Társasági jog

A társasági jog a polgári jog  egyik alága , olyan normák összessége, amelyek a jogi szabályozás magángazdálkodási módszerei alapján szabályozzák a társaságok ( jogi személyek társasági formái) alapításával és tevékenységével kapcsolatos társadalmi viszonyokat .

A társasági jog a jogrendszerben

A társasági jog két értelemben értendő [1] :

1. Tág értelemben a társasági jog olyan jogi normák összessége, amelyek szabályozzák a gazdasági társaságok és társas társaságok jogállását, működésének és létrehozásának rendjét.
2. Szűk értelemben a társasági jog alatt a kereskedelmi szervezet tulajdonosa vagy igazgatása által létrehozott, a szervezeten belüli jogviszonyokat szabályozó szabályrendszert értjük.

Ami a társasági jog ágazati hovatartozását illeti, a modern orosz doktrínában vagy a polgári [2] , vagy az üzleti jog alágazatára [3] utalnak . Van olyan vélemény is, hogy ez egy önálló jogág [4] [5] .

A társasági jog szorosan összefügg a részvénytársasági , szövetkezeti , gazdasági joggal is . Külön meg kell jegyezni, hogy számos tudós szerint a társasági jog a fentiek mindegyikét magában foglalja [6] .

Társasjog ​​tárgya

A társasági jog tárgya a társasági jogviszonyok. A társasági jogviszonyok  a társaság alapításával és tevékenységével összefüggésben keletkező, törvényi szabályok által szabályozott társadalmi kapcsolatok.

Az orosz jogi doktrínában a társaság [7] alatt elsősorban kereskedelmi szervezeteket értünk, amelyek alaptőkéje részvényekre oszlik, amelyeket szervezeti egység ( irányító testületek jelenléte ) jellemez, amely az összetétel változásától függetlenül megmarad. résztvevői. Így a társaságokat a szó szűk értelmében gazdasági társaságoknak ( részvénytársaságoknak és korlátolt felelősségű társaságoknak ) és termelőszövetkezeteknek nevezhetjük .

Ezért a társasági jogot elsősorban a kereskedelmi tevékenységet folytató jogi személyekre vonatkozó speciális jogszabályok (például a részvénytársaságokról, a korlátolt felelősségű társaságokról, a mezőgazdasági együttműködésről stb.) szóló orosz törvények vázolják. .

Társasági jogi módszer

A társasági jogra a polgári jogra jellemző magánjogi és az üzleti jogra jellemző közjogi módszerek egyaránt irányadóak .

A klasszikus polgári jogi viszonyoktól eltérően a társasági jogviszonyokban megjelenik az egyenlőtlenség, a hatalmi alá-fölérendeltség eleme. A társasági jogviszonyokban a tulajdonképpeni polgári jogilag szabályozott vagyoni viszonyok mellett megjelenik egy nagyszámú imperatív előírásban kifejeződő szervezési és vezetési szempont is, amely a társasági jogviszonyok olyan sajátossága, amely lehetővé teszi a társasági jogviszonyok elkülönítését. csoport .

A társasági jogi módszertan tehát diszpozitív – imperatív jellegű .

A társasági jog céljai

A társasági jog szabályainak három fő célja van:

1. A gazdálkodó szervezetek jogállásának kialakítása
2. A gazdálkodó szervezetek alapítási rendjének meghatározása
3. A gazdálkodó szervezetek tevékenységére vonatkozó eljárásrend meghatározása

Lásd még

Jegyzetek

1. ↑ Huzhokova I. M. Az Orosz Föderáció társasági joga: Előadások kurzusa. - M .: "Exam" kiadó, 2004. - ISBN 5-472-00150-1 .
2. ↑ Lomakin D.V. Vállalati jogviszonyok: alkalmazásának általános elmélete és gyakorlata a gazdasági társadalmakban. — M.: Statut, 2008. — ISBN 978-5-8354-0503.
3. ↑ Kashanina T.V. Társasági jog (Üzleti társaságok és társaságok joga). Tankönyv középiskoláknak. - M .: NORMA Kiadócsoport - INFRA-M, 1999. - ISBN 5-89123-174-3 .
4. ↑ Mozolin V.P. A polgári jogalkotás fejlődése a jelenlegi szakaszban (vitatható problémák) // Modern doktrína és polgári jogalkotás. Moszkva: Yustitsinform. 2008. - ISBN 978-5-7205-0930-9 .
5. ↑ Devljacin B. B. A jogi személyek doktrínájának fejlesztése a polgári tudományban. M.: MGYuA. 2011.
6. ↑ 978-5-7996-2663-1_2019.pdf . docviewer.yandex.ru . Letöltve: 2021. február 2. (határozatlan)
7. ↑ Társasági jog / szerkesztette: Shitkina I. S. - M .: Volters Kluver, 2009. - 12. o.

Irodalom

• Tankönyv "Társasági jog" szerk. Shitkina I.S.
• Tankönyv "Társasági jog" szerk. Lomakina D.V.
• Koroljev E.S. Az állami intézmények tevékenységének kérdései a vállalati gazdasági és jogi kapcsolatok fókuszában: nyilvános elemzési szempont // "A társadalmi folyamatok globalizációs tényezőjének hatása az államok és vállalatok gazdasági és jogi fejlődésére": Peer-reviewed material digest (kollektív monográfia) a XCIII. Nemzetközi Kutatási és Gyakorlati Konferencia és a Gazdaság- és Menedzsment, Jogtudományi, Szociológiai, Politika- és Hadtudományi Bajnokság III. szakaszának eredményei nyomán jelent meg. (London, 2014. december 18-december 23.) / International Academy of Science and Higher Education; Szervezőbizottság: T. Morgan (elnök), B. Zhytnigor, S. Godvint, A. Tim, S. Serdechny, L. Streiker, H. Osad, I. Snellman, K. Odros, M. Stojkovic, P. Kishinevsky, H. Blagoev - London: IASHE, 2015. - 92 p.) S. 69-71

Szótárak és enciklopédiák	nagy kínai Britannica (online) Universalis svájci történelmi
Bibliográfiai katalógusokban	J9U : 987007565199905171 LCCN : sh85032912