Sieradz nyelvjárások

A sieradzi dialektusok ( lengyel gwary sieradzkie ) a kis-lengyelországi dialektus dialektusai , amelyek elterjedtek a lodzi vajdaság déli, nyugati és középső részén, valamint Nagy-Lengyelország számos kerületében és Lengyelország sziléziai vajdaságaiban , amelyek Lodzsal szomszédosak. az egykori Sieradz vajdaság területén 1339-1793). A Lencsitszkij -dialektusokkal együtt szerepelnek a Lencsitsko-Szieradz nyelvjáráscsoportban . Kis-Lengyelország, Nagy-Lengyelország , sziléziai és mazóviai dialektusok határán helyezkednek el, nyelvrendszerükben egyesítve a szomszédos nyelvjárási régiók bizonyos jellemzőit [2] [4] .

A Sieradz dialektusok fő nyelvjárási jellemzői közé tartozik a szóközi fonetika zöngés típusa (sandhi) , a mazury jelenléte (jelenleg következetlen és lexikalizálódott), a szűkített magánhangzók olyan kontinuanitjainak elterjedése, mint az é > y / і , á > o , az ólengyel orrfolytatók magánhangzók szűk kiejtése ę > y / yN , i / iN , ą > u és mások [5] .

Osztályozás

A sieradzi dialektusok, amelyek elterjedési területe Lengyelország középső régióiban található a négy fő lengyel nyelvjárási tömb , a Kis-Lengyelország , a Wielkopolska , a sziléziai és a mazóviai nyelvjárás perifériáján , (Łęczykkel együtt) egy átmeneti nyelvjárási területet képviselnek. A sieradzi nyelvjárásokban a különböző nyelvjárási jellemzők kombinációja miatt a lengyel dialektológusok eltérő módon osztályozzák a magasabb szintű nyelvjárási egységekhez való tartozásukat. A Sieradzky terület a Małopolska dialektushoz tartozik, különösen K. Nitsch , Z. Stieber , S. Urbanczyk és Eugeniusz Pawlowski. K. Deyna és Maria Kaminska a Wielkopolska dialektusnak számít . Sieradz területének egy részét, főleg a wieluńi dialektusokat sziléziai dialektusként is emlegetik [5] .

A nyelvjárások jellemzői

Fonetika

A sieradzi nyelvjárási terület fő fonetikai jellemzői a következők: [5] :

  1. A szóközi fonetika hangzási típusa (sandhi)
  2. A mazure jelenléte.
  3. A történeti szűkített é magánhangzó átmenete a kemény mássalhangzók utáni y és a lágy mássalhangzók utáni i magánhangzóra: chlyb "kenyér", kobita "nő".
  4. A történelmi szűkített á magánhangzó átmenete az o magánhangzóra : jo "én", śniodanie "reggeli".

Jegyzetek

Források
  1. ↑ Karaś H . Opis dialektow polskich. Dialekt małopolski. Zasięg terytorialny i podziały dialektu  : [ lengyel. ]  / Pod redakcją Haliny Karaś  // Dialekty i gwary polskie. Compendium internetowe . - Zakład Historii Języka Polskiego i Dialektologii UW / Towarzystwo Kultury Języka.  (Hozzáférés: 2022. augusztus 10.)
  2. ↑ 1 2 Opis dialektów polskich. Dialekt małopolski  : [ lengyel. ]  / Pod redakcją Haliny Karaś  // Dialekty i gwary polskie. Compendium internetowe . - Zakład Historii Języka Polskiego i Dialektologii UW / Towarzystwo Kultury Języka.  (Hozzáférés: 2022. augusztus 10.)
  3. ↑ Urbańczyk S. Zarys dialektologii polskiej. — wyd. 3. - Warzawa, 1968.
  4. ↑ Opis dialektow polskich. Dialekt małopolski. Sieradzkie  : [ lengyel. ]  / Pod redakcją Haliny Karaś  // Dialekty i gwary polskie. Compendium internetowe . - Zakład Historii Języka Polskiego i Dialektologii UW / Towarzystwo Kultury Języka.  (Hozzáférés: 2022. augusztus 10.)
  5. ↑ 1 2 3 Kępińska Alina. Opis dialektow polskich. Dialekt małopolski. Sieradzkie. Gwara regionu (wersja rozszerzona). Gwary sieradzkie - status i stan współczesny  : [ lengyel. ]  / Pod redakcją Haliny Karaś  // Dialekty i gwary polskie. Compendium internetowe . - Zakład Historii Języka Polskiego i Dialektologii UW / Towarzystwo Kultury Języka.  (Hozzáférés: 2022. augusztus 10.)