A lengyel standard nyelv varsói változata

A lengyel irodalmi nyelv varsói változata (a lengyel irodalmi nyelv mazóviai változata is , varsói lengyel ; lengyelül. odmiana regionalana warszawska, odmiana regionalna mazowiecka, polszczyzna warszawska ) a lengyel köznyelv három fő regionális változatának egyike , amelyet a magyar nyelven ünnepelnek. eredeti lengyel nyelvterület Poznan és Krakkó mellett . Főleg a szóbeli kommunikáció eszköze Varsó és a mazóviai régió más városai lakosságának egy része számára . Jellemzője a lengyel irodalmi norma összes főbb nyelvi sajátossága, amelyet kisszámú regionális színezetű sajátosság egészít ki [1] [2] .

A varsói lengyel és a lengyel irodalmi nyelv más regionális változatai közötti különbségek jelentéktelenek, és nem akadályozzák a kommunikációt ezen nyelvi formák beszélői között. A modern Lengyelországban a területi nyelvi különbségek eltörlésének folyamataival együtt megfigyelhető az a tendencia, hogy a regionálisan színezett beszédet a regionális identitás részeként megőrzik, amit Varsóban is feljegyeznek. Ugyanakkor számos varsói regionalizmus a média hatására pánlengyel jelleget nyer [1] [3] [4] .

A varsói regionális variáns mellett jellemző Varsóban a jellegzetességeiben hasonló idióma  - a városi varsói dialektus (dialektus) , amely vegyes jellegű, amely különböző mértékben egyesíti mind az irodalmi nyelv, mind a mazóviai dialektusok jellemzőit. Az irodalmi nyelv varsói változatának és a varsói városi dialektusnak a konvergenciája oda vezetett, hogy a 20. század második felére már nehéz volt egyértelmű határvonalat húzni közöttük [5] .

Jellemzők

Fonetika

Az irodalmi nyelv varsói változatának fő fonetikai jellemzői a szóközi fonetika fülsiketítő típusa (sandhi), amelyben a végső zöngés mássalhangzók megsüketülnek, és a szavak találkozásánál a végső zöngétlen mássalhangzók süketsége megmarad a következő kezdőbetű előtt. szonoráns mássalhangzó vagy bármilyen magánhangzó ( brat ojca [brat‿oɪ̯ca] "testvér apa", dziś nagle [ʒ́iś‿nagle] "hirtelen ma", pies Roberta [p'jes‿Roberta] "Róbert kutyája", talerz malin [taleš‿ 'in] "egy tányér málna") [~ 1] és az elülső nyelv kiejtése az n orr mássalhangzó a mássalhangzócsoportokban nk , n'k' , ng , n'g' ( panienka [pańenka], okienko [ ok'enko]) [2] . Ezen túlmenően, ahogy A. Vilkoń megjegyzi , nemcsak a mindennapi beszédben, hanem egyes varsói beszélők, politikusok, tudósok és írók nyilvános beszédében is az orr hátsó magánhangzóinak dialektikus megvalósítása van a végén. szó, mint a z młodzieżo polsko betűk. z młodzieżą polską "a lengyel fiatalokkal", ido ulico lit. idą ulicą "sétálnak az utcán". A varsói beszélt nyelvben is megmaradnak a lengyel irodalmi kiejtésnek nem megfelelő fonetikai vonások: a közös nemű renkie . rękę "kéz", nogie általános nemmel. nogę "láb", lypa általános nemmel. lipa "hárs", lyst általános nemmel. lista "levél", renkamy általános nemmel. rękami "kezek", nogámia általános szexszel. nogami "láb"; lágy mássalhangzók sz , ż , cz , dż helyen ; kelich általános szexnél. kielich "pohár, tál", cukerek általános nemmel. cukeriek "cukorka" [6] .

Morfológia

A morfológia területén a varsói változatban az -i (y) ć és -i (y) ć  - szóbeli ragozás megjelenése az -eć helyett ( wymyśleć közös nemű wymyślić , valamint cierpić , słyszyć közös nemmel cierpieć , słyszeć ); nagyobb produktivitás a -ak utótagú főnevek szóképzésében ( kurczak , cielak a kurczę helyett cielę ) stb .

Szókincs

A varsói beszéd lexikális jellemzői közé tartozik a chaber közös nemű szavak elterjedése. bławatek ; kubeł az általános szexben. wiadro ; włoszczyzna ; zsiadłe mleko ; na dworzu a na zewnątrz domu értelmében "az udvaron, a házon kívül". Az eredetileg csak a mazóviai régióban elterjedt szavak jelentős része a médiának köszönhetően mára általánossá válik lengyelül [2] .

Jegyzetek

Hozzászólások
  1. ↑ A szóközi fonetika fülsiketítő típusa a mazóviai dialektus területén gyakori, a zöngés típus pedig a nagylengyelországi , a kislengyelországi és a sziléziai dialektusokra jellemző .
Források
  1. ↑ 1 2 Karaś H . Podstawy dialektologii. Dialekty i gwary ludowe a odmiany regionalne polszczyzny  : [ arch. 2021.09.22 . ] : [ pol. ]  / Pod redakcją Haliny Karaś // Dialekty i gwary polskie. Compendium internetowe . - Zakład Historii Języka Polskiego i Dialektologii UW / Towarzystwo Kultury Języka.  (Hozzáférés: 2021. október 2.)
  2. ↑ 1 2 3 Karaś H . Podstawy dialektologii. Typy i przykłady regionalizmów  : [ arch. 2021.09.22 . ] : [ pol. ]  / Pod redakcją Haliny Karaś // Dialekty i gwary polskie. Compendium internetowe . - Zakład Historii Języka Polskiego i Dialektologii UW / Towarzystwo Kultury Języka.  (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  3. ↑ Karaś H . Leksykon terminow. Leksykon terminow i pojęć dialektologicznych. Regionalne odmiany polszczyzny  : [ arch. 2021.09.27 . ] : [ pol. ]  / Pod redakcją Haliny Karaś // Dialekty i gwary polskie. Compendium internetowe . - Zakład Historii Języka Polskiego i Dialektologii UW / Towarzystwo Kultury Języka.  (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  4. ↑ Karaś H . Podstawy dialektologii. Dialektyzmy a regionalizmy  : [ arch. 2021.08.24 . ] : [ pol. ]  / Pod redakcją Haliny Karaś // Dialekty i gwary polskie. Compendium internetowe . - Zakład Historii Języka Polskiego i Dialektologii UW / Towarzystwo Kultury Języka.  (Hozzáférés: 2021. október 1.)
  5. ↑ Wilkoń A Typologia odmian językowych współczesnej polszczyzny. — Wydanie drugie poprawione i uzupełnione. - Katowice: Silesian University Press , 2000. - S. 27-28. - 108 S. - (Językoznawstwo Słowiańskie). — ISBN 83-226-0975-2 .
  6. ↑ Wilkoń A Typologia odmian językowych współczesnej polszczyzny. — Wydanie drugie poprawione i uzupełnione. - Katowice: Silesian University Press , 2000. - S. 28, 30-31. - 108 S. - (Językoznawstwo Słowiańskie). — ISBN 83-226-0975-2 .

Irodalom