Gusli (énekeskönyv)

Gusli
A gyűjtemény borítója (1928-as újrakiadás)
Szerző	Prokhanov I.S.
Eredeti nyelv	orosz
Az eredeti megjelent	1902
Szöveg a Wikiforrásban

A Gusli az evangélikus keresztények  lelki énekeinek gyűjteménye, amelyet I. S. Prokhanov készített és adott ki 1902-ben. A könyv 506 dalból áll. Az első kiadás példányszáma 20 ezer volt, a név a Biblia Zsoltáros könyvével analógia . Ezt követően a gyűjteményt 1908-ban és 1911-ben újranyomták [1] . A "Gusli" korábbi énekeskönyvek anyagát tartalmazta (250 a "Gyűjteményes lelki versekből" (szerk.: Avrakhov 1882, 1893), 100 a "Kedvenc versek" és a "Hit hangja", 1882), és több mint 180 - új, korábban nem publikált [2] .

A Gusli első kiadásának megjelenése egy új időszak kezdetét jelentette az evangéliumi kereszténység lelki himnuszainak megjelenésének történetében. Ez az év az orosz protestáns himnuszteremtés fejlődésében is új kiindulópontnak tekinthető. A Bibliával együtt a Gusli sok evangélikus hívő család referenciakönyvévé vált .

Háttér

A Gusli nem volt az első orosz nyelvű spirituális énekgyűjtemény. Megelőzte őket az "Ortodox keresztények felajánlásai" (Szentpétervár, 1864, 2. kiadás, 1867). A dalok nagy részét németről fordították le, és evangélikus énekek alapján készültek. 1870 - ben Konstantinápolyban kinyomtatták a "Spiritual Songs" című könyvet (Floquin összeállította, 90 dal). 1882-ben a szentpétervári paskoviták (V. S. Balasev nyomdája) kiadták a Favorite Songs (36 ének) és a Joyful Songs of Sion (17 dal) c. Ugyanebben az évben a stundisták gyűjteményt adnak ki "Himnuszok az evangélikus-lutheránus hitvallás keresztényeinek" címmel (88 oldal, 60 ének). Ugyanebben az évben jelent meg a „Hit hangja” című gyűjtemény, amely a három korábbi gyűjteményt foglalja össze. 1893-ban Szevasztopolban megjelent a "Lelki versek gyűjteménye az evangélikus-lutheránus hitvallás keresztényei számára", amely 400 éneket tartalmaz.

Tartalom

A gyűjtemény összeállítója szerint:

Összegyűjtöttem az általam ismert összes himnuszt, amelyet a titkosszolgálatoknál énekeltek, valamint azokat, amelyeket magam írtam vagy fordítottam le más nyelvekről.I. S. Prokhanov. "Oroszország üstjében" (angol fordításban)

A második és az azt követő kiadások a következő részeket tartalmazzák:

• I. Isten szeretete és őfelsége.
• II. Felhívás a hitre és az új életre.
• III. Imák és kérések.
• IV. Dicséret és hálaadás.
• V. A hit első lépései.
• VI. A hit érzései.
• VII. Isten békéje és keresztény öröm.
• VIII. A hit útja.
• IX. A hit gyümölcsei és munkái.
• X. A hit törekvései.
• XI. Dalok a keresztény élet különböző alkalmakra.
• XII. Dalok gyerekeknek.
• XIII. Különféle énekek.

Teológia

A gyűjtemény említi az " Örök Szentháromságot " (140). Istent úgy is emlegetik, mint Mester, Mester, Legfelsőbb, Mindenható, Úr, Barát (248), Megváltó, Megváltó, Gyógyító, Mentor, Pásztor, Patrónus, Teremtő, Megváltó, Teremtő, Szószóló, Király. Isten világát „a csillagok feletti helyként” írják le, ahol „ angyalok énekelnek” (91). Szintén ellentét van Sion , mint Isten helye és Babilon , mint az itteni világ között (289). Említésre kerül a „ Kolvária keresztje ” által a Bárány Krisztus „szent vérének” ontása általi üdvösség. Néha burkolt polémia zajlik az ortodoxiával, többek között a gyűjteményben szereplő ortodox szerzők műveiben, különösen a „ Remeg a Föld ” - A. S. Khomyakov kissé módosított [3] verse „ A zsoltár elolvasása után ” (28) vagy 25 zsoltáros elrendezés H M. Shatrova Kelj fel , Atyám, és légy bíró! » (267).

Cenzúra

S. P. Lieven így emlékezett vissza:

Az új énekeskönyvek nyomtatását sokáig nem engedélyezték, de a lelki énekek száma egyre nőtt; voltak igaz barátok, akik vállalták, hogy kézzel írják le őket nagy példányszámban; Akkor még nem voltak írógépek. Sok éven át használunk kézzel írott énekeskönyveket, és megszoktuk az ilyen primitív kiadásokat. A himnuszok száma napról napra nőtt, egy részük más nyelvű fordítás volt, volt, amit orosz hívők írtak. Egyikük a bátyám volt; himnuszaihoz húgom írt egy megfelelő dallamot. Később mindegyik nyomtatott gyűjteménybe került. Később Ivan Stepanovich Prokhanov, aki keményen dolgozott Isten területén fordításokkal és saját műveivel, megnövelte e himnuszok számát. Aztán mindezek a himnuszok egy „Gusli” gyűjteménybe egyesültek, de ezzel együtt további gyűjtemények is megjelentek. Az egyik leggyakoribb himnuszt, amelyet Ivan Sztyepanovics Prokhanov különösen szeretett, az "Öröm, szüntelen öröm..." című éneket nővérem fordította németről, amikor még tinédzser volt.

Annak elkerülése érdekében, hogy a gyűjteményt még megjelenése előtt az állami cenzúra betiltsa, az első kiadást az Orosz Birodalom Belügyminisztériumának kiadóhivatala nyomtatta ki I. S. Prokhanov magánrendeléseként, az Orosz Birodalom igazgatójával kötött megállapodás alapján. kiadó, 20 000 példányban. A sokszorosítást sietve végezték el, hogy legyen ideje szétosztani a gyűjteményt, mielőtt a visszavonásról intézkednének, annak ellenére, hogy a rohanás a nyomdahibák számának növekedéséhez vezetett. I. S. Prokhanov is sietett a gyűjtemény "minden egyháznak és csoportnak" szétosztását. Az ilyen intézkedések nem voltak hiábavalók: a rendőrök, miután felfedezték a protestáns himnuszok újabb kiadását, összezavarodtak, amikor látták, hogy a kiadás "nyomtatta a Belügyminisztérium kiadója, Szentpétervár, Fontanka". Hamarosan a Belügyminisztérium rendeletet adott ki a teljes példányszám lefoglalására, de addigra a gyűjtemény példányszámát már szétosztották az evangélikus keresztények közösségei között [5] .

A későbbi kiadások a „ A vallási tolerancia elveinek megerősítéséről ” szóló császári rendelet (1905) hatálybalépése után jelentek meg , amely bevezette a vallásszabadságot Oroszországban.

Kiadások

1914-ig a gyűjtemény 5 jegyzet nélküli kiadáson ment keresztül (1. 1902-ben, 2. 1908-ban, 3. 1911-ben, 4. 1912-ben, 5. 1914-ben), és még több, jegyzetekkel ellátott kiadáson, köztük 1909-ben és "digitálisan" ( digitális) jegyzetek 1911-ben [6] .

1907-ben [7] . A „ Raduga ” ( Halbstadt ) kiadónál a „Spiritual dalok” gyűjtemény, amely a következő gyűjteményekből áll: „Hárfa”, „Songs of a Christian”, „Timpani”, „Cimbals” és „Dawn of Life” [8] megjelent , amely rövid nem hivatalos címet kapott "Ötgyűjtemény" [9] . A "Pyatisbornik"-t 1922-ig többször is újranyomták (az 1922-es kiadás Kasselben , Németországban jelent meg) [7] [8] .

1924-ben Lodz városában (Lengyelország) megjelent az I. S. Prokhanov által készített „Spiritual Songs” [7] gyűjtemény, amely további öt I. S. Prokhanov gyűjteményt tartalmazott - ezért a nem hivatalos „Tíz gyűjtemény” nevet kapta. Ennek a kiadásnak a reform előtti helyesírása volt ( ъ, ѳ, і... ). 1927 - ben Leningrádban újra kiadták a "Spiritual Songs" című gyűjteményt jegyzetek nélkül, majd 1928-ban ott adták ki jegyzetekkel három kötetben. A gyűjtemény 1237 himnuszt tartalmazott. A következőket tartalmazta:

• "Gusli" - 507 himnusz (a forradalom előtti "Gusli"-hoz képest kiegészítve a cárról és Oroszországról szóló himnuszokat (478., 485. és 486.) a "Spiritual Songs" gyűjtemény minden kiadásában másokkal helyettesítették, és az 1924-es kiadás cseréi nem esnek egybe az 1927-es és 1928-as kiadásokkal);
• "Egy keresztény énekei" - 101 himnusz;
• "Timpani" - 100 himnusz, amelyet Prokhanov írt a "szellemi élmény különböző pillanataiban";
• "Cimbalumok" - 100 himnusz Prokhanov fordításában angolból;
• "Az élet hajnala" - 100 gyermekének;
• "Az első keresztények énekei" - 104 himnusz, amelyet Prokhanov írt "az első kereszténység szemszögéből";
• „Dávid pipája” – 100 ifjúsági himnusz, amelyet Prokhanov írt a börtönben, ahol a tveri nemzeti konferencia után letartóztatott fiatalokkal volt együtt;
• "Új dallamok" - 75 himnusz, főként kóruselőadásra [10] ;
• "Songs of Anna" - 30 himnusz nőknek. Prokhanov feleségének emlékére írták, aki 1919-ben halt meg.
• "Songs of the Deep" - 20 himnusz "a keresztény élet és a mély elmélkedés tárgyaihoz irányítva". Prokhanov második moszkvai letartóztatása során íródott. [9] [10]

Az 1927-es és különösen az 1928-as kiadások számos javítást tartalmaztak [10] : számos himnusz szavait megváltoztatták, többek között a jegyzetekhez való jobb illeszkedés érdekében, az epigráfiák (bibliai szöveg és lábjegyzetek) pontatlanságait kijavították, és két dallamokat adtak néhány himnuszhoz [7] .

Lásd még

• Teológus
• Ének a feltámadásról (énekeskönyv)

Jegyzetek

1. ↑ Orosz racionalista felekezetek (stundobaptisták, adventisták, "evangéliumi keresztények", molokánok, dukhoborok stb.) hamis tanításainak elítélése . Letöltve: 2019. január 11. Az eredetiből archiválva : 2019. január 12. (határozatlan)
2. ↑ Grachev Yu. S. Testvériségünk énekének történetéből  // Testvéri Értesítő. - 1973. - 6. sz . - S. 65-67 . Az eredetiből archiválva: 2015. június 10.
3. ↑ Remeg a föld . Wikiforrás . Letöltve: 2017. december 5. Az eredetiből archiválva : 2020. november 28.. (határozatlan)
4. ↑ Liven S.P. Spirituális ébredés Oroszországban . litersp.ru. Letöltve: 2017. december 5. Az eredetiből archiválva : 2017. december 6.. (Orosz)
5. ↑ Gusli - evangélikus keresztények lelki énekeinek gyűjteménye . Oktatási projekt "Orosz Isten-kereső" . Letöltve: 2017. december 5. Az eredetiből archiválva : 2017. december 6.. (határozatlan)
6. ↑ Keresés az Orosz Állami Könyvtár katalógusában . Letöltve: 2018. október 18. Az eredetiből archiválva : 2019. november 26.. (határozatlan)
7. ↑ 1 2 3 4 Ya. I. Zhidkov: Nyolcvan éve az evangélium-baptista ének. Cikk a "Brotherly Herald" folyóiratból, 1947, 5. szám . Letöltve: 2018. október 18. Az eredetiből archiválva : 2018. október 7.. (határozatlan)
8. ↑ 1 2 Keresés az Orosz Állami Könyvtár katalógusában . Letöltve: 2018. október 18. Az eredetiből archiválva : 2019. november 26.. (határozatlan)
9. ↑ 1 2 Yu. S. Grachev. Testvériségünk himnuszainak történetéből. // Fraternal Messenger No. 6, 1973 Archív másolat 2015. június 10-én a Wayback Machine -nél, p.s. 65-67
10. ↑ 1 2 3 I. S. Prokhanov. Előszó // Lelki dalok hangjegyekkel. L: MINDENKINEK. - 1928

Linkek

• Gusli (1911. harmadik kiadás) // Orosz Állami Könyvtár
• Goncharenko E.S. Spirituális énekgyűjtemények kiadása az oroszországi evangélikus keresztény baptisták szakrális zenéjének fejlesztésével összefüggésben