Mabinogion

A " Mabinogion " egy hagyományos név, amelyet a walesi történetek egy ciklusára alkalmaznak, amelyet főként a közép-walesi korszakban hoztak létre, de részben nyilvánvalóan a vaskor ősi hagyományaira nyúlik vissza . Ezt a címet először Lady Charlotte Guest , az első angol fordítójuk alkalmazta erre a ciklusra. Valójában a helyes név a Mabinogi ( Mabinogi kötet  ), és csak az úgynevezett "Mabinogi négy ágára" ( Pedair Cainc y Mabinogi ), a ciklus első négy történetére utal.  

A teljes ciklus fennmaradt a Hergest Vörös Könyve és a Ryderch Fehér Könyveként ismert kéziratokban ; emellett az egyes történetek töredékeit más források is megőrizték.

A ciklus összetétele

A Mabinogion három történetcsoportot foglal magában

• A tulajdonképpeni „Mabinogi” „négy ága” ( Pedair Cainc y Mabinogi kötet ) 
  • "Pwyll, Dyfed ura" ( Wal .  Pwyll Pendefig Dyfed )
  • "Branwen, Llyr lánya" ( Wal .  Branwen ferch Llyr )
  • "Manawyddan fia Llyr" ( Wal .  Manwyddan fab Llyr )
  • " Math , Mathonwy fia " ( Wal .  Math fab Mathonwy )
• Három lovagi románc ( Wal .  Y Tair Rhamant ) cselekményében közel áll Chrétien de Troyes némelyikéhez . Nem teljesen világos, hogy Chrétien műveinek átiratairól van szó, vagy mindkettő közeli prototípusra nyúlik vissza.
  • "Peredir, Evraug fia" (Wal .  Peredur fab Efrawg )
  • "Owain, avagy a szökőkút hölgye" ( V.  Owain, neu Iarlles y Ffynnon )
  • "Geraint és Enid" ( Kt .  Gereint ac Enid ), vagy "Gerint fia Erbin" ( Kt .  Gereint fab Erbin )
• Független történetek
  • "Llyd és Llefelys" ( Wal .  Lludd a Llefelys )
  • "Macsen álma" ( Wal .  Breuddwyd Macsen )
  • "Kilhwch és Olwen" ( fal.  Culhwch ac Olwen ) - ezt a történetet sokan a legarchaikusabbnak tartják, különösen magáról a walesi artúri hagyományról tartalmaz sok információt.
  • "Ronabuhi álma" ( Breuddwyd Rhonabwy köt .  ) (hiányzik a Fehér Könyvből)

Charlotte Guest Taliesin legendájáról is beszámolt a Mabinogionban , de ez semmilyen módon nem kapcsolódik a többi történethez. Ráadásul hiányzik a Fehér és a Vörös Könyvből sem.

"Mabinogion" vagy "Mabinogi"?

A „mabinogs” név a kéziratokban mindössze négy történethez kapcsolódik: „Puyll, Dyfed ura”, „Branwen, Llyr lánya”, „Manavidan, Llyr fia” és „Mat, Mathonwy fia”. Ezek mindegyike a kéziratokban az Ac yuelly y teruyna y geing hon yma vagy a Mabynnogyon kolofon változatával végződik „ És így ér véget a mabinnogi ága”. Ugyanakkor maga a szó másképp néz ki: ha a Vörös Könyvben mindig a mabinogi szó szerepel , akkor a fehérben mabynnogyon , mabinyogi , mabinogi alakok szerepelnek . Ugyanakkor a mabinnogyon variáns , amint azt Ivor Williams , a Négy ág leghitelesebb kiadásának szerzője kimutatta, az előző sorban található dyledogyon ('nemesek') szó miatt írt tévedés. A ciklus többi történetét nem kíséri ez a kolofon, így a "mabinogi" név csak erre a négyre vonatkozik.

A név jelentése

Még mindig ellentmondásos. Gyakran feltételezik, hogy a mabinogi szó a falhoz kapcsolódik.  mab 'fia'. A következő lehetőségeket kínálják:

• "Négy nemesi ág genealógiája"
• "Történetek fiataloknak"
• „A mabinóg művészetéhez kapcsolódó anyag” , állítólag „bárd és író tanítványa” (bár ilyen szót sehol nem igazolnak)
• 'Történet valakinek a fiatalságáról' -> 'életrajz'. Ez a verzió annyiban gyenge, hogy az egyetlen szereplő, amely mind a négy ágat egyesíti, Pryderi , Puyll fia , de mondjuk a Branwenben szinte semmilyen szerepet nem játszik a narratívában, bár feltűnik benne.
• „ Mapon istenről és környezetéről, Maponaliáról mesélő anyag”

Létrehozási idő

Maga a Fehér Könyv kézirata körülbelül 1350-re nyúlik vissza, a Vörös Könyvet 1382 és 1410 között állították össze, de maguk a történetek jóval korábban készültek - ez különösen abból következik, hogy töredékeiket kéziratokban őrizték meg. a 13. századból . Különösen heves vita bontakozott ki a Négy Ág datálása körül. Ivor Williams 1100 előtti dátumot javasolt történelmi és nyelvi bizonyítékok alapján. Ezzel szemben Saunders Lewis a 12. század végét szorgalmazta. T. M. Charles-Edwards 1970-ben rámutatott arra, hogy mindkettő történeti érvei meglehetősen gyengék, és nyelvészeti szempontból szerinte a 11. századi dátum a legalkalmasabb. Patrick Sims-Williams alapos nyelvészeti kutatás után a Négy ágat 1060 és 1200 közé datálta. Andrew Breeze felvetette, hogy szerzőjük egy nő volt, Gwenllant Felső Gruffydd , a Gwynedd hercegi családból , aki körülbelül 1090 és 1137 között élt.

Ezeknek a vitáknak az a jelentősége, hogy ha a Négy ágat Geoffrey of Monmouth Nagy-Britannia királyainak története ( 1136 körül) előtt hozták létre, amely a középkori artúri hagyományt alkotta, akkor értékük a walesi autentikus hagyomány megértésében drámaian megnő. ; bár általánosan elismert tény, hogy "Kilhoogh és Olwen" kétségtelenül sok tekintetben a galfridi előtti hagyományhoz nyúlik vissza.

Fordítások

A Mabinogion első fordítását angolra Lady Charlotte Guest készítette; Igaz, sok a pontatlanság a fordításaiban, és erkölcstelenség miatt kihagyott néhány epizódot. Van még Geoffrey Gantz és Patrick Ford fordítása (nem teljesen pontos) és a Jones Brothers (elég alapos, de archaikus nyelvezetű). A szöveg legújabb tudományos fordítását angolra, részletes kommentárral Shauned Davis (2007) készítette.

Ezeket a történeteket kétszer fordították oroszra: L. Volodarskaya Lady Gest angol fordításából (kelták. walesi legendák. Mabinogion. M., 2000) és V. Erlikhman közvetlenül walesi nyelvről (Mabinogion. M., 1995; 2002) .

Irodalmi feldolgozások és adaptációk

• The Mabinogion Tetralogy (1936; 1971; 1972; 1974), Evangeline Walton .
• Rajzfilm " Olwen keresése " (1990).
• " Y Mabinogi " walesi film (2003).

Bibliográfia

Eredeti szöveg

• » Videó » Letöltés Kutató Branwen Uerch Lyr . Szerk. Derick S. Thomson. Középkori és modern walesi sorozat 2. évf. II. Dublin: Dublin Institute for Advanced Studies , 1976. ISBN 1-85500-059-8
• Culhwch és Olwen: A legrégebbi Arthur-mese kiadása és tanulmánya . Rachel, Bromwich és D. Simon Evans. Szerk. és ford. Aberystwyth: Walesi Egyetem , 1988; Második kiadás, 1992. (Van walesi kiadás is)
• » Videó » Letöltés Kutató Cyfranc Lludd és Llefelys Kedvencekhez Szerk. Brynley F. Roberts. Középkori és modern walesi sorozat 2. évf. VII. Dublin: Dublin Institute for Advanced Studies , 1975.
• Llyfr Gwyn Rhydderch . Szerk. J. Gwenogvryn Evans. Cardiff: University of Wales Press , 1973.
• Pedeir Keinc y Mabinogi . Szerk. Williamsért. Cardiff: University of Wales Press , 1951. ISBN 0-7083-1407-4 (első és máig mérvadó kiadás)
• Pwyll Pendeuic Dyuet. Szerk. RL Thomson. Középkori és modern walesi sorozat 2. évf. I. Dublin: Dublin Institute for Advanced Studies, 1986. ISBN 1-85500-051-2
• Peredur fab Efrawg. Golygwyd és PW Thomas. Caerdydd: Gwag Prifysgol Cymru, 2000.

Angol fordítások

• Davies, Sioned. A Mabinogion. Oxford, New York: Oxford University Press , 2007. ISBN 978-0-19-283242-9 .
• Ford, Patrick K. A Mabinogi és más középkori walesi mesék . Berkeley: University of California Press , 1977. ISBN 0-520-03414-7 (nem teljes)
• Gantz, Jeffrey. Trans. A Mabinogion. London és New York: Penguin Books , 1976. ISBN 0-14-044322-3 .
• Vendég, Lady Charlotte. A Mabinogion. Dover Publications, 1997
• Jones, Gwyn és Jones, Thomas. A Mabinogion. Everyman's Library, 1949; átdolgozva 1989-ben, 1991-ben.

Orosz fordítások

• Mabinogion. A középkori Wales legendái / Per. a walesi W. W. Erlichmantól . M.: "Ladomir" Tudományos és Kiadói Központ, 1995. 250 p.
• A Vörös Sárkány meséi. A kelták meséi és legendái / Szerk. A. V. Platova. M.: Menedzser, 1996. 416 p.
• kelták. Welsh Tales: The Mabinogion. A Charlotte Guest / Per. angolból, előszó L. Volodarszkaja. M.: Art-flex, 2000. 256 p.
• Mabinogion. A középkori Wales legendái / Per. a walesi W. W. Erlichmantól . 2. kiadás M.: Agraf, 2002. 416 p. ("A kelták öröksége" sorozat). ISBN 5-7784-0209-0
• Kelta mítoszok. Szentpétervár: U-Factoria, 2005. 496 p. ("Bibliotheca mythologica" sorozat).

Másodlagos források

• Charles-Edwards, TM "A mabinogi négy ágának dátuma" A Honorable Society of Cymmrodorion tranzakciói (1970): 263-298.
• Ford, Patrick K. "Prolegomena to a Reading of the Mabinogi: 'Pwyll' and 'Manawydan'." Studia Celtica, 16/17 (1981-82): 110-25.
• Ford, Patrick K. "Branwen: A kelta rokonság tanulmányozása", Studia Celtica 22/23 (1987/1988): 29-35.
• Hamp, Eric P. "Mabinogi". A Tisztelt Cymmrodorion Társaság ügyletei (1974-1975): 243-249.
• Hamp, Eric P. "Mabinogi és archaizmus". Celtica 23 (1999) Archiválva : 2009. május 9. a Wayback Machine -nél
• Sims-Williams, Patrick. "The Submission of Irish Kings in Fact and Fiction: Henry II, Bendigeidfran, and the Four Branches of the Mabinogi ", Cambridge Medieval Celtic Studies , 22 (Winter 1991): 31-61.
• Sullivan, C. W. III (szerk.). The Mabinogi, A Books of Essays . New York: Garland Publishing, Inc., 1996. ISBN 0-8153-1482-5

Linkek

Fordítások

• Mabinogi Translations Will  Parker négy ágának új, kommentárokkal ellátott fordítása
• Szent szövegek: The Mabinogion Fordította Lady Guest 
• Mabinogion . Walesi nyelvről fordította W. W. Erlichman.
• Parina E. A. A Mabinogi négy ágának fordításainak áttekintése // A kelták nyelve és kultúrája. A IX kollokvium anyagai. Szentpétervár: " Nauka ", 2003.

Eredeti dalszöveg

• Mabinogion a TITUS projekt honlapján
• Pwyll Pendeuic Dyuet a Wikiforráson
• Branwen uerch Lyr a Wikiforrásban
• Peredur fab Efrawg a Cardiffi Egyetem honlapján