Kelet-fríz dialektus

A kelet- fríz az egyik alacsony szász nyelvjárás Kelet- Fríziában . Kelet-Frízia azon régiók egyike, ahol az alnémet még mindig viszonylag erősen jelen van. A felnémet hatására azonban az itteni fiatalok nyelvjárási készsége is csökkenést mutat. [1] A kelet-fríz kifejezés ma Németországban általában az alsónémet kelet-fríz dialektusra utal, és csak ritkán a kelet-fríz nyelvre , amely magában Kelet-Frízben kihalt, és csak az oldenburgi Saterlandban csak körülbelül 2000 ember beszéli. ( Sauterland fríz ).

Osztályozás

A kelet-fríz dialektus az alnémet alsószász dialektusai közé tartozik. Ez a nyelvjárás azonban nem közvetlenül az ószászból származik , hanem csak 1400 körül jelent meg a fríz szubsztrátumon. Tehát ez egy "gyarmati dialektus", mint például a schleswigi és szinte az összes kelet-alnémet nyelvjárás . A kelet-fríz dialektust általában az észak- alsószásznak minősítik az alacsony szász dialektusokon belül, és ritkán veszik figyelembe tőlük elszigetelten.

A régi holland irodalomban a " friso-szász " kifejezés a fríz hordozón lévő alnémet dialektusokról ismert, amelyekhez a kelet-fríz dialektust sorolják. Különösen a nyugati kelet-fríz dialektusokat gyakran egyesítették a groningeni dialektusokkal a groningeni-kelet-fríz nyelven. [2]

Történelem

A Lauwers és Weser közötti lakosság eredeti anyanyelve a kelet-fríz volt. Kelet-Fríziában 1400 körül fokozatosan felváltotta a közép -alnémet , de ez hatással volt az új nyelvre. A Kelet-Frízföldön bevezetett közép-alnémet nemcsak fríz szubsztrátumot kapott , hanem konzervatív, sajátos alsónémet lexikont is, amely más dialektusokban nem maradt fenn. A környező alnémet nyelvjárásoktól való eltéréseket részben ez a két tény magyarázza. Az ó-kelet-fríz emsi és weser nyelvjárása közötti különbség nyomai ma is megtalálhatók a kelet-fríz dialektusban. A Kelet-Frízbe került közép-alnémet nyelv nyugati dialektus volt, így a vesztfáliai hatások még mindig megtalálhatók a modern nyelvben .

Idővel hozzáadódott a holland nyelv és a francia nyelv hatása is , ami annak volt köszönhető, hogy Kelet-Frízia a napóleoni Holland királysághoz tartozott . A hollandot különösen a Kelet-Fríziától délnyugatra fekvő református vidéken beszélték, és a 19. századig egyházi nyelvként használták. Ezt a kapcsolatot erősítették a Hollandiához fűződő élénk bevándorlási és kivándorlási kapcsolatok.

fríz szubsztrátum

Biztosnak tartják, hogy az ó-kelet-fríz befolyásolta az alnémetet Kelet-Fríziában, de még ekkor is nehéz egyértelműen azonosítani az ó-fríz összetevőt, mint olyat. A nyelvészetben a fríz szubsztrátum csak egy oka a sok közül az alnémet kelet-fríz dialektusának különleges helyzetének Észak-Alsó-Szászországban. A modern hollandiai Groningen és Drenthe tartományokból származó dialektusok, valamint a standard holland nyelvjárások hatása sokkal nagyobb volt. Ez módszertani problémát vet fel a fríz szubsztrátumelemek azonosítására a kelet-fríz dialektusban. Egy potenciálisan frízként azonosított elem nem rendelhető egyértelműen az ófríz szubsztrátumhoz. Mivel a groningeni dialektus is kelet-fríz alapon jött létre, egy ilyen elemet ezen a nyelvjáráson keresztül is át lehetett adni. Hasonlóképpen, a hollandok eredetileg a fríz vagy az északi-tengeri germán elemeket vették át, és átvitték őket a kelet-fríz dialektusba. Hiszen a kelet-fríz dialektus alnémet alapja is nagyon konzervatívnak számít. Mivel az alnémet eredetileg egy északi-tengeri nyelv volt, a kelet-fríz dialektus potenciálisan fríz eleme egy konzervatív alnémet ingvaionizmus is lehet. [3]

A következő példák a Wangeroogi és Harlingerland kelet-fríz és ófríz dialektusból származó összehasonlító megfelelőikkel együtt a példaszavak és fonémák régiónkénti felsorolásából származnak, Ulrich Scheuermann 2001-es áttekintő cikkéből. [négy]

Jegyzetek

1. ↑ Gertrud Reershemius: Niederdeutsch in Ostfriesland. Zwischen Sprachkontakt, Sprachveränderung und Sprachwechsel. Stuttgart 2004.
2. ↑ Auch Ethnologue kennt noch Gronings-Oostfries : http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=gos Archiválva : 2012. november 2. a Wayback Machine -nél
3. ↑ vgl. Scheuermann, Ulrich (2001): Friesische Relikte im ostfriesischen Niederdeutsch. In: Munske, Horst Haider u. a.(Hrsg.): Handbuch des Friesischen. Niemeyer. Tübingen, S. 443–448.
4. ↑ vgl. Scheuermann, Ulrich (2001): Friesische Relikte im ostfriesischen Niederdeutsch. S. 444–446. In: Munske, Horst Haider u. a.(Hrsg.): Handbuch des Friesischen. Niemeyer. Tübingen, S. 443–448.