Phnitopszichiták vagy tnitopszichiták ( más görög θνητοψυχῖται szóból : θνητός - " halandó " + ψῡχή - " szellem, lélek "; lat. thnetopcychitae ; régi dicsőség. myrtvodshnitsy ) vagy Arabica ( lat. arabici ), vagy arabiták - annak a tannak a követői, hogy az emberi lélek olyan, mint az állatállomány lelke, és a testtel együtt meghal.
A phnitopaschitesről nagyon kevés információ áll rendelkezésre. Caesareai Eusebius az "Egyháztörténet" című könyvében arról számol be, hogy Arábiában a 3. század első felében megjelentek olyan emberek, akik azt a tant terjesztették, amely szerint az ember lelke a testtel együtt meghal a halál órájában, és elpusztul. vele együtt, és a feltámadás óráján vele együtt életre kelnek. Ennek a kérdésnek a megvitatására 246-ban jelentős tanácsot hívtak össze, amelyre Órigenészt is meghívták . Az üggyel kapcsolatos álláspontját ismertette a képviselő-testülettel. Órigenész érvei miatt a gyűlés felhagyott tanításával. Caesareai Eusebius nem használja a "phnithopszichiták" kifejezést ezekkel az emberekkel kapcsolatban. Ez a kifejezés, valamint ennek az eretnekségnek a története nem található meg a ciprusi Epiphaniusnál a Panarion című könyvben . Ágoston De Haeresibus ad Quodvultdeum Liber Unus című könyvében a phnithopszichitákat lat. "arabici" a 83. eretnekség könyvében; ugyanez a név Sevillai Izidor " Etymologies " című könyvében, 59 eretnekség [1] . Ennek az eretnekségnek és magának a "phnithopszichitáknak" a leírása megtalálható a Damaszkuszi János által írt "Száz eretnekségről röviden" című könyvében . Nikita Choniates (XIII. század) a másik görög könyvében. "Θησαυρὸς ὀρθοδοξίας" ("Az ortodoxia kincse") írta le a Phnithoppsychites [2] tanításait . Nicephorus Kallistos Xanthopoulos az „Egyháztörténet” című könyvében újra elmondja Caesareai Eusebius történetét erről az eretnekségről.
Körülbelül ugyanazt a nézetet vallotta a középkorban az Onetopszichiták szektája, mint a fnithopszichiták.
Szótárak és enciklopédiák |
---|