Az elöljárószó a beszéd szolgálati része , amely egy tárgy és egy alany kapcsolatát jelöli, kifejezi a főnevek , névmások és számnevek szintaktikai függőségét más szavaktól kifejezésekben és mondatokban. Az elöljárószók, mint minden funkcionális szó, nem használhatók önállóan, mindig valamilyen főnévre (vagy főnévi funkcióban használt szóra) utalnak. Szintaktikai függetlenségük miatt az elöljárószavak soha nem működnek a mondat tagjaiként. Az irányítást egyfajta alá-fölérendeltségként szolgálják, mivel a kifejezés vezérlőkomponenséhez kapcsolódnak.
Ez a beszédrész más lexikai és nyelvtani kategóriák miatt alakult ki. Ez nagyrészt a prepozíciók heterogenitásának köszönhető. A XIX - XX. század folyamán a származékos elöljárószavak összetétele folyamatosan bővül. A legelvontabb jelentéseket – tárgyi, ok-okozati, célirányos stb. – kifejező prepozíciók fejlődnek a legérdekesebben.
Egyes elöljárószavak, többnyire származékok, számos jelentést kombinálnak. Tehát az, alatta, felől, felől, ide, on elöljárószavai oksági, térbeli és időbeli jelentéseket kombinálnak. A térbeli ( hegyeken keresztül ) és időbeli ( évszázadokon át ) kapcsolatokat kifejező, átmenő elöljárószó a köznyelvben az ok-okozati összefüggések kifejezésénél található ( rajtad vesztettem el a családomat ). Más prepozíciók kombinálják az oksági jelentéseket a cél jelentésekkel, például a for, by.
Az elöljárószók vegyértéke azt fejezi ki, hogy a főnevek és névmások eseteivel is használhatók. Az orosz nyelvű elöljárószavak használhatók
Az orosz nyelvben minden eset megengedi a prepozíciós és nem prepozíciós vezérlést is, kivéve a névelőt (mindig elöljáró nélkül) és az elöljárót (mindig elöljáróval).
Mint a kutatók megjegyzik, a modern orosz nyelvben az elöljárószavak jelentésköre, az általuk kifejezett kapcsolatok köre bővül és mélyül. Tehát az elöljárószavak nem változnak, és nem tagjai a mondatnak, de különböző kapcsolatokat fejeznek ki:
1. Kötőjelen keresztül az elöljárószavak az alulról, felülről , felülről íródnak .
2. Külön-külön az elöljárószavakat közben, folytatásban, ellentétben a befejezéssel, összefüggésben, miatt, céljaira, rovására, formában stb.
Együtt vannak írva
Elöljárószavak | Különbség a főnév és az elöljárószó kombinálásától |
---|---|
Tekintettel (= miatt, mert) | észben lenni , észben lenni (= közel, látótávolságon belül) |
tetszik, tetszik (= tetszik, tetszik) | Figyeld meg anya és lánya hasonlóságát . Az Ivanov családban mindenki szőke. |
Körülbelül (= kb.) | Tegyen pénzt bankszámlára |
A (= for) helyett | Az erdőben egy olyan helyre mentünk , ahol a fény alig tudott áthatolni. |
miatt (= miatt, miatt) | A büntetőügy kivizsgálása során hiányosságok mutatkoztak. |
Következő :
Utánanéztünk a vitorlásnak. |
A vadász egy havon átfutó állat nyomába pillantott . |
Határozószókból képzett: menj a szél felé | Tízévente összegyűlünk az osztálytársak találkozójára . |
3. Annak ellenére, hogy ellenére (= bár), a (= for) után két szóban íródnak [1]
Beszédrészek | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A beszéd jelentős részei | |||||||||
Nevek |
| ||||||||
Ige | |||||||||
Határozószó |
| ||||||||
Szolgáltatási beszédrészek | |||||||||
Modális szavak | |||||||||
Indulatszó | |||||||||
Egyéb |
| ||||||||
Megjegyzések : 1 melléknevekre is utal (részben vagy teljesen); A 2 -t néha főnévnek is nevezik (részben vagy teljesen). |