Nyugat-Nagy-Lengyelországi dialektusok

A Nyugat-Nagy-Lengyelországi dialektusok ( lengyel gwary zachodniowielkopolskie ) a Wielkopolska dialektus dialektusainak egy csoportja, amely a nagy-lengyelországi vajdaság nyugati részén gyakori . A tulajdonképpeni Wielkopolska dialektus részét képezik [2] [4] [5] .

A dél- nagy-lengyelországi dialektusokkal együtt a Nyugat-Nagy-Lengyelországi dialektusok a Wielkopolska dialektus területének legnyugatibb részén találhatók, és a második világháború előtt a teljes lengyel nyelvjárási tömb legszélső nyugati részén, a határon voltak. a német nyelvjárások elterjedési területével [~ 1] [6] . A nyugat-nagy-lengyel nyelvjárásokat beszélők áttelepülése a német-lengyel nyelvi kapcsolatok területére, valamint a 19. - 20. század elején a Poroszország fennhatósága alá tartozó területre hozzájárult a germanizmusok nagyszámú megjelenéséhez nyelvjárások [7] [8] .

Az osztályozás kérdései

A lengyel dialektusok egyik első osztályozásából kiindulva , amelyet K. Nitsch állított össze és egy 1919-es térképen mutatott be, a Nyugat-Wielkopolska dialektusok elterjedési területe az összes lengyel dialektológus osztályozásában a nagylengyel nyelvjárásban szerepel. Kivételt képeztek K. Nitsch 1919-es térképén a Babimost város környékén található mazurach periférikus dialektusok , amelyeket a sziléziai dialektushoz ( lengyel narzecze śląskie ) rendeltek - a Wielkopolska dialektus modern térképein ezeket a dialektusokat osztályozzák. mint a nyugati Wielkopolska dialektusok [3] [9] . A Nyugat, mint a Wielkopolska dialektuson belül külön nyelvjárási régió, K. Nitsch osztályozásában különbözik, amelyet a Wybór polskich tekstów gwarowych (1957) című műben mutat be, amelyben az eredeti lengyel-luzát határvidék ( Pol. pierwotne pogranicze polsko- łużyckie ) a nyugat-wielkopolska dialektusoktól elkülönülten tekinthető [10] ; valamint egy külön régió, a nyugat S. Urbanchik osztályozásaiban szerepel [11] ; Mariana Kutsala ( Marian Kucała ); Monika Gruchmanowa ( Monika Gruchmanowa ) - a nyugati nagy-lengyelországi dialektusokat emeli ki a lengyel-luzác határvidék mellett ( lengyel Dialekt zachodni oraz pogranicze polsko- łużyckie ) [12] ; Zenon Sobierajski [13] és más dialektológusok. Csak a nyugati-wielkopolska dialektusok által elfoglalt terület határai térnek el a javasolt besorolásoktól.

Jellemzőek a lengyel nyelvjárások osztályozásának főbb nyelvi sajátosságai is, amelyek szerint K. Nitsch a Wielkopolska dialektust emelte ki - a mazurénia hiányának  és a szóközi fonetika zöngés típusának [14] [15] izoglosszai. Nyugat-Wielkopolska dialektusai [8] .

Terjesztési terület

A Nyugat-Wielkopolska dialektusok gyakoriak a tulajdonképpeni wielkopolska dialektusok tartományának nyugati részén és a teljes wielkopolska dialektus tartományának délnyugati részén. Területeket foglalnak el a Nagy-Lengyelországi vajdaság nyugati részén, Sierakow , Menzdyhud, Pniew, Nowy Tomysl , Zbonszyn , Wolsztyn és más városok területén. Északról, nyugatról és délről a nyugati Wielkopolska dialektusok határosak az új vegyes lengyel dialektusok elterjedésének területével, északkeletről - a kraynyak nyelvjárásokkal , délkeletről - a dél-nagy-lengyel nyelvjárásokkal . Keleten a közép-nagy-lengyelországi dialektusok csatlakoznak a nyugat-nagylengyel nyelvjárásokhoz [16] [17] .

A nyelvjárások általános jellemzői

A Nyugat-Nagy-Lengyelországi dialektusok a tulajdonképpeni Wielkopolska dialektusok összes nyelvjárási jelenségével osztoznak , beleértve a tipikus nyugat-lengyel és dél-lengyel nyelvjárási jellemzőket, és saját helyi nyelvjárási sajátosságaik is jellemzik őket, amelyek között meg kell jegyezni [18] :

  1. Csökkent artikuláció u vagy minden helyzetben, vagy csak az elülső nyelvűek után : lo u ʒ́e ( lengyel lit. ludzie "nép"), ko u ra ( szóv. kura "csirke") stb.
  2. Az o és az u megkülönböztetése : kura (szó szerint kura "csirke"), gura ( szó szerint góra "hegy") és šůr ( szczur "patkány"), nůš ( szó szerint nóż "kés").
  3. Az i kiejtése az ólengyel hosszú ē helyett lágy mássalhangzók után: śv'ica ( szó szerint świeca "gyertya").

Ezenkívül az egyes nyelvjárásokban nyelvjárási sajátosságokat is feljegyeznek. Tehát a Babimost melletti Khvalim ( Chwalim ), Old Kramsko ( Stare Kramsko ) és New Kramsko ( Nowe Kramsko ) falvak dialektusaiban, valamint a Velen , Krzyzh és Vronok környéki Velenszkij Mazurok településeinek dialektusaiban , gyakori a mazury ( egybeesés az s, z, c, ʒ sorozatban , ž, č, ǯ és ś, ź, ć, ʒ́ ), ami általában nem jellemző a Wielkopolska dialektusra [19] . A khvalimszkij nyelvjárásban a mazúr a sziléziai dialektushoz való genetikai hovatartozásával magyarázható , míg a mazúr a velenszkij-mazúrok dialektusaiban és a kramskói dialektusokban az állítólagos idegen ( lusatian ) szubsztráthoz kapcsolódik [4] .

Régi és új Kramsko dialektusai

Az ó- és újkramskói dialektusokban, amelyeknél lusatian szubsztrátumot feltételeznek [14] , a mazúron kívül a következő nyelvjárási jegyek gyakoriak [20] [21] :

  1. A magánhangzó szűkítésének hiánya az ólengyel hosszú ā monoftongus vagy diftongus alakban : ptak ( szó szerint ptak "madár"), studnia ( studnia studnia "kút") stb.
  2. Az -yg / -ig , -ych / -ich végződések jelenléte a melléknevek egyes számú genitívében , valamint a hímnemű és semleges névmásokban: moi̯ig dobryg oi̯ca ( szó szerint mojego dobrego ojca "jó apám"), tyg dobryg chłopa (lit. tego dobrego chłopa "ez a jó paraszt"), dobrych słowa ( szó szerint dobrego słowa "jó szó") stb.
  3. A -me végződés jelenléte többes szám 1. személyű jelen idejű ige alakjában: siedzime (lit. siedzimy "ülünk").
  4. Az icha , ichy , iche névmások megoszlása : od iche matki ( od jego matki "anyjától").
  5. A dumbok'i / důmbok'i ( szó szerint głęboki "mély") szó és egyéb jellemzők elterjedése.

Dąbrówka Wielkopolska dialektusa

Dąbrówka Wielkopolska falu ( Dąbrówka Wielkopolska ) nyelvjárása a Nyugat-Wielkopolska dialektusok nyugati területét képviseli, földrajzilag az egyik legnyugatibb dialektusa mind a Wielkopolska dialektusnak, mind a teljes ún. régi lengyel törzsi nyelvjárások (amely nem tartalmazza az új vegyes lengyel nyelvjárásokat). Dombruvka dialektusa gyakran a dialektológusok tanulmányozásának tárgya lett, K. Nich, Z. Soberaisky, M. Grukhmanova tanulmányozta. A dombrówkai dialektushoz, valamint az összes többi nyugat-nagy-lengyel nyelvjáráshoz, amely sokáig együtt élt a német gyarmatosítók földjével, és 1919-ig Poroszország területén találta magát a 19. - 20. század elején (Dombrówka maradt német területen a két világháború közötti időszakban 1945-ig) nagyszámú germanizmus jelenléte jellemzi . Jelenleg elsősorban a nyugat-nagy-lengyel falvak idősebb generációjának beszédében őrződnek meg a német kölcsönzések. A dombrówkai dialektusban, valamint más nyugati Wielkopolska dialektusokban számos archaizmust őriztek meg, például az igék nem összehúzódó formáit: graje ( szó szerint gramm „játszom”), znaje ( szó szerint znam „ Tudom" stb. [8]

Dombrówka Wielkopolska dialektusát a következő nyelvjárási jellemzők jellemzik [8] :

  1. A nem mindig következetesen használt szandhi hangos típusának elterjedése: czowieg‿rod ( szó szerint człowiek rad „az ember boldog”), se j ź‿niedzil ( szó szerint sześć niedziel „hat vasárnap”), de człowiek‿mo ( szó szerint człowiek ma „egy személy rendelkezik") [22] . Egyre terjed a siket típusú szandhi.
  2. Masuria hiányában vannak olyan alakok, amelyekben a sziszegő hangok helyett s, z, c, ʒ hangok szerepelnek: do poduszki włozyli ( szó szerint do poduszki włożyli „párnába téve”).
  3. Történelmileg hosszú magánhangzók ā , ō folytatóinak szűk képződése, helyükön a diftongusok hiánya : az ā -t o -nak ejtik ( musioł ; naszo ), az ō -t u -nak ( przód , wózka ), az ē -t y - nak ejtik kemény és megkeményedett után. ( potym , tymu ) és a lágy mássalhangzók után as i ( cikawo , kóbity ). A nyugati Wielkopolska dialektusokban nagyon erős a magánhangzók szűkülése a történelmileg hosszúak helyett.
  4. Orrhangzók. Az ę (elülső nazális) magánhangzó į -re és nazális y -ra szűkül : cįżki , ksįżyc , gy n si stb. A ą magánhangzó (hátsó orrhangzó) ų-re szűkül : stųżki , mųż , stb . A szó végén a kiejtés az orr , mint um , om .
  5. Az o magánhangzó labializációja a szó elején és belsejében is: u̯ o e jców , u̯ od żony , g u̯ óści .
  6. ł redukció két mássalhangzó között: nasykowaa , mówia , robia stb.

Lásd még

Jegyzetek

Hozzászólások
  1. ↑ A második világháború után a német nyelvjárások helyett a visszatért földek területén új vegyes lengyel nyelvjárások terjedtek el, amelyeket jelenleg aktívan felvált a lengyel irodalmi nyelv .
Források
  1. ↑ Urbańczyk, 1976 , wycinek 3. térkép.
  2. ↑ 1 2 Gwary polskie. Przewodnik multimedialny pod redakcją Haliny Karaś  (lengyel) . — Dialekt wielkopolski. Az eredetiből archiválva : 2012. október 1.  (Hozzáférés: 2013. március 25.)
  3. ↑ 1 2 Gwary polskie. Przewodnik multimedialny pod redakcją Haliny Karaś  (lengyel) . — Dialekt wielkopolski. Zasięg i podziały dialektu wielkopolskiego. Az eredetiből archiválva : 2012. augusztus 31.  (Hozzáférés: 2013. március 25.)
  4. ↑ 1 2 Ananyeva, 2009 , p. 72-73.
  5. ↑ Gwary lengyel. Przewodnik multimedialny pod redakcją Haliny Karaś  (lengyel) . — Dialekt wielkopolski. Wielkopolska zachodnia. Az eredetiből archiválva : 2013. április 9.  (Hozzáférés: 2013. március 25.)
  6. ↑ Gwary lengyel. Przewodnik multimedialny pod redakcją Haliny Karaś  (lengyel) . Nowe dialekty mieszane. Archiválva az eredetiből 2011. augusztus 23-án.  (Hozzáférés: 2013. március 25.)
  7. ↑ Gwary lengyel. Przewodnik multimedialny pod redakcją Haliny Karaś  (lengyel) . — Dialekt wielkopolski. Dialekt wielkopolski wczoraj i dziś. Az eredetiből archiválva : 2013. március 13.  (Hozzáférés: 2013. március 25.)
  8. ↑ 1 2 3 4 Gwary polskie. Przewodnik multimedialny pod redakcją Haliny Karaś  (lengyel) . — Dialekt wielkopolski. Wielkopolska zachodnia. Gwara regionu. Az eredetiből archiválva : 2013. április 9.  (Hozzáférés: 2013. március 25.)
  9. ↑ Gwary lengyel. Przewodnik multimedialny pod redakcją Haliny Karaś  (lengyel) . — Dialekt wielkopolski. Zasięg i podziały dialektu wielkopolskiego. Mapa narzeczy polskich (1919) K. Nitscha (Kazimir Nitsch lengyel nyelvjárásainak térképe). Az eredetiből archiválva : 2012. augusztus 31.  (Hozzáférés: 2013. március 25.)
  10. ↑ Gwary lengyel. Przewodnik multimedialny pod redakcją Haliny Karaś  (lengyel) . — Dialekt wielkopolski. Zasięg i podziały dialektu wielkopolskiego. Oprac. A. Krawczyk-Wieczorek na podstawie: K. Nitsch, Wybór polskich tekstów gwarowych, wyd. 3., Warszawa 1968. Zasięg i podziały dialektu wielkopolskiego według Kazimierza Nitscha (A lengyel nyelvjárások területe és osztályozása: Kazimierza Nitscha. A térképet A. Krawczyk-Vecorek állította össze Wybów Nitschaych, K. Nitscha K. szövege alapján ). Az eredetiből archiválva : 2012. október 1.  (Hozzáférés: 2013. március 25.)
  11. ↑ Gwary lengyel. Przewodnik multimedialny pod redakcją Haliny Karaś  (lengyel) . — Dialekt wielkopolski. Zasięg i podziały dialektu wielkopolskiego. Oprac. A. Krawczyk-Wieczorek na podstawie: Urbańczyk 1968, mapa nr 3. Zasięg i podziały dialektu wielkopolskiego według Stanisława Urbańczyka Az eredetiből archiválva : 2012. október 1.  (Hozzáférés: 2013. március 25.)
  12. ↑ Gwary lengyel. Przewodnik multimedialny pod redakcją Haliny Karaś  (lengyel) . — Dialekt wielkopolski. Zasięg i podziały dialektu wielkopolskiego. Zasięg i podziały dialektu wielkopolskiego według Moniki Gruchmanowej (A Wielkopolska dialektus területe és osztályozása, Monika Gruchmanova). Az eredetiből archiválva : 2012. október 1.  (Hozzáférés: 2013. március 25.)
  13. ↑ Gwary lengyel. Przewodnik multimedialny pod redakcją Haliny Karaś  (lengyel) . — Dialekt wielkopolski. Zasięg i podziały dialektu wielkopolskiego. Podziały gwarowe Wielkopolski według K. Nitscha i Z. Sobierajskiego (K. Nitsch és Z. Soberajski nagylengyel nyelvjárásainak osztályozása). Az eredetiből archiválva : 2012. október 1.  (Hozzáférés: 2013. március 25.)
  14. ↑ 1 2 Ananyeva, 2009 , p. 65.
  15. ↑ Ananyeva, 2009 , p. 71.
  16. ↑ Dialekty i gwary polskie. Kompendium internetowe pod redakcją Haliny Karaś  (lengyel) . - Ugrupowania dialektów i gwar polskich. Schematyczny podział dialektów polskich wg. Stanisława Urbańczyka (Lengyel nyelvjárások térképe, Stanisław Urbanczyk). Az eredetiből archiválva : 2012. augusztus 31.  (Hozzáférés: 2012. március 25.)
  17. ↑ Dialekty i gwary polskie. Kompendium internetowe pod redakcją Haliny Karaś  (lengyel) . - Ugrupowania dialektów i gwar polskich. Az eredetiből archiválva : 2012. augusztus 31.  (Hozzáférés: 2012. március 25.)
  18. ↑ Ananyeva, 2009 , p. 72.
  19. ↑ Gwary lengyel. Przewodnik multimedialny pod redakcją Haliny Karaś  (lengyel) . — Leksykon. Mazurzenie. Az eredetiből archiválva : 2012. október 16.  (Hozzáférés: 0213. március 25.)
  20. ↑ Ananyeva, 2009 , p. 73.
  21. ↑ Gwary lengyel. Przewodnik multimedialny pod redakcją Haliny Karaś  (lengyel) . — Dialekt wielkopolski. Charakterystyka dialektu wielkopolskiego. Az eredetiből archiválva : 2013. március 13.  (Hozzáférés: 2013. március 25.)
  22. ↑ Gwary lengyel. Przewodnik multimedialny pod redakcją Haliny Karaś  (lengyel) . — Leksykon. Fonetyka międzywyrazowa zróżnicowana regionalnie. Az eredetiből archiválva : 2012. október 16.  (Hozzáférés: 2013. március 25.)

Irodalom

Linkek

Beszédtöredékek és szótár: