Exonym

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. december 18-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 5 szerkesztést igényelnek .

Exonim (a görög ἔξω [exo] „kint” szóból + görög ὄνομα [onoma] „ név ”), exo helynév vagy exo etnonim – olyan szavak, amelyeket a helyi lakosság vagy nép ( bennszülöttek ) nem használ, hivatalos szinten is , amelyet a külső közösségek velük kapcsolatban használnak .

Tartalom és fogalmak felosztása

Az exonim az endonim , az autoetnonim (a görög ἔνδον endo „belül” és a görög αὐτό auto „én” és a görög ὄνομα onoma „ név”) és az önnév fogalmának antonimája .

Az exonimát tágabb értelemben tekinthetjük, vagyis úgy, mint egy nép más népek minden elnevezését, valamint bármely nyelven rögzített helynevét más földek, földrajzi objektumok ( tavak , folyók stb.), települések nevére, kivéve azokat, amelyek a nép modern lakóhelyének területén helyezkednek el, és szűkebb értelemben - mint az endonimákkal szemben a nemzetközi gyakorlatban beépült exonimákat.

A leggyakoribb exonimák egy adott nyelv körülményeihez és kiejtéséhez igazodó endonimák, például az orosz francia és a párizsi a francia Français (francia) és Paris (pari) vagy orosz nyelvnek felel meg. A lengyelek a lengyelnek felelnek meg . Polacy (lengyelek). Ezenkívül a velük végül kibékült népek becenevei exoetnonimákká válhatnak. Például a mordvai exoetnonimát sokan tévesen a nép önnevének tekintik.

Szintén gyakran exonimák a városok és települések, földek (történelmi tartományok) történelmi nevei, esetenként olyan népek, amelyek területén különböző népek éltek különböző történelmi időszakokban és/vagy amelyek területét különböző állami entitások irányították, például az orosz neve a modern francia Strasbourg városnak (néha Strasbourgnak mondják), amely a történelmi Elzászig nyúlik vissza , három endonimája van, amelyek mindegyike a másik - Elzász - exonimája. Strossburi (Strosbury), német.  Straßburg (Strasburg) és fr.  Strasbourg (Strasbourg); Ukrán Ungvár magyarul  - Ungvár ; _ a Tajo folyót, amely Spanyolország és Portugália területén folyik át , portugálul Tejo - nak hívják , és így tovább.

Az exonimák közé tartoznak a modern városok, falvak és népek latin nevei is – lat.  Helvetia (Helvetia) - Svájc , lat.  Leopolis (Leopolis) - Lviv és mások.

Az összes exonim a következőkre osztható:

• exotoponimák  - a helynevek idegen nevei, például: Szlovákia fővárosa Pozsony , kivéve a szlovákot. Pozsony (Bratislava) történelmi német és magyar neve: német. Preßburg ( Presburg ) és Hung. Pozsony ( Pozhon ); a Bajkál -tó nemzetközi neve a Yakut Baikul ("gazdag, nagylelkű tó") az orosz nyelvhez  igazítva , míg a helyi népeknek ( burjáták , evenkok és mások) saját nevük van;  
• exoetnonimák  - az etnonimák idegen nevei, például: ( orosz románok ) - ez a román români (románok);
• etnofolizmusok ("kifejező etnonimák") - a szomszédos népek nevei negatív konnotációval , az ellenséges nyelv elemei(" Moskal ", " Khokhol ").

Általában az exonim kifejezés gyakoribb az exoetnonimáknál.

Eredet és felhasználás

Az exonimák általában történelmi eredetűek. Gyakran előfordul, hogy az exonimákat jobban használják, mint a világ népeinek önnevét, beleértve a tudományos irodalomban (és a nemzetközi tudományos nyelveken is).

• Közös angol.  A germánok (jemens, azaz németek , orosz németek ) ősi törzsek csoportjának nevéből ered , míg a németek mai autoetnonimája a német.  A Deutsche (Deutsche), amely Hollandia történelmi önnevéhez kapcsolódik, a Hollandia angol exonimáját adta .  holland (holland).
• Egy másik példa arra, hogy az exonimából – mivel egy etnikai csoportot egy másik nép, gyakran szomszédos nép neve – nemzetközi névvé vált, a csecsenek . Ráadásul a csecsenek önneve Nokhchi, Nokhcho , valószínűleg a csecsenek és az ingus vainakhok közös önnevére nyúlik vissza (a vai „miénk” és a nakh „nép” szóból), és „a letelepedési helytől függően és a különböző népekkel való közvetlen kapcsolatok, a csecsenek ismertek az oszétok között  - mint a csacsánok , a kabardok  - a sasánok , a lezginek  - mint a chachanok , a kumikok - mint a michigashok stb. [1] . A szomszédos népek csecsenek (csacsánok, sasánok, chachanok) orosz nyelvű elnevezései adták a modern nemzetközi etnonimát, a csecseneket .
• Az exonimák eredetének egyik forrása a terület nevének átültetése is a rajta élő emberek nevére. Egy ilyen területi exonim példájának tekinthető az afgánok etnonimája , szemben a pa (sh / x) önnévvel, pastu ( az afgánok oroszul Afganisztán teljes többnemzetiségű lakosságaként értendők, csakúgy, mint a titulusa). nemzet - pastu ).
• Az exonimákat, beleértve a területieket is, gyakran a gyarmatosítók (gyakran olyan népek, akik egyes vidékek „felfedezőivé” váltak) adtak a népeknek. Például Fin. a lopari " szélvidék lakóit" oroszul száminak hívják ( eleinte lappoknak is hívták őket oroszul, de aztán a finn exonimát felváltották egy önnév). Ugyanakkor a gyarmatosított népek exonimáját az idő múlásával gyakran felváltják az endonimák (esetenként más exonimákkal), például a régi orosz Gilyaki helyett a nivkhek (a nivkhgu „ember”), a nyenyecek etnonimája váltotta fel . az elavult Jurjaki (míg a nyenyecek önneve Khasova ) .
• Egy másik példa egy ilyen változásra, valamint annak a ténynek az illusztrációja, hogy a történelmi exonimák idővel tiszteletlenség jelentését kelthetik, a busmenekkel kapcsolatos helyzet . A bushman szó a niderl szóból származik.  Bosjesman ("a bokrok népe") – 1971 májusában Johannesburgban ( Dél - Afrika ) tudósok, történészek és politikusok találkozóján jóváhagyták azt a határozatot, hogy továbbra is használják a san kifejezést [2] .
• Gyakran exonimákat adnak a különböző nemzeti önazonossággal rendelkező népek megkülönböztetésére. A Dzsingisz kán által törzsi bosszúból szinte teljesen elpusztított tatárok mongol törzs nevét széles körben használták, és Eurázsia számos, főleg török ​​nyelvű, általában nomád vagy félnomád népére vonatkoztatták: az altáji tatárokra ( altájok ), testvérpár. tatárok ( burjatok ), kaukázusi tatárok ( azerbajdzsánok ), hegyi tatárok ( karachaisok és balkárok ), dagesztáni tatárok ( kumyks ), nógai tatárok (nogájok), abakáni/jeniszei/muzinszki tatárok ( hakasok ), kazanyi tatárok , krími tatárok [3] . Az 1917-es októberi forradalom után Oroszország legtöbb türk népe felhagyott ezzel az etnonimával.
• A kazanyi tatárok parasztosztálya körében a 20. század elejéig a „tatárok” népnév helyett inkább a „ muzulmánok ” felekezeti név és a „Bulgarlyk” ( bolgárok ) etnonimája volt a népszerűbb.

A források amellett tanúskodnak, hogy a török-muzulmán elit és a Volga-Urál régió tudatlan lakossága hosszú ideig különböző önmegjelöléseket használt az önmegjelöléshez: az első - "tatárok", a második - "muzulmánok". (jegyezd meg, hogy mindketten ragaszkodtak a muszlim valláshoz)

- Musztakimov I. Esszé a "tatárok" etnonimájának történetéről a Volga-Urál régióban

A Közép-Volga tatárjai Bulgarlyknak nevezik magukat.

— VL királyi telepesek és új helyek. Úti jegyzetek. - Szentpétervár, 1894.

Azt mondják, hogy a csuvasok és a mordvinok büszkék arra, hogy oroszokkal házasodnak össze, sőt oroszoknak nevezik magukat; A tatárok nem büszkén hívják magukat Bulgarlyknak (bulgarizmus).

- V. Ragozin. Történelmi esszé "Az Okától a Kámáig". 1881.

Ezt a kazanyi kánság és a kazanyi régió etnikai helyzetének sajátosságai magyarázzák .

Az úgynevezett yasak csuvasok  - besermenek a kazanyi kánság fő területén voltak, és a XV-XVI. században vallották az iszlámot. beszélt tatár. Számuk jelentősen meghaladta a Kánságban uralkodó etnosz tényleges "tatár" részét.

— Tatárok. — M.: Nauka, 2001. — S. 105.

Mindazonáltal Sh. Marjani és a 19-20. század fordulóján a kazanyi értelmiség más képviselőinek erőfeszítéseinek köszönhetően, akik felmagasztalták az Arany Hordát , a "tatárok" etnonim a krími tatárok mellett a kazanyi tatároknál marad. , míg sok más, korábban "tatárként" is emlegetett türk nép más etnonimákat szerzett (például a khakas a kirgiz  szó kínai átírása ).

Marjani kategorikusan ellenzi a felekezeti név etnonimával való helyettesítését, és kijelenti: "Micsoda kár! A nevek (tatár és muszlim) között akkora különbség van, mint a Nílus és az Eufrátesz távolsága! Ó, jelentéktelen! Ha a vallási ill. A nemzeti ellenség nem tudta a másik nevedet, kivéve a „muzulmán” nevet, gyűlölne, mint „muszlimokat.” És felkiált: „Ki vagy te, ha nem tatár?” (Mәrҗani, B. 43) Nyilvánvaló, hogy Sh. Mardzhani már döntött az etnikai hovatartozáson alapuló identitás modern típusa mellett.

— Tatárok. — M.: Nauka, 2001. — S. 148.

• Az is előfordul, hogy a különböző népek megtartják közös önnevet - a "nani" továbbra is az ulcsi , orok és nanais endonim , és régebben az orokoknak is ugyanaz volt az önneve [ 4] .
• Egy másik eset, hogy maga a főnemzet külön etnonimákat (exonimákat) ír elő az etnosz különálló részeire, területileg, majd közigazgatásilag is felosztva, ahogy az adygokkal történt , amelyek közül a 19. - 20 . század  elején a kabardokat , adygheket és cserkeszeket emelték ki . században , ami nem érintette az általánost e népek nemzeti öntudatát, miközben mindhárom nép autoetnonimája továbbra is az adyghe , a közös exonim pedig a cserkeszek [5] .
• Az etnonim ilyen előírásának másik esete az ukránok (az osztrák dokumentumokban eredetileg ruszinként , Ausztria-Magyarország alattvalóiként határozták meg őket ). A ruszinok vagy oroszok önnevét egészen a 20. század első negyedéig használták. Az orosz nyelvben akkoriban kisoroszoknak hívták őket, és az oroszok között csak nemzetiség volt. Az új etnonim egy új nemzetiség létrejöttét jelentette, ahol teljesen vagy részben felváltotta a régi neveket ( Ukrajna , Bukovina , Novorossia ), ugyanakkor azokon a helyeken, ahol az új név nem volt annyira elterjedt, a korábbi kisoroszok is. az oroszok részei maradtak , vagyis egy nemzetiség részévé váltak az egykori nagyoroszokkal ( kubai , Oroszország Ukrajnával határos régiói, a Távol-Kelet (lásd Zöld ék )), vagy egy külön nemzetiséghez, a ruszinokhoz ( keleti országok) Európa , Kárpátalja , részben Kárpátalja ). Ez a tény a mai napig is vitákat vált ki (ha a modern Ukrajna határairól van szó), hiszen jelentős különbség van a népszámlálási mutatók között, amelyek szerint a szovjet korszakban élő kisoroszok és az ukránok letelepedési területe. a korai szovjet időszakban jelentősen meghaladja településük területét a következő évek szerint.
• Ellenkező esetben a népek nevei, mint sok más dolog és jelenség, beleértve a társadalmiakat is, változhatnak. Például az Oroszországban e nép nevének népszerű jakut exonimája helyett, a nemzeti jakut-szaka értelmiség nyomására, az utóbbi időben (a 90-es évek közepe óta) aktívan használták a Sakha önnevet , és a kettős nevet. Mansi  - A mansi még mindig megtalálható az orosz tudományos irodalomban a vogulokban (a nyugat-európai irodalomban gyakori történelmi exonim).

Néhány a leggyakoribb nemzetközi exonimák közül

Az alábbiakban a leghíresebb nemzetközi exonimák rövid listája található:

• Az albánok  az albánok önneve.  Shqiptarët (shkiptar, shkiptart; szó szerint "hegyi sasok"): hasonló nevű illír törzsek korunk előttéltek a Balkánon .
• Örmények  - az örmény önneve.  Հայ (széna): példa a területi exonimára . A név az urartusi nyelvből származik. Ḫāti , vagy más feltételezések szerint az ország nevéből Hayasa , amelyet egy hettita agyagtáblánmásodik évezredből származik (részletekért lásd az örmények etnogenezisét ). Az ősi örmény legenda szerint ez a név az összes örmény közös őséhez, a legendás Haykhoz kapcsolódik .
•  A baszk a baszkok önneve. Euskaldunak (Euskaldunak, azaz "Euskar hordozói" - baszk ): a név a szomszédos népek nyelveiről terjedt el ( spanyol , francia , a Vizcayai -öböl és a Vizcayai történelmi régiónevek, valamint Gascony ).
• A magyar  a magyar önneve. Magyarok (Magyarok); a hivatalos nemzetközi exonim Hungary ( angol  magyar , svéd ungrare , Rum. unguri , protoszláv *ǫgъrinъ , egyéb orosz ѹgrin , lengyel węgier , Bolg. Ungarci ) a Bulgból származik . on ogur , Turk. az oguz "tíz Oguz klánon" [6] .
• A görögök  a balkáni görögök önneve görögül. Έλληνες (hellen): ebben a kérdésben nincs egyetértés a tudósok között, de elmondhatjuk, hogy az exonim eredete az első dél-olaszországi görög kolóniák névadójához kötődik - az euboiai Graikoi ; a tény továbbra is az etnonim terjedésének kezdete az ókori Róma idejében [7] .
• Grúzok  - a rakomány saját neve. ქართველები (kartveli), átdolgozva például magyar magyarok. Kartveliek ; A grúzok név Szentpétervár nevéből származik. György - Grúzia védőszentje, amely a Kis-Ázsiában elterjedt középkori görög nyelv kappadokiai és cilíciai dialektusaiban gyurginak hangzott , a kora középkorban a szászáni iráni lakosságot gurznak, gurdzsnak kezdték nevezni . Az orosz nyelvben a szót, amint azt egyes történészek sugallják, az egyik török ​​nyelvből kölcsönözték. Van egy olyan változat is, amely szerint a grúzok név az örmény grúzokvirkʿ ( szó szerint „felső” ) exonimából származik ,amely a perzsa nyelven átalakulva más nyelvekbe is behatol🐭𐭫𐭥𐭰𐭠𐭭 (wiruž-ān) → pahl 𐭥𐭫𐭥𐭰𐭠𐭭 (Wiruz-ān) → perzsa گرج ‎ (Gorj).
• Az indiánok Amerika bennszülött lakosságának általános neveAz első európai hajósok ( Kolumbusz Kristóf és mások)téves elképzeléséből fakadt a 15. század végén , akik az általuk felfedezett transzatlanti területeket Indiának tekintették [8] .
• Az íreknek  – az ír (ír) angol autoetnonim– van egy másik, kelta önneve is Éireannaigh (Eirenach), amely Írország Aire szigetének kelta nevéből származik.
• kínai  - saját név Han 汉, Hanzhen 汉人, Hanzu 汉族; a kínaiak nemzetközi exonimája ( angolul  Chinese chiniz, németül  Chinesen hinezen vagy kinesen, horvátul Kinezi kinesi, lengyelül Chińczycy hinchycy) egy módosított endonim, amely a Csin - dinasztiából ( Kr.e. 221  - Kr.e. 206 év )egységesítő állampolitika; orosz A kínaiak , akárcsak a török ​​tat. Qıtay , Kaz. قىتاي, Qytai, Qıtay , Uig. خىتاي, Xitay és Mong. Khyatad , egymongol eredetű karakitaj (kínai forrásokban kitan) nomád törzs nevéből származik , amely elfoglalta Észak-Kína egy részét [9] ; a középkorban Európában is gyakori volt ez az exonim – Marco Polo (1254-1324 ) olasz utazó a Kína, Katai szavakat használja feljegyzéseiben.
• Koreaiak - az exonim a Koreai-félszigeten lévő középkori ország nevéből származik, Koryo ( 918 - 1392 ), a koreaiak önneve, Kor. 조선 사람; 朝鮮 사람 Chosŏn saram (Joseon Saram) Észak-Koreában és Cor. 한국사람; 韓國 사람 Hanguk saram (Hanguk Saram) Dél-Koreában . A szolangokat a középkorban koreaiaknak is nevezték [10] .
• A németek  önmeghatározása .  Deutsche . Oroszul, mint a legtöbb szláv nyelvben, a név a néma szóból származik - a beszélő nem világos, érthetetlen. Ezt a szót a ruszban olyan külföldiek gyűjtőneveként használták, akik nem beszélnek oroszul. Más nyelvekben a Germani gyűjtőexonimából származó köznév. A németek neve franciául és spanyolul az ősi germán törzsek – az alemanok ( fr.  les Allemands , spanyolul  los Alemanos ) – szövetségének nevéből származik.
• oszétok  - két önnév a két fő szubetnikai csoporttól függően - vas és digoron ; Az "oszét" exonim a rakomány helynévből származik. ოსეთი (Oseti) - "A darazsak földje", rakományból. Az alánok (az oszétok ősei) ოსი (osʹ) neveiközépkori grúz forrásokban (óoroszul - yas).
• A finnek  a finnek önneve. Suomalaiset (suomalayset): nincs konszenzus az exonim eredetét illetően, a változatok szerint át lehet vinni a finnekre az ókori, római kortól kezdve a Saami exonimát ; az exonim a skandináv nyelvű neveknek köszönhetően terjedt el( svéd finländare ).
• Csukcs  - önnév luoravetlan ("igazi emberek"); az exonim az Evens chauchu által a csukcsoknak adott névből származik , "szarvasban gazdag".
• jakutok  - a szaha önneve ; az exonim feltehetően az Even „yako” vagy „eko” szóból származik, a fonetikai törvények szerint a Sakha szó más török ​​nyelvekben a jaqa vagy yaqa szónak felelne meg, a forrásokban nem szerepel .
• japán  - önnév nihonjin , nipponjin日本人 (szó szerint "a felkelő nap embere [az ország]"); a japán exonima port korrupciója. A Japão -t pedig a portugálok a Japán kínai nevéből vették át - 日本 Riben ( Putonghua Rìběn és sanghaji Zeppen ), egy önnév.

Tények

• Az orosz nyelvű népnevek többsége poliszemantikus szó, és utalhat az ország azon állampolgáraira is, akiknek a neve a nép nevéből származik. Például a kínaiak vagy a spanyolok. A szovjet előtti időszakban az oroszok etnonimának volt egy második jelentése is, és az Orosz Birodalom minden alanyával kapcsolatban használták . Ugyanakkor, hogy ne keverjék össze az orosz állampolgárságot és az orosz állampolgárságot, szokás volt Oroszország nem orosz lakosait oroszoknak nevezni. , vagyis a kifejezés most az állam és az ország minden állampolgárára vonatkozik.
• A különböző exonimák, általában exotoponimák használata gyakran az a motívum, amelyre az irodalmi, filmes stb. művek cselekményei épülnek. Például J. Verne " Grant kapitány gyermekei " című regényében többször is előfordulnak olyan helyzetek, ahol földrajzi objektumok nevei különböző nyelveken szerepelnek.

Lásd még

• Endoetnonym
• Etnonym
• Ethnos
• etnofilizmus
• Azoknak az országoknak a listája, amelyek neve hivatalos nyelvén

Jegyzetek

1. ↑ Z. Kh. Khamidova. A csecsen nyelv kialakulásának és fejlődésének problémái - "Nakh Library" A Wayback Machine 2008. május 9-i archív példánya
2. ↑ Tanaka J. A San. A Kalahári vadász-gyűjtögetői. - Tokió, 1980. - P. XIII.
3. ↑ Tatárok // Enciklopédia "A világ körül"
4. ↑ Sternberg L. Ya. Gilyaks, Orochs, Golds, Negidals, Ainu. - Habarovszk: Dalgiz, 1933. - S. 393 - 395.
5. ↑ Volkova N. G. Az Észak-Kaukázus népnevei és törzsi nevei. - Moszkva, 1973. - S. 18-19.
6. ↑ Az orosz nyelv etimológiai szótára  = Russisches etymologisches Wörterbuch  : 4 kötetben  / szerk. M. Vasmer  ; per. vele. és további Levelező tag Szovjetunió Tudományos Akadémia O. N. Trubacsov , szerk. és előszóval. prof. B. A. Larina [köt. ÉN]. - Szerk. 2., sr. - M .  : Haladás , 1986-1987.
7. ↑ A görögök polinómiája az angol nyelvű Wikipédia "Görögök" című cikkében , lásd még "Görögök nevei" .
8. ↑ indiánok // Kazahsztán. Nemzeti Enciklopédia . - Almati: Kazah enciklopédiák , 2005. - T. II. — ISBN 9965-9746-3-2 .  (Orosz) (CC BY SA 3.0)
9. ↑ III // Világtörténelem. Enciklopédia . - Moszkva: Állami Politikai Irodalmi Kiadó, 1957. - T. 3.
10. ↑ Koreaiak nevei az angol nyelvű Wikipédia "Koreaiak" cikkében, lásd még : Korea nevei .

Irodalom

• Ageeva R.A. Országok és népek // A nevek eredete. - Moszkva , 2002.
• Ageeva R.A. Az etnonímia taxonómiai egységeiről és az exoetnonimák típusairól // Etnikai és nyelvi öntudat. - Moszkva, 1995.