A lengyel standard nyelv krakkói változata

A lengyel irodalmi nyelv krakkói változata (a lengyel irodalmi nyelv kislengyel változata is , krakkói lengyel ; lengyelül. odmiana regionalna krakowska, odmiana regionalna małopolska, polszczyzna krakowska ) a lengyel standard nyelv három fő regionális változatának egyike . a lengyel anyanyelvű terület Poznań és Varsó mellett . Elosztva Krakkó és a Kis-Lengyelország régió más városai között [~ 1] . Tartalmazza a lengyel irodalmi norma összes főbb nyelvi jellemzőjét néhány krakkói regionalizmussal kombinálva [1] [2] .

A krakkói lengyel és a lengyel irodalmi nyelv más regionális változatai közötti különbségek jelentéktelenek, és nem akadályozzák a kommunikációt ezen nyelvi formák beszélői között. A modern Lengyelországban, beleértve Krakkót és a Kis-Lengyelország régiót, a területi nyelvi különbségek eltörlésének folyamataival együtt megfigyelhető az a tendencia, hogy a regionális identitás részeként megőrizzék a regionális színezetű beszédet [1] [3] [4] .

Más lengyel nagyvárosokkal és főbb nyelvi régiókkal ellentétben Krakkóban nem alakult ki városi dialektus , amely az irodalmi nyelv és a helyi dialektusok között köztes helyet foglal el. Az irodalmi norma erős hatására egy regionális színezetű irodalmi nyelv kezdett érvényesülni Krakkóban, amely fokozatosan felváltotta a város szélén létező heterogén vegyes nyelvi formákat [5] .

Jellemzők

Fonetika

A lengyel nyelv krakkói regionális változatának legjellemzőbb fonetikai sajátosságai közé tartozik a szóközi fonetika zöngés típusa (sandhi) , amelyben a végső zöngétlen mássalhangzók megszólalnak , és a szavak találkozásánál a végső zöngés mássalhangzók zöngéssége megőrződik , mielőtt ezt követő kezdő szonáns mássalhangzó vagy bármely magánhangzó ( brat ojca [brad‿oɪ̯ca] "apa testvére", dziś nagle [ʒ́iź‿nagle] "hirtelen ma", talerz malin [talež‿mal'in] "málnatál") [~ 2] , valamint a háti orrhangzó ŋ kiejtése olyan alakokban , mint a panienka [ pańeŋka], okienko [ok'eŋko] (a hátnyelvi [ k ] , [ g ], [ k' ], [ g' ] előtt, mássalhangzó-csoportokat alkotva nk , n'k' , ng , n'g' a morfémák találkozásánál ). Mindkét jelenség széles körben elterjedt Nyugat- és Dél-Lengyelország hatalmas területén, és a Krakkó-Poznań kiejtési norma előjelei [6] . Ezenkívül a krakkói lengyel hangzásbeli sajátosságai közé tartozik a trz , strz , drz mássalhangzócsoportok kiejtése , mint cz , szcz , dż ( [ czy ] czy " li" és trzy "három", [szczała] strzała "nyíl", [ dżemać] drzemać ); olyan formák eloszlásának esetei, mint a dej , dzisiej és más jelek [2] .

Morfológia és szintaxis

A Krakkó-vidéki morfológia területén egyes főnevek ( litra , beretka , krawatka ) nyelvtani nemében vannak eltérések; -ę végződés a fiatal lényeket jelző főneveknél ( kurczę , prosię ); a szintaxis területén - a wziąć się do czegoś , służyć przy wojsku hasonló szerkezetek elterjedése ; a tárgyszót tartalmazó szerkezetek használata a partitivus szerkezetek helyett, mint például az oszczędzać światło stb. [2]

Szókincs

A szókincs terén a lengyel nyelv krakkói regionális változatát az olyan szavak és kifejezések élőbeszédben való megőrzése jellemzi, mint a közös nemű na polu . az ajtón ; jarzyna az általános szexben. włoszczyzna ; borowki az általános szexben. czarne jagody ; oglądnąć és általános szex. obejrzeć stb., beleértve a fonetikai jellemzőkkel rendelkező szavakat is, mint például profesór , mól , kólczyk stb. [2]

Jegyzetek

Hozzászólások
  1. ↑ A lengyel irodalmi nyelv egy speciális regionális változata az északi Małopolska nyelvterületen (olyan központokkal rendelkező régiókban, mint Lodz , Radom , Kielce és Lublin ) [1] .
  2. ↑ A szóközi fonetika zöngés típusa a Wielkopolska , a Kis-Lengyelország és a sziléziai dialektusokra jellemző , a fülsiketítő típus pedig a mazóviai dialektus területén .
Források
  1. ↑ 1 2 3 Karaś H . Podstawy dialektologii. Dialekty i gwary ludowe a odmiany regionalne polszczyzny  : [ arch. 2021.09.22 . ] : [ pol. ]  / Pod redakcją Haliny Karaś // Dialekty i gwary polskie. Compendium internetowe . - Zakład Historii Języka Polskiego i Dialektologii UW / Towarzystwo Kultury Języka.  (Hozzáférés: 2021. október 2.)
  2. ↑ 1 2 3 4 Karaś H . Podstawy dialektologii. Typy i przykłady regionalizmów  : [ arch. 2021.09.22 . ] : [ pol. ]  / Pod redakcją Haliny Karaś // Dialekty i gwary polskie. Compendium internetowe . - Zakład Historii Języka Polskiego i Dialektologii UW / Towarzystwo Kultury Języka.  (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  3. ↑ Karaś H . Leksykon terminow. Leksykon terminow i pojęć dialektologicznych. Regionalne odmiany polszczyzny  : [ arch. 2021.09.27 . ] : [ pol. ]  / Pod redakcją Haliny Karaś // Dialekty i gwary polskie. Compendium internetowe . - Zakład Historii Języka Polskiego i Dialektologii UW / Towarzystwo Kultury Języka.  (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  4. ↑ Karaś H . Podstawy dialektologii. Dialektyzmy a regionalizmy  : [ arch. 2021.08.24 . ] : [ pol. ]  / Pod redakcją Haliny Karaś // Dialekty i gwary polskie. Compendium internetowe . - Zakład Historii Języka Polskiego i Dialektologii UW / Towarzystwo Kultury Języka.  (Hozzáférés: 2021. október 1.)
  5. ↑ Wilkoń A Typologia odmian językowych współczesnej polszczyzny. — Wydanie drugie poprawione i uzupełnione. - Katowice: Silesian University Press , 2000. - S. 26-31. - 108 S. - (Językoznawstwo Słowiańskie). — ISBN 83-226-0975-2 .
  6. ↑ Wągiel M. Fonematyka języka polskiego w ujęciu funkcjonalizmu aksjomatycznego . - Olomuniec: Uniwersytet im. Palackiego w Ołomuńcu , 2016. - S. 32-33. - 116 S. - ISBN 978-80-244-4930-2 . Archiválva : 2021. október 7. a Wayback Machine -nél

Irodalom