya -ent -ahogyan -ont -ent
Személytelen -ir* -wyd -id* -as-id
-es-id* 		- ööö - ööö

Jegyzetek az asztalon.

  • -it helyett -et 2l-ben. egységek h. tökéletlen – archaikusabb forma.
  • A múlt idejű rossz ragozás szerint főként a bod "lenni" ige és az azt második komponensként tartalmazó ige változik: gwybod "tudni", adnabod "tudni" stb.
  • Forma 3 l. egységek h. a permutációval rendelkező jelen idő tiszta tőből jön létre, amelyben különféle magánhangzó-változások fordulnak elő, főleg az utolsó szótagban:
    • a → ai : sefyll "maradni", alap - saf- , jelen. hőm. 3 l. egységek h. - saif ;
    • a → ei : galw "hívni", alap - galw- , jelen. hőm. 3 l. egységek h - geilw ;
    • a → y : bwyta "van", alap - bwyta- , jelen. hőm. 3 l. egységek h. - bwyty ;
    • e → y : ateb "válasz", alap - ateb- , jelen. hőm. 3 l. egységek óra - etyb ;
    • o → y : agor "nyitni", alap - agor- , jelen. hőm. 3 l. egységek h. - egyr ;
    • ae → y : chwarae "játszani", tő - chwarae- , jelen. hőm. 3l. egységek h. - chwery ;
    • aw → y : gwrando "hallgatni", tő - gwrandaw- , jelen. hőm. 3l. egységek h. - Gwrendy .
  • Vége -a 3 l-ben. egységek A jelen idejű órák főként a parháu - "folytatás" típusú megnevezéseket vesznek igénybe  (az igenév utolsó szótagjának hangsúlyáról ismerhetők fel).
  • A *-gal jelölt végződések előtt az utolsó szótagban a → e transzpozíció található .
Elöljárószavak

Sok walesi elöljárószó gyakran megváltoztatja alakját, amikor egy névmást szabályoz. Ezeket ragozott névmásoknak vagy ragozott elöljárószavaknak nevezik. A legtöbbjük, mint például a dan "under" ugyanazt az alapmintát követi [98] :

Mértékegység h. Mn. h.
1. személy dana i danon ni
2. személy danatti danoch chi
3. személy Férj. nemzetség dano fe / fo danynnhw
Női nemzetség dani szia

Létezik nyelvjárási változatosság is, különösen egyes szám 1. és 2. személyben. számok. Egyes régiókban a dano i , a danot ti vagy a danach chi [99] hallható .

A legtöbb elöljárószó enyhe mutációt okoz, vö. azonban , gyda "with" (spirant mutáció), yn "in" (nazális mutáció), rhag "előtte" (nincs mutáció) [100] .

Szókincs

A walesi szókincs nagy része őshonos, és a közös kelta nyelvre nyúlik vissza . A római hódítás és Nagy-Britannia elrománosítása azonban, amelynek egyik következménye a latin-britón kétnyelvűség terjedése volt , oda vezetett, hogy sok latin szó bekerült a walesi nyelvbe [ 101] . Ide tartoznak még a mindennapi szókincsből származó szavak is, mint például a cyllell "kés" ( lat. cultellus ); porth "ajtó" ( porta ); pysg "hal" ( piscis ); llong "hajó" ( (navis) longa ). Emellett a latin a középkorban az egyház nyelveként is nagy szerepet játszott , amihez egy másik kölcsönzési réteg is társul (vö. pechod "sin" ( peccatum )) [102] . A középkorban a francia és a skandináv szavak a walesi nyelvbe is behatoltak [103] .  

Ugyanilyen fontos szerepet játszottak az angol nyelvvel való kapcsolatok . Még a normann hódítás előtt néhány óangol szó bekerült a walesi nyelvbe , például a betws "kápolna" ( OE bedhus  "imaház") [ 104] . A 19. századig a kétnyelvűség nem volt túl gyakori, a nyelvbe bekerült viszonylag kevés szót inkább a köznyelvi regiszterekből kölcsönözték, mint az irodalmi normákból, vö. tatws "burgonya" (irodalmi burgonya , nyelvjárási taters ). A 20. században az angol nyelvtudás mindenütt elterjedtté vált, és minden szférából kölcsönöznek belőle szavakat (főleg a köznyelvben) (vö. garej "garage", tîm "team" stb.). Ugyanakkor az 1970-es évek végétől szokás szerint a megfelelő walesi szavakat használni, ha lehet [105] .

Kevés kölcsönszó van a walesi nyelvből más nyelvekre. A középkorban a brythonic latin fontos szerepet játszott az óír nyelv szókincsének kialakításában , és számos bryton szó [106] is eljutott ide . A Walesben beszélt angol dialektusokban vannak walesi kölcsönzések [107] . Ezenkívül néhány, a megfelelő walesi jelenséget jelző szó bekerült az angol nyelvbe, például crwth " mole " [108] ; eisteddfod " eisteddfod , kulturális fesztivál" [109] .

Szintaxis

Egyszerű mondat

A walesi nyelvre egy egyszerű mondatban a legtipikusabb szerkezet a VSO [110] (a walesi nyelvtani hagyományban "normál sorrend"): Eisteddodd y gweithwyr yno a gorffwysasant yna ("Akkor a munkások leültek és ott pihentek"); egy ilyen szerkezet alfaja az V egy tagból álló mondatok: Aethom ("Elmentünk") - vagy a névmási alany kihagyásával: Gwelaist blismon ("(Ön) látott egy rendőrt") [111] .

Minden olyan mondatot, ahol az ige nincs az első helyen, "abnormálisnak" nevezzük. Ha az első helyet nem egy ige foglalja el, akkor a mondat előrehaladó tagja hangsúlyos szerkezetben van [112] :

  • Y árusított egy gaiff fynd gyntaf-ot. („A nők (nem a férfiak) mennek először”);
  • Ai chwi egy roddodd yr arian? („Adtad a pénzt?”);
  • Hwy ni fuont yno. ("Nem voltak ott.")

Az irodalmi nyelvben a bal oldali komponens ilyen eltávolításával a preverbális partikulák kötelezőek: a (lágy mutációt okoz), amikor az alany vagy a közvetlen objektum eltávolításra kerül, (y) r , ha a többi tagot eltávolítják, ni (okok ) vegyes mutáció) tagadó mondatban. Kevésbé formális regiszterekben elfogadható ezeknek a részecskéknek a kihagyása, különösen a (a mutációk megőrzése mellett) [113] .

A „normál” szórendben az alany és az állítmány nem egyezik számban, ha az alanyt egy főnévi kifejezés fejezi ki: Aeth y gwr  - Aeth y gwyr („Az ember(ek) elmentek (mennek)” (ez a jelenség az olasz nyelv egyes északi dialektusaiban is megtalálható ), szó szerint – „a férfiak mentek”). A tagok "fordított" sorrendjével az ige mindig egyes szám harmadik személy alakjában szerepel. számok [114] :

  • Mi a wnaeth hynny ("én csináltam");
  • Ti a ddaeth ("Te jöttél") - Deuhost ti ddoe yma ("Te jöttél ide tegnap").

A kijelentő mondat elejére, ha nem segédige áll a jelző módban, a mi (leginkább északon) és fe (főleg délen) igenlő partikula helyezhető el. Ez a nyelv beszélt formájának sajátossága; ilyen használat nem gyakran fordul elő a walesi írott vagy hivatalosabb nyelvben. Néha ezek a részecskék elhagyhatók, miközben az általuk okozott lágy mutáció megmarad [115] [116] .

Névleges csoport

A meghatározás kifejezhető főnévvel, melléknévvel, sorszámmal vagy névmással. A főnév meghatározó mindig közvetlenül a minősítő után következik: lili'r Pasg (" húsvéti virág"). Szinte minden melléknév követi az általuk meghatározott főneveket: dyn doeth ("intelligens személy"); cywilydd mawr ("nagy szégyen") [117] . A melléknevek kis része, mint például a tyúk "öreg" vagy a prif "fő", szükségszerűen prepozitív ; a formális regiszterekben bármilyen névelőt elöljárószóba lehet tenni. Minden prepozitív melléknév enyhe mutációt okoz a következő főnévben: hen wr "öreg" ( gwr "man"). Sőt, ha a melléknévnek vannak módosítói, akkor az csak utópozitív lehet: gwr hen iawn "egy nagyon öreg ember"; gwr hynaf "legidősebb ember" [118] . A melléknevek főnevekkel összetettek : hen-ddrwg ("öreg gonosz"), prif-fardd (" főbárd "); vö. még prif ddinas "főváros", prifddinas "főváros". Az olyan összetett összetételeket, mint a „melléknév + főnév”, „helyes”-nek ( cyfansoddeiriau rhywiog ) nevezzük; a fordított sorrend kevésbé gyakori: gwrda "nemes" (vö. gwr da "kedves ember") - ezeket "rossz kompozitoknak" ( cyfansoddeiriau afrywiog ) nevezik [119] .

A sorszám az általa meghatározott főnév előtt áll, a cyntaf ("első") kivételével: y bedwaredd flwyddyn ("negyedik év"); y marchog cyntaf ("első lovas"). Mint néhány más melléknév, megegyeznek a nemi névvel [120] .

Különféle névmások előzhetik és követhetik a meghatározandó főnevet: yr holl ddynion ("minden ember"); y dynion hynny ("ezek az emberek") [121] .

A birtoklás viszonyát az alkalmazás fejezi ki : két névleges kifejezés egyszerű egymás mellé állítása és valaminek a tulajdonosa miatt. az utolsó helyet foglalja el a kombinációban (a walesi nyelvtan ezt "genitív szerkezetnek" nevezi). Tehát a "macska anyja" kombináció a walesi mam y gath -nak felel meg  - szó szerint: "anya (ez) macska"; Az „ember autójának ablakai” ffenestri car y dyn lesz  – szó szerint: „a kocsi (ennek) az embernek ablakai”. Ha ilyen nevekből hosszú láncot kell felépíteni, a cikk csak a vezetéknév előtt van: llaeth cath maer y dref "polgármester macskateje"; ha a vezetéknév előtt nem állhat szócikk, akkor egyáltalán nem használatos, vö. autó Tywysog Cymru "a walesi herceg autója" [122] .

Ha az ilyen szerkezetben meghatározott főnév nőnemű főnév egyes számban, és az attribútum állandó tulajdonságot jelöl, és nem egyszerű összetartozást, akkor a meghatározó főnév kezdő mássalhangzója enyhe mutáción megy keresztül: gafr gwas (" pasi kecske " ); ffugenw bardd ("egy költő álneve"); het plismon "rendőr fejfedő (rendőrhöz tartozik)" kontra het blismon "rendőr fejfedő (rendőrök által viselt)" [123] .

Összetett mondat

Az összetett mondatok lehetnek összetettek és összetettek. A rokon mondattípusok a leggyakoribbak; az összeférhetetlenség ritka. A szórend szabályai ugyanazok, mint az egyszerű mondatoknál. Az összetett mondatok az a (c) ("és"), neu ("vagy"), namyn ("de") , eith ( "de, kivéve") uniók segítségével kapcsolódnak össze [124] :

  • Orffenodd ef ei waith a aeth adref ("Befejezte munkáját és hazament");
  • Bydd ef yna, eithr na bydd lleferydd ganddo („De ott lesz, de nem fog tudni beszélni”).

A relatív tagmondatokat a szakszervezetek pan ("when"), tra ("while"), hyd nes ("amíg"), cyn ("előtte"), lle ("hol"), gan ("mert") vezetik be, fel ("annak érdekében"), os ("ha"), er ("bár"), nag ("mint"), fel pe ("mintha"), mai ("mit"), nad ("mi" nem"). Az összetett mondatokban betartják az igeidők összehangolásának szabályát: ha a főmondatban az ige valamelyik múlt időben van, akkor a mellékmondatban lévő igének is múlt időben kell lennie. Ha a mellékmondatban a mondat egyik tagját előrehozzák, akkor az y  - „mi” unió helyett a mai (északon) vagy a taw (délen) uniót használják [125] :

  • Dywedodd mai/taw Sion oedd y cryfaf ("Azt mondta, hogy János a legerősebb") ( tökéletlen );
  • Dywedodd mai/taw Sion fyddai y cryfaf ("Azt mondta, hogy János lesz a legerősebb"; conditionalis );
  • Dywedodd mai/taw Sion oedd wedi gweithio ("Azt mondta, hogy John dolgozott"; analitikus pluperfect ).

Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a közvetett kérdésre [126] :

  • Gofynwn ai Sion oedd y cryfaf ("Megkérdeztem, hogy János a legerősebb"; jelen idő imperfect);
  • Gofynais a fyddech yn y cyfarfod ("Megkérdeztem, hogy ott leszel-e"; feltételes a jövő idő helyett).

A modern beszédben és néha az írásban ezek a szabályok kevésbé alkalmazhatók, mint az irodalmi szabványban [127] .

Ha az alárendelt tagmondatban tagadás van, akkor a na(d) "ami nincs" [128] kötőszót használjuk :

  • Dywedodd Sion na wnaeth ef hynny ("John azt mondta, hogy nem tette").

walesi az oktatásban

A walesi nyelvet széles körben használják az oktatásban , és sok walesi egyetem kétnyelvű, ezek közül a Bangor Egyetem [129] és az Aberystwyth Egyetem [130] .

A nemzeti tanterv értelmében a walesi diákoknak 16 éves korukig kell tanulniuk a walesi nyelvet. A walesi nyelvi tanács szerint a walesi gyerekek több mint egynegyede olyan iskolába jár, ahol túlnyomórészt walesi nyelven tanítanak [131] . A többiek a walesi nyelvet tanulják második nyelvként az angol nyelvű iskolákban.

Jegyzetek

  1. ↑ A walesi nyelvi tanács  . Bwrdd yr Iaith Gymraeg. — A Walesi Nyelvi Bizottság hivatalos honlapja. Letöltve: 2009. október 18. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  2. ↑ Bwrdd yr Iaith Gymraeg, A walesi nyelv statisztikai áttekintése , Hywel M Jones, 115. oldal, 13.5.1.6, Anglia. Közzétéve: 2012. február. Letöltve: 2016. március 28.
  3. ↑ A walesi beszélők helyi önkormányzatok, nemek és részletes korcsoportok szerint, 2011-es népszámlálás (hivatkozás nem érhető el) . statswales.gov.wales (2012. december 11.). Letöltve: 2016. május 22. Az eredetiből archiválva : 2016. június 16. 
  4. ↑ UNESCO Nyelvek Vörös Könyve
  5. ↑ Y Wladfa - A walesiek  Patagóniában . BBC Home (2003. október 29.). — Cikk a walesi diaszpóráról Patagóniában, Argentínában. Letöltve: 2009. október 18. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  6. ↑ Darlun ystadegol o sefyllfa'r Gymraeg  (Wall.)  (a link nem elérhető) . — Az 1991-es és a 2001-es népszámlálási adatok összehasonlítása 2011-es adatok felhasználásával. Hozzáférés dátuma: 2015. december 17. Az eredetiből archiválva : 2016. február 5.
  7. ↑ Callaghan, Nigel több walesi beszélő, mint korábban  hitték . ibiblio.org. — Az S4C vizsgálat eredményeinek ismertetése. Letöltve: 2009. október 18. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  8. ↑ Kanada  nyelvei . ethnologue.com. — Adatok a kanadai nyelvekre az Ethnologue online változatában. Letöltve: 2009. október 18. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  9. ↑ Sok nyelv, egy Amerika: walesi  (eng.) (pdf). US English Foundation Research. — Az Egyesült Államokbeli walesi adatok. Letöltve: 2009. október 18. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  10. ↑ Walesi: az Egyesült Királyság egyik nyelve  . ethnologue.com. - A walesi nyelv jellemzői az Ethnologue online változatában, adatok a beszélők kétnyelvűségéről, az argentin walesi nyelvről. Letöltve: 2009. október 18. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  11. ↑ Deuchar M. , Webb-Davies P. , Donnelly K. A Siarad Corpus felépítése és használata: Kétnyelvű beszélgetések walesi és  angol nyelven . - John Benjamins Publishing Company, 2018. - (Korpusnyelvészeti tanulmányok). — ISBN 9789027264589 .
  12. ↑ Janet Davies. A walesi nyelv: történelem. - Cardiff: University of Wales Press, 2014. - P. 69, 114.
  13. ↑ walesi a népszámlálási űrlapon  . Országos Statisztikai Hivatal (2004. január 8.). — A 2001-es népszámlálási eredmények rövid összefoglalása a walesi nyelvtudásról, Wales térképe az anyanyelvi beszélők százalékos arányával. Letöltve: 2009. október 18. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  14. ↑ KS25 Welsh tudás : Népszámlálás 2001, Kulcs statisztikák a helyi hatóságok számára  . Országos Statisztikai Hivatal. — A walesi nyelvtudás táblázatai területenként Walesben a 2001-es népszámlálásból. Letöltve: 2009. október 18. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  15. ↑ 1993. évi walesi nyelvtörvény  . Office of Public Sector Information (OPSI.gov.uk) (1993. október 21.). — Az 1993. évi walesi nyelvtörvény szövege. Letöltve: 2009. október 18. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  16. ↑ A walesi kormány 1998. évi törvénye  . Office of Public Sector Information (OPSI.gov.uk) (1998. július 31.). – A walesi kormányzásról szóló 1998. évi törvény szövege. Letöltve: 2009. október 18. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  17. ↑ walesi az Egyesült  Királyságban . Adatbázis a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához . Európai Összehasonlító Kisebbségkutatásért Közalapítvány. – Összefoglaló a walesi nyelvnek a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájába történő felvételéről az Egyesült Királyságból. Letöltve: 2009. október 18. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  18. ↑ S4C Corporate  . S4C.co.uk. - S4C csatorna vállalati szabályzat. Letöltve: 2009. október 18. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  19. ↑ S4c Welsh Language Scheme  (eng.) (pdf). S4C.co.uk (2006. május 25.). — Az S4C walesi nyelvű nyilatkozata a nyilvános szerepvállalás kontextusában. Letöltve: 2009. október 18. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  20. ↑ E melléklet a 18. fejezethez: Honosítás saját belátása szerint (1981. évi brit állampolgársági törvény 6. szakasza  ) . UK Border Agency (2009-10-20 (utolsó frissítés)). - A honosítás során a nyelvtudás és a brit életmód megfelelőségének ellenőrzésére vonatkozó előírások. Letöltve: 2009. október 22. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  21. ↑ 1 2 Dialektusok  _ _ walesi 101 . 101 Languages.net. — Nyelvjárási különbségek a mai walesi nyelvben. Letöltve: 2009. október 19. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  22. ↑ 1 2 regiszterek  _ _ walesi 101 . 101 Languages.net. — Az irodalmi és a köznyelvi walesi rövid összehasonlítása. Letöltve: 2009. október 19. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  23. ↑ Koroljev, 2000 , p. 406.
  24. ↑ Átoktáblák és egyéb, fémre készült dokumentumok a római Britanniából  . Írótábla-korpusz a római Britanniából . Ókori Dokumentumok Kutatási Központja. — A római-brit táblák általános leírása. Letöltve: 2009. október 19. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  25. ↑ Curse Tablets from Roman Britain : böngésszen a táblagépek  között . Ókori Dokumentumok Kutatási Központja. — Római-brit táblák katalógusa. Letöltve: 2009. október 19. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  26. ↑ Koch, John Thomas. Kelta kultúra: Történelmi Enciklopédia. - Santa Barbara: ABC-CLIO, 2005. - P. 1757-1758. — 2129 p. — ISBN 1851094407 .
  27. ↑ Davies, Janet. A walesi nyelv . - Cardiff: Walesi Egyetem, 1999. -  13. o . — 135 p. — ISBN 070831516X .
  28. ↑ Peniarth 28: Hywel Dda  törvényeinek latin szövege . Walesi Nemzeti Könyvtár. — Hyvel the Good törvényeinek latin szövege , Peniarth 28. kézirat Hozzáférés ideje: 2009. október 18. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  29. ↑ Davies, Janet. A walesi nyelv. — 11. o.
  30. ↑ MacAulay, Donald. A kelta nyelvek. - Cambridge: Cambridge University Press, 1992. - P. 251. - 466 p. — ISBN 0521231272 .
  31. ↑ Morgan, Gareth Közép-Welsh- t olvas (A mabinogik walesi nyelvén alapuló tankönyv  ) . Massachusetts Institute of Technology (mit.edu). — Útmutató közép-walesi szövegekhez újwalesi beszélők számára a Mabinogi -szövegek alapján . Letöltve: 2009. október 19. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  32. ↑ Falileev, Alexander Olvasókör többnyelvű környezetben: Wales a 14. század végén (elérhetetlen link) . "Naplócsarnok" (2004 (68. sz.)). - A walesi irodalom állapotának felmérése Wales angol-normann meghódítása után. Letöltve: 2009. október 19. Az eredetiből archiválva : 2012. október 13.. 
  33. ↑ Walesi Biblia 1588  . Walesi Nemzeti Könyvtár. — Walesi Biblia oldal a National Library of Wales honlapján. Letöltve: 2009. október 19. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  34. ↑ Davies, Janet. A walesi nyelv. — 25. o.
  35. ↑ Hughes, Richard Edmund Evans , Daniel Silvan  . Walesi Nemzeti Könyvtár. – Daniel Sylvan Evans életrajza a Walesi Nemzeti Könyvtár honlapján, a nyelvi dokumentációhoz való hozzájárulásának összefoglalása. Letöltve: 2009. október 19. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  36. ↑ Jones, Glyn E. The Distinctive Vowels and Consonants of Welsh // Welsh Phonology / Ball, Martin J., Jones, Glyn E.. - Cardiff: University of Wales Press, 1984. -  41. o . — 283 p. — ISBN 0708308619 .
  37. ↑ Ugyanott. 48. o
  38. ↑ Ugyanott. 47. o
  39. ↑ Gwenllian Awbery. walesi // A kelta nyelvek/ Szerkesztette: Martin J. Ball és Nicole Müller. - 2. kiadás - Routledge, 2009. - P. 370. - ISBN 0-203-88248-2 .
  40. ↑ Ugyanott. 46. ​​o
  41. ↑ 12 Awbery , 2009 , p. 369.
  42. ↑ Ugyanott. 53. o
  43. ↑ Sidney J. Wood. Magánhangzók mennyisége és szótagszerkezete a walesi nyelven  //  Working Papers. — Lundi Egyetem, Tanszék Nyelvtudomány, 1988. – Sz. 33 . - P. 229-236 . Archiválva az eredetiből 2017. augusztus 8-án.
  44. ↑ Ugyanott. 57. o
  45. ↑ Ugyanott. pp. 57-61
  46. ↑ Ugyanott. pp. 53
  47. ↑ Williams, Briony A stressz fonetikai megnyilvánulása walesi nyelven  (eng.) (pdf). A Beszédtechnológiai Kutatóközpont. Letöltve: 2009. október 18. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  48. ↑ Hannahs SJ The Phonology of  Welsh . - OUP Oxford, 2013. - P. 54. - (A világ nyelveinek fonológiája). — ISBN 9780191504891 .
  49. ↑ 1 2 Gussmann, Edmund. 8.5 Walesi wovels // Fonológia: Elemzés és elmélet . - Cambridge: Cambridge University Press, 2002. - P.  201-203 . — 252 p. — (Cambridge-i nyelvészeti tankönyvek). — ISBN 0521574285 .
  50. ↑ 1 2 3 4 Hamp, Eric P. X. rész: Szkriptek használata és adaptálása. walesi // The World's Writing Systems  (angol) / Daniels, Peter T., Bright, William. - Oxford University Press, 1996. - 968 p. — ISBN 0195079930 .
  51. ↑ Tolkien, J.R.R. angol és walesi . Cymraeg.ru. - J.R.R. jelentésében a k betű c -vel való helyettesítésének körülményeinek ismertetése. Tolkien (ford. Paul Josad). Letöltve: 2009. október 22. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 21..
  52. ↑ Morris Jones, J. Welsh Grammar: Historical and  Comparative . — Oxford: Oxford University Press. - P. 11-18. — 506 p.
  53. ↑ King G. Köznyelvi walesi  . - Taylor és Francis, 2012. - P. 1. - ISBN 9781134043996 .
  54. ↑ Ball MJ , Williams BJ Welsh Phonetics  . - Edwin Mellen Press, The, 2001. - P. 85, 168. - (Welsh Studies). — ISBN 9780889464797 .
  55. ↑ Thomas, Peter Wynn. Gramadeg y Gymraeg. - Cardiff: University of Wales Press, 1996. - P. 757. - 837 p. — ISBN 0708313450 .
  56. ↑ Nyomja meg az OU New Hart's Rules: The Oxford Style  Guide gombot . - OUP Oxford, 2014. - P. 215. - ISBN 9780191649141 .
  57. ↑ Király, Gareth. Modern walesi: Átfogó nyelvtan . - 2 kiadás. - New York: Routledge, 2003. -  13. o . — 416 p. — ISBN 0415282705 .
  58. ↑ King, 2003 , p. tizennégy.
  59. ↑ King, 2003 , p. tizenöt.
  60. ↑ 1 2 3 King, 2003 , p. 17.
  61. ↑ 12 King, 2003 , p . tizennyolc.
  62. ↑ King, 2003 , p. 16-17.
  63. ↑ King, 2003 , p. 28-29.
  64. ↑ King, 2003 , p. 30-31.
  65. ↑ King, 2003 , p. 40-47.
  66. ↑ King, 2003 , p. 49-56.
  67. ↑ King, 2003 , p. 66-68.
  68. ↑ King, 2003 , p. 69-71.
  69. ↑ King, 2003 , p. 72-73.
  70. ↑ 12 King, 2003 , p . 75.
  71. ↑ King, 2003 , p. 80-85.
  72. ↑ 12 King, 2003 , p . 82.
  73. ↑ 12 King, 2003 , p . 81.
  74. ↑ King, 2003 , p. 80.
  75. ↑ King, 2003 , p. 85.
  76. ↑ King, 2003 , p. 90-96.
  77. ↑ 1 2 3 King, 2003 , p. 140.
  78. ↑ King, 2003 , p. 169-171.
  79. ↑ 12 King, 2003 , p . 172.
  80. ↑ King, 2003 , p. 174.
  81. ↑ King, 2003 , p. 175-180.
  82. ↑ King, 2003 , p. 171.
  83. ↑ King, 2003 , p. 173.
  84. ↑ King, 2003 , p. 175.
  85. ↑ King, 2003 , p. 181-182.
  86. ↑ King, 2003 , p. 184-191.
  87. ↑ King, 2003 , p. 191-196.
  88. ↑ King, 2003 , p. 196-202.
  89. ↑ King, 2003 , p. 185.
  90. ↑ King, 2003 , p. 167.
  91. ↑ King, 2003 , p. 189-190.
  92. ↑ King, 2003 , p. 142-168.
  93. ↑ King, 2003 , p. 380.
  94. ↑ King, 2003 , p. 186.
  95. ↑ King, 2003 , p. 197-198.
  96. ↑ Kelta nyelvek : walesi  . Verbix.com. — Online eszköz, amely megadja az ige ragozásának formai normáját a végszó tő helyettesítésekor. Letöltve: 2009. október 22. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  97. ↑ Williams, Stephen J. Welsh Grammar . - Cardiff: University of Wales Press, 1980. - P.  80-81 . — 185 p. — ISBN 0708307353 .
  98. ↑ King, 2003 , p. 282.
  99. ↑ King, 2003 , p. 275.
  100. ↑ King, 2003 , p. 274.
  101. ↑ Jackson, Kenneth Hurlstone. Nyelv és történelem a korai Nagy-Britanniában: A brit nyelvek kronológiai áttekintése az i.sz. elsőtől a 12. századig - Edinburghi Egyetem (Oliver & Boyd), 1953. - 76. o. - 752. o.
  102. ↑ In the Beginning…  (angol) . A walesi templom. — Információk a walesi korai keresztény egyházról, beleértve a walesi nyelvű kölcsönzéseket az egyházi latin nyelvből. Letöltve: 2009. október 19. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  103. ↑ Janet Davies. A walesi nyelv: történelem. - Cardiff: University of Wales Press, 2014. - P. 19, 23.
  104. ↑ Parry-Williams, T.H. Az angol elem a walesi nyelvben: A walesi angol kölcsönszavak tanulmányozása . - Tisztelt Cymmrodorion Társaság, 1923. - 278 p.
  105. ↑ Robert Owen Jones, Colin H. Williams. A walesi szociolingvisztikai kontextusa // A kelta nyelvek/ Szerkesztette: Martin J. Ball és Nicole Müller. - 2. kiadás - Routledge, 2009. - ISBN 0-203-88248-2 .
  106. ↑ Ó, Croinin, Daibhi. Írország új története: Prehistoric and Early Ireland  (angol) . - Oxford University Press, 2005. - P. 407-410, 436. - 1302 p. — ISBN 0198217374 .
  107. ↑ Filppula, M., Klemola, J., Paulasto, H. English and Celtic in Contact. - Routledge, 2008. - P. 209. - 312 p. — ISBN 0415266025 .
  108. ↑ Crwth . Collins szótár . Letöltve: 2018. október 17. Az eredetiből archiválva : 2018. október 17..
  109. ↑ Eisteddfod . Oxford Living Dictionaries . Letöltve: 2018. október 17. Az eredetiből archiválva : 2018. október 17..
  110. ↑ Borsley R.D., Tallerman M., Willis D. The Syntax of Welsh . - Cambridge: Cambridge University Press, 2007. -  11. o., 10. fejezet - 388 p. - (Cambridge-i szintaxis útmutatók). — ISBN 0521836301 .
  111. ↑ Borsley, 2007 , p. 199.
  112. ↑ Borsley, 2007 , p. 123.
  113. ↑ Borsley, 2007 , p. 36.
  114. ↑ Borsley, 2007 , p. 17-19., 125-126.
  115. ↑ Borsley, 2007 , p. tizenegy.
  116. ↑ King, 2003 , p. 139.
  117. ↑ Borsley R.D., Tallerman M., Willis D. The Syntax of Welsh. — 152. o.
  118. ↑ Borsley, 2007 , p. 179-180.
  119. ↑ Arnaud PJL Le Nom Composé: Données Sur Seize  Langues . - Presses universitaires de Lyon, 2004. - P. 307. - (Travaux du CRTT). — ISBN 9782729707576 .
  120. ↑ Borsley, 2007 , p. 163-166.
  121. ↑ King, 2003 , p. 70.
  122. ↑ King, 2003 , p. 38-39.
  123. ↑ Ugyanott. pp. 185-186
  124. ↑ King, 2003 , p. 318.
  125. ↑ Ugyanott. pp. 128-129
  126. ↑ King, 2003 , p. 310.
  127. ↑ King, 2003 , p. 311.
  128. ↑ Ugyanott. pp. 139-140
  129. ↑ Walesi nyelvi rendszer  . Bangori Egyetem. — Bangori Egyetem walesi nyelvpolitikája. Letöltve: 2009. október 19. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  130. ↑ Walesi nyelvi rendszer  . Aberystwythi Egyetem. — Az Aberystwyth Egyetem walesi nyelvre vonatkozó politikája. Letöltve: 2009. október 19. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  131. ↑ A walesi középfokú oktatás növekedése  . Bwrdd yr Iaith Gymraeg (2007. március 8.). — Adatok a walesi nyelv középfokú oktatásban való használatáról. Letöltve: 2009. október 18. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..

Lásd még

Irodalom

Nyelvtan

oroszul
  1. Kalygin V.P. , Koroljev A.A. Bevezetés a kelta filológiába. Ed.3, rev. - M. , 2012. - 272 p. - ISBN 978-5-397-02408-2 .
  2. Koroljev A.A. Walesi nyelv // A világ nyelvei. germán nyelvek. kelta nyelvek. - M . : Akadémiai világ. Sorozat: Eurázsia nyelvei, 2000. - P. 472. - ISBN 5-87444-101-8 .
angolul
  1. Arwyn Watkins T. Welsh // Ball, MJ, Fife, J (szerk.) The Celtic Languages. London, NY, 1993
  2. King G. A modern walesi nyelv átfogó nyelvtana . London, NY, 1994
  3. Morris-Jones J. Egy elemi walesi nyelvtan . Oxford, 1931.
  4. Morris-Jones J. A walesi nyelvtan. Történelmi és összehasonlító . Oxford, 1977 [1913].
  5. Thomas, PW Gramadeg y Gymraeg . Caerdydd, 1996
  6. Thorne, D. Átfogó walesi nyelvtan . Oxford, 1993

Dialektusok

  1. Arwyn Watkins T. Llansamlet (West Glamorgan) walesi dialektusának néhány fonológiai jellemzője // Festschrift J. Pokorny. Innsbruck, 1967, pp. 315-324.
  2. Fynes-Clynton OH A Bangori kerület walesi szókincse . Oxford, 1913.
  3. Ruddock G. E. Rhai enghreifftiau o golli seiniau yn nhafodiaith Hirwaun / Bulletin of the Board of Celtic Studies, 1970, v. 23. pont 4, pp. 295-308.
  4. Sommerfelt A. Tanulmányok a Cyfeilog Welsh nyelven . Oslo, 1925.
  5. Sweet H. Spoken North Welsh // A Filológiai Társaság tranzakciói. London, 1882-1884, pp. 409-485.
  6. Thomas B. Cyweiriau iaith siaradwaig o Ddyffryn Afan /Bulletin of the Board of Celtic Studies, 1980, v. 28, pt. 4, pp. 579-592.
  7. Thomas R. A. Wales nyelvföldrajza . Cardiff, 1973.
  8. Oftedal M. Az észak-walesi magánhangzók új megközelítése // Lochlann. Oslo, 1969, v. 4, pp. 243-269.

Kutatás

  1. Awbery, G. The Syntax of Welsh: A Transformational Study of the Passive . Cambridge, 1976
  2. Ball, MJ, Müller, N. Mutáció walesi nyelven . London, NY, 1992
  3. Ball, MJ, Jones, G.E. (szerk.). Walesi fonológia: Válogatott olvasmányok . Cardiff, 1984
  4. Borsley, R., Tallerman, M., Willis D. The syntac of Welsh . Oxford: OUP, 2007
  5. Jones R. M. Tympau'r modd mynegol a ffurfiau cwmpasog y ferf / Bulletin of the Board of Celtic Studies, 1966, v. 22, pt. 1, pp. 1-15.
  6. Lewis H. A mondat walesi nyelven . London, 1942.
  7. Roberts, I. Principles and Parameters in a VSO Language: A Case Study in Welsh . Oxford, 2005
  8. Rowlands EI Yr ymadrodd berfol / Bulletin of the Board of Celtic Studies, 1976, v. 27. pont 1, pp. 1-22.

Szótárak

  1. Evans H. M, Thomas WO Geiriadur Newydd - Az új walesi szótár . Llandebie, 1953.
  2. Geiriadur Prifysgol Cymru: A walesi egyetemi szótár . Caerdydd, 1950 (teljes szótár az első műemlékek óta).
  3. Geiriadur yr Academi (a legnagyobb angol-walesi szótár). Caerdydd
  4. King, G. Pocket Modern walesi szótár . Oxford, 2000

A nyelv története

oroszul
  1. Falileev, A. I. Régi walesi nyelv . - Szentpétervár. : " Tudomány ", 2002. - ISBN 5-02-028524-2 .
angolul
  1. Jackson, KH Language and History in Early Britain . Edinburgh, 1954
  2. Lewis, H. Datblygiad év iaith Gymraeg . Caerdydd, 1931
  3. Simon Evans, D. A közép-walesi nyelvtan . Dublin, 1961

Linkek

Általános információk

Nyelvtanulóknak

  •  Clwb Malu Cachu . — Egy oldal a walesi nyelvet tanulóknak. Letöltve: 2009. október 23. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  • Gwybodiadur  (angol) . - (szó szerint: "információs") - nagy mennyiségű információt ad a walesi nyelv minden vonatkozásáról. Letöltve: 2009. október 23. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  • BBC Learn  Welsh . BBC Wales. - A BBC weboldala a walesi nyelv tanulására, különböző nehézségi szintű kurzusokkal és online szótárral. Letöltve: 2009. október 23. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..

Szótárak

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák