Jogi felelősség

Jogi felelősség - állami kényszerintézkedések alkalmazása a vétkes személlyel jogellenes cselekmény elkövetése miatt. A jogi felelősség olyan jogviszony, amelyet az illetékes hatóságai által képviselt állam és az elkövető köt, akit az általa elkövetett jogsértő cselekmény miatt megfelelő megterhelésnek kell alávetni. A jogi felelősség bűncselekmény vagy társadalmilag veszélyes cselekmény következtében keletkezik, és különleges jogviszony. A cselekmény ténye az alanyt (elkövetőt) bizonyos jogviszonyba hozza az állammal, amelyben az állam az illetékes hatóságok által képviselt felhatalmazottként, az elkövető pedig köteles félként jár el. Ugyanakkor mind a meghatalmazott, mind a kötelezett a törvény keretei között jár el, és a jogi felelősség végrehajtása jogszabály alapján történik, olyan jogi normák meghatározott szankciói, amelyek kifejezetten ezért a cselekményért írnak elő felelősséget.

A jogi felelősség fajtái

Az iparági hovatartozástól függően az ilyen felelősséget megállapító jogi normák eltérőek:

• Alkotmányos és jogi felelősség - tisztviselők, állami szervek, képviselők számára biztosított. Alkalmazása az alkotmányos és a választási jogszabályokban meghatározott módon történik.
• A nemzetközi felelősség  egyfajta felelősség, amelyet nemzetközi szervezetek alkalmaznak a közjogi jogalanyokkal (általában államokkal) szemben a nemzetközi jog megsértése miatt.
• Büntetőjogi felelősség  – a bíróságon a bűncselekményt elkövető személyre alkalmazzák. A büntetőjogi felelősséget megállapító egyetlen normatív aktus az Orosz Föderáció Büntető Törvénykönyve .
• Adminisztratív felelősség  – az állami végrehajtó hatóságok, valamint a helyi önkormányzatok a bűnös személyekkel szembeni befolyásolási intézkedésként alkalmazzák. A fő szabályozási jogi aktus az Orosz Föderáció közigazgatási szabálysértési törvénykönyve . Az adminisztratív felelősségen belül megkülönböztetik magát az igazgatási felelősséget, valamint a pénzügyi, adókötelezettséget és egyebeket (közigazgatási letartóztatás, eltiltás, kötelező munkavégzés).
• A munkajogi felelősség  egy iparág-specifikus jogi felelősség, amely a munkavállalót vagy a munkáltatót (a munkaviszony feleit) terheli abban az esetben, ha azok megsértik a munkajogot [1] .
• Fegyelmi felelősség  - fegyelmi büntetés kiszabása a bűnösnek, ha a vezető felhatalmazása alapján nem vagy nem megfelelően teljesíti munka- vagy hivatali feladatait. Az Orosz Föderációban a fő szabályozási jogi aktusok a Munka Törvénykönyve , a Fegyveres Erők Fegyelmi Chartája és a Belügyi Szervezetek Fegyelmi Chartája. Ezt a felelősséget az arra jogosult személy (a vállalkozás igazgatója, vezetője stb.) ruházza az elkövetőre . Ez a fajta felelősség megjegyzés, megrovás , súlyos megrovás vagy elbocsátás formájában valósul meg .
• Felelősség  - a munkavégzés során elkövetett jogellenes cselekmények eredményeként okozott vagyoni károk megtérítése. A munkavállalók felelősséggel tartoznak a vállalkozásnak, szervezetnek, intézménynek, valamint vállalkozásnak, intézménynek, szervezetnek okozott kárért a munkavállalót sérüléssel vagy egyéb egészségkárosodással okozott kárért.
• Polgári felelősség  - az állampolgárok és szervezetek vagyoni és személyes nem vagyoni jogainak megsértéséből ered. A fő szabályozási aktus az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve . Ez a fajta felelősség teljes kártérítés és pénzbírság formájában valósul meg .
• Családi felelősség  - a bíróság intézkedéseinek alkalmazása egy olyan személlyel szemben, aki rosszhiszeműen teljesíti az RF IC-ben foglalt kötelezettségeket. A családi jogi felelősségre vonás intézkedései kizárólag a következőket foglalhatják magukban: szülői jogok elvonása, a gyám és a gondnok elvonása a kötelességük ellátásától, az örökbefogadás törlése (az örökbefogadó vétkes jogellenes magatartása esetén).
• Az adókötelezettség  a végrehajtó hatóságok által az adófizetést elkerülő személyekkel szembeni befolyásoló intézkedések alkalmazása. Ezt az Orosz Föderáció adótörvénykönyvével összhangban vetik ki. Mivel a felelősség egy külön fajtájáról van szó, a felelősségre vonás nem mentesíti a közigazgatási vagy büntetőjogi felelősségre vonás alól.
• Eljárási felelősség  - akkor fordulhat elő, ha a tárgyalás résztvevője megsérti a bírósági magatartási szabályokat.

A jogi felelősség szempontjai

• az elkövető személyi, vagyoni vagy szervezeti jellegű állami kényszerintézkedéseinek alkalmazása a törvényben megállapított eljárás szerint az elkövetett cselekmény miatt .
• a jogsértést elkövető személyállami kényszerintézkedések alkalmazásának kötelezettsége.

Így megközelítéstől függően többféleképpen is meghatározható, hogy mikor keletkezik felelősségi jogviszony: az állami kényszerintézkedések alatt álló személy kezdetétől vagy a bűncselekmény elkövetésének pillanatától .

A jogi felelősség visszamenőleges és jövőbeli oldalainak felosztása. A retrospektív egy múltban elkövetett cselekmény eredménye, a prospektív  pedig az, hogy az ember tudatában van tevékenysége társadalmi jelentőségének és annak esetleges káros következményeinek (a társadalommal és önmagával kapcsolatban egyaránt). A perspektivikus felelősségnek a gyakorlattól való nyilvánvaló elszigetelődése mellett módszertani alapot jelent különösen a jogi felelősség alkotmányos és jogi intézkedéseinek kiemelésére.

A jogi felelősség céljai és funkciói

A jogi felelősség céljai a jog általános céljainak konkrét megnyilvánulása. Ezek a társadalmi viszonyok megszilárdítása, szabályozása, védelme. Ezek a célok határozzák meg a jog szabályozó és védő funkcióinak meglétét.

Mivel a védelmi funkció megvalósításában a jogi felelősség is szerepet játszik, ezért általános értelemben a meglévő rendszer és a közrend védelmeként határozható meg célja . A konkrét elkövetőre háruló felelősségnek (a társadalmi viszonyok védelmével együtt) szűkebb célja van - a bűnös megbüntetése . Ugyanakkor az állam kényszerintézkedést alkalmazva egy másik célt is követ - a bűncselekmények jövőbeni elkövetésének megakadályozását (általános és speciális megelőzés) [2] .

A jogi felelősség funkciói között mindenekelőtt büntető, büntető . Az állam által képviselt társadalom reakciójaként hat az elkövető által okozott károkra. Mindenekelőtt ez az elkövető büntetése, amely nem más, mint a társadalom önvédelmének eszköze a létfeltételek megsértésével szemben. A büntetés mindig lelki, személyes, anyagi terhek hárítása az elkövetőre. Ez vagy a jogsértő jogállásának megváltoztatásával, jogainak és szabadságainak korlátozásával, vagy további kötelezettségek előírásával valósul meg.

Az elkövető megbüntetése azonban nem öncél. Ez egyúttal az újabb bűncselekmények elkövetésének megelőzésének ( megelőzésének ) eszköze is. Ebből következően a jogi felelősség megelőző (figyelmeztető) funkciót is ellát. A büntetés végrehajtásával az állam az elkövető tudatára hat. Ez a befolyás a megfélemlítésben, a büntetés elkerülhetetlenségének bizonyításában és ezáltal az újabb jogsértések megelőzésében áll. Ráadásul a megelőző hatás nem csak magát az elkövetőt érinti, hanem a körülötte lévőket is. Így megvalósul az úgynevezett általános megelőzés.

A büntetés ugyanakkor az elkövető nevelését is célozza, vagyis a jogi felelősségnek nevelő funkciója is van. A jogsértők elleni hatékony küzdelem, az elkövetők időben történő és elkerülhetetlen megbüntetése gondolatot ébreszt az állampolgárokban a fennálló jogrend sérthetetlenségéről, erősíti az államhatalom igazságosságába és erejébe vetett hitet, a jogaik és érdekeik megbízható védelmébe vetett bizalmat. Ez pedig hozzájárul az állampolgárok politikai és jogi kultúrájának, felelősségének és fegyelmének növekedéséhez, politikai és munkaügyi tevékenységük fokozásához, végső soron pedig a jogállamiság megerősödéséhez és a jogállamiság stabilitásához. .

A jogi felelősség intézkedései az esetek jelentős részében nem az elkövető formális megbüntetésére, hanem a társadalom, az arra jogosult alany sértett érdekének biztosítására, a jogsértő magatartással megsértett közkapcsolatok helyreállítására irányulnak. Ebben az esetben a jogi felelősség javító (kompenzációs) funkciót tölt be.

A jogi felelősség tehát elsősorban az állam védő tevékenységéhez, a jog védő funkciójához kapcsolódik. De betölti a jog egészében rejlő szervező (szabályozó) szerepet is. A büntetés létének és elkerülhetetlenségének ténye adja a rendező elveket a társadalom tevékenységében [3] .

A jogi felelősség elvei

A jogtudományban a jogi felelősségnek a következő elveit különböztetik meg : törvényesség , igazságosság , a támadás elkerülhetetlensége, célszerűség , a büntetés individualizálása, a bűnösségért való felelősség, a büntetés megkettőzésének megengedhetetlensége és az emberiesség elve.

A törvényesség elve a törvényi előírások pontos és folyamatos végrehajtásában rejlik a büntető, polgári, közigazgatási, fegyelmi felelősség végrehajtása során. A törvényi (tárgyi és eljárási) követelmények betartása szükséges feltétele a jogi felelősség céljainak megvalósításának.

Az anyagi jog fő követelménye, hogy jogi felelősség csak a törvényben meghatározott cselekményért (cselekvésért vagy tétlenségért) keletkezzen, és csak a törvénynek megfelelően.

Az eljárási törvény fő követelménye az elkövetővel szembeni jogi felelősség alkalmazásának érvényessége, vagyis magának a jogsértő cselekménynek a tényének objektív igazságként való megállapítása.

Az igazságosság elve a következő követelmények betartása:

1. a kötelességszegésért nem lehet büntetőjogi büntetést megállapítani;
2. a felelősséget megállapító vagy azt erősítő törvény nem lehet visszamenőleges hatályú;
3. a jogi felelősségnek lehetőség szerint mindig biztosítania kell a jogsértéssel okozott kár megtérítését;
4. büntetésnek, büntetésnek meg kell felelnie a cselekmény természetének és ártalmasságának mértékének;
5. egy személy csak a saját magatartásáért felelős (kivételt képez a polgári jogi felelősség esete, ha valaki más bűnösségéért vállal felelősséget);
6. egy bűncselekményért - csak egy törvényes büntetés lehetséges.

Az utolsó követelményt úgy kell érteni, hogy jogi szankciót csak egyszer lehet kiszabni. Ez egyáltalán nem zárja ki, hogy szükség esetén egy jogsértő cselekményért a törvényben előírt fő- és kiegészítő büntetés (bűncselekmény, közigazgatási és fegyelmi vétség elkövetése miatt) egyaránt kiszabható legyen az elkövetővel szemben. Ezenkívül az elkövető egyidejűleg többféle felelősségre vonható. Például, ha egy jogellenes cselekmény egyszerre kétféle szabálysértést tartalmaz, akkor a vétkes személy egyszerre vonható fegyelmi és közigazgatási, büntető- és polgári jogi felelősségre stb. A törvényes büntetés sem zárja ki a közbefolyásoló intézkedések alkalmazását az elkövetővel szemben, mivel a cselekmény általában egyben erkölcstelen cselekmény is.

A célszerűség elve abban rejlik, hogy a jogsértővel szemben alkalmazott befolyás mértéke megfelel-e a demokratikus társadalomban a jogi felelősség céljainak. A megfelelőség azt jelenti:

1. a büntető intézkedések szigorú egyénre szabása a bűncselekmény súlyosságától, elkövetésének körülményeitől, az elkövető személyiségének természetétől függően;
2. a felelősség enyhítése, vagy akár az alóli felmentés a cselekmény jelentéktelensége, káros következmények hiánya stb. esetén;
3. lehetőség szerint a jogi felelősséget nem jogira cserélni.

A jogi felelősség elkerülhetetlenségének nagy jelentőségét felismerve egy demokratikus állam azonban egyáltalán nem gondolja úgy, hogy minden mindenáron elkövetett jogsértésnek pontosan ezt a felelősséget kell maga után vonnia, és a kiszabott büntetést mindig maradéktalanul letölti. A törvény bizonyos körülmények fennállása esetén lehetőséget ad a jogi felelősség alóli teljes vagy részleges mentesülésre. Például a büntetőjog teljes mentességet tesz lehetővé a büntetőjogi felelősség és büntetés alól még elévülésen belül is, ha a nyomozás vagy az ügy bírósági tárgyalásának időpontjáig a helyzet megváltozása miatt a korábban elkövetett cselekmény veszít. annak társadalmi veszélye vagy maga az elkövető megszűnik társadalmilag veszélyes lenni.

A büntetés végrehajtásának határideje csökkenthető, ha az elítélt magatartásával igazolta kijavítását. Ilyen esetekben a jogszabályok lehetőséget adnak az elítéltek feltételes idő előtti szabadlábra helyezésére, a ki nem töltött büntetésrész enyhébb büntetésre való helyettesítésére, a fegyelmi büntetés idő előtti megszüntetésére stb.

A jogszabályok bizonyos feltételek mellett lehetővé teszik egyfajta jogi felelősség felváltását egy másikkal (például a büntetőjogi – közigazgatási) és magát a jogi felelősséget – a közjogi felelősséggel (óvadék ellenében elkövetett átruházása állami szervezetekre vagy munkavállalói kollektívára, az első alkalommal elkövetett bűncselekmények ügyeinek elvtársi bíróságra való átadása stb.). Az ilyen átruházás azzal a feltétellel megengedett, hogy az elkövető állami büntetés alkalmazása nélkül, csak közbefolyásoló intézkedésekkel javítható ki.

Az elkerülhetetlenség  elve a jogi felelősség egyik legjelentősebb elve, hatékonyságának fő feltétele. A büntetés preventív jelentése nem annyira annak súlyosságától, mint inkább elkerülhetetlenségétől függ. A felelősség elkerülhetetlensége azt jelenti, hogy egyetlen szabálysértés sem maradhat feltáratlan, az állam és a közvélemény látókörén kívül, anélkül, hogy negatív reakciót váltana ki.

Az állandó feladat továbbra is a törvények teljes erejének felhasználása a bûnözés és más bûnözés elleni küzdelemben, hogy az emberek bármely településen érezzék az állam gondoskodását békéjükért és sérthetetlenségükért, ügyeljenek arra, hogy egyetlen elkövetõ se kerülje el a megérdemeltet. büntetés.

A bûncselekmények és egyéb bûncselekmények feltárásával kapcsolatos munkában fontos helyet foglalnak el a belügyi szervek olyan szolgálatainak tevékenységei, mint a bûnügyi nyomozás, a nyomozó és elõzetes nyomozás és mások. Így a belügyi szervek, valamint más rendvédelmi szervek és közalakulatok bûncselekmények és egyéb bûncselekmények felderítésében való eredményes tevékenysége a felelõsség elkerülhetetlensége elve követelményeinek gyakorlati megvalósítását hivatott biztosítani.

Az emberség elve mind a jogi felelősséget megállapító jogszabályokban, mind az azt alkalmazó rendvédelmi szervek tevékenységében egyértelműen megnyilvánul. Fizikai szenvedést okozó vagy az emberi méltóságot megalázó büntetés-végrehajtási intézkedések nem megengedettek. A terhes nőkkel szemben a legszigorúbb felelősségi intézkedések (például halálbüntetés, közigazgatási letartóztatás) alkalmazása nem megengedett. A tizennyolc éven aluliakat nemcsak halálbüntetéssel, hanem tíz évnél hosszabb szabadságvesztéssel sem sújthatják. A büntető- és közigazgatási felelősségre vonatkozó jogszabályok kimerítő listát állapítanak meg a gyakorlatban nem bővíthető körülményekről, a törvény felsorolja a főbbeket, lehetőséget adva a rendvédelmi szerveknek, hogy enyhítőként ismerjék el azokat.

Számos egyéb bizonyíték is van a jogi felelősség emberiességére Oroszországban. Mindezek a szabályok az egyén védelme és a szabálysértők kijavításának normális feltételeinek biztosítása, a tisztességes munkavégzésbe való visszatérés érdekében jöttek létre [4] .

A jogi felelősség jelei

• államilag kötelező jelleggel rendelkezik;
• kérelmezés szigorúan a törvényileg megállapított eljárás szerint ;
• negatív következményekkel jár (elvonás) az elkövető számára: jogainak és kötelezettségeinek megsértése , további kötelezettségek előírása;
• a jogfosztások kiszabását, az állami kényszerintézkedések alkalmazását a rendészeti tevékenység során az illetékes állami szervek a törvényben szigorúan meghatározott módon és formában végzik ; az eljárási formákon kívül a jogi felelősség lehetetlen; [5]

A jogi felelősséget meg kell különböztetni az állami kényszerítő intézkedésektől , például a megelőző intézkedésektől.

Jegyzetek

1. ↑ Sima Vjacseszlav. A munka és a jogi felelősség elméletének kérdéséről  (orosz)  // Vjacseszlav Gladkij A XXI. század stratégiai prioritásai: Cikkgyűjtemény. - 2017. - február 13-14 ( 1. köt . 2. sz .). - S. 86-91 . — ISSN 978-617-604-082-8 . - doi : 10.5281/zenodo.439731 .
2. ↑ Állam- és jogelmélet: Tankönyv / Szerk. V. M. Korelszkij és V. D. Perevalov. M., 1997. S. 419.
3. ↑ Állam- és jogelmélet: Tankönyv / Szerk. V. M. Korelszkij és V. D. Perevalov. M., 1997. S. 419-421.
4. ↑ Állam- és jogelmélet / Under. szerk. prof. V. M. Korelsky és prof. V. D. Perevalova. - M., 2000.
5. ↑ Állam- és jogelmélet: Tankönyv / Szerk. V. M. Korelszkij és V. D. Perevalov. M., 1997. S. 418.

Irodalom

• Khachaturov R. L., Lipinsky D. A. A jogi felelősség általános elmélete: Monográfia. - Szentpétervár. : R. Aslanov Kiadó "Legal Center Press", 2007. - 950 p. - 1000 példányban.  - ISBN 978-5-94201-514-5 .
• "A kormány és a jogok elmélete". Tankönyv felső- és középfokú jogi oktatási intézmények számára.

Szótárak és enciklopédiák	Nagy katalán Brockhaus Modern Ukrajna
Bibliográfiai katalógusokban	GND : 4022898-8 J9U : 987007565690205171 LCCN : sh85076398 NKC : ph137272