Állomás | |||
Novoszibirszk-Majna | |||
---|---|---|---|
Novoszibirszk-Glavnij – Sokur Novoszibirszk-Glavnij – Inszkaja Ob – Novoszibirszk-Glavnij | |||
Nyugat-szibériai vasút | |||
Állomásállomás, az épület felső része az előtér felől | |||
55°02′08″ s. SH. 82°53′46″ K e. | |||
Vidék d. | Novoszibirszk | ||
nyitás dátuma | 1896 [1] | ||
Korábbi nevek |
Ob (1909-ig) [2] Novonikolaevsk I-Passenger (1924-ig) [2] Novonikolaevsk-Passenger (1926-ig) [2] Novoszibirszk-Utas (1960-ig) [2] |
||
Típusú | rakomány , utas | ||
Platformok száma | nyolc | ||
Útvonalak száma | ötven | ||
Platform típus | 1 oldal, 7 sziget | ||
A platformok formája | egyenes, ívelt | ||
villamosított | 1952 | ||
Jelenlegi | állandó 3 kV | ||
Építészek | Volosinov, B. A. Gordeev, N. V. Nikitin és mások. | ||
Elhelyezkedés | Novoszibirszk , Zheleznodorozhny kerület | ||
Transzfer az állomáson | 2 Garin-Mihajlovszkij tér | ||
Transzfer ide |
A : 03, 14, 15, 21, 22, 31, 32, 34, 35, 37, 64, 71, 79, 96; TV : 2, 23. |
||
Távolság Moszkvától |
3226 km ![]() |
||
Távolság Irkutszktól |
1852 km ![]() |
||
Távolság Habarovszktól |
5192 km ![]() |
||
Vámzóna | 0 | ||
Kód az ASUZhT -ben | 850609 | ||
Kód az " Express 3 " -ban | 2044001 | ||
Szomszédos kb. P. | Gagarinskaya , Jobb oldal [d] és Közép | ||
|
|||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Novoszibirszk-Majna – Altaiskaya | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Egyezmények
|
Novoszibirszk-Glavnij a Nyugat-Szibériai Vasút Novoszibirszk régiójának csomópontja , Novoszibirszk város Zheleznodorozhny kerületében található . Itt található a város főpályaudvara is.
A szibériai vasút közép-szibériai szakaszának elején, az Ob jobb partján 1893 májusában kezdték meg az obi pályaudvar építését . 1894. december 1-jén megnyílt a vonatforgalom a Bolotnaja állomás felé .
Az állomást 1896-ban nyitották meg, és a Közép-Szibériai Vasút szélső nyugati csomópontja volt, amely az Ob jobb partjáról indult az akkori Nyugat-Szibériai Vasúttal ( Cseljabinszk - az Ob bal partja). Az állomást a Krivoshchekovo állomástól 8 vertnyira (körülbelül 9 km-re) alapították . Az állomáson mozdonyraktár, szerelő-, kocsi-, kovács- és öntöde, fémmegmunkáló és esztergaműhelyek épültek. Az állomáson mintegy 450 munkás dolgozott, az állomás közelében épült a Dániel Szent Próféta-templom, a vasutasok gyermekeit tanító kétéves iskola , valamint egy vasúti kórház [3] [4] .
Az állomástól az Ob folyó mólójáig vasúti ágat fektettek le a vízi úton szállított áruk, elsősorban az altaji bányakörzetből származó mezőgazdasági és kohászati termékek további vasúti szállítására [3] .
Az állomás a tomszki járás Krivoscsekovszkij volosztjának Gusevka (feltehetően Krivoscsekovszkij település ) kis faluja közelében épült , amelyben az építkezés kezdetén 24 yard volt, és 104 lélek élt mindkét nemből . 1893-ra, a közép-szibériai vasút ob- krasznojarszki szakaszának építésének megkezdésével Tobolszk , Tomszk és Jeniszej tartomány lakói, valamint Oroszország európai részéből telepesek gyülekezni kezdtek ebben a faluban. A spontán módon bővülő falu lakossága a XX. század elejére már elérte a 15 000 lelket, amihez kapcsolódóan a Császári Felsége Kabinetje a Kamenka folyó torkolatához közeli területkivonást hajtott végre . 1600 hektár , és a falut Novo-Nikolajevszknek [3] [5] nevezték át .
1897- ben elkészült és megnyitották az Obon átívelő vasúti hidat , az állomást bekapcsolták az ország általános vasúti hálózatába.
1898-ban megnyitották a forgalmat az irkutszki állomás felé [3] . Ugyanebben az évben csak mintegy 23 000 tonna gabonaterméket küldtek az állomásról keletre, az állomás teljes kapacitása megközelítőleg 5 millió pud szállított rakomány volt. Az állomás közelében megjelenik a Resettlement Administration egy nagy egészségügyi és táplálkozási áttelepítési központja , ahol segítséget nyújtanak a migránsoknak , különösen az Altaj hegyvidéki és a Tomszki körzetet követve [3] .
Az állomás rakományforgalma gyors ütemben nőtt: az 1897-es 1,8 millió pudról 1907-rel 11,2 millió pudra nőtt. 1909-ben az obi állomást Novonikolaevsk I-Passenger-re, 1924-ben - Novonikolaevsk-Passenger-re, 1926-ban - Novoszibirszk-Utasra nevezték át, a város átnevezése kapcsán. Ezzel egyidejűleg a Nyugat-Szibériai Vasút Tolmacsevo állomását, amely az Ob bal partján található , 1934-ben Ob állomásra keresztelték [6] .
Az állomást 1952-ben villamosították 3 kilovoltos egyenárammal [7] .
Az állomásépület az V. osztály szerint épült, két állomásvágánnyal . 1897- ben III. osztályú faállomást építettek várótermekkel, postával és büfével, 1906 -ban egy kőből épült kétszintes bővítést, 1914 -ben pedig egy újabbat.
55°02′08″ s. SH. 82°53′46″ K e.
1929 -ben a Moszkvai Építészeti Társaság az Omszki Vasúti Igazgatóság megbízásából pályázatot hirdetett a Novoszibirszk-Glavnij állomás vasútállomásának projektjére. N. G. Volosinov projektje megkapta az első díjat. Az épület építészetének lakonikusnak kellett lennie, a konstruktivizmus stílusában. Az állomás térfogati és térbeli megoldásában egy kelet felé rohanó gőzmozdony képe sejthető. Az állomás boltíves mennyezetét az állomási vágányok fölé egy elosztócsarnok formájában kellett volna kiterjeszteni, melyben váróterem és étterem kapott helyet, a peronokhoz lépcsőkkel.
1930 júliusában a várostervezési bizottság számos változtatást hajtott végre a projekten. A projekt további fejlesztésével a Giprotrans kijevi fiókját bízták meg. Egy kijevi munkaterv szerint 1931 - ben letették az állomás alapjait. Most azonban az állomás építészeti megjelenését megkérdőjelezi a Szibsztrojput tröszt vezetése. A projektet még többször felülvizsgálták, először B. A. Gordeev , majd G. B. Barkhin és A. Z. Grinberg; sémájuk szerint a végleges tervezetet a „Standartgorproekt” szibériai fiókjában állították össze. A központi csarnok egyedi íves kialakítását Nyikolaj Nikitin mérnök tervezte .
A "szovjet építészet stílusirányzatának" Novoszibirszkben bekövetkezett direktív változása után versenyt rendeztek az állomás homlokzatainak külső építészetére. A végleges projektben az állomás központi része egy diadalív kompozíciója, amelyet toszkán rendi pilaszterek kereteznek és egy nagy padlás koronázza meg , kívülről a főjegypénztár ívének vasbeton paraboláját rejtve.
Az állomást az Állami Bizottság 1939. január 25-én fogadta üzembe .
1999-ben a Sibzheldorproekt Intézet projektje szerint befejeződött az épület nagyjavítása. A homlokzatok felújításra kerültek, fal- és padlóburkolatként természetes anyagokat, gránitot és márványt használtak.
2006-ban a főpályaudvar épületétől délre egy elővárosi pavilon épült óratoronnyal. Megközelíthető az állomás térről, a Shamshurina utcáról és a metróról. Fedett gyaloghíd-pálya köti össze az állomás épületét az utasperonokkal. Az állomás város felőli felső szintjén, mintegy hét méter magasságban két kis híd köti össze az épületet az állomás térrel. E hidak között egy lépcső vezet le az állomás alsó szintjére.
2011-ben forgókapukat helyeztek üzembe az elővárosi állomáson az elővárosi vonatok számára. A Vlagyimirovszkaja utcába vezető vasúti átkeléshez egy speciális, 9,5 m széles elkerülő hidat építettek, amely a peronokhoz is lejtős. A hídon egy forgóajtós pavilon van felszerelve, amelyhez a Shamshurina utca felől egy szűkebb kiegészítő gyalogos híd csatlakozik.
A Novoszibirszk-Glavnij állomás vasútállomása körülbelül 30 ezer m² területet foglal el, és egyidejűleg akár 3,9 ezer utast is képes fogadni [8] .
A csomagtér a pincében található az állomás tér alatt, szemben az állomás épületének homlokzatával.
Az Állomás teret 1956 -ban N. G. Garin-Mihajlovszkij tiszteletére nevezték át . Alatta van a " Ploschad Garin-Mikhailovsky " metróállomás . A tér északkeleti oldalán 1927-ben I. A. Burlakov terve alapján felépítették a Közlekedési Fogyasztói Társaság épületét, amely ma a VTB 24 banknak (korábban Transcreditbank ) ad otthont. Tőle jobbra emelkedik az 1970-es években épült, 24 emeletes Novoszibirszk Hotel.
Ország | Rendeltetési hely |
---|---|
Oroszország 1 | Moszkva , Szentpétervár , Abakan , Adler , Anapa , Belgorod , Barabinsk , Barnaul , Berdsk , Bijszk , Vlagyivosztok , Irkutszk , Iskitim , Kemerovo , Kislovodsk , Krasznojarszk , Kulunda , Tikkalaj , Tomszkajszecka , Moshkovo , Szamackajszecka , Novokuznyeck _ _ _ _ _ , Ulan-Ude , Cherepanovo , Chita |
1 - A koronavírus-fertőzés terjedése miatt korlátozásokat vezettek be: egyes vonatok további intézkedésig átmenetileg törölhetők [9] ..
Hordozó | Távolság | Menetrend |
---|---|---|
Orosz Vasutak ( FPK ) | Távolsági | Az orosz vasút archiválva 2021. szeptember 1-én a Wayback Machine -nél |
Suburban Express archiválva 2020. augusztus 6-án a Wayback Machine -nél | Elővárosi szolgáltatás | Suburban Express archiválva 2020. augusztus 6-án a Wayback Machine -nél |
"Kuzbass-suburb" archiválva 2021. december 11-én a Wayback Machine -nél | Interregionális kommunikáció | "Kuzbass-suburb" archiválva 2021. december 11-én a Wayback Machine -nél |
Turksib | |
---|---|
fő vonal
Novoszibirszk-Majna
Novoszibirszk-Juzsnij
Inya csomópont
szibériai
Vető
Berdsk
Iskitim
Linevo
Cherepanovo
Bezmenovo
Vörös harcos
Uszt-Talmenszkaja
Közép-szibériai
Szulfát
tavak
Tsaplino
megdöntött
Altaj
Barnaul
Kalmanka
Topchikha
Aleiskaya
Shipunovo
Khlopunovo
Sietség
A betakarításhoz
téli
Mamontovo
Rubcovszk
Könyök
( Oroszország - Kazahsztán határ )
Aul
Obg pont 41. sz
Bel-Agach
Dusaken
Családok
Labda
Ayagoz
Tansyk
Aktogay
rzd. #33
Karakum
Kokshalpin
Karatas
Akbalyk
Arganátok
Sarykurak
Keregetas
Lepsy
Zhazkazakh
Bereke
matai
Ush-Tobe
Cox
Ainabulak
Sary-Ozek
dos
Balgaly
Tara
malájszárok
Vitorlák
Zholaman
Dala
o.p. Arkharly
Altyndala
Koskudyk
Kulantobe
Bokter
Kapchagai
Ili
Zhetygen
rzd. Kairat
Bayserke
Jety-Su
Medeu
( Alma-Ata-2 <<)
Alma-Ata-1
Boraldai
Aksenger
Uzynagash
Kurkuduk
Zhingildy
Kazybek-bek
Saz
Kopa
Chilbastau
Kzyltan
Otar
Kulzhabasy
Kurdai
Shynyrau
Anrahay
Szépség
Kulakshino
Ala-Aigir
Shokpar
Baiseshek
Espe
Kok-tobe
Kemer
Berlik-1
Shu
Lugovoi
Taraz
Shymkent
Arys 1
Taldykuduk
Kabul-Sai
Aktas
Shagyr
Montai-tash
Chanak
Chengeldy
Gilga
3321 km
Darbaza
3333 km
Sary-Agach
( Kazahsztán - Üzbegisztán határ )
3344 km
3346 km
3348 km
Keles
Chukursay
Jami
3362 km
Salar
Taskent
|